Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

1972. január 19. 8ZO( NOK MEGYEI NÉPLAP 7 |S]LVASÖINK Wjfy Nyertesek: az utasok Juhász Ferenc szolnoki ol­vasónk levelét közöltük ja­nuár 12-én e rovatunkban. Egy gépkocsivezetőről írt, aki emberségből ötösre vizs­gázott. A Zagyvarékas— Szolnok között közlekedő autóbusz vezetője észrevette, hogy egy járáshibás fiatal­ember igyekszik a megálló­ból már kiinduló buszhoz. Megállt, kinyitotta az ajtót és bevárta a férfit, Tulaj­donképpen ennyi a történet, amelyet az autóbusz utasai nagy megelégedéssel nyug­táztak. A minap a megyei rend­őrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztályára hivat­ták Tóth Józsefet, a GA 99—06-os rendszámú autó­busz figyelmes vezetőjét. Nem kis szorongással lépett be a rendőrség épületébe. Gondban volt, vajon hol és mikor sértette meg a közle­kedési szabályokat? Több mint tizenöt éve vezet, eb­ből tizenharmadik éve a busz volánját forgatja. Az idén eléri a félmilliomodik kilométert. Balesetet még nem okozott. Az országúton azonban sohasem lehet tudni... Dr. Sarkadi Imre rendőr­őrnagy hamarosan megnyug­tatta: arról van szó, hogy a levél alapján a közlekedés­rendészet Is szeretné elisme­rését kifejezni. S a nagyobb nyomaték kedvéért a közle­kedésrendészet vezetője egy sorsjegyet adott át Tóth Jó­zsefnek. A VOLÁN Tröszt sorsjátékán az így „nyert” szelvénnyel kizárólag az ud­varias, figyelmes VOLÁN- dolgozók vehetnek részt, amelyen Zsiguli személygép­kocsi és televízió vár többek között kisorsolásra. Érdemes tehát emberségből, előzé­kenységből már ezért is nap mint §ap vizsgát tenni. Ha autót nem is nyer minden sorsjegy-tulajdonos, az uta­sok elismerésére mindenkép­pen számíthat. — Pb — Levél a gázosokhoz Hát én kérem tisztelettel, a magyar ipar által gyártott A—10 jelzésű gázboylerként szolgáltam kedves gazdámat a szolnoki Ságvári körút 63. szám alatt, a földszint 4-es lakásban. Feladatom volt, hogy a gazdámnak meleg vizet szolgáltassak a fürdés­hez, meg a mosogatáshoz, mert a szocialista munka- megosztás szerint nálunk ezt is az 6 feladatai közé sorol­ták: Na, nem is volt velem semmi baj évekig, de az idén télen engem is elkapott ez a hongkongi és hazavágott. Nem jön belőlem meleg víz annak a megváltónak sem. A gazdám egy darabig csak káromkodott — nagyon szé­pen és választékosán tudja mondani —, később azután mán fenyegetőzött, hogy a nagyfejszével miszlikbe apí rit, ha nem adok meleg vi­zet. Isten bizony, már na­gyon be voltam reccsentve, amikor végre megjelentek azzal a szent céllal, hogy megjavítanak. Nézegettek egy darabig, hümmögtek, és a végén itt- hagytak azzal, hogy majd holnap újra eljönnek és ak­kor végrehajtják rajtam a műtétet. Jöttek is másnap hallatlan vehemenciával, meg mindenféle szerszámmal és nekem estek. Ütöttek, vertek, közben káromkodtak. Szidták először a gazdámat, hogy miért akkor szól, amikor már rossz vagyok, később meg a létrehozó szülőapáim kerül­tek sorra. Végül rám is sor került, hogy miért játszom az eszemet, miért nem adok meleg vizet. Amikor aztán kifogytak a szuflából, ismét itthagytak, azzal, hogy en­gem csak a műhelyben le­het megjavítani és majd holnap újra eljönnek értem. Ja, közben a gazdámmal leguberáltaftak húsz forin­tot, kikormolás címén, meg aláirattak vele egy nyilat­kozatot, hogy engem megja­vított, üzemképes, szi­várgásmentes állapotban átvett. Hát, ami azt il­leti, jól átvágták a palán­kon, az biztos. Mert abban igazuk van, hogy szivárgás­mentes vagyok, de a gazdám jobban szeretné, ha legalább szivárogna belőlem egy kis meleg víz. Na, ez volt ja­nuár 7-én. Azóta sehol semmi. Hát ezért várom magukat és kérem, jöjjenek minél előbb, mert másképp fuccs a földi pályafutásomnak. Sörgős jöttüket várva, ma­radok tisztelettel: A—10-es gázboyler Valóra vált vágyak.. I A jászladányi gimnázium igazgatójával beszélgetünk. — Több mint két és fél millió az eddig kiegyenlített számla értéke. Az iskola bő­vítéséhez a községi tanács tekintélyes összeggel járult hozzá. Sokat jelentett a tár­sadalmi munka is. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az eddigi szűkös, zsúfolt, szük­ségállapot-körülmények kö­zött is pezsgő diákélet, szín­vonalas, eredményes tanári munka folyt — mondta Do­mokos György igazgató. — Van fizikai szertár, kémiai előadó, biológiai szakterem, így bővíthettük, felújíthat­tuk a szemléltető eszközök tárát, mert biztonságos el­helyezésük, megóvásuk nem okoz gondot. Belépünk a tanáriba. Ha­talmas ablakok, világos te­rem. Kellemes meleg. Szem­ben televízió, rádió. A fal mellett szekrénysor, köny­vekkel. Egy kis asztalon új magnetofonok, lemezjátszó. Hosszú asztalsor. Bordó, mo­hazöld bőrszékek. Mindenki­nek mecvan a maga kis „re­zidenciája”. — Hat tanteremmel bő­vült iskolánk — kalauzol végig az igazgató az új* épü­letrészben —, de még így sem tudjuk elérni, hogy s gimnáziumi tanulócsoportok csak délelőtt járjanak is­kolába. A legégetőbb gondok ugyan megoldódtak, de pél­dául a tornatermet és a po­litechnikai műhelyt már nem tudjuk befejezni. — Korábban ez a kicsi szoba volt a tanári. Könyv­tárnak rendezzük be. A ta­nács vezetőinek javaslatára fiókkönyvtárat létesítünk.. Mintegy négy-ötezer kötet között válogathatnak igé­nyüknek megfelelően a ta­nárok és a diákok. Erre a célra kapunk néhány ezer forintot. Ezért polcokat, szekrényeket vásárolunk. A KISZ társalgót ízlésesen be­rendezzük, kultúrált környe­zetet teremtünk a szabad idő eltöltésére... Ez itt az ebédlő. Most már nem kell csaknem másfélszáz ember­nek több kilométert gyalo­golnia azért a kis ebédért. Valóban megnyugtató! ...És az is. hogy a KISZ védnökséget vállalt az új és a régi berendezések megőr­zésére. A diákok váltott ci­pőben’ járnak. Jól érzik ma­gukat tiszta, kényelmes má­sodik otthonukban. Bogyó Katalin Jászladány Kompromisszum Zagyvarékasi olvasóink többször írtak már arról: a községben lévő buszmegál­lókban gyakan bokáig tapos­nak a sárban, latyakban... A vasútállomásnál is ugyan­ez a helyzet, ráadásul ott még sötétben is kell bukdá­csolniuk, buszra le- és fel­szállni... A vonatra várako­zók a szabad ég alatt to­pognak, nincs váróterem. Érdeklődő levelünkre a vá­lasz hamar megérkezett Kiss István vb-titkártól. Ennek olvasásakor megállapíthat­tuk: a tanács vezetői isme­rik, szívügyüknek tekintik a község ügyes-bajos dolgait. Anyagi erejükhöz mérten igyekeznek enyhíteni a gon­dokon. 1970-ben salakot szál­líttattak minden buszmegál­lóhoz, de ezzel nem oldódott meg minden. A sarat, latya­kot időnként letakaríttatják, de ez sem elég. Idézünk a levélből: „...A buszmegállók teljes sártalanítása csak egy mó­don lehetséges, ha minden megállóhoz kitérőt és járda­szigetet építtetünk. Ennek megfelelően a tanács negye­dik ötéves tervében négy buszmegálló kiépítése szere­pel... A VOLAN-tól —r saj­nos — sem a megállók tisz­tántartásához, karbantar­tásához, sem a busz­várók építéséhez nem ka­punk anyagi támogatást...” Időközben egyik olva­sónktól megtudtuk azt is, hogy a vasútállomási busz­megállóban végre „kigyúlt a fény”. Vasúti váróhelyiség — ha kicsi is, de van! Kö­rülbelül 25 négyzetméter alapterületű, fűthető. Kiss István vb-titkár levele sze­rint a felszabadulás utáni években, körülbelül 1959-ig, a községből naponta négy-öt- százan jártak be dolgozni Szolnokra. Télen valóban gondot okozott a kicsiny váró. Ez ügyben korábban még a KPM-hez is fordul­tak, de érdemi intézkedés — az ígéreten kívül — nem történt. Az utóbbi két évben azon­ban a VOLÁN jelentős mér­tékben növelte az autóbusz- járatok számát. Egyre több ember él a lehetőséggel; a kényelmesebb, gyorsabb köz­lekedési eszközt válassza. Várható, hogy a vasúton utazók száma még mindig csökken, ezért a vasúti váró bővítésére nem is számíta­nak. Még az idén felépül vi­szont — a távolsági autó­buszra várakozók örömére — egy 18 négyzetméter a lap- területű, nyitott váróhelyi­ség. Hosszú út a kenyérért Mezőhék csendes kis falu, néhány száz család, lakik itt. A közlekedési viszonyok is tanyasi jellegűek. Fél éve kerültem ide, a hét munka­napjait a községben töltöm, ellátásomról magam gondos­kodom. Egyik reggeli bevásárlás­nál közölték velem az- egyet­len, gyengén ellátott vegyes­boltban, hogy nincs kenyér, jöjjek holnap. Mivel aznap Is ennem kellett, Mesterszál­lásra zarándokoltam kenyé­rért. Másnap a boltba lépve megörültem, mert a polco­kon pirosra sült kenyerek sorakoztak. Kértem is egy kilót. Mit tetszenek gondol­ni, mit válaszoltak? Nem vagyok feliratkozva... de egy kilót különben sem adnának, a kenyeret nem vágják fel... Munkatársaim „vigasztal­tak”: Volt rá példa, hogy. a boltos három hétre elment szabadságra. Helyettesítés nincs, s akkor a kenyér — ha éppen van — a kocsmá­ba kerül. Mást viszont ad­dig nem lehet kapni. A falu lakossága ilyen kö­rülmények között kénytelen Mesterszállásra átjárni ke­nyérért, egyébért. Ott sütik a környéken a legfinomabb kenyeret, meg legközelebb is van Mezőhékhez. Ezért hát ki gyalog, ki kerékpár­ral, autóbusszal indul „ván­dorútra” a mindennapiért. A tiszaföldvári ÁFÉSZ — dicséretére szóljon — most bővíti az egyetlen mezőhéki boltot. De ha az áruellátás ezután is hiányos lesz, ak­kor nem érünk célt. A ke­nyérellátáson mindenképpen változtatni, javítani kell. Ezen túl indokolt lenne, hogy akinek csak egy kiló kell, az vásárolhasson any- nyit is. Mikus Ferenc Mezőhék Társadalmi munkáért A MEZŐGÉP cibakKázi gyáregységében január 12-én „Társadalmi munkáért” ki­tüntető plaketteket adtak át. A nagyközségi tanács kép­viseletében Ráczkevi Lajosné vb-titkár és Gyólai Mária gazdálkodási előadó adta át a kitüntető jelvényeket az 1970—71-ben végzett kima­gasló társadalmi munkáért. A „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvény arany fo­kozatát Rívó István gyáregy­ség igazgató, öze Ferenc, Kihez forduljak? December 27-én baleset ért munkahelyemen, a járműja­vítóban. A fürdő előterében elcsúsztam a vizes betonon, amikor az öltőszekrényem­hez igyekeztem. A fejemen nyílt seb lett. s mivel az üzemben nem tudtak első­segélyben részesíteni, kiküld­tek a MÁV kórházba. A fej­sérülésen kívül agyrázkódást is megállapított az orvos. Benn is tartott a kórházban december 31-ig. A balesetről többször pró­báltam az üzemet értesíteni — eredménytelenül. Édes­apám december 28-án talált rám a baleseti osztályon, egyik munkatársamtól tudta mpg. hogy mi történt velem. Ö értesítette a művezetőmet. Miután a kórházból haza engedtek, jelentkeztem az ellenőrző orvosnál, aki azt mondta: vetessem fel a bal­eseti jegyzőkönyvek Munka­helyemen senki nem tudta, hogy baleset ért, kórházban Barta Sándor, Mészáros Jó­zsef, a MEZŐGÉP cibakházi KISZ alapszervezeté, vala­mint a községi tűzoltóság kapta. Ezüst fokozatát Bur­ka István, Jagodics András, Túróczi Menyhért a Petőfi szocialista brigád nevében; bronz fokozatot pedig ifj. Szitás Gergely, ifj. Fekete József és Danyi József ka­pott. Liszkai Erzsébet Cibakháza vagyok. Reszortvezetőm is arra hivatkozott; csak most szerzett róla tudomást, ami­kor én közöltem vele a tör­ténteket... Nem akarnak tudomást venni a beleseiről, sem a jegyzőkönyv felvételéről nem akarnak hallani. Kül­dözgetnek fűhöz-fához, de az érdekemben nem tesznek semmit. Már harmadik hete betegállományban vagyok... Édesapámmal . ketten kere­sünk hetedmagunkra... Ponyokaí László Szolnok * Ponyokaí László levelét nem közöltük teljes egészé­ben, ehelyett inkább vonat­kozó jogi tanácsunkat adjuk közre: Az üzemi balesetek beje­lentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 3/1967. (VII. 21.) SZOT sza­bályzat rendelkezése szerint a dolgozó üzemi balesetét Rendelet a telek, lakás- és üdülőtulajdonok b ejelentéséről Mint. ahogy arról az MTI közlése alapján lapunk teg­napi számában hírt adtunk a tulajdonszerzési korláto­zásra, és az elidegenítési kö­telezettségre vonatkozó ren­delkezések végrehajtása, va­lamint a telekadó fizetési kötelezettség megállapítása érdekében az egy személy, illetőleg egy család telek-, lakás- és üdölőfulajdonát be kell jelenteni. A bejelentés, s a nyilvántartás módiát a pénzügvmini,szter 45'1971. (XII. 30.) PM számú rende­let határozta meg. melynek fontosabb szabályait az alábbiakban ismertetjük. A bejelentést az a sze­mély, (család) köteles meg­tenni akinek az ország te­rületén bárhol: a) beépítetlen lakó- vagy üdülő-telek tulajdona, illető­leg; b) egynél több lakása-, vagy üdülőtulajdona van. A fenti jogszabályi rendel­kezés alkalmazása szem­pontjából egv családnak kell tekinteni a házastársakat s kiskorú gyermekeiket, to­vábbá a házastársakkal egvütt lakó neavkorú nőtlen, Illetőleg hajadon gyermeke­iket is. Bejelentésre köteles pél­dául az a család is, ahol a férj és feleség közös tulaj­donában van egy családi ház, a kiskorú vagy n nagy­korú, de a házastársakkal együttlakó gyermek tulajdo­nában egy beépítetlen üdü­lőtelek áll. Ha az üdülőt fel­építették, a bejelentési kö­telezettség alól mentesülnek, mert egy család tulajdoná­ban egv lakóház, és egy üdülő, korlátozás nélkül le­het. Nem kell bejelentést tenni annak, aki n telekadó bevallási kötelességének már eleget . tett, és ennek során a sa­ját, illetőleg a család tu­lajdonában lévő valamennyi beépítetlen telket bejelen­tette, feltéve, ha „ bejelen­tést követően a tulajdonvi­szonyaiban változás nem történt. A bejelentést 1972. június hó 30. napjáig kell megten­ni a tulajdonos állandó lak­helye szerint illetékes vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának pénzügyi ősz- -tályánál, illetőleg a községi tanács vb szakigazgatási szervénél. A bejelentést az erre rendszeresített nyomtat­ványon' kell megtenni. A nyomtatvány az említett szakigazgatási szerveknél szerezhető be. A bejelentésben a család tulajdonában az ország te­rületén bárhol lévő vala­mennyi beépítetlen lakó és üdülőtelket, továbbá lakás- és üdülőtulajdont fel kell tüntetni. Ä család tagjainak tulajdonáról közös bejelen­tést kell készíteni. Ha a be­jelentésre kötelezettnek az állandó lakhelyén kívül pél­dául a Balaton mellett, vagy a Mátrában telek-, lakás, vagy üdülőtti’ajdona van, úgy a bejelentés 1 példányát meg kell küldeni az ingat­lan fekvése szerinti állam- igazgatási szervnek is. Ilven esetben a bejelentést leg­alább két, egvmással eevező példányban kell elkészíteni. A bejelentést követően a tulajdonban. valamint az állandó lakóhelyben bekö­vetkezett változásokat 15 naDon belül kell jelenteni. E határidőn belül kell beje­lentést tenni annak „ sze­mélvnek is. aki 1972 janu­árjában még nem esett be­jelentési kötelezettség alá, ezt követően azonban beépí­tetlen lakó-, vagy üdülőte­lek, illetőleg- egynél több la­kás vagy üdülő tulajdonosá­vá vált. Az ismertetett jog­szabály teljes szövege a Ta­nácsok Közlönye 1971. évi 100. számában olvasható. Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy a telek, lakás és üdülőtulajdon fogalmára vonatkozó jogszabályi ren­delkezéseket lapunk 1971 november 17-i számában is­mertettük. Dr. Cs. L köteles közvetlen felettesé­nek azonnal jelenteni. Amennyiben egészségi álla­pota vagy egyéb ok miatt ebben akadályozva van, a jelentést munkatársa köteles megtenni. Az a körülmény, hogy a sérült vagy munka­társa a baleset azonnali je­lentését elmulasztotta, továb­bá, hogy a balesetnek szem­tanúja nem volt, a baleset üzemi eredetének megállapí­tását nem zárja ki. Ha a vállalat biztonsági megbízottja a sérült állításá­tól eltérően azt állapítja meg, hogy a baleset nem üzemi eredetű, jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben meg kell indokolni, hogy a sérült ál­lítása miért nem volt elfo­gadható. A jegyzőkönyvben hivatkozni kell a sérült ál­lításával ellentétes tanúval­lomásokra, orvosi kórismére, vagy egyéb bizonyítékokra. A balesetet tehát minden esetben jegyzőkönyvezni kelL A jegyzőkönyv felvételét mellőzni csak akkor lehet, ha a sérült saját maga elis­meri, s ezt aláírásával is igazolja, hogy balesete nem üzemi eredetű, tehát például otthon, favágás közben vág­ta meg a kezét. Ha a baleset üzemi eredete tekintetében a vállalat és a sérült között vita merül fel, az üzem szakszervezeti bizottságának állásfoglalása az irányadó. További vita esetén a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelője jogosult dönteni. cifá/i&fhbhé*­Ifjúsági klub, könyvtár várja a fiatalokat December 15-i lapunkban „Hol szórakozzunk?” címmel közöltük a rákóczifalvi fia­talok levelét, melyre Rontó Antaltól, a Rákóczifalva és Vidéke ÁFÉSZ igazgató elnö­kétől érkezett válasz. Esze­rint 1971-ben valóban ter­vezték egy korszerű vendég­lő-étterem építésének meg­kezdését. Különböző akadá­lyok miatt azonban az épít­kezés csak később kezdődhe­tett meg, s az étterem el­készülésére 1973-ra számít­hatnak. Addig sem kell azonban a fiataloknak céltalanul toó- szálnick az utcákon. As ÁFÉSZ vezetősége gondosko­dik arról, hogy a jelenleg meglévő kisvendéglőben he­tenként egyszer zene mellett szórakozhassanak a fiatalok, műsorokat is szerveznek. Ezen túlmenően — mint ír­ta — van a községben egy jól működő ifjúsági klub, könyvtár, különböző szakkö­rökben találhatnak a fiatalok érdeklődési körüknek meg«/ felelő elfoglaltságot,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents