Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

VILÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXIII. évi. 15. s*. 1972. január 19., szerda. Meditáció Szolnokról jrigyre nagyobb mereteket ölt, egyre több embert, poli- J2j tikai és társadalmi szervezetet, tömegmozgalmat fog­lalkoztat Szolnok 900. jubileuma.' Különböző fórumo­kon a lakosság tömege ajánlotta fel, hogy a nevezetes év­fordulóra készülő emlékmű költségeihez hozzájárul. Szerte a városban kérdőíveket töltenék ki, ^oksokat szá­molnak az emlékmű helyére vonatkozóan. Javában dúl már a vita arról, hogy a vasútállomás előtt, a régi vár területén, hogy lesz, és a megyeszékhely lakói máris magukénak érzik, szoborcsoport, az emlékfal, vagy obeliszk, — hiszen még senki sem tudja, milyen lesz az emlékmű. A fontos az, hogy lesz, és amegyeszékhely lakói máris magukénak érzik, elkészíttetését közügynek tartják. Sokan a jóértelemben vett lokálpatriotizmus jelét látják ebben és örömteli tényként könyvelik el. Az én örömöm azonban korántsem teljes. Az emlékművel kapcsolatos gyű­léseken ugyanis általában csak két tényező dominál: a pénzügyi hozzájárulás és a műalkotás helyére vonatkozó szavazás. Ezért nagy a hiányérzetem. Többről van szó, több­ről kellene, hogy szó essen. O lyan elemi kérdésekkel kellene talán kezdeni, hogy kiknek emlékezetére állítunk szobrot, kiknek adózunk az utókor nevében őszinte tisztelettel, mit tartunk kö­vetendőnek önmagunk és az utánunk következő nemzedék számára. Fogalmazhatnám úgy is: miért állítunk emléket? Első pillanatra banálisnak tűnnek ezek a kérdések, pedig korántsem azok. Nem summázhatjuk úgy, hogy elő­deink emlékének adózunk, hiszen — például — a törökök elől megszökött szolnoki várőrség nem lehet példa katona­fiataljaink előtt úgy, mint Damjanich vörössipkásai, vagy 1919 vöröskatonái. Azt sem mondhatjuk viszont egyértel­műen, hogy a régi, népet nyúzó várispánok emlékére nem tisztelgésre, hanem ökölbe szorul a kéz, hiszen, az első vár, s a várhoz tapadó városmag az ő intézkedésükre alakult és gyarapodott. Márpedig a régi, nomád élettel való erélyes leszámolás, az állandó településekre való költözés egyértel­műen haladó tettnek bizonyul 900 év távlatából is. S nemcsak az. A haladó tettek mind kiállják az év­századok próbáját, tiszta fényben tündökölnek a nép emlékezetében. Tündökölnek, pedig ebben a megyé­ben is mindig tömegével akadtak olyanok, akik a vissza­húzó erőt képviselték, akik a haladó tettek emlékét is ki akarták törölni az emberek emlékezetéből, s a pallosjog az ő kezükben volt... S ha nem boldogultak egymaguk, tudták, honnan kell segítséget hívniok. Bizonyításul elég fellapozni a dicsőséges 1919-es napokat követő idők történetét. Talán nincs is megyénkben olyan község, melynek legjobb fiai közül ne lőttek volna agyon valakit a határbavesző dűlő- utakon, a fegyverneki erdőben, vagy a Vigyázó kastélyban. Tanulság is az emlékezés! Még jobban tudatunkba vési, kiknek köszönhető szabadságunk, kik álltak mellénk a baj­ban, kikre számíthatunk, ha erőnket meghaladó veszély fenyegetné a néphatalmat. Az emlékezés ezért számvetés és a jövő alapozása is egyben. Hitvallás szocialista rendszerünk erősítése, tovább­fejlesztése mellett, kiállás az internacionalista elkötelezett­ségünkből adódó célok megvalósításáért, a teremtő béke védelméért S ez egyben választ ad arra, hogy miért éppen most, a kilencszázadik jubileumon, s miért nem a korábbi század- fordulókon emeltek emlékművet Szolnok polgárai. A Szov­jetunió felszabadító harcának köszönhetően ugyanis lehetőség nyüt arra, hogy népünk egészével egyetemben Szolnok lakói is olyan új életet kezdjenek, olyan új társadalmi rendszert teremtsenek, amely fordulópontot jelent hazánk történetében. Sokkal jelentősebbet, emberközelibbet, mint eddig bármikor. Y/~ özei 900 évvel ezelőtt új város alakult a Tisza mentén. J\_ S új várost építünk most is. Lebontjuk régi viskóit, tornyok fölé hajló toronyházakat építünk. Olyan vá­rost építünk, mely évszázadok múlva is őrzi kezünk nyomát. Olyan város alakul, amely megyeszékhely rangjához méltó lesz, amelynek szolgáltatásaiból az egész Jászkunság részesül. Szolnok jubileuma ezért válhat közüggyé az egész megyében, s bizonyara azzá is válik. Simon Béla Losonezi Pál látogatása a XV. kerületben Losonezi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden a XV. kerü­letbe látogatott el. Az Elnö-' ki Tanács elnökével együtt részt vett a látogatáson So­mogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára. Lan­tos Zoltán, a ke­rületi pártbizottság első tit­kára és Pataki Béla, a ke­rületi tanács elnöke. A pártbizottság székházá­ban Lantos Zoltán a kerület életéről, munkájáról tájékoz. tatta az Elnöki Tanács el­nökét, aki ezt követően meg­tekintette az újpalotai lakó­telep építkezését. Ezután a Villamosipari Kutató Intézetbe látogatott el az Elnöki Tanács elnöke, ahol dr. Lukács József igaz­gató ismertette az intézet munkáját, szervezetét, ter­veit. Délután a Béke Termelő- szövetkezetben tett látoga­tást Losonezi Pál. Jfla: A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Nehéz poszton Autó-motor PatronáJás Bírósági jegyzetek BNV 1972 május 19—29 — Nyolc nemzetközi szakkiállítás és SO—35 hazai hemutató a BNV előtt és után Eddig 34 ország jelentkezett — BNV ’72 néven rrái"s 19 és 29 között rendezik az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt — jelentette be teg­napi sajtótájékoztatóján Droppa Gusztáv, a Hung- expo • vezérigazgatója. Az eddigi előkészítő munka eredményei és a beérkezett, árulisták szerint vállalataink arra törekednek, hogy a vá­sárt mindenekelőtt az export fokozására, az export szer­kezetének megváltoztatására használják fel. Nagyrészt olyan korszerű cikkeket igyekeznek bemutatni, ame­lyek a külföldiekkel ver­senyképesek. s az átlagosnál gazdaságosabban gyárthatók, exportálhatók A vásárt szak­mai tájékoztatókkal, tanács­adással, gyakorlati bemu­tatókkal, tapasztalatcserék szervezésével kapcsolják ösz- sze, s a Hungexpo ehhez megadja a legmesszebbmenő technikai segítséget. A külföldi kiállítók anya­ga szorosan kapcsolódik a magyar népgazdasági prog­ramokhoz, ami arra utal, hogy a világ minden ré­szén figyelemmel kísérik a magyar gazdasági élet ala­kulását, annak szükségle­teit, s ennek alapján ál­lítják össze exportajánl - taikat. A BNV-re eddig 34 ország kiállítói jelentkeztek. Részt vesz többi között az a nyolc szocialista ország, amely már hagyományosan minden évben eljön a Budapesti Nemzetközi Vásárra; Bul­gária. Csehszlovákia. Ju­goszlávia. Kuba, Lengyelor­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió. Ezenkívül hosszabb szünet után ismét bejelentette részvételét a Kínai Népköztársaság is. je­lezve, hogy fogyasztási cik­keket, textil- és gépipari termékeket kíván bemutat­ni. Ugyancsak többéves szü­net után vesz részt a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság is. A nem szocialista országok közül eddig húsz jelezte hivatalos részvételét. A 20 nem szocialista országon kívül egyéni kiállítók je­lentkeztek Lictensteinből, Norvégiából. Spanyolor­szágból és Svájcból. Az eddigi jelzések szerint az Egyesült Államok pavi­lonjában az idén a modern oktatási és szemléltető esz­közöket mutatják be. az olasz pavilonban ezúttal két témára: az elektronikára és az építőanyag, illetve építő­ipari berendezések bemuta­tására koncentrálnak. A jelentkezési lista még nem végleges, további or­szágok, illetve egyéni ki­állítók jelentkezése várha­tó. A szakmai tárgyalások za­vartalan lebonyolítására az idén is megrendezik a szak­mai napokat, ami azt jelenti, hogy május 22 és 26 között naponta lOátől 14 óráig csak a szakmai közönség látogat­hatja BNV-t. A legkiválóbb termékeket ezúttal is díjaz­zák. Tizenkét terméket a Fővárosi Tanács nagydí’á- val, nyolcvanat a BNV dí­jával tüntetnek ki. Droppa Gusztáv elmondta, hogy a BNV előtt és után is igen jelentős kiállítások, be­mutatók színhelye lesz a vá­sár terület0. A BNV-n kívül az idén nyolc nemzetközi szakkiállítást és mintegy 30 —35 egyéb bemutatót, hazai kiállítást rendeznek a vásár­városban. jBorvr ágverseny Budapesten Budapesten rendezik meg az első borvilágversenyt au­gusztus 2i-től 31-ig — je­lentette be tegnap dr. Lő- rincz József, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője a borgazdaságok exportválla­latánál tartott sajtótájékoz­tatón. A széleskörű borvetél­kedő helyszínének kiválasz­tása igen megtisztelő szá­munkra. amit boraink hír­nevével, valamint szakembe­reink közismert szervezőké­pességével nyertünk el. A borvilágversenyre 40— 45 ország benevezésére szá­mítanak és 13bb mint ezer borkülönlegességet várnak. A borvilágversennyel ege­idében nemzetközi szőlészeti, és borászati kiállítást és vá­sárt nyitnak, '»melyen be­mutatják az új bor- és cse­megeszőlő-fajtákat. a szapo­rítóanyagokat a szőlőtelepí­tés. erózióvédelem, talajjaví­tás és a szüret új eljárása^, a feldolgozás korszerű mód­szereit is. A 16 ezer négyzet­méternyi kiállítási terület gazdag betekintést ad a sző­lő- és bortermelés nemzet­közi helyzetébe A borvilágverseny egvik, érdekes mozzanata lesz az az aukció, amelyen a külön­leges. kisrr.ennviségben elő­állított borokat elárverezik. Ennek leginkább azqk a kül­földi résztvevők, vendégek örülnek majd. akiknél a bor­különlegességek gyűjtése már hobbynak számít A rendezvény alkalmából bélyegeket is adnak ki. sző­lő- és bortermelési motívu­mokkal. A tervek szerint a világ- versenyen minősített borfé­leségek palackjain jelzik majd a versenyhelyezést, s a konyakokéhoz hasonló márka­jegyek igazolják jó minősé­güket. A szakemberek elha­tározása szerint nagy gon­dot fordítanak arra, hogy ezeket a védjegyeket csak azok a borok és 'gek hasz­nálhassák, amelyeket meg­illet HrtKK TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK - TLDÓSB ÁSOK - HIRKK Közgyűlés Jászárokszálláson Vezetőségválsztö közgyű­lés színhelye volt tegnap Jászárokszálláson a nagy­község művelődési háza. A közgyűlésen a helyi Tán­csics Tsz tagsága a terme­lőszövetkezet 4 éves munká­járól szóló beszámoló után titkos szavazással megvá­lasztotta a 15 tagú vezető­séget. A szövetkezet elnöké­ül ismét — s ezúttal má­sodszor — Nagypál Bélát választották. Az együttműködés elmélyítéséért 1972. január 10—14 kö­zött Varsóban tartották meg a KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottságának 16. ülését. Az ülésen részt vett a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió delegációja. A bizottság megvitatta a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa 25. ülésszaká­nak és a végrehajtó bi­zottság üléseinek határoza­taiból eredő feladatokat és meghatározta ezek realizá­lásának formáit és módsze­reit Az ülésen megvizsgál­ták az együtt működés to­vábbi elmélyítését és töké­letesítését valamint a KGST tagállamok szocialista gaz­dasági integrációja fejleszté­sének komplex programjá­val kapcsolatos javaslatokat. 200 milliós fejlesztés » Orosházán megkezdték az alumíniumkeretes nyílászáró szerkezetek és a drótszövet betét gyártását. Az új öt­éves terv időszakában több mint 200 millió forintos műszaki fejlesztést valósíta­nak meg az orosházi üveg­gyárban. Oj üzemek épül­nek, nagyteljesítményű auto­matákkal, technológiai be- redezésekkel gyarapodik a gyár. Ezzel ötven százalék­kal nő a termelékenység, s a napi termelés értéke el­éri • két millió forintot. Emlékünnepségek Egerben Jeles évfordulók megün- neplésére készülnek Eger­ben. 1972-ben emlékeznek meg Gárdonyi Géza halálá­nak 50,, valamint Dobó Ist­ván az egri vár legendáshí­rű kapitánya halálának 400. évfordulójáról. Fontos ese­ményként ; tartják számon Egerben, hogy száz évvel ezelőtt alapították a nagy­értékű egri képtárat. Ugyan­csak száz évvel ezelőtt egri javaslatra alkották meg a magyar műemlékvédelemről szóló törvényt. Az ünnepi események elő­készítésére Egerben operatív bizottság alakult, amely teg­nap tartotta első ülését. Jó­váhagyták az ősszel lezajló rendezvénysorozat program­ját, amelynek nyitányaként a megveszékli elven nvilvá- nos ülést rendez a Magvar Történelmi Társulat. Gárdo­nyi Géza munkásságának, életének szer*’1 éltetésére Is számos kiállítás nvfRk. Ugyancsak Fge-ben rendezik meg a Gárd-mvt G*za nevét viselő inté-mén-ek, vala­mint útfürőcsanatok kénvi­selőinek találkozói át, a fia­talok Gárdonvival kapcso­latos vetélkedőiét. Gazdag programmal fc&° szülnek «, Dobó István nevét viselő katonai alakulatok, termelőszövetkezetek, szoci­alista brigádok és ifjúsági intézmények is. Több kőolaj és földgáz Szeged leghidegebb, egy­ben legfontosabb munkahe­lyén a szénhidrogén me­dencében a mínusz 15 fok körüli hőmérséklet sem aka­dályozza meg az olajbányá­szokat abban, hogy túlszár­nyalják napi tervüket, a kőolaj és a földgáz terme­lésben egyaránt. Az olajbányászok helytál­lására jellemző, hogy az elmúlt hetekben rekordidő alatt felállították a Szánk­ról áttelepített gázfeldolgozó üzemet. Ettől annak idején a korábbi egymillió köbmé­ter körüli földgáztermelés megduplázását várták. Ez­zel szemben most, „ leghi­degebb napokban — a kétszeres termelésnek meg­felelő kétmillió helyett — átlagosan 2.3 millió köbmé­ter földgázt adnak az orszá­gos körvezetékrhálőzatba. Kőolajból a napi tervnek megfelelő 2 700 tonna he­lyett 2 750 tonnát bocsáta­nak a százhalombattai táv­vezetékbe, illetve % tartályt vagonokba!. Mikszáth napok Több mint háromszáz Nógrád megyei magyarsza­kos tanár hallgatta meg Czi- ne Mihály irodalomtörté­nész előadását Mikszáth Kálmán éle'é-ől és munkás­ságáról kedden, a pásztói Lovász József Művelődési Központban. Ezt követően Csépány Sándornak, a nagy­község tanáes-lnökén-k zár­szavával befejeződtek a -nagy palóc” születésének százhuszonötödik évforduló­ja tiszteletére megrendezett pásztói Mtkszáth-napok. Üj területi mértékegység Szolnok megye mezőgaz­dasági üzemeiben tavaly kezdték meg az áttérést a katasztrális hold és „ négy­szögöl számításról a hektár és négyzetméter számításra. A megyei földhivatal segít­ségével gazdaságonként vé­gezték el a terület! és az aranykorona érték átszámí­tásokat. A pontos és gyors nyilvántartás érdekében gé­pi összesítéssel rendezték a területre vonatkozó űj ada*» ÜBsüaii

Next

/
Thumbnails
Contents