Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

1972. január 18. SZOLNOK MEC.VEI NÉPLAP 3 Néhány témát, de alaposabban Gondolatok a pírtellenőrzés módszereiről Interjú Major Tiborral, a jászberényi járási pártbizottság titkárával Pártunk X. kongresszusa nagy jelentőséget tulajdoní­tott a pártellenőr-ésnek. a munkamódszerek javításá­nak. A kongresszus határo­zata hangsúlyozta ......a oárt­m unka fejlesztésének fontos követelménye, hogy minden szinten javuljon a határoza­tok végrehajtásának ellenőr­zése. ..” „A jó ellenőrzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlat teljesen megfe­leljen az elvi döntéseknek, a hozott határozatoknak, biz­tosítsa egységes értelmezésü­ket. s a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a munka minden területén.” Pullai Árpád, a párt Köz­ponti Bizottságának titkára decemberben Szolnokon ta­lálkozott a megyei, járási, városi pártbizottságok párt­ós tömegszervezeti osztály­vezetőivel és az osztályok felügyeletét ellátó titkárok­kal. E megbeszélésen a párt- ellenőrzésről. s az ellenőrzés munkamódszereinek javítá­sáról is sok szó esett. Pul­lai elvtárs elmondotta: — A határozatok végre­hajtása érdekében jobban kell végiggondolni a szerve­ző- és ellenőrző munkát. Az ellenőrzés módszerei nem nőttek fel eléggé a követel­ményekhez. Régi módszer nálunk a „globális” ellenőr­zés, mely nem szolgálja kel­lően a párt politikáját. A párt és tömegszervezeti osz­tályoknak is meg kell hatá­rozniuk mit akarnak ellen­őrizni. Ne minden kérdést vizsgáljanak egyszerre. in­kább néhányat, de azokat alaposabban. Nagyon fontos az ellenőr­zés koordinálása. A párt ne minden kérdést ellenőrizzen. Ebbe a munkába vonja be az állami szervekben és a tö­megszervezetekben dolsozó kommunistákat is. Helyes például. ha -a szocialista munkaverseny helyzetét a szakszervezetek vizsgálják, ellenőrzik. A kis létszámú pártappa­rátusnak nagy segítséget tudnak adni a pártbizottság mellett működő munkakö­zösségek az ellenőrzésben. Az sem helyes, ha minden kérdést, mindenütt vizsgá­lunk. Jobb módszer az. ha egy-két témát néhány he­lyen. de alaposan vizsgálunk és az ott szerzett tapasztala­tokat általánosítsuk. A decemberi tanácskozá­son részt vett Major Tibor, a jászberényi járási pártbi­zottság titkára is. Tőle kér­tünk interjút a járásukban kialakult gyakorlatról, ta­pasztalatokról. A jászberényi járásban 1971-ben néhány községben komplex — minden határo­zat végrehajtásának *ellen­őrzésére kiterjedő — vizsgá­latokat végeztek. Ez a mód­szer nem ellentétes a Pullai elvtárs által javasoltakkal? — Ellentétet a két ellen­őrzési módszer között nem látok. Minden ellenőrzési módszer akkor éri el cél­ját, ha hivatástudattal, fe­lelősséggel áthatott emberek végzik. Járásunkban már több éve alkalmazzuk ezt a módszert az alsóbb nárt. ál­lami. gazdasági szervek mun­káiénak ellenőrzésében, se­gítésében. A komplex elleriőrzési módszerünk cs^k egy a sok közül. Ennek is két változa­tát alkalmazzuk. Az egvik változatban a járási pártbi­zottság apparátusa — osztá­lyai, csoportjai — részletes tervet dolgoznak ki egy köz­ségen belüli ellenőrzésre, mindenkor figyelembe véve a helyi sajátosságokat. A párthatározatok végrehajtá­sé* a reszortmunkának meg­felelően ellenőrzik a pb osz­tályai és aktívái egv-eay alaoszervezetben, tömeg­szervezetben. intézményben, gazdasági egvséaben. Az el­lenőrzési tervet a ’árási ob egyik titkára hangolja ösz- sze. A vizsgáiét tervét a községi vezető pártszerv — végrehajtó bizottság, csúcs­vezetőség — előtt ismertet­jük. egyúttal részvételüket, segítségüket kérjük. Az el­lenőrzésbe a pártapparátu­son kívül az MTVB járási hivatalának vezetőit, mun­katársait. valamint a helyi aktívákat is bevonjuk. — A másik változat abban különbözik az előzőtől, hogy a községi pártszerv saját vezető. irányító, ellenőrző munkája megítéléséről tá­jékoztatót ad az általunk folytatott vizsgálat végén. A községi vizsgálat és a tá­jékoztató tapasztalata alap­ján értékeli a járási párt­vezetés a község politikai, ideológiai, gazdasági. kul­turális fejlődését, helyzetét és egvüttesen alakítjuk ki a további tennivalókat. A komplex ellenőrzést. — melyet a járás községeiben alkalmazunk — nem lehet csak egyedüli módszernek tekinteni. Egy-egy község vizsgálata körültekintő ter­vezést és alapos munkát igé­nyel. így az ellenőrzés egy­két hónapot is igénybe vesz. A párt két kongresszusa között így egy községre csak egy alkalommal kerül sor. —- A komplex ellenőrzések milyen eredménnyel zárul­tak, tapasztalataikat hogyan hasznosítják a járásban? — Pártunk X. kongresszu­sa előtt lezajlott komplex ellenőrzések hozzásegített- bennünket, hogy teljes hely­zetismeretünk legyen a köz­beeső. pártszerveink és alap­szervezeteink munkájáról, tevékenységéről. Minden köz­ségben tisztábban láttuk hol „szorít a cipő”. Melyik községben gyengébb a ká­dermunka, mely gazdasági egységekben jelentkező'-k gondok és az okok felszá­molására mit kell tennünk, milyen helytelen vezetési gyakorlatot kell felszámolni ahhoz, hogy a községi párt­szerv tömegkapcsolata, te­kintélye javuljon. Az ellenőrzött községi pártvezetésnek is átfogó se­gítséget ad ez a módszer. Ez elsősorban a problémák okainak feltárásában, saját helyzetük reális megítélésé­ben jelentkezik. Segítséget nyújt a csúcsvezetőségeknek éves munkájuk értékelésé­hez, a kongresszusok előtti pártértekezletek, küldöttérte­kezletek beszámolójához, munkájuk összértékeléséhez. Az ellenőrzés által feltárt tapasztalatok alapján párt- bizottságunk olyan intézke­déseket tudott tenni néhány községben, melyet más mód­szerrel nem tudott volna. A komplex ellenőrzés lényege; néhány községet, de alapo­sabban ellenőriztünk. Ez nem ellentétes a „néhány té­mát, de alaposabban” ellen­őrzési módszer elveivel. Mindkettő a párt politikájá­nak érvényesülését segíti elő az élet minden terüle­tén. — Az ellenőrzésbe hogyan vonják be a várbtizottság pártépítési, esetleg más munkabizottságait. továbbá az állami szervekben és tö­megszervezetekben dolgozó párttagokat. — Pártbizottságunk mel­lett működő munkabizottsá­gok jelentős szerepet tölte­nek be a járási oártbizott-ág vezető- irányító-, ellenőrző munkájában. Mindhárom munkabizottság —• a párt­építési. az agitációs és pro­paganda. valamint a gazda­ság- és szövetkezetpolitikai bizottság — féléves tervvel rendelkezik. Egyeey témá­ban tapasztalatokat szerez­nek, célellenőrzést végez­nek. összeállított jelentése­ket véleményeznek. Az 1971-es évben például többek között — kidolgozott szempontok alapián — ta­pasztalatokat gvűitöttek ag MC7MP Politikai Bizottsága 1967. március 9-i — a párt káderpolitikáiéról szóló — határozat érvényesüléséről, időarányos végrehaitásáról. A tapasztalatok összegzése volt az alapja a járási pb elé 1971 decemberébert ke­rült jelentésnek. A gazdaság- és szövetke­zetpolitikai bizottság szintén megfelelő munkát fejtett ki a gazdálkodó egységek ter­meléspolitikai helyzetének, a termelés és a munkatermelé­kenység alakulásának vizs­gálatában a pb elé kerülő jelentés véleményezésében. Saját helyzetünk példái agt mutatják, hogy a társadalmi erők bevonása nélkül pártbi­zottságunk nem tudná kel­lően ellátni irányító, segítő, ellenőrző tevékenységét. Pártbizottságunk aktíva há­lózata — a pártbizottság munkabizottságainak tagjai­val — eléri a 70 főt. akiknek zöme az MTVB járási hi­vatalában dolgozó kommu­nisták. a járási szervek ve­zetői, községi vezetők. Mun­kájuk nélkülözhetetlen a járási pártbizottság előtt ál­ló feladatok megoldásában. — A járási P rtbizottság milyen intézkedéseket tesz a határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére, e munka megjavítására. a közséni pártbizottságok, csúcsvezető­ségek és az alapszervezetek ellenőrző tevékenységének segítésére? — Meggyőződésünk, hogy az ellenőrző munkát minden szinten lehet és kell javíta­ni. Ami a járási pártbizott­ságot illeti, évenként 3—4 község komplex vizsgálatán kívül egy-egy párthatározat végrehajtását is ellenőrizzük, mely néhány községre és alapszervezetre terjed ki. Ugyancsak alkalmazzuk az alapszervezetek jellegenkénti ellenőrzését egy-egy feladat végrehajtásáról, pl. az iskolai pártalapszervezetek vezetési, szervezési és beszámoltatási tevékenységét stb. Módszereink közé tartozik a testületi üléseken történő beszámoltatás, egy-egy párt- határozat végrehajtásáról, így a két kongresszus közöt­ti időben minden községi pártszervet és járási szervet valamilyen időszerű határo­zat végrehajtásáról beszá­moltat vezető pártszervü-'k és megszabja a feladatokat. A pb osztályai a községi reszortfelelősökkel tartják a kapcsolatot, beszámoltatiák, tájékoztatják és segítik őket. Pártbizottságunk függetle­nített politikai munkatársai reszortfeladatukon kívül te­rületfelelősi feladatot is ellátnak, mely eredménye­sebbé teszi a pártbizottság apparátusának munkáját. Az alsóbb szervek rendezvényein való rendszeres részvétel ugyancsak hatékony mód­szere az irányító és ellen­őrző munkánknak. Pártbizottságunk az alap­szervezeteket — kettő kivé­telével — közbeeső pártbi­zottságon, csúcsvezetőségen keresztül irányítja. Ezért fontos szerepe van az irányí­tó munkában a községi párttitkárok értekezletének, melyet évek óta havonta egy alkalommal tartunk beszá­moltató. tájékoztató, feladat­meghatározó és tapasztalat- csere jelleggel. Ezt követi havonta a községekben az alapszervi titkárok értekez­lete. A pártellenőrzés módszerei változatosak lehetnek. A módszert mindig a helyzet­től, a eéltól függően igyek­szünk megválasztani. Párt- bizottságunk igyekszik meg­felelő módszereket alkalmaz­ni a vezető, irányító, el­lenőrző munkája során és ezt megkövetelte alsóbb szerveitől is. Az élet azon­ban még többet követel. ífev tovább kell fejleszteni mód­szereinket. A jól bevált módszereket megtartja, új kezdeményezésekkel bő­vítve törekszünk a határoza­tok minden szinten történő sikeres és eredményes vég­rehajtására, » B. I w Félfogadás 7,30-tól 16,30-ig O 7 O — Munkakönyvét szeret­nék váltani — mondja a fiú. Egyik lábáról. a másikra áll, zavarában az orrát szív­ja. Látszik: életében ez az első hivatalos ügy amit in­téz. Az asszony elveszi a papírokat, ránéz a fiúra, el­mosolyodik : — Kisegítő iskolába jár? A fiú örül. hogy végre ki­bökheti a dolgot: „Csak há­rom osztályt jártam, de ta­nulni csak kell, most meg dolgozni szeretnék, mert élni is kell’. A fiú 16 éves múlt. Néhány perc után ke­zébe van a kis szelvény, amivel már munkát vállal­hat. Az asszony annvit mond neki: „Február köze­I pén már jöhet a munka- : könyvért”, és szinte csak szá­járól olvashatom 'e. mit súg a gyereknek: „Máskor ne szívd az orrod, vedd elő a zsebkendőd.” Az asszony — Liszkai Mi- hályné — hozzám fordul. — Tudom, ez a menjegy- j zésem nem illik a hivatali i, munkakörömhöz, de hát úgy I érzem mintha a fiam lenne | ez a gyerek. — A szolnoki Városi Ta­nács információs csoportjá­nál három nő dolgozik. Mindhárman a tanácsi mun­ka igazi ismerői, tudói. Ko­vács Ferencné csoportvezető 18 éve dolgozik tanácsnál, korábban 16 évig vb-titkár volt Kengyelen; Liszkai Mi- hálvné 18 éve a szolnoki Vá­rosi Tanács különböző osz­tályain, különböző beosztás­ban tevékenykedett. Társ­nőjükről — aki jelenleg be­teg — Lapis Annamáriáról ők mondiák: nagyszerű pénz­ügyi szakember. A csoport­hoz tartozik Berena Béláné forgalomirányító is. Hány embert igazít el a hideg elő­csarnokban napról-nanra. nehéz lenne megmondani. Csupán az információs cso­portnál hetven-nyolcvan em­ber fordul meg nyolc óra alatt. És a tanács osztályai emellett tartják ügyfélfoga­dásaikat. Az információs iroda Szol­nokon 1971. augusztus 23-án kezdte meg a munkát, rz ok­tóber 8-1 tanácsülés pedig már köszönetét is mondott létrehozásáért* működtetésé­ért a végrehajtó bizottság­nak. Mindez nem véletlen. Az országban vidéken első­nek Szolnokon hozták létre, és vendégkönyvük bejegyzé­sei szerint nagyon hasznos és fontos munkát végeznek. íme a vendégkönyv néhány be­jegyzése: „A kedvező ta­pasztalatok alapján Békés megyében is javasoljuk ezt a megoldást”. „Az iroda mű­ködése — annak jól képzett dolgozói lelkes munkájuk eredményeképpen — messze­menően beváltja a hozzá fű­zött reményeket. Dr. Köves- di Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya.” És olvashatók elismerő szavak a fővárosi, a szombathelyi, a nagykőrösi, a gyöngyösi, a szegedi tanácsi vezetők tol­lából. akik itt jártak tapasz­talatszerzésre. Milyen feladatokat látnak el? Széles a skála. Kovácsné mondía: — Van hatósági jellegű feladatunk és van informa­tív. A hatásági munkához tartoznak a különböző bi­zonyítványok kiadása. Ta­pasztalatunk az. hogy még tovább lehetne csökkenteni e bizonyítványok kiadásának számát, ha például néhány témában elég lenne ha nyi­latkozatot adna az illető. — így például? — A különélés igazolásá­ra többek között. Hozzánk tartozik most már a talált tárm/ak beszolgáltatása. Nem is hinnénk milyen feledéke­nyek az emberek: nagyon sok kerékpárt. aktatáskát, órát. pénztárcát őszünk. Hoz­zánk került 20 kiló zsír. azt is elhagyta valaki: elkószált sertések, amelyeknek eltar­tásáról. amíg a gazda elő nem kerül nekünk kell gon­doskodni. A lakónvilvántar- tókönyv vezetésével kapcso­latos munkák, a tejjegy el­látás. a gépjármű adózás, a lakásügyekben való tájékoz­Kovács Ferencné „Mi hár­man jól összetalálkoztunk” tatás. Március elejétől pél­dául már az igénylőknek sorszámuk alapján meg tudjuk mondani kapnak-e lakást és ha igen, milyet 1975-ig. Azért márciusban mert a számítástechnika a gépi adatfeldolgozást csak akkorra vállalta. Egyébként a mai nappal 3643 lakás­igénylőt tartunk nyilván. Liszkainé az információs munkájukról tájékoztat: — Csaknem ngyveniéle té­mában adunk információt. Hogy a felek dolgát meg­könnyítsük. hiszen ki szeret kérelmeket, beadványokat körmölni. előre elkészítet­tünk különféle nyomtatvá­nyokat. Így ha valaki bejön, hogy mondjuk kerítést sze­retne építtetni, mi adunk neki egy nyomtatványt, azt kitölti, itt nálunk vásárol­hat okmánybélyeget is. az ügyiratot itt hagvja. amit mi továbbítunk az illetékes osz­tálynak. Az üayfélnek sem kellett kétszer, háromszor ide jönnie, az osztá’vo'nak is több idejük marad ezáltal az érdemi ügyintézésre. Mindkettőjük véleménye: „Csak annak szabad ilyen helyen dolgozni, akik szere­tik az embereket és szíve­sen foglalkoznak velük.” Aztán azt is mondiák: „Mi hárman jól összetalál­koztunk, szeretünk együtt dolgozni, azért is jó itt.” Érdekesebb kérések? Egy asszony Budapestről azért jött le hozzájuk, hogy meg­tudja, ki az a szolnoki asz- szony, akinek az ő férje ud­varol. Egy néni a kezdet kezdetén a sláger irodát ke­reste: kiderült, róluk van szó. Slágernek titulálta őket, mert akkoriban sokat be­széltek. írtak az irodáról a különböző sajtószervek. S míg ez a kis beszélgetés kikerekedett órák teltek el, az ügyfelek egymásnak ad­ták a kilincset. Az iroda sláger volt és az is maradt. V. V. Liszkai Mihály né „ügyintéz” OK ÖTEN Mari, Sarolta, Attila, Já­nos, Tamás... Úttörők. Beloiannisz úti általános iskola tanulói. Egy­szer már győztesek... Igaz: a győzelem egyik részese az iskola minden őket segítő tanára, a nekik szurkoló is­kolatársak. Emlék Szolnokról: az eredményhirdetés után öt gyermek egymás nyakába borult. Az iskolai, majd a városi döntőn ők bizonyul­tak a legjoobnak. ők képvi­selték hát a Magyar Rádió és Televízió „Rejtvénvúton a Szovjetunióban” című or­szágos vetélkedőjén a „szol­noki színeket”. Reggel; még a vasárnap is , didergett. A találkozó előtt néhány, de laglább egy, ál­matlan éjszaka. A verseny­zők volták a legfrissebbek, pedig az őket fel kész-tő. s most Budapestre kísérő ta­nárok sem voltak nyugod- tabbak. A rádió 22-es «rá­diójában rendezett vetélke­dő. a hat hős szoviet város­ról, hetek, hónapok munká­ja versenvizvalmak befejező állomása volt, amelyből ott a helyszínen, később sugár­zandó rádióműsor is készült. Talán a versenyt rendezők hibája is: valamennyi város úttörői a testvérvárost kap­ták partnerül. Debrecen Ki- jevet, Budapest Moszkvát... nekünk szolnokiaknak, akik ebbe a versenybe csak jó egyhónapos késéssel kapcso­lódtunk be, (később kértek fel bennünket részvételre a rendezők) Szevasztopol, a gyönyörű, de nekünk isme­retlen irodalomból, útiköny­vekből is nehezen megismer­hető város jutott. Kötetnyi könyvtár volt velünk és sok-sok „kötetnyi” izgalom. Aztán a rádió stú­diójában elkezdődött a ver­seny. Mikrofonok előtt. Budapest, Veszprém. Pécs, Szeged, Debrecen 5y-5 ifjú embere izgult. A mieinket „szurkolók” is kísérték. A felnőttebb ember csak ámult, honnan tudják a gyere­keink, hogy egy ezer kilo­méterekre lévő város színházá­nak ki volt a legnagyobb S7Íné«?e, hogy szobrai közül melyik a legismertebb, s hogy jobb. vagy balkézben tartia-e a lovas alak a bu­zogányát... Nagy verseny volt. A bu­dapestiek végeztek az élért. A ve«znrőmieV lettek a má­sodikok Egyetlen egy pont­tal a pécsiek előztek meg még minket. Negyedikek let­tünk. Mit ér ez a hely? Vajek Róbert, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa, a já­ték vezetője és írója mond­ta: „Én sem tudnék minden kérdésre felelni...” A mi gyerekeink majdnem minden kérdésre feleltek. A minimá­lis pontkülönbség is ielzi: a végső sorrendhez egyformán volt köze a tudásnak és a szerencsének, a pillanatnyi versenyláznak, az élő mikro­fon előtt zajló játék ezer és ezer összetevőjének. Visszafelé az úton szívesen „pályát cseréltem” vclna az öt versenyzővel: Száki Ma­rikával, Berbst Saroltával. Mosonyi Attilával. Csikós Ferivel Vágó Jánossal. — A versenyzőket fel­készítő Csaba György pe­dagógussal az iskolát kép­viselő Kiss Istvánná igazga­tó helyettessel, hiszen a ne­gyedik hely ötezer forint, tábori felszerelésekre fordít­ható jutalmat, valame-mví versenyzőnek egy-egy kar­órát jelentett. S a mik«o- buszban még az is kiderült, hogy percre együtHírnek az órák Az órák. amikért az ország hat városában ezer és ezer gyerek annyi hittel és eredménnyel do^-^ott. Bo G-:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents