Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér xxm. évf. 2. sz. 1972. január 4. kedd. Á mérce magasabb A hhoz, hogy jól áttekinthessük és összefüggéseiben ér­tékelhessük az 1972. év terhét, olyan dokumentumhoz kell igazodnunk, amely időben és távlati tendenciájá­ban átfogóbban jellemzi fejlődésünket: a negyedik ötéves tervhez. Öt év irányszámai — amelyek egész sor hosszútávú koncepcióhoz is kapcsolódnak —, már messzemenően alkal­masak arra, hogy a fejlődés irányát, jellegét tükrözzék, így hát ha ehhez mérjük egy esztendő népgazdasági programját, a jelen és a jövő olyan kapcsolatrendszere tárul elénk, amely már jó igazolási lehetőségeket kínál. Ebből a nézőpontból vizsgálódva, mindenekelőtt azt a kiindulási alapot érdemes áttekintenünk, amelyre az idei terv épül: az előző, 1971. évi tervet. Nos, a most zárult esztendő egész sor eredménye jól tükrözi az ötéves terv irányvonalát. Mindenekelőtt a termelékenység javulására kell utalnunk, amely az előző évek lassú, olykor stagnáló szakaszai után ismét erőteljes növekedést mutatott: az ipari többlettermelés ezúttal teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Gyors ütemben, mintegy 7-8 százalékkal nőtt a társadalmi termék is, és a nemzeti jövedelem emelkedésé­nek mértéke még valamelyest ezt is meghaladta. A teljes igazsághoz tartozik azonban, hogy gazdasági fejlődésünk a múlt esztendőben nem igazodott minden pon­ton a negyedik ötéves tervhez, s az eltérések — természe­tesen egész sor korábbi, nem újkeletű tényezőből eredően is — feszültségeket okoztak, a tervszerű gazdálkodást zavar­ták. Ez a magyarázata annak a kulcsmondatnak, amellyel a kormány az idei tervet publikáló közleményben az esz­tendő gazdálkodását összefoglalóan jellemzi: „az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg”. Elemezve ezt az átfogó jellemzést, kitűnik, hogy a fe­szültségek rendre-sorra ott jelentkeztek, ahol az elmúlt év­ben eltértünk a negyedik ötéves tervben meghatározott ará­nyoktól. Ismeretes, hogy a beruházási piac keresleti és kí­nálati oldalának erőteljes különbsége, ebből eredően a be­fejezetlen beruházások állományának növekedése — bár korántsem 1971-ben keletkezett — a tervezett befektetések­nek összesen mintegy 20 százalékos túlteljesítése élezte az ebből következő gondokat. A nemzeti jövedelem fogyasztási és felhalmozási arányának eltérése az ötéves tervtől, s mind­ezek negatív hatása a külkereskedelmi mérlegre, illetve az állami költségvetésre, indokolják az idei tervben rögzített törekvést: a kedvező vonások erősítését, az egyensúly ja­vítását. Ha most már az esztendő előirányzatainak körvonalraj­zát vonjuk meg, abból indulhatunk ki, hogy a fejlődés ösz- szegezett mutatőszáma — a nemzeti jövedelem növekedési üteme — öt-hat százalékos, tehát az ötéves tervben megha­tározott mértéket mutat. Ebből az alaptényből következik az ipari termelés ugyancsak mintegy 5-6 százalékos előirány­zata, s a mezőgazdaság reális (nem véletlenszerű rekordter­méssel számoló) 2-3 százalékos növekedési programja. A kritikus pont: a beruházási terv sem jelez látványos mérsék­lődést; ellenkezőleg: arról van szó, hogy az 1972-re elői­rányzott 106 milliárdos összeg csupán a túlteljesítést, a nö­vekedést mellőzi, s megfelel az előző évben beruházott színvonalnak. A gazdaság fejlődésének tervezett arányai módot adnak arra, hogy az életszínvonal is az eredeti — ötéves tervben előirányzott — mértékben emelkedjék. A munkások-alkal- mazottak, valamint a parasztok egy főre jutó reáljövedelme 5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig (számolva a fogyasztói árszínvonal emelkedésével is) mintegy 3 szá­zalékkal növekszik. A terv teljesítése — s jó, ha mindenütt számolnak ezzel, — a tavalyinál bonyolultabb feladatok megvalósítását feltételezi. Amint az országgyűlés költségvetési vitája is rámutatott: a vállalatok szigorúbb feltételek közepette, magasabb mérték elé állítva gazdálkodnak majd. A haladás, az ötéves terv teljesítése azonban a követelmények folyama­tos emelését feltételezi! — ta — A Hűtőgépgyár az idén sem fukarkodik meglepetésekkel Háztartási gépek növskvő exportja Több mint húszmillió dol­lár értékben exportált ház­tartási gépeket 1971-ben a TRANSELEKTRO Külkeres­kedelmi Vállalat. 1968-ban kezdték meg nagyobb meny- nyiségben a háztartási be­rendezések exportját, s a ki­vitel azóta évente 20-—30 százalékkal emelkedett. A Lehel gépek ma már Ausztráliától Görögországig a világon szinte mindenhol megtalálhatók, és ma már a legkorszerűbb tőkés gyárt­mányokkal is versenyképe­sek. A Hűtőgépgyár az idén sem fukarkodik meglepeté­sekkel: 1972-ben már egy. ké1 és három csillagos jel­zéssel készülnek a hűtőszek­rények. A csillagok a gé­pek teliesítményét jelzik. Egy csillag —2. két csilláé már —10. a három csilla” pedig :—18 fokos hőmérsék­letet jelöl, az utóbbi bere’ dezések a mélyhűtött éte­lek konyha tárolására is al­kalmasak. A csillagos márka meg­jelenésével egyidőben ke­rülnek forgalomba a svájci licenc alapján gyártott ab­szorpciós hűtőszekrények, amelyek iránt már az USA- ból és Kanadából is érdek­lődnek. A fürdőszobai boylerek fő piacai a demokratikus or­szágok. 1971-ben 60 000 boylert szállítottak külföld­re és ez a szám lS75-ig 200 000-re növekedhet. Igen örvendetesen emel­kedett 1971-ben a háztartási kisgépek kivitele is. Űj és keresett exportcikk az ötli­teres konyha „mini-boyler” és az asztali ventillátor, az utóbbiból hárommillió dol­lárért exportált 1971-ben a TRANSELEKTRO. Az új évben a kisgépek tőkés ex­portjánál 30 százalékos, a szocialista országokba irá­nyuló exportnál 15 százalé­kos emelkedésre számítanak. Helytálltak értünk Kereskedelmi dolgozók az ünnepi csúcsforgalomban Példásan közölték az új árakat megyénk boltjaiban A helytállás részben a múlté, de még hónapokig többletfeladatot is ró a kis­kereskedelem dolgozóira sok­sok állami és szövetkezeti boltban, áruházban. Igen, a múlté az ünnepi csúcsforga­lom, amelynek alakulásáról igyekeztünk gyorsképet kap­ni többfelől. — S ami még sokáig tartó plusz-teendő: a Nos, a mi megyénkben most épp ez utóbbi dologbn tanúsított példás helytállás ad okot rá, hogy büszkék legyünk állami és szövetke­zeti boltegységeink dolgozói­ra. Tegnap reggel ugyanis a rádió útján kértek több hely­ről — így fővárosi cégek is — elnézést, türelmet és megértést a vásárlóktól, mert az új évben még „bizo­nyos” ideig nem találják az önkiszolgáló boltokban a változott árú cikkeket. Szol­nok megyében — tudomá­sunk szerint — nem tették próbára a vevők türelmét. Kereskedelmi dolgozóink vállalták ezt a „próbatételt” azzal, hogy vasárnap, ja­nuár 2-án az új árakat fel­tüntették a megváltozott forgalmi értékű árucikke­ken, s azok a hétfői nyitva- tartás első percétől kezdve Ez a bizonyos szempont a növekvő igényesség, ame­lyet a Csemege Áruház kép­visel a kérdezettek közül a legrangosabban. Túlzás nél­kül azt is mondhatjuk: nagyvárosi színvonalon. S az érdeklődésünkre Duda Mi­hály boltigazgató és Csontos Béla ÁFÉSZ-elnök — a Tiszakanyarból — egy­aránt azt mondta: mint vá­sárlók, igényesebbek vol­tunk az elmúlt karácsony és szilveszter előtt, mint 1970 decemberében. Csontos Béláék iparcikk­tegnaptól hatályos árválto­zások következtében érvé­nyes új árak pontos közlése, feltüntetése az árufajták minden egyes darabján. — Mindaddig, amíg a gyártól közvetlenül — vagy a nagy­kereskedelem útján — ka­pott cikkek csomagolásán nem az új árat látja a ve­vő. kaphatók voltak megyeszer­te. Így tájékoztatott mindkét — az élelmiszer, valamint az iparcikk forgalmazásra hivatott — kiskereskedelmi vállalatunk igazgatója, il­letve megbízottja. Ugyan­csak ezt adta hírül a szol­noki (egykori nevén „60-as- ként” ismert, de ma már 121. számot viselő) Cseme­ge Áruház boltigazgatója, a karcagi ÁFÉSZ szakvezetője és a „Tiszakanyar ÁFÉSZ” elnöke is. Az utóbbi a me­gyeszékhelytől délre, a Ti­sza jobb partján fekvő négy község: Tószeg, Tiszajenő, Vezseny és Tiszavárkony tel­jes ellátásáért felel, s a decemberi tapasztalatok bi­zony e falvakban is egyez­nek bizonyos szemponbtól a „nagyvárosival”. forgalmazó boltjaiban pél­dául sokkal több magnót vettek volna, mint amennyi készletük volt. Slágercikk lett a magnetofon és a hang­lemez a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat üz­leteiben is. (Kár, hogy a hazai, BRG-gyártrr.ányú ké­szülékek fele minőségileg hi­básnak bizonyult ismételten is. Ez bizony az érintettek­nél legalább olyan ünnen- rontó volt, mint az ugyan­csak számottevő gyári hibás tévé-készülék.) A Csemege — ABC veze­tője — mint mondja — durkkolt a nagy készlet mi­att, ám e gondjait a vevők maradéktalanul eloszlatták: tegnap már nem volt túl- tengés a raktár polcain. Több mint hétezer üveg szovjet pezsgő, a számított­nál sokkal nagyobb mennyi­ségű francia konyak, olasz vermut és skót whisky ta­lált vevőre. A cukrászati előrendelések és a legjobb minőségű szaloncukor kere­settsége egyaránt a vásárlók megnőtt igényességéről val­lott az áruházban. A karcagi ÁFÉSZ boltjai­ban is mintegy 3000 üveg pezsgővel többet adtak el, mint esztendeje ilyenkor. A nagyfokú igényességre pél­da, hogy a kötött divatcik­keknek nagy keletjük volt és sokan kerestek televízió, magnó, valamint rádiókészü­léket is a Nagykunság ,r5- városának” szövetkezeti áru­dáiban. Méltóképpen a jövőben is A kérdezett cégektől egy­öntetűen arról tájékoztat­tak: január 2-án, az új esz­tendő első vasárnapján va­lamennyi boltjuk az új árak­kal látta el — azok egy­idejű leltárba vételével —a tegnaptól csökkent vagy (bizonyos vas-műszaki stb. cikkeknél) növelt forgalmi értékű árukészletét. Karca­gon mintegy 50 szövetkezeti árudában legalább százöt­ven dolgozó, a Tiszakanyar ÁFÉSZ 23 boltjában mint­egy hatvanan, a hét kiske­reskedelmi vállalat üzletei­ben több százan végezték el becsülettel ezt a feladatot. A nagy többségük dereka­san helytállt, túlórában, vagy „csak” a hivatásérzet­ből adódó többletmunkában — értünk, vásárlókért. Re­méljük, méltóképpen helyt­állnak a jövőben is. M. I. Ok a büszkeségre Igényesebbek vagyunk Az „átadások éve“ Az óév sikeres befejezése után hétfőn országszerte bi­zakodó hangulatban, jó len­dülettel indult az újév első munkanapja. Az ország egyik legnagyobb beruházásánál, az évi egymillió tonna tel­jesítményűre tervezett Be- remendi Cement- és Mész- mű építkezésénél az újév az „átadások éve” lesz. A követ­kező hetekben, hónapokban fokozatosan „megmozdul” az új ipari óriás, megkezdődnek az üzemi próbák, hogy már április 4-én, jóval az ere­deti határidő előtt meg­kezdődhessen a termelés a BCM első gyártó vonalán. Hasonlóképpen az „átadá­sok éve” lesz 1972, a nagy szabású visontai építkezésnél is. A program szerint a 800 megawatt teljesítményűre épülő Gagarin hőerőmű ötö­dik, egyben utolsó blokkját no­vember 30-ig kapcsolják be az országos hálózatba. A szocialista brigádok az eredetileg tervezett határidőt két hónappal meg akarják rövidíteni, hogy az új erő­mű az ősszel már résztve- gyen a gyorsan növekvő energiaszükséglet kielégí­tésében. Építőipari vállalatainknak az új évben is egyik kiemelt feladata a lakásprogram tel­jesítése. A vidéki jelentések szerint a kedvező időt ki­használva hétfőn szerte az ország­ban dolgoztak a lakásépít­kezéseken. Békéscsabán hozzáláttak egy új lakótelep kivitelezéséhez. Szolnok megyében csaknem 1300 lakás építését folytat­ták az új év első munka­napján a megyei állami építőipari vállalat dolgozói. hírek — tu dúsítások - hírek - tudósítások Giancarlo Pajetta látogatása hazánkban Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására december 27-től január 3-ig baráti lá­togatást tett hazánkban. Bu­dapesti tartózkodása során Giancarlo Pajettát fogadta Kádár János, a KB első tit­kára és megbeszélést foly­tattak a két testvérpártot érintő kérdésekről, a külpo­litika és a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű témá­iról. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén jelen volt Komócsin Zoltán, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára. Giancarlo Pajetta hétfőn elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Mik! az MSZMP KB tit­kára. Martinászok helytállása Január 1-én és 2-án is „talpon voltak” a dunaújvá­rosi acélmű martinászai. Új­év naoiún este az elegyté- ren, ahonnan az ócskavasat kaniák a kemencék, egy ko­csi kisiklott, s órákra elzár­ta a közlekedést. így csak egy vágányon tudták ellát­ni a kemencéket anyaggal. A nehézségek ellenére a martinászok helytálltak: az újesztendő első műszakjai­ban, vasárnap délig 24 adag acélt csapoltak. Az acélmű egyébként szép eredményekkel, rekordokkal zárta az óévet: decemberben 84 000 tonna, a negyedik ne­gyedévben pedig 245 700 ton­na acélt gyártottak a marti­nászok. Szociológiai csoport Pécsett — a TIT kereté­ben — szociológiai csoport alakult, azzal az elsődleges céllal, hogy segítséget nyut- son a munkahelyek szoci­ológiai problémáinak feltá­rásához és megoldásához. A szakemberek megvizs­gálják az ipari ésf a mező­gazdasági üzemek belső éle­tét, a munkakörülményeket, » dolgozókat érő különféle hatásokat, s ennek alapján ajánlásokat terjesztenek majd a vezetők elé a munkafeltételek megjavitá- sátra és a legége­tőbb üzemi problémák meg­oldására. A TIT szociológiai kíadvá- ványt jelentet majd meg; ebben teszik közzé a csoport elméleti és gyakorlati mun­kásságának eredményeit. Bomlik a tanyavilág Bomlik a tanyavilág a Duna—Tisza közén. A vidék állami gazdaságainak segít­ségével öt év alatt majdnem félezer külterületen élő csa­lád költözött új, többnyire két szoba összkomfortos csa­ládi házba, lakott területe­ken. A kunfehértói Állami Gazdaság dolgozói közmű­vekkel ellátott lakótömböt alakítottak ki a kertes, újon­nan épült családi házakból. A tanyaiak új otthonalapí­tását anyagilag is támogat­ják. A gazdaságok fejleszté­si alapjukból átlagosan 20 ezer forinttal járulnak hoz­zá dolgozóik lakásépítéséhez. A jó módszert folytatják, 1975-ig hétszáz tanyát bon­tanak le az állami gazdasá­gok területén. Csak a bajai Állami Gazdaság körzeteben 208 tanyát számolnak fel. A külterületi lakók folyamato­san költöznek majd új ott­honukba. Testvéri kapcsolat Heves megye és a Csuvas Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság között a utóbbi két évben gazdag, gyümöl­csöző testvéri kapcsolat fej­lődött ki. Ez a testvériség hatja át azt az üdvözlő, új­évi sikereket kívánó távira­tot, amely a Csuvas ASZSZK-bóI érkezett az új év alkalmából Heves megye párt és állami vezetőihez. A táviratot YoronovszKíj az SZKF Csuvas területi Bizottságának első titkára és Iszljukov, a Csuvas A SZSZK Legfelső Tanácsá­nak elnöke írta alá. Évfordulók — kiállítások Az év fontosabb évfordu­lóiról múzeumi kiállítások­kal is megemlékeznek. Or­szágszerte előkészületek foly­nak Petőfi Sándor születése 150. évfordulójáról való mél­tó megemlékezésre. A Pető­fi Irodalmi Múzeum új ál­landó kiállítása mellett több Petőfi-emlékhely — Aszód, Szalkszentmárton — is új, vagy újjárendezett anyaggal gazdagodik. A Dózsa évfor­dulóra a Magyar Nemzeti Múzeum rendez időszaki ki­állítást, Székesfehérvárott, a város alaoításának ezredik évfordulójára az István ki­rály múzeum nyitja meg ün­nepi tárlatát. A pécsi Janus Pannonius múzeum névadó­jára, a város egykori püs­pökére, a nagy humanista költőre emlékezik halálának 500. évfordulóján. Ebből az alkalomból a reneszánsz kor nagy művészét bemutató tárlat nyílik a pécsi Tech­nika Házában, a múzeum Káptalan utcai épületének hangulatos udvarán pedig reneszánszkori kőtárat épí­tenek. .

Next

/
Thumbnails
Contents