Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-18 / 14. szám

XXIII. évf. 14. sz. 1912. január 18., kedd. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Kerés-e vagy sok a traktor? ta ezdjük néhány összehasonlító adattal. A hivatalos sta- K tisztika szerint az 1960-as évek első felében 0,7, mo'st pedig egynél valamivel több traktoregység jut a ter­melőszövetkezetekben 100 hold mezőgazdasági területre. (Az állami gazdaságokban ennél jobb az arány.) Ha azt is fel­idézzük, hogy a második világháborút közvetlenül megelő­ző öt év átlagában 0,05 traktoregység állt a magyar mező- gazdaság rendelkezéséle, 100 holdanként, akkor még éleseb­ben látszik a nagy különbség, a végbement fejlődés. Sokat mond egyébként az is, — mellőzve most már a régebbi múl­tat —, hogy 1970 végén 70 ezer traktor dolgozott a mezőgaz­daságban, öt évvel később pedig 75 ezer szántja a földeket, az előirányzatok szerint. Ebből a növekedésből 1200 traktor beszerzése szerepel az idei tervben. Mindez természetesen még nem válasz a címben meg­fogalmazott kérdésre. Egyébként sem könnyű a felelet, mert viszonylagos dolog, hogy kevés-e vagy sok a traktor, össze­hasonlíthatjuk a ránk vonatkozó adatokat a legjobban gépe­sített mezőgazdáságú országokéval, s azokéval is, amelyek jóval elmaradottabbak, mint mi. Az első esetben kevésnek, a másodikban soknak tűnik a traktorok száma. További ne­hézséget okoz, hogy a mezőgazdaság belterjességének azt a tényezőjét, amelyikről most szó van, nem csupán a trakto­rok száma, hanem az egész gépesítés színvonala határozza meg. Abból a már említett 70 ezer traktorból, amellyel az 1971. évet kezdtük, a szakemberek által számontartott élettartam­hoz képest kereken 12 ezer túlságosan öreg volt, túl az el­használódási időn. Az amortizáció utolsó esztendejében van további 16 ezer traktor. Ezek szerint a munkában lévő trak­torok negyven százaléka helyett kellett volna már tavaly újat venni, nem is szólván arról, hogy az idén és azután is igen számottevő a csere-szükséglet. Más szavakkal: elérke­zett a mezőgazdasági géppark — benne főként a traktorok — gyors kicserélésének ideje. i mezőgazdasági gépek beszerzése a negyedik ötéves tervben 40 százalékkal haladja meg az előző ötéves időszak gépberuházási előirányzatát, összesen — szin­tén a tervek szerint — 18 milliárd forint értékű gépet vá­sárolnak a mezőgazdasági nagyüzemek, egyebek mellett 45— 50 ezer traktort. Végeredményben tehát tetemes beszerzé­sekre kerül sor, de a meglévő traktorok kiöregedését figye­lembe véve, csak kis mértékben növekszik a traktorsűrűség. Miért nem gyorsabb a haladás? Mi az oka annak, hogy a harmadik ötéves tervben szerepelt 38—40 ezer traktor he­lyett mindössze 30 500-at vásároltak a nagyüzemek? Semmi képpen sem az, hogy az állami gazdaságok és a tsZ-ek ve­zetői, szakemberei nem tudják, mennyire fontos a traktor­park felfrissítése, kicserélése. Tisztában vannak vele, de a nagyüzemek egy részének anyagi lehetősége kicsiny ahhoz, hogy elegendő új gépet, traktort vegyen. Korábban pedig — még tavaly is — nehezítette a helyzetet, hogy a gépkeres­kedelem kínálata a választékot nézve nem felelt meg a gazdaságok fizetőképes keresletének. Az elmúlt évben biztatóbb a kép: az esztendő első fe­lében egyharmadával több mezőgazdasági gép talált gazdá­ra, mint 1970 azonos időszakában. Szolnok megyében a ter­melőszövetkezetek 1970-ben 240, 1971-ben pedig 259 millió forintot költöttek gépekre. Kétségtelenül ebben része van an­nak, hogy bővebb a választék és a hitelképes gazdaságoknak az év első felében szükség esetén előlegezte a bank az évi amortizációs alapot. M int általában az átlagok, a traktorokra vonatkozó or­szágos adatok is szembetűnő eltéréseket takarnak. Sajnos, meglehetősen nagy azoknak a tsz-eknek a szá­ma, amelyek súlyos gépesítési gondokkal küzdenek, s nem vagy alig képesek traktoraik kicserélésére. Ezeken a helye­ken kénytelenek sokat költeni az elöregedett traktprok ja­vítására, s bizony, ez a drágább megoldás. A mezőgazdaságban dolgozó gépekhez évente másfél milliárd forint értékű alkatrész szükséges. A megye termelő- szövetkezetei például tavaly 100 millió forint értékben vá­sároltak gépalkatrészt, olyan súlyos alkatrész-beszerzési gon­dok nehezedtek a mezőgazdasági nagyüzemekre, hogy a gépjavítás nagy költségei mellett a traktorok és más gépek tétlenségre kárhoztatása miatt is tetemes károkat voltak kénytelenek elviselni. Hetekig, hónapokig ezrével hiányoz­tak a munkából alkatrész-hiány miatt a traktorok. Tavaly örvendetesen javult a helyzet, az illetékesek gondoskodtak arról, hogy csaknem teljesen megszűnjenek az alkatrész- ellátás súlyos fennakadásai. A fordulat azzal egyértelmű, hogy valójában a traktorok számának növekedése nélkül is több traktor áll a nagyüzemek rendelkezésére. Azt, hogy kevés-e a traktor, vagy sok, kizárólag a már említett adatok és tényezők nem mutatják meg. Lehetséges, hogy az egyik tsz kevesebb traktora is több, mint a másik nagyobb traktorparkja. A dolog azon is múlik, hogy mi­képpen hasznosítják a gépeket! A traktorok munkájának megszervezése, a karbantartás, az üzemanyagfelhasználás és még néhány más összetevő mutatja meg, hogy megfelelő­képpen kiaknázzák-e a gépesítettségben rejlő előnyöket. S ha ilyen értelemben van javítanivaló, azt kizárólag magában a nagyüzemben végezhetik eL Az ott dolgozó szakembere­ken múlik, hogy csakugyan annyi traktoruk legyen, ámeny* nyit nyilvántartanak. F égezetül, visszatérve a címként feltett kérdésre, a vá­lasz az, hogy sokkal több a traktor, mint tíz vagy öt évvel ezelőtt volt, de még mindig nincs belőle ele­gendő. A traktorpark növelésének azonban van a vásárlás mellett másik módja is: a meglévő állomány hozzáértő, gaz­daságos hasznosítása. S ez akkor is nélkülözhetelen lesz, amikor már kielégítőnek mondhatjuk a traktorok összetéte­lét és számát G. P„ Kemény tél Európában Csúcs a gázfogyasztásban Zavar a vízellátásban Mondják; a kutya nem eszi meg a telet. Tény: a szolnoki kutyák még ennél is étvágytalanabbak. Vasár­nap az ország leghidegebb városai Szolnok és Miskolc voltak. A kemény tél Euró­pa nagy részén tart. Lenin- grádban mínusz 24 fokig süllyedt a hőmérő higany­szála. Moszkvában mínusz 30, Kijevben és Varsóban mínusz 14 fokot mértek. A legmagasabb nappali hőmér­séklet Szolnokon, vasárnapi — Vasárnap nehéz napunk volt. Az óránként átvett és a fogyasztóknak átadott gáz­technikái normálköbméter forgalom 11 700 volt. fiz csú­csot jelent. — Mit jelentett ez a „csúcs” a fogyasztóknak? — A hideg miatt külön ügyeletet tartottunk. A válto­zó nyomás miatt állítani kellett a nyomásszabályozó­kon. Természetesen megnőtt a hiba bejelentések száma is, hiszen majd valamennyi elkeveredő kásás jég eltöm­te a vizkiemelő csöveket. A városban, a kevés víz miatt csökkent a nyomás, több la­kásban nem volt víz. — Mit várhatunk? A kérdésre Mészáros Pál felelt: — A kásás jég okozta gond mindig jelentkezik, ha vá­ratlan Ilyen nagymértékű hőmérsékletváltozás követke­zik be. Számítottunk rá, de A Lenin-Mauzóleum előtt a mínusz harminc fokos fagyban is ott áll a megszokott sor... (Teleíoto—TASZSZ—MTI—KS) jelentések szerint —14° volt. Mit jelent a hideg? Zajlik, vagy részben „beállt” a Du­na és a Tisza. — Bevetésre készülnek a jégtörő hajók. Befagyott a Balaton s a nádvágók örömére . hízik . a jégpáncél a tó vizén. Várhatóan a hideg tovább tart. Szívesen nem hinnénk a meteorológiai előrejelzés­nek. de azért a vasárnap leghidegebb Szolnokon a te­lefonhoz nyúltunk: — Halló! Gázszolgáltató Vállalat? — Itt Berta István gázgaz- dász. — Milyen gondokat oko­zott a tegnapi nagy hideg? Milyen gondokat okoz a hi­deg hétfő? gázkészülék üzemben lehe­tett. — És a hideg hétfőn?, — Megfeszített ütemben javítjuk a bejelentett hibá­kat. Több száz panasz érke­zett, s így.., Ez a verseny a hideggel a TITÁSZ-nál is tart. Sokhe­lyütt bekapcsolták az elekt­romos melegítőket is. Nőtt az áramfogyasztás, de a télre felkészült a vállalat. Külö­nösebb üzemzavar nem volt, amint ezt Chlametzky Imre kirendeltségvezető elmondot­ta. A hideg ellen változatla­nul használhatók az elektro­mos melegítők. Zavart okozott a hideg a vízellátásban. A Tisza zaj­lott. A víz minden rétegében a védekezés lehetőségei is korlátozottak. Hétfőn már kevesebb volt a panasz. A jég egyre összefügőbb, s így a vízellátás zavartalansága is biztosítható Lementem még az utcára is. Nézni, kédezni milyen ez a „váratlan” hideg, de nem kérdeztem sokáig, mert nagyon hideg. Ma rendben lesz a gáz, — elég lesz az elektromos áram és a Tisza jege sem issza el előlünk a vizet. Ha holnap is mi len­nénk a leghidegebb város, akkor legfeljebb fázunk és szidjuk az „étvágytalan” te­let sem evő kutyákat. — B. G. — . Válys Péter Moszkvába utazóit Vályi Péter, a miniszter- tanács elnökhelyettese hét­tőn Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizott­ságának soronkövetkező ülésszakán vesz részt. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, dr. Gál Tiva­dar, a minisztertanács tit­kárságának vezetője, vala­mint A. M. Szorökin követ­tanácsos, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Újabb 160 miliő forint hruháiio\ra Az elmúlt évekhez ha­sonlóan a MÁV jászkíséri építő gépjavító üzemében az idén is jelentős összeget fordítanak az üzem bőví­tésére és korszerűsítésére. Az 1972-re tervezett beru­házások értéke meghaladja a 160 millió forintot. Az összeg egyrészéből külföldi gyártmányú nagyteljesít­ményű pályaépítő gépekei vásárolnak. Befejezik a tavaly elkez­dett 4200 négyzetméter alapterületű műhelycsarnok építését, folytatják a köz­művesítést. korszerűsítik az üzemi térvilágítást. Tovább folytatódik az üzemben a vágányhálózat építése, bő­vítik a belső telefonhálóza­tot. kiépítik Szolnok és Vá- mosgyörk között a telefon és telexvonalat. A központi fűtés korsze­rűsítésére üzembe helyeznek egy nagyteljesítményű ka­zánt. Az év során elkezdik az üzemi étkezde és a konyha bővítését. Elkészítik az új szociális épületnek, a központi munkásszállásnak az irodaháznak, valamint a belső úthálózatnak tervét. Az év végére ped'g befejez’k az új szolgálati lakások épí­tését. Az idei beruházások megvalósítása után az üzem állóeszköz értéke meghalad­ja a 350 millió forintot. liU ü k - tudósítások — hírfa — tudósítások — hírek Vezetőségválasztó közgyűlés Jászárokszálláson A Béke Tsz tagjai közgyű­lést tartottak tegnap. Arról szavaztak, hogy a következő négy évben kikkel akarják együtt növelni a szövetkezet eredményeit. A szövetkezet­ben továbbra is a növény- termesztés és az állatte­nyésztés adja a termelési érték 90 %-át. Az állat' - nyésztés számottevő fejlődé­séről számolhattak be. A szar vas-narh-’áll Tirriny négy év alatt 490-ről 567-re nőtt. Sikerült kialakítani a teljes gümőkór és brucell» mentes állományt, s ez kedvezóen hatott az árbevételekre és az export terv teljesítésére. A szövetkezet vagyoni alapja tovább szilárdult. A közös vasrvon értéke lsei­ben 29 mill’d forint volt. ez az összeg 1970-ben elérte a 37 m’lliá forln+o*. Ugvao eb­ben az Időszakban a t’szta v»*rvoo értéke 19.5 mllü^-ől ?8 mll”ó forintra emelke­dett. Ezzel ré-bnzotyinsan nőtt a togség fikee-Selme ts. amíg 4 é- vel e»«*1Őtt egy át­lagos»** d°lgoző tag ig ezer forintot ke*-e«ett. I9l«-ben az évi jövedelme elérte a 25 ezer forintot. Megépítet­ték a központi majorhoz ve­zető bekötő utat és a 144 férőhelyes növcndékistállöt. Elkészült két „Dunaújváros” típusú gépszín is. Ezek után titkos szavazással 19 tagú vezetőségnek adtak bizalmat, a szövetkezet elnöke ismét Pethes Balázs lett. Magyar könyvek Kairóban Már hagyományosnak szá­mít a magyar könyvek éven­kénti bemutatkozása a kai­rói nemzetközi kiállításon, amely az idén január 27-én nyitja meg kapuit. Az aka­démia Kiadó angol és más idegen nyelven megielent kiadványai a Corvina Kiadó világszerte ismert, magas- színvónalú könyvei az or­szágunkat ismertető albu­mok. útikönyvek, a múzeu­mok kincseit bemutató mű­vészi kötetek mellett — az Idén először — a Kultúrá külkereskedelmi Vállalat pavilonéban helvet kannak a TANÉRT iskolai szemléltető eszközeinek leg- modern*bb. legváltozatosabb kollekciói is. Virágok karriorle Ausztriában, ez NSZK Sas és Svédországban az idén gok tízezer Helgát, Hildát, Ing idet köszöntenek magyar virágcsokorral — az illatos szegfűről, rózsáról, gerbevá­rói a HUNGAROFLOR és négy nagv magyar kertészet közösen gondoskodik. A ma­gyar virágok az utóbbi évek­ben igen népszerűvé váltak külföldön. Tavaly 4 és fél­millió szálat exportáltak, az idén 6 milliót küldenek ausztriába. az NSZK-ba és Svédországba. Az öbuda. a Rozmaring, a szentesi Ter­mál és a szombathelyi ker­tészet tsz már az év elsó nan’aitól felkészült a nagy­szabású exnortra. Az első 150 ezer szál virág nemes» k me^éritezeft, hanem a ki- resáplbé»fk ’elzése szerint már el is kelt az említett országokban. Tovább épül a 4-es főútvonal Hétfőn megkezdték a 4. sz. országos főútvonal Üj- fehértő—Nyíregyháza közötti szakaszának építéséi A közútépítő vállalat műszaki brigádjai nagyteljesítményű gépekkel, többek között 26 földgyaluval fogtak munká­hoz Üjíehérto közcég hatá­rában. A 18 kilométeres út­szakasz alapjának megépíté­séhez mintegy 300 ezer köb­méter földet használnak fel. Nyíregyháza és Ü’fehértó között az új útvonal csak helyenként érinti a régit, amelyben nyolc, egyenként 45 fokos űtkanyarulat volt. A 4-es út új szakasza csak­nem teljesen egyenes lesz. csupán Nyíregyháza előtt ívelődik enyhén. Megszűn­nek a forgalomgátló ténye­zők: a Budapest—Z»b»ny vasútvonal és a 4. sz. új or­szágút kereszteződésében fe­lüljárót építenek. Az új út-N szakaszt 1973-ban adják át rendeltetésének. Tél az erdőidben TlétfŐn meifkerrfték a féli fakU^rn*'•lést a borsodi "Er­dő- és FafcMoI^ó Cí^da- sá* terül rtén. A ffht:** t^bb mH# ha­táros erdőségében az ídér k^bn^ter fát »k ki. Ennek csaknem a frie ipa­rilag is haszno«fii*-iő. A té­li erdők»f**m>elés**él a ko­rábbi kézi „favágás” gya­korlatilag megszűnt, fejsze és kézifűrész helyett moto­ros fűrészeket használnak,

Next

/
Thumbnails
Contents