Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

j 972. január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A lakosság fórumai Az MSZMP X. kongresz­szusán különös hangsúlyt kapott az államélet és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése. A tanácsok államigazgatási feladatukat csak úgy tudják maradékta­lanul ellátni, ha számíthat­nak a lakosság támogatásá­ra, ehhez azonban az kell. hogy az állampolgárok is­merjék a tanácsok terveit, munkáját. Az érdeklődés a közügyek iránt akkor lesz igazán aktív, ha az emberek fórumot kapnak arra hogy alkotó véleményüket elmond­ják, javaslatukat letehetik községüknek, városuknak kö­zös asztalára. A tanácstörvény jogszabá­lyaiban már rögzítődött az a helyes felismerés, hogy , a jövőben a tömegkapcsolatok szélesítésére, a tanácsoknak még szorosabban kell együtt működniök a Hazafias Nép­fronttal. A kétoldalú, köl­csönös érdekeken alapuló együttműködés során a ta­nács a közvélemény megis­merésére kezdeményezzen közérdekű tanácskozást a népfront keretében. E nép­front fórumokon ismertessék a lakosságot érdeklő célkitű­zéseket, fejlesztési progra­mokat. Döntéseik előtt ve­gyék figyelembe a népfront bizottságok véleményét is. hiszen ezen a csatornán' is számos hasznos kezdeménye­zés juthat el a tanácsokig és az erre érdemesek a megva­lósulásig. A tanácstörvény lehetősé­get ad — sőt a közös taná­csok társközségeiben egyene­sen kötelezővé teszi — a fa­lugyűlések megtartására, — ahol a lakosság tájékozta­tást kap a tanácsi munka időszerű kérdéseiről, s ahol természetesen véleményének is hangot adhat. A népfront feladata, hogy közreműködjék a vitafóru­mok szervezésében, segítséget nyújtson tanácstagi beszá­molók, fogadóórák előkészí­tésében, de mozgósítson tár­sadalmi munkák végzésére, a község- és városlej lesztési ieic.uai.oii meoiaasara is. A népfront kísérje figyelem­mel a jelölőgyűlésen el­bánjon javaslatok realizálá­sát, a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok végrehajtását. Amint Fodor Mihály me­gyei tanácselnök elmondta, Szolnok megyében a tanács és a népfront — évtizedes együttműködésre tekinthet vissza. A kölcsönös tevé­kenység formáit már kimun­kálta a mindennapi gyakor­lat. Személyes kapcsolatok mélyültek a tanácsok és a népfront vezetői között. Szol­nok megye valamennyi szin­tű tanácsa évente egyszer együttes ülést tartott, ahol a népfront vezetőivel, aktívái­val közösen vitatták meg a fejlesztési terveket. A végre­hajtás időszakában aztán újabb tanácskozásra ültek össze a tanácsok és a nép­front vezetői. Amire tehát az új tanácstörvény ösztö­nöz: a keretek gazdag tarta­lommal való megtöltése. A tanács—népfront együtt­működésnek a helyi felada­tok minden lényeges terüle­tére ki kell terjednie. Cél­szerű hát, ha a tanácsok és a népfrontbizottságok veze­tői áttekintik a helyi köz­élet problémáit, megvitatják a konkrét tennivalókat és ahol nincs ott együttműkö­dési megállapodásban rögzí­tik őket. Az együttműködés akkor éri el a célját, ha úgy erősöd­nek a tanácsok kapcsolatai a lakossággal, hogy közben maradéktalanul megvalósul a népfront alkotmányos, po­litikai-mozgósító és nevelő funkciója. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a taná­csok és a népfront szervei között az együttműködés nem valamiféle alá- és föléren­deltségi viszonyt jelent, ha­nem egyenrangú, kölcsönös érdekeken alapuló, .közös te­vékenységet. — P b — Több mint 30 milliárd társadalombiztosí­tásra A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának költségvetése szerint erre az évre 30,7 milliárd forint ér­tékű társadalombiztosítási juttatást és szolgáltatást ter­veznek, 3,6 milliárd forint­tal többet a tavalyinál. Ez az összeg azonban nem tar­talmazza a kórházi, rendelő­intézeti és körzeti torvosi el­látás költségeit, amelyekről az Egészségügyi Miniszté­rium gondoskodik. Mint a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságán elmondták, a legnagyobb összeget — 13 765 millión — a nyugdíjakra és járadékok­ra szánják. Ehhez még to­vábbi több mint hárommil- liárd forintot kell hozzászá­molni, amit a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, a kisipari szövetkezetek, az ügyvédek, a kisiparosok és a magánkereskedők elkülö­nített nyugdíjalapjából fi­zetnek ki. Arra számítanak, hogy a nyugdíjasok száma az idén öt százalékkal nő, s kereken négy százalékkal emelkedik a nyugdíj ak átlag­összege, mivel az új nyug­díjasok nagyobb keresetük után magasabb összegeket kapnak a2 átlagosnál. Táppénzre több mint négymilliárd forintot^ tervez­nek. A gyógyszerköltségek várhatóan ugyancsak 250 millió forinttal lesznek ma­gasabbak a tavalyinál, és el­érik a 2,8 milliárd forintot. A munkáskeriilet első igazi áruháza Papírgyári, fatelepi mun- kásasszonyok, — sok öreg nyugdíjas, — kíváncsiskodó gyerek — rengeteg ember ácsorgott tegnap reggel Szol­nokon a -Vöröshadsereg út­ján. pontosaii szemben a kórházzal. Alti mindennap ott. arra jár* el, az is csodál­kozott. Pár nappal ezelőtt még az ócska és szemetes autóbuszváró, dűledező kis trafik takarta a szépet. Már nincs ott semmi régi, az épí­tőknek még arra is futotta az idejük, hogy kis parkot — már amilyent télen lehet — varázsoljanak a Munkás ABC Áruház elé. Ha Szolnokon volt mosta­nában csodája a gyors beru­házásnak, az építőiparnak, akkor ez az áruház az. Sá- rosi Béla. az ÁFÉSZ igazga­tó elnöke nem véletlenül adott a nyitás perceiben 25 ezer forint jutalmat az ÁFÉSZ építőrészlegének. Az áruház félév alatt készültei. A tervek tavaly júliusban. 800 négyzetméter területű áruházra, s 84 négyzetméte­ren persszóra készültek. — Még a tinta sem száradt meg az aláírásokon már kezdő­dött az alapozás, s hiába jött a hideg ősz is. Az építők ha kellett, három műszakban dolgoztak. Szombaton, va­sárnap — a határidőt már kora ősszel mindenki tudta, komolyan vette. Ennek a környéknek, az eeész munkáskerületnek — nincs, nem volt egy becsüle­tes üzlete sem még. Régi kis szatócsboltokban, öreg há­zakban toldott-foldott üzle­tekben vásárltak az itt la­kók. Rengeteg jogos pana­szuk is volt. A raktározásra sokszor képtelen üzletekben nem találtak mindennapos közszükségleti cikkeket, élel­miszereket sem. Egy pár ha­risnyáért, olykor háztartási szerekért is autóbuszra kel­lett ülni, „a városba menni”. A tegnapi áruház megnyi­tó, a majdnem' hárommillió forint értékű árukészlet azt sejteti, hogy ebben az áru­házban mindent megtalálnak az emberek. Élelmiszerek gazdag választéka, háztartá­si cikkek, gépek, rádió-, tévé készülékek, iparcikkek —■ felsorolni is nehéz. Valóban ÁBC áruház, az élelmiszerek mellett tekintélyes árumeny- nyiséeben válogathatnak a vásárlók. A megnyitó ünnepélyes volt. Orbán József ország- gyűlési képviselő vágta át a szalagot, köszöntötte az első vásárlókat. Pillanatok alatt benépesedett a hatalmas áruház. Jó. hogy felépült, nagyon kellett már. Sok adósság kö­zül törlesztettek egyet a munkáskerületben. Erre az áruházra volt leg­inkább szükség. — sóskúti — „A legfőbb szakembereinket hoztuk Szolnokra44 Az új kénsavgyár építése lengyel szemmel Lengyel mérnökök irányít-® ják az új, lengyel gyártmá­nyú kénsavgyár munkálatait; a Polimex-Cekop cég megbí­zásából Szolnokon, a Tisza- menti Vegyiművekben. Woj- cieh Koscielecki mérnökkel, u Polimex-Cekop igazgatósá­ga meghatalmazottjával be­szélgettünk, aki évek óta cége megbízásából különböző országokban vegyipari üze­mek exportjával és építésé­vel foglalkozik. Most is több országba mehetett volna. — de ő Szolnokot választotta. A következőket kérdeztük tőle: — Mi a különbség a Szol­nokon már termelő és a most épülő lengyel gyártmá­nyú kénsavgyár között? — Mindenekelőtt az. hogy a második gyár kanacitása kétszerese az elsőének. Azon túlmenően az új üzemnél minden alapvető berendezés sokkal korszerűbb. Ez teszi lehetővé, hogy a kapacitás megduplázása ellenére a most épülő gyár terjedelme csak másfélszerese az elsőé­nek. Figyelemre méltó az ,is. hogy míg a korábbi építésű gyáraknál egy bizonyos mennyiségű kéngáz a leve­gőbe ment, addig az új üzemnél konstrukciós meg­oldásokkal ennek eleiét ve­szik. — Véleménye szerint meg­felel-e a valóságnak az a hír, hogy az új kénsavgyárat a világ legmodernebb techno­lógiája szerint építik? — A lengyel gyártmányú kénsavgyárakat nem véletle­nül kedvelik szerte a vilá­gon. A szolnokival úgyszól­ván egyidőben adunk át pél­dául egy ilyen üzemet a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. A kettő közötti különb­ség lényegében csak annyi. hogy az ottani üzem kapaci­tása nagyobb. A Szovjetunió­ban 18, Csehszlovákiában pe­dig négy kénsavgyárat épí­tettünk. Az NDK-ban egyet adtunk át. egyet most sze­relünk. A Polimex ezen túl­menően több országba ex­portál egyéb kémiai gyár­berendezéseket. — Jó hírünk megtartására nagy gondot fordítunk. A szolnoki gyárra rendkívül ügyelünk. Ezért a jegiobb szakembereinket hoztuk Szolnokra. A már itt dolgo­zó Boréi" és Kardel mérnö­kök például már több or­szágban szereltek gyárat. A befejező munkálatokra a Ja­pán tengernél épülő üzem­ből hozzuk Szolnokra fő- technológusunkat. Megkö­szönjük azt. hogy másod­szor is megbíztak bennün­ket kénsavgyár építéssel. Igyekszünk ezt a -bizalmat továbbra is kiérdemelni. — A berendezések szállí­tása és szerelése mellett egyéb módon elősegítik-e az üzemkezdést? — Igen. Policeben külön­böző alapanyagokra ' épült, különböző típusú kénsavgyá- raink vannak. Tavaly ott láttunk vendégül a Tisza- menti Vegyiművekből há­rom szakmunkás csoportot, akik megismerték az új kén­savgyár technológiáját. — Véleménye ~zerint mi­kor kezd termelni az új üzem? — Júniusra kell a teljes szerelést befejezni. Biztosra veszem, hogy júliusban, de legkésőbb augusztusban ter­melni kezd a gyár. Három­négy héten belül kész le­szünk a- technológiai szere­léssel. Azután következik az automatika, az elektromos és a gázfúvó berendezések Wojcieh Koscielecki szerelése, valamint a szigete­lés. maid a gyár egységei­nek beszabályozása. Július elején tartjuk a technológiai üzempróbát. — Az új kénsavgyár beru­házói és építői egyaránt elé­gedettek a Nysa Művek ter­mékeivel, a Polimex pontos szállításával és az itt dolgo­zó lengyel szakemberek mun­kájával egyaránt, ön hogy ítéli meg együttműködésüket magyar partnereikkel? '— Együttműködésünk ma-» I gyár elvtársainkkal szakmai, kollégális szempontból egy­aránt minden elismerésünket kivívja. A Chemocomplex szerződése alapján az Április 4. Gépgyár a VEGYSZER, a VEGYTERV és egyéb válla­latok dolgozóival már 15 hó­napot töltöttünk együtt. Sze­rintem kiváló szakemberek, jó kollégák, barátok. Ez biz­tosítja a ió atmoszférát a kö­zös munkában. A Tiszamen- ti Vegyiművek vezetőit kü­lön köszönet illeti a rólunk való gondoskodásért és -azért a segítségért, amit a munka közben felvetődő nehézségek gyors áthidalásához nvúitot- tak. Ami pedig a Magyaror­szágon való tartózkodást il­leti, kollégáimmal együtt úgy érezzük, mintha otthon lennénk. — Úgy hallottam, hogy a Tiszamenti Vegyiművek lab­darúgó csapatának leghűbb kísérői, leglelkesebb szurko­lói az itt dolgozó lengyel szakemberek.-Miért nem vá­lasztottak jobb helyezésű csapatot? — Hadd idézzek egy len­gyel mondást erre: — Nem volna az ió. ha az én ingem más testéhez volna közelebb. S. B. Részlet az épülő gyárról EgyelemI és kutatóintézeti vezetők tanácskozása Az agrártudomány és az agrár felsőoktatás vezető szakemberei tanácskoztak pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban. Dr. Gergely István miniszterhelyettes tájékozta­tást adott á mezőgazdasági termelés, kutatás és műszaki fejlesztés elmúlt évi eredmé­nyeiről és idei tennivalóiról. Elmondotta, hogy a tudomá­nyos és oktatómunka haté­konyságának növelése érde­kében koncentrálták a kuta­tást és összevontak számos felsőoktatási intézményt. Amíg 1970-ben 149 szétapró­zott oktatási egységet tartot­tak számon, tavaly már 114- re csökkent a számuk. Napjainkban 46 300-an ta­nulnak a MÉM szakoktatási intézményeiben, közülük több mint 8000-rén egyetemeken, főiskolákon. Ebben az évben végeznek az első olyan mezőgazda- sági mérnökök, akik már őt évig tanultak az egyete­men. A további feladatok közé so­rolta hogy folytatni kell a felsőfokú technikumok to­vábbfejlesztését főiskolává. A felnőttoktatás feladatai­val kapcsolatosan elmondot­ta a ír iniszterhelyettes, hogy a mezőgazdasági üzemekben még mindig alacsony a szak­képzett vezetők száma, «csu­pán 42 százalékuk rendelke­zik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és 38 százalé­kuk középfokú képesítéssel. Bejelentette a miniszter- helyettes: 1972-től lehetőség- lesz. ar­ra. bogy a szakközépisko­lát végzettek kétéves ter­melési gyakorlat után technikusi minősítő vizs­gát tegyenek. Dr. Gergely István részle­tesen elemezte az elmúlt esztendő tudományos ered­ményeit. Elmondotta többek között, hogy a tudományág valamennyi területén új eredményeket produkáltak. A növénytermesztésben igen nagy jelentőségű az úi hib­ridkukorica előállítása, amely rövid tenyészidelével felülmúlia társait Előállí­tottak peronoszpóra rezisz- tens dohányt is. A műtrá­gyázás! kutatások máris meg­hozták eredményüket, s kor­szerű útmutatást adnak a különböző hatóanyagok ész­szerű felhasználásához. Igen jelentősnek ítélte » miniszterhelyettes az új in­tenzív marhahizlal ' i technológiát, atnch h ■ szárazkeverékeket használ­nak. Külföldi módszerek fel- használásával kitenyészteí- ték a sonkahibrid sertéseket is. A kertészet kutatói .gépe­sítésre is alkalmas Úi vö­röshagyma- és íűszerpanri- ka-faitákat állítottak elő emellett értékes bogy os < - csonthéjas fajtákat is neme sítettek. Előrelépés volt az új technológiák. géprend­szerek kutatásában is. Köz­tük legjelentősebb a cukor­répa-termelés komplex el­járása. Figyelemre méltónak ítél­ték azt a matematikai mo­dellt. amely lehetőséget ad az optimális géppark ki­alakítására. Á közvetlen feladatok kö­zött legfontosatbként emlí­tette dr. Gereely István a szarvasmarhatenvésztés mű­szaki fellesztését és számító­gépek segítségével úi ta- karmányreceptúrák összeál­lítását. A jövőben ki kell dolgozni növénynem esi tők és termelők együttműködésének olyan módszerét, arr.elv a közös érdekeltségen alapszik

Next

/
Thumbnails
Contents