Szolnok Megyei Néplap, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

I 1972. január )L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II így látták az olimpiát A szőnyegek környékén a legnépszerűbb ember Matúra Mihály, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke volt. Vala­mennyi versenyt végignézett, és a látottakat így össze­gezte­— örömmel állapíthatom meg, högy évről évre javul az úttörő olimpikon szakmai felkészültsége. Ami különö­sen örvendetes, az, hogy né­hány más sportággal ellen­tétben birkózásban a vidé­kiek egyenlő eséllyel veszik fel a küzdelmet a főváro­siakkal. Igaz, régi nagy ha­gyományai vannak a vidék birkózó sportjának. Elég Bóbis Gyula, Hódos Jmre, Pólyák Imre, Szilvást Miklós nevét említeni ennek igazo­lására. Valamennyien vidék­ről indultak... — Hogy mennyit ér egy áttörő olimpia a sakk-sport­nak? Szégyellem is kimon­dani: harminc éves korom­ban tanultam meg a sakk­lépéseket és nemegyszer el­töprengek vajon mire vittem volna, ha ilyen lehetőségeim lettek volna, mint a mai gyerekeknek? Hogy mennyi­re fogékonyak a legifjabbak a sakk iránt, arra csak égy példát mondanék: egy 9 éves kislány jő néhány évvel ez­előtt beállított hozzám-, hogy tanítsam. Bámulatosan fej­lődött — és pár év múlva alaposan megtépázta a ba­bérjaimat. A gyerek Ivánka Mária, — azóta ötszörös ma­gyar bajnok — volt. A kis­dobosok, úttörők elmélyült játszmáit nézve az a véle­ményem, hogy a gyerekek között nem egy, hozzá ha­sonló tehetség ült. Hammer László, a Magyar Asztalitenisz Szövetség ifjú­sági bizottságának tagja is elégedett volt a látottakkal. — A VII. Téli Űttörő Olimpián gyűlt össze az ed­digi legerősebb mezőny asz­taliteniszben. Mi szakembe­rek örömmel láttuk, hogy a gyerekeket mennyire jól fel­készítették edzőik. Az első tíz versenyző, — mind g fiúknál, mind a lányoknál — a jelenlegi legkorszerűbb technikát sajátította el. Tá­madószellemben küzdenek, felpörgetik a labdákat és ha lehetőség van rá, keményen ütnek. — Iváskó Gabriella és Ru- zsenszky Zsuzsa nemzetközi­leg is elismert gyermekver­senyzők. Az olimpián a szo­kott formájukat hozták, ám, mégsem tudtak győzni, a ro­hamosan fejlődő • Nagyőszí Ildikó ellen. Egyébként a lányok közelebb állnak a felnőtt élmezőnyhöz, mint a fiúk. Ka már az úttörő olimpia értékelésénél tartunk, nerfi lenne teljes a kép, ha nem szólnánk azokról, akik a ver­seny rendezésén fáradoztak. A karcagiak nagyszerű olim­piát rendeztek. Fodor Gyulá­nak, a karcagi városi bizott­ság titkárának és Vass Já­nosnak, a karcagi városi út­törőelnökség elnökének irá­nyításával számtalan társa­dalmi munkás segített a ren­dezésben. A VII. Téli Űttörő Olimpiát az egész város ma­gáénak fogadta. Pedagógusok, diákok áldozták fel téli szünidejüket azért, hogy az olimpia résztvevői jó benyo­másokkal távozzanak Kar­cagról. Megérdemlik az el­ismerést a karcagiak, és nagyszerű teljesítményükért mi feltétlenül helyet szava­zunk nekik az olimpia jel­képes dobogóján. — palágyt —­KERESZTREJTVÉNY SÉGI IGAZSÁG Vízszintes: s. séfd men<5ás. régi igazság. Folytatása a füg­gőleges 1. szám alatt. 12. ÁUaü lakás. 13. ...Maggiore: tó £szak- Olaszországban. 14. Női név. 15. Rangjelző. 16. „Nem csak né­zek. is. (szólásmondás). 18. Az öröklődő tulatdonságok hor­dozója. 20. Járunk ra.ita. 22. A győzelem istennője a görög mi­tológiában. 23 .............vize íolyiiC c sendesen” (műdal). 25. Fátum­ái. Mátka. 27. Ipari nyersanyag. 2*. Hamis. 30. Kerek szám. 31. Folyó Észak-Olaszországban. 32. Eégsúlymérő. 36. Diplomácia! gépkocsikon látható rövidítés. 37. Égéstermék. 38. Több mint makacs. 40. Rum + cukor ,+ fomíviz. 41. Elegvlt. 43. Nem egész szám. 44. Nyakvédő. 46. Jugoszláv város a Beoerád— Szófia vonalon. 47. Borárő! is­mert község Felér megyében. 48. Fordított kettős betű. 50. A -Tízszintes 52. vá'hat ezzé. 52. Erődítmény. 53. Klsgverek-kö- szőr-és. 54 Kettőzve: női bece­név. 56. Hirtelen emelkedő. 59. vízben él 60. Verne kapitánya. 62. A torok folytatása. 63. A francia uralkodók megsaólítása volt. 65 Alaktalan. 57. A2 egyik Oldal. 68 Ostobává tesz. 69. ,.Pc- procura” rövidítve. 70. Csonthóias rvumö'es. 72. Orosz férfinév. 74. A t udo'f-féle szám. 75. Mint a vízszintes 15. számú. Füreől-res: 2. Tlven könw Is van a hivatalokban. 3. A llllóm- fé’«i»hez tartezé hüsoslevelű nö­vény. 4. Baráti ország neve. röv. 5. Eevfrrma betűk. 6 H'n- du ftio7étiai tan. T. A vízszin­tes 31. sz. alatti mellékvize. 6. Keresztül. 3. Egészséges ital. X6. • A főidbe reft. U. Európa! fő­város a MgnZanares partján. 17. Képzőművészeti alkotás gyako­ri tárgya (ford.) 19. Plakett. 21. Lakoma, ford. 23. A behajlított tenyér által alkotott üreg. 24. A kempingekben sok van. 27. Hajórész. 29. Ipari feldolgozásra kerül* növény. 32. Rovar. 33. „Nomen est..." — a név végzet. 34. piszes. 35. Villanymotorok forgórésze, 37. Csillagkép a2 északi égbolton. SS. Síkidom. 43. Mérgeskígyó, hazánkban is elő­fordul. 45. Kacai. 47. Brigii-töl­telék 49. Falburkoló anyag. 51. Igekötő. de és helyett is hasz­nállak. 5*. Dob. S3. Hátasló. 55. Mint a vízszintes 65. számú. 57. Marokkó fővárosa. 68. Énekel. 59. Bizalom, meggyőződés vala­miben. 61, Algériai kikötő. 63. Színházt előadások fontos sze­replőié. 64. Egyfajta alkohol. 66. Fel betűi. 68. A relatív hang­erősség egvík mértékegysége 71. Egyforma betűk. 73. A vízszin­tes 28. számú fordítottja. Beküldendő: a vízszintes I. és függő’eges í. számú sorok mec- fé'tése. 1972. január 6-ig. December 25-én meg-e'ént rejt­vényünk helyes megfejtése: A pénztárhoz, megveszem a le­gyeket. Az akadályok crőbáliák ki az embert. — Könyvet nyert: Molnár Gábor. Fegyvernek. (A könyvet postán küldjük eLj SZOLNOK MEGYEI NÉBLAJF mjri-rvvcrrr vé)(Yi 1972. január L, Gyors ütemben készül Münchenben az olimpiai stadion. A korszerű létesít­ményben 80 ezer sportkedvelő izgulhat majd 1972-ben az olimpikonok küzdelmein. Miért lett nyo a Szolnoki Dózsa ? Grmdok a haS*nro§ magyar bajnok bála Iáján Két évtizede szerepel az OB I-ben a Szolnoki Dózsa vízilabda csapata. Pontosab­ban 21 éve. 1951-ben még mint MTE került a legjob­bak közé és újonc létére a 6. helyen végzett. Az ezt kö­vető években „oroszlán” bar­langgá lett a Damjanich-uszo- da a vendégcsapatok számára, Egy-egy döntetlen kiharcolá­sa már nagy sikernek szá­mított. A felszabadulás óta sokáig egyedül álló teljesít­mény volt a Dózsa ötvenes évek végén elért mesterhár­masa, (most sikerült az OSC. nek) továbbá a hatszoros bajnoki cím. Hégi szép idők — mond­hatja a szurkoló, akinek em­lékéiben elevenen élnek még Hasznos II csavarjai, Kani­zsa szellemes lábkettőzései, Koncz villámgyors testcselei, Boros bravúros védései, a csapat fegyelmezett játéka, amikor emberhátrányos hely­zetben is megszerezte a budapestiek által „parasztos! nak” nevezett szolnoki gólt. Hát igen, „aranykezű”' póló­sok voltak ők, akik 1961-ben például 130 gólt dobtak az ellenfél hálójába, és mind­össze 59-et kaptak. A. fény­korát élte akkor a csapat. Egy évtizeden át volt dobo­gós. A derűre ború Huszadik éve. hogy a ma­gyar vízilabda sport felleg­vára Szolnok. Fővárosi szak-' emberek nvila tkozták: ha Szolnok és Eger nincs, ma •nem csilloghatna az olimpiá­kon oly sok sikert elért sport­ág. Szép dicséret, jól esik az elismerés. Az örömbe azonban üröm is vegyül. A jubiláló csapat fennállása óta a leggyengébb eredményt ér­te el az idén. Nyolcadik még úi one korában sem volt. Húsz év alatt számos klasz- szist pevelt a válogatottnak, más egyesületeknek és ma ott tart. hogy nincs elegeddő játékosa. Hogvan juthatott idáig a csapat? — Na gvon sok összetevője van ehnek — kezdte a vá­laszadást Vágó Ervin, a szast- osztálv vezetője. — Második helyen végzett a csapat 1970- ben. S az ezüstérem arra kö­telezett bennünket, hogy 1971-ben is helyt álljunk* így kezdtük á2 alapozást. Közben Esztergomit behívták katonának. Cservenvák a vá_ lógatóttal volt. Kaous nélkül maradtunk, azaz egv ifi já­tékost kellett beállítani. — Szakmailag nagyon visszavetett ez bennünket — vette át a szót Kanizsa Ti­vadar. — A rutintalan, az OB I. légköréhez nem szo­kott fiataltól nem várható el. hogy úgy védjen mint a válogatott karnis. ígv az edzé­seken a mezőnviátőkosok könnven ér*6Va*í»p*ték: a helyzetekét. Ez csökkentette a saját magukkal szemben állított igényeket. Az edzé­sek intenzitása már nem volt a régi. Később jött a csaló­dás, mert amit sikerült az edzésen bedobni, azt Molnár kivédte. tíénys-er fiatalítás Igen, gyakran tapasztaltuk, hogy a máskor értékesített helyzetek kimaradtak. Las­sult a csapat játéka, hiány­zott a folyamatosság, az ötlet, s olykor még a küzdeni aka­rás is. A jó játékhoz szokott szurkoló nehezen fogadta el, hogy a fiatalok nem nyújt­ják azt, amit elődeik. Vi­szont be kellett őket építeni a csapatba, szükség volt rá­juk. de ehhez idő, türelem kell. < — Kényszer fiatalítás volt az — folytatta az edző. — Esztergomi után Koncz. he­lyett kellett új játékost be­állítani. Cservenyák ugyan a bajnoki • ’ mérkőzésen véd­hetett, de a korábban távozott Borzi és a betegség miatt nem játszható Koncz helyett a csapatban máról-holnapra került fiatalok miatt megvál­tozott . a. játék stílusa. Az idősebbekre nagyobb meg­terhelés jutott. Érthető, hogy elfáradtak, s a sikertelenség csak fokozta ezt. Év közben gyakran megír­tuk, hogy dr. Kulcsár és Ká­dár munkahelyi elfoglaltság miatt nem tud minden edzé­sen résztvenni. Ez érezhető volt játékukon is, bár dicsé­retükre legyen mondva tu­dásuk legjavát igyekeztek nyújtani minden esetben. Az edzésekről való távol mara­dásuk a csapat játékában is megmutatkozott. Megszámol- hatatlan emberelőnyös hely­zetet nenii tudott például ki­használni a Dózsa. — Többek között a két já­tékos edzésektől való távol- maradása is a korábban em­lített okok közé tartozik — szőtte tovább a gondólatot Vágó Ervin. — Nem az ö hibájuk ez, s köszönet jár nekik, amiért a vízilabda szeretedétől, a Dózsa Iránt! felelősségérzettől áthatva a csapat rendelkezésére álltak. hét év a att Hamu* olean távoztak — Mi a véleménye az el­mondottakról Urbán Lajos­nak, a csapat kapitányának? — Megegyezik, talán ány- nyit tennék hozzá.* hogy mi­ként a szurkoló, úgy én is megszoktam a Jó játékot. Megszoktam, hogy ha hely­zetben vagvok labdát kapok, vagy ha a helyzetben lévő társamnak adom a labdát az értékesíti is. Nos. a fiatalok­tól ezt máról-holnaora nem lehetett elvárni. Viszont az eredménytelenség nekem. ne. künk is kedvünket szegte. Á hangulat romlása a csapat­szellemre is kihatott — Fentebb arról volt szó, hogy* a Dózsa nagyon sok jó játékost neveit Erről csak múlt időben beszélhetünk? Az idén ugyanis az elmon­dottak szerint gondot okozott egy-két játékos kiesése. — Elöljáróban nem egy­két játékosról van szó. Esz­tergomiról, Borziról és Konczról már szóltunk — válaszolt a kérdésre a szak­osztály vezetője. — Nem be­széltünk Vezsenyi Péterről, aki egy héttel a második for­duló előtt ment el Szegedre az egyetemre. Alig kezdődött az őszi bajnokság Cseh és Zámbó bevonult katonának. Tehát akik már kezdték meg. szokni a2 OB I légkörét, ki­váltak és helyettük még fia­talabbakat kellett játszatni. — Hadd folytassam én — szólt közbe Kanizsa Tivadar. — Néhány évvel ezelőtt még őt Játékost Is tudtunk pótol­ni. Két-három csapatra való azonos tudású vízilabdázónk volt. Nem azért, mert akkor neveltünk, ma pedig nem. Korábban a fiatalok itt ma­radtak Szolnokon, ma azon­ban elmennek. Tavaly és 1971-ben 18 olyan játékos ment el egyetemre, főiskolá­ra, vagy vonult be katoná­nak, akik ma stabil OB I- esek lehetnének, lombba emulati lehetőség keltene Meggyőző érvek, okok, amelyek talán egy kicsit hoz*' zásegítik a sportág kedvelőit annak megértéséhez, miért lett nyolcadik a sokszoros magyar bajnok, a többszörös MNK védője, számtalan nem­zetközi torna győztese, Ér­vek, amelyeket el kell fogad­nunk, amelyek gondolatokat kell, hogy ébresszenek az illetékesekben. E sportágnak — de a többiének is — je­lenlegi szinten tartása, eme­lése feltételezi, többek kö­zött, hogy Szolnokon legyen lehetőség a továbbtanulásra. ■ Igaz vannak akik a több pénzért mennek el. Nem ró­luk van szó. Rájuk még eb­ben az Ínséges időben sincs szükség, rrert csak rom­bolnák a közösségi szelle­met. De azokról, igen akik érettségi után más városba kénytelenek távozni, mert tanulni, művelődni akarnak* E gondolat felvetése talán űgv tűnhet tűi lép az 1Ö71. évi szereplés értékelésén. Nem Szorosan hozzátartozik, és egy kicsit a Jövő féltése is kicsendül belőle. Nem aka­runk pesszimista húrokat pengetni. Mint Vágó Ervin muondotta. tudluk. hogy az idősebb Játékosok mindent mee+esmek fiatalabb társaik tudássz;ntién=k fe’emelésé- ért. Számíthat a Dózsa a szurkolók, a bázisszerv es a megye vezetőinek segítsé­gére, ‘ g® Bffij »*e Csapó és Deme az olimpiai keretben A magyar kajak- kenu sport történetében 1945 volt a „döntő esztendő”. A Ma* coni Világbajnokságon 6 el­ső, 5—5 második és harmadik helyet szerez­tek a versenyzők, s ez­zel egycsapásra az . élre ug­rottak. Azóta az 1964. évi olimpiát kivéve nem volt világ- és európa bajnokság, vagy olimpia, amélyen a ma­gva! sport képviselőinek ne sikerült volna legalább egy aranyérmet nyerni, s érté­kes helyezésekhez jutni. Ért­hető tehát, hogy a sportág iránt megkülönböztetett igénnyel” lépnek fel és a közvélemény, a sportbará­tok, a szakvezetők minden esztendőben várják a foly­tatást. Most sincs másként. A következő nagy állomás, München előtt & jövő évi olimpia esélyeinek latolga­tásánál gyakran kerülnek szóba a kajak-kenuzók. — Mexikó eddig a legsi­keresebb játékokat jelentet­te nekünk — mondta Péhl József, a válogatott szakve­zetője. — A tengerentúli or­szágban két arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyertünk, 33 pontunkkal a legeredményesebb ország voltunk. — 1971 legnagyobb fel­adata a kiválasztás volt a» olimpiai számokban — foly­tatta a válogatott vezetője, — Sok fiatalt vontunk a ke­retbe, s jelenleg úgy tűnik, hogy a kajak egyest kivéve minden számban megfelelő­en állunk. Jelenleg 30 spor­Deme József olimpiai re-' rténységühk ' ? tolóból áll a válogatott ke­ret, s közülük 18 kajakozó, S kenus utazhat a2 olimpiá­ra. Március 13-ig tart az alapozás teljes időszaka: tor­natermekben, tanmedencék­ben, uszodákban, a játék-, csarnokban és szabadtéren. Utána, április 30-ig a vízi-i alapozás következik napon-: ként! 40 (!) kilométeres ada­gokkal, majd a formába ho­zó időszak május 1-től 27- ig, s utána' három tájékoz­tató jellegű versenyen in­dulnak a keret tagjai. Júni­us 18-án zárul az újabb cik­lus. megtörténik a münche­ni repülőjegyek „kiosztása”1, s három nemzetközi verse« nyén vizsgáznak az olimpi­konok. Júliusban fejeződik be a munka. — A válogatott keret tag­jai? — Kajakban a két szolno­ki Deme Józsefen és Csapó Gézán kívül Hesz. Svldró, Hazsik. Rátkal, Szabó. An­gyal Bakó, Várhelyi, Giczy. Mészáros, Vargha. Csizma­dia. Madaras!. Völgyi. Kenu­ban. Wichmann, Tatai. Pet- rikovics. Pfeiffer, Szántó, Ár­vái, Darvas. Povázsai. — Női kajakban Pfeffer, Kollósi, Tőzsér, Zákariás, Rozsnyái, Mózes, — Milyen versenyek' elő­zik meg az olimpiát? — Május 27—28, jűli- 3 10—11 és július 17—18 tá­jékoztató versenyek lesznek Ráczkevén. Július 1—2 Bran­denburgban, július 8—9 ké­sőbb kijelölendő városban, indulnak maid, s végű! ú- lius 22—23 Dunsvarsáni’bán nemzetközi viadal lesz. Ez­után az arra érdemeik utaznak Münchenbe, ahol reméljük sikeresen szerepelt Etek majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents