Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 12. Katonai hírmagyarázónk íria: Az indiai—pakisztáni konfliktus A december 10-1 helyzetkép. A Jobboldali térkép a kelet-pakisztáni, a baloldali a nyugati front Kasmir-i szaInfluenzcr Nem meglepő, hogy az India és Pakisztán közötti fegyveres konfliktus kirobbanásának már az első napjaiban, november végén szinte valamennyi külföldi megfigyelő egyformán ítélte meg a kelet-pakisztáni harcok kimenetelét. Egy pillantás a térképre és a két ország haderőinek főbb meny- nyiségi mutatóit tartalmazó táblázatra, kétségtelenné tette, hogy Jahja Khan csapatai nem sokáig képesek ellenállni a kelet-pakisztáni felszabadító erők (Mukti Bahinl) és az indiai haderő kettős nyomásának. India egészében véve jóval nagyobb katonai potenciállal rendelkezik, mint Pakisztán. , Lakossága 550 millió, Pakisztáné 114 millió. A nemzeti össztermék aránya a két országban 50 milliárd, Illetve 17 milliárd dollár, a katonai kiadások — a londoni stratégiai tanulmányok Intézetének adatai szerint — 1,7 milliárd, illetve 0,7 - milliárd dollár. A két haderő főbb mennyiségi muttói: az összlétszám 980 000, illetve 392 000; a 625 harci repülőgépet számláló Indiai légierővel szemben Pakisztán 285 géppel rendelkezik. A harckocsik aránya 1450 Illetve 870, a tüzérségi fegyverekben India fölénye csaknem háromszoros (3000 illetve 1100). Kelet-Paklsztán térségében ráadásul úgy alakultak az erőviszonyok, az időjárási és katonaföldrajzi tényezők, hogy az egymással összehangoltan tevékenykedő keletpakisztáni felszabadító erők és az indiai csapatok katonai sikere szinte kezdettől biztosítottnak látszott Jahja Khan 80 000-es létszámú, kétségtelenül jól felszerelt és kiképzett hadereje elszigetelődött az India területébe beékelődő Kelet-Paklsz- tánban. Erősítést vagy utánpótlást csak India területének megkerülésével kaphattak volna — feltételezve, hogy Kína nem avatkozik be közvetlenül a harccselekményekbe A Bengáli-öblöt, ahová a tengeri utánpótlás Nyugat-Paklsztánból több mint 4000 kilométeres tengeri vagy légi úton megérkezhetett volna, lezárta az indiai haditengerészet Ott vonultatták fel India egyetlen repülőgépanyahajóját le Ugyanakkor, a mintegy kétkaszát tünteti fel szerte nagyobb harcértéket képviselő indiai haditengerészet Nyugat-Pakisztán felől is lezárta a tengeri utánpótlás kiinduló pontját Jahja Khan kísérletet tett arra, hogy ceyloni repülőterek igénybevételével légi hidat létesítsen Nyugat- és Kelet.- Pakisztán között — sikertelenül. így csak idő és a készletek mennyiségének kérdése volt hogy a kor- roánycsapatok meddig képesek kitartani. Kevés számú repülőgépüket hamarosan elvesztették, Kelet-Paklsztán egész légierejét az indiai légierő ellenőrizte, zavartalanul támogatva a Mukti Ba- hani-csapatok és az indiai szárazföldi haderő harcát A hét elején a kormánycsapatok sorra elvesztették Kelet-Pakisztán északi és keleti részén fekvő fontosabb városokat támaszpontokat és repülőtereket. A gerillák és az indiai csapatok már gyűrűt vontak a kelet-pakisztáni főváros, Dacca körüL Itt némileg lelassult az előrenyomulás, mivel a fővárost a deltavl- dék természetes akadálya veszi körüL Ez azonban — hacsak a háború jelenleg politikai és katonai feltételei nem változnak meg lényegesen — aligha akadályozza meg a végkifejletet: Jahja Khan csapatainak vereségét: A másik fronton, NyugatPakisztán és India határán a jelentések szerint több körzetben is heves harcok dúlnak. Bizonyos képet adnak a helyzetről azok a hivatalos indiai adatok, amelyek a veszteségekről tudósítanak. Az indiai honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a fegyveres konfliktus kirobbanása óta Pakisztán 784 harckocsit vesztett, India pedig 49-et. Jahja Khan az indiai erők egy részének lekötésére és más katonai, politikai megfontolásokból jelentős erőket vetett harcba Nyugat-Pakisztán és India határán. Kasmír térségében, ahol már 1965-ben is harcok folytak, a pakisztáni erők benyomultak indiai területre. Ám a jelek szerint nem sikerült Jahja Khan- nak' a nyugati fronton kárpótlást elérni, mivel a határ középső és déli szakaszán az indiai erők viszaverték a pakisztáni támadást és sikeres ellentámadást indítottak. Egészében véve úgy tűnik: Jahja Khan nem képes a nyugati fronton indított támadásokkal számottevő hatást gyakorolni a keletpakisztáni helyzetre. Körmendy István (A pakisztáni helyzetről mai lapszámunkban katonai szakértőnk cikkét közöljük. Így Gömöri Endre cikksorozatának következe „Keresztelő Cambridge”-ben című részét keddi lapszámunkban közöljük.) Karácsonyi műsor a televízióban Minden korosztályhoz tartozó nézőnek tartogat meglepetést a televízió karácsonyi műsora. December 24-én sugározzák az „Életet az éveknek” című adás kü- lönszámát — a nyugdíjasoknak. A gyerekeknek szánt ajándék . a Bartók Színpad „A rab err.ber fiai” című előadásának közvetítésé és a „Hókusz-pókusz”. Maradandó élménynek ígérkezik Beethoven IX. szimfóniája műsorra tűzése s a „Moravia Rómája” című olasz film, amelyet a nagy író novellái alapján állították össze. December 25-én mutatják be az Egri csillagok című magyar film első részét Délután vetítik a „Bonanza” folytatását, valamint az 1971-es lyoni műkorcsolyázó világbajnokság gálaműsorát. „Én a gyerekeknek éltem” címmel dokumentumfilmet láthatnak a nézők, s ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a Radványi Dezső szerkesztésében készült „Vándorló élet” című félórás produkció. Ismét találkozhatnak az érdeklődők a nemzetközi táncdalfesztivál résztvevőivel a „Még egy bort...” című műsorban. — O’Henry: „A visszaeső bűnös” című írásából s még néhány más humoreszkjéből tévéjáték készült, Jókai Mór a „Vasrács” című írását Ré- nyi Tamás adaptálta s rendezte. A „Sanzonról sanzonra” című összeállítás vendégei ezúttal Halász Jutka, Zsolnai Hédi, Váradi Hédi és Huszti Péter. A Humoristák klubjának műsora után sugározzák a „Táncolj a Broadway-n” című amerikai filmet, olyan világsztárokkal a főszerepekben, mint Fred Astaire és Ginger Rogers. A december 26-i műsor az Egri csillagok második részével kezdődik. Közönség elé kerül a „Bartók bemutatók nyomában” című sorozat újabb folytatása. Filmriport számol be az 1971-es madridi ökölvívó Európa- bajnokságról, majd pedig válogatást kapunk a novo- szibirszki népi együttes műsorából A „Magyar tudósok” sorozatiján ezúttal dr. Ger- manus Gyulához látogatnak a tv munkatársai. „Halhatatlanul” címmel Duna-m enti költők verseiből nyújtanak át egy csokrot. Az esti órákban sugározzák Kós Károly „Budai Nagy Antal” című drámájának tv-változatát Ádám Ottó rendezésében. Karácsonyi különkiadással jelentkezik „Oda-vissza” címmel a Kicsoda-micsoda? is. Napjainkban a leggyakrabban emlegetett és leírt szó ez az olasz eredetű s német közvetítéssel hozzánk került betegségnév. Pedagógusaink a megmondhatói, hogy a szülői igazolványok lapjain az influenza hangsor mennyi alakváltozatban ‘ és írásformában kapott nyelvi szerepet. A leggyakrabban a következő szóalakok hallhatók és olvashatók: influenza, influenca, influ- encia. influenzia, infulenza, infulenca stb. Ma írásb m és szóban még két változat harcol egymással. Bár .helyesírási szótárunk az influenza írásformát, illetve ejtés módot írja elő mégis gyakran írnak és mondanak egyesek influencát is. Ez a kettősség tulajdonképpen annak a / következménye, hogy az átadó olasz nyelv hangsorát kétféleképpen értelmezik. Az influenza az olasz hangsor írásképét őrzi meg, mint ahogy az olasz eredetű Abbázia névben is a szó z-jét is z-nek olvassuk és írjuk. Az influenza írásforma és ejtésmód az olasz ejtést utánozza. Az sem véletlen, hogy a régi írásokban, városi jegyzőkönyvekben az 1780-as évektől kezdve szavunkat inf- luencia formában írják le. Ebben elsősorban a tudatos latinositás hatását kell látnunk. * Természetesen ma már ez a kettősség megszűnt, s a hivatalos helyesírási szabályKözepes a piaci felhozatal, egyre drágább az élőbaromfi és a tojás Szolnokon. Az élőcsirke kilóját — alig 500 kiló volt belőle — a magáneladók már 29 forintért adták. Az élőtyúkot 28 forintért mérték, ugyanennyiért kínálták a pulykát is. A tejfel és a tehéntúró 28—30, illetve 18—20 forintért kelt literenként. Kevés volt a tsz-tojás. hamar elkapkodták, mert a szövetkezetiek „csak” 1,90-ért adzatunk az influenza (elválasztva: inf-lu-en-za!) írásformát teszi kötelezővé. Magyarító szakkönyveink ezt az idegen eredetű szót is ki akarták iktatni nyelvhasználatunkból és helyette ajánlották a következő szavakat: nátha, náthaláz, járványos hurut. stb. Volt idő, amikor a járványok kiindulási helyét is jelezve a következő jelzős szerkezetek vállalták az influenza megnevezés helyett a nyelvi szerepet: olasz nátha, orosz nátha, muszka nátha, spanyol nátha stb. A magyarító túlbuzgalom .j .nlctta még a hurutár és a sziket elnevezéseket is. Az influenza olasz közszó alapjelentése: befolyás, kihatás, a csillagok állásának, az égitestek mozgásának hatása stb. Hogyan vállalhatta e jelentésváltozatokat hordozó szó ennek a betegségnek a megnevezését? Az a babonás elképzelés hiedelem és tudománytalan értelmezés is tükröződik az influenza megnevezésben, hogy a csillagok állása, az égitestek mozgása idézi elő a különböző járványos betegségeket. Ami pedig az influenza szó használatát illeti, ez az idegen eredetű szó ma már közkeletű elnevezéssé vált, nincs tehát szükségünk a kiiktatására és magyar megfelelővel való helyettesítéséták darabját A háziasszonyok zöme azonban 2,10— 2,20-ért tudott tojást venni. A sárgarépa kilója 3.50— 5, a petrezselyemgyökéré 7 —8 forint. A vöröshagyma kilónkénti ára változatlanul 5 forint. Sok fokhagyma volt, a legszebbet 14 forintért mérték. Alma. kevés szőlő, dió. A gyümölcspiacon igazi tél van már. Alma 4—9, szőlő 10—14 forint között kapható. A héjas dió kilóját 18 —20 forintért adták. Vasárnapi dörmögések Nekem esett a kisvendéglőben egy kapatos magyar, hogy mit firkálok én a Metaxa konyak ellen, talán nem szeretem. Mondom neki, dehogynem szeretem, csakhát nem tudom megvenni — jó pár millióan így vagyunk ezzel ebben az országban — mert olyan drága. Erre azt mondja, hogy „lássa én megtudom venni, nem is pénz az a hatszáz forint azért a jó italért, csak meg kell fogni a munka végét”. Dörmögtem, hogy akkor bizony nagyon sokan a rosszabbik végét fogjuk a munkának, mert nem láttam én még egyetlen építőipari munkás zsebében sem a Metaxás üveget, sem az állami tisztviselő asztalán, meg senkién, aki topogva várja a másodikát, meg a tizenhetedikét. Akkor maga nem is forog jobb körökben, ha azt mondja, hogy nem fogy a Metaxa, oktatott ki az a kapatos magyar. Ebben egyet is értettünk. Amikor elment megkérdeztem a pincért, ki ez a Metaxa lovag? Gebines, súgta a pincér és rákérdezett: Miért? Kire tetszett gondolni? Sok mindenféle emberre gondoltam, de arról az első pillanattól kezdve meg voltam győződve, hogy nem géplakatos a járműjavítóban. 6 Népes rokonságomból, kiterjedt án- ■■•rika hálózatomból naponta érkeznek ■ delegációk, hogy szerezzek nekik karácsonyra kocsonyánakvalót. Merthogy én biztos tudok... Nem tudom honnan veszik, hogy a közéleti szereplés meg a disznóköröm tilyen szoros kapcsolatban állnak egymással? Hiába magyaráztam, hogy a tisztes húsiparral, még- inkább a tisztes hentesekkel csak annyi kapcsolatom van, hogy mindig örülök, ha több bfúst kapok mint csontot. Ja, igen, még annyi, hogy a múlt héten én tettem bele az újságba, hogy „megfággyúztak” maguknak a kevésbé derék szolnoki mészárosok — tisztelet azoknak, akik nem, — vagy százezer forintot és erre a rendőrök felajánlották nekik a teljes ellátást, zárt levegőn. Aztán kocsonyás-rokonaimat sikerült valahogy megnyugtainom, hogy lesz disznóköröm elég. Ha az nem, akkor lesz más. De mit ad ég. tegnap egy olyan levelet kaptam, amiben felhívják a figyelmemet. hogy időben ..nézzek a pékek körmére", mert tavaly karácsonyra is csak nyákosat sütöttek, diós alig volt, s abból is hiányzott a fahéj. Az angyalát! Micsoda gondjaik vannak az embereknek! Aztán rájöttem, hogy komoly esztétikai kérdésről van szó ebben a nagy- magyar-gyomorkérdésben. Olvastam ugyanis, hogy Kelet-Nigériában mindmáig él a hagyomány, hogy az eladósorban lévő fiatal nőket meghizlalják. A több mint 4 milliót számláló efik és ibibió törzsek ugyanis azt vallják, hogy a kövérség a szépség jele. No akkor, az ibibió esztétika szerint a mi törzsünk se utolsó ám szépségében. Mert azt meg egy hazai adatokat tartalmazó nyilvántartásból olvastam, hogy milyen szépen emelkedik az ország lakóinak átlagos súlya. Magyarul: hízunk. Finomabban: az ideális szépség felé törünk. De még mindig le vagyunk maradva az ibibióktól. De nézzék meg magukat karácsony után! Biztos vagyok benne, hogy álljuk a versenyt! Lepipáljuk mi az ibibiókat, — ahogy én az ebbéli elszántságunkat ismerem. Elém állt egy ember, hogy nyíltan jneg akarja mondani a véleményét. Tessék. biztattam. Mondta, mondta. Minden második mondata előtt ott. volt, hogy ő nyíltan beszél. El is hittem minden pásodik mondatát! Mert akinél ilyen erős szükséglet a nyíltság hangoztatása, biztos meggondolja, hogy mikor beszél egyenesen, őszintén. De egy kérdés bennem maradt: miért nem mer ez a jóember minden mondatában nyíltan beszélni. Arra gondolok azért nem, mert netán önmagának van valami takargatni valója. Hiszen tu" atia: ha valamikor Vehetett nyil- '"•* hasiéin! akkor most igen. Hi nine» szeméi az ad varon, nem kell kitenni a Tiszta udvar rendes ház táblát, csak ki kell tárni a nagykaput, meg kell mutatni az udvart. — ti — A kosarakból már 3 forintért sem adtak tojást dara^ bonként re. Dr. Bakos József Szombati szemle a szolnoki piacon Sok és szép fokhagyma, kilója 14 forint
