Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-09 / 290. szám
1971. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Menni vagy közlekedni? Úrvezetői vizsga Szolnokon A Vosztok úton jónéhá- nyan várják, hogy Sándor Iván vizsgabiztos kimondja az igent. Ott ücsörögnek, s ha rájuk kerül a sor, remegő inakkal ülnek a volán mögé. A nyáron kezdődött tanfolyamor har- mincketten' voltak. Az elméleti vizsga 93 százalékban sikerült. a gyakorlatban 47 százalék volt a bukás. Laikus számára is igen magas arány. Mi lehet az oka ennek? — erről faggatjuk az MHSZ tanfolyam Szolnokon utólag vizsgázó kunszentmártoni hallgatóit. — Szolnokon csak kilenc órát vezettünk, — mente- getődzik Sinka Sándomé kunszentmártoni hallgató. — Húsz óra Kunszentmár- tonban kevés, — fűzj hozzá Ribinszki Mihály. — Sok a hat-hét oktató ilyen rövid időben. Más emberek más stílus, más követelmény, — Füzesi Pál találóan Jeeyzi ezt meg. Kiss Imre hozzáteszi: — Ez a gyakorlat, amit megkövetelnek, kevés embernek elég. Kunszentmártonban mindössze két útkeresztezés van, s tovább semmi. Nagyobb forgalmú gócpontokon Is kellene gyakorolni. A tiszaföldvári Petykó János azt mondja: — Zavarja az embert, hogy más vizsgáztatja, mint aki kiképzi. — Az életben is vannak váratlan esetek. — Igen, de mérlegelni kellene, hogy miden kisebb hiba nélkül csak akkor tud közlekedni az ember, ha már négy-öt éve vezet. Azt kellene elérni, hogy tegyen a vizsgáztató tárgyilagos, ne a pillanatnyi drukkot hanem az egész eddigi kikéozést vegye tekintetbe. Mondhatnánk úgy Is; ne legyünk kitéve a vizsgabiztosok pillanatnyi szeszélyének. A kunszentmártoni Kiss Lajos rezignáltan száll ki a kocsiból: — Azt hiszem, még egyszer el kell jönnöm. Kicsit beidegeskedtem. — Naevban befolyásolja vezetésünket az is, hogy másfajta kocsin vizsgázunk. nem olvánon, amilyenéi tanultunk — veti közbe Tasi Mihály. — Atzuhantam. ez a ^on~ tos! A Trabantot úgy hátba vágom, ha bazame-’vek! — Pintér Józsefre nem hiába vár nyár óta miniatűr kocsija. Sándor Iván, a vizsgabiztos komor, fenségesen nyugodt — Amit lehet elnéz az ember, de itt olyan hibák vannak, amiket nem lehet elnézni. Általános ta- pasiztalatom: az úrvezetők elég gyengén vannak felkészítve. A hivatásos gépkocsivezetőknél — beleértve a sorköteleseket is — rosszindulattal is nehéz kifogásolnivalót találni. Tehát ha hivatásosok veszik kezükbe az oktatást. akkor jó a képzés. A mellék- foelalkozású oktatók viszont sajnos, sok esetben csak azt nézik, hogy mit kereshetnek. Szerintem pszichológia, nagy rutin, szakismeret kell a tanulók minél jobb felkészítéséhez. Az kellene, hogv hivatástudatot, erkölcsi felelősséget erezzen minden oktató. — Miért hiányzik mindez? — Egy oktató általában kevesebbet keres, mint egy közepes gyakorlatltal rendelkező gépkocsivezető. Donkó István oktató rezignáltan jegyzi ezt meg. Ez volna az oka annak, hogy a gépkocsivezetőképzésben nem tudunk lépést tartani a forgalommal? S.B. Tanácsi gazdálkodás-1971 A megyei tanács csaknem egy éve hagyta jóvá Szolnok megye 1971—75-ös évekre vonatkozó középtávú pénzügyi tervét, mely tartalmazza a meglévő intézmények működésével és korszerűsítésével kapcsolatos fenntartási, az állóeszközök fejlesztésével kapcsolatos tanácsi beruházásokat. Első eset, amikor a megye több évre előre meghatározott olyan jellegű tervvel rendelkezik, amelynek gazdasági alapjai a tanácsi szabályozó rendszere,, belül is biztosítva vannak. A tanácsi bevételek köre Minden gazdálkodó szerv elkészítette folyó évi szeptember 30-i fordulónappal mérlegét A mérlegadatok elemzése, a várható helyzet figyelembe vételével megállapítható: megyénk fejlődése megfelel a gazdaságpolitikai terveinknek. Dinamikusan fejlődik az ipar és a mezőgazdaság is: a gazdálkodó szervek nyereséggel zárják az évet. A lakosság adóztatásánál az adópolitikai elveket igyekeztünk megvalósítani. Bár jelentősen nőttek az adóösz- szegek. azonban még messze vagyunk attól, hogy mindenki tényleges jövedelme szerint adózzék. Ennek biztosításához lényegesen javítani kell a gazdaság-szervező munkát, fokozni a szükséges gazdaságpolitikai agitációs tevékenységet. A költségveezzel egyidejűleg lényegesen kibővült, mivel a megyénkben lévő valamennyi vállalat, gyáregység, telephely befizetéseiből is részesedünk. Ennek az elvi jellege mellett egyre nagyobb a gyakorlati jelentősége. A korábbi tanácsi és minisztériumi megkülönböztetés, amely jellemző volt, főleg a vállalati szférára, fokozatosan elveszti ilyen értelmű jelentőségét A tanácsoknak érdekük, hogy a területükön lévő termelőegységek zavartalanul dolgozzanak, mer+ ez előfeltétele a tervezett bevételek realizálásának. tési intézmények általában eredményesen ellátták feladatukat. Általánosságban: a bevételek összességében rendelkezésre állottak, azonban tendenciaként jelentkezett — az előző évekhez képest — a gazdálkodó egységek késedelmes befizetése. Ez vonatkozik mind a vállalatokra, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre. A késedelmes fizetés miatt jelentős adópótlék kiszabására kerül sor. Az új tanácsi szabályozó rendszer pozitív vonásai mellett azonban negatív tendenciák is érvényesülnek, így többek között a korábbi viszonylagos „pénzbőség” helyett általános pénzhiány jelentkezett. Főleg a második félévtől, amikor is az előző évi többleteket ■ jelentős mértékben felhasználták. A tervezés rendszeréből adódóan is például a tanácsi fejlesztési alapban — adott időszakban — kevesebb pénz állt rendelkezésre. A lakás- beruházások finanszírozása is megváltozott: csak a ténylegesen átadott lakások időpontja után bocsátják a fedezetet rendelkezésre. Később kapjuk meg a' gazdálkodó egységek befizetéseit, ugyanakkor a költségvetésben az állami hozzájárulás aránya a korábbi 25 százalékról 8,7 százalékra csökkent Az új helyzet lényegesen gyorsabb helyzetértékelést és rugalmasabb finanszírozást követel meg. A Pénzügyminisztérium e problémák részbeni enyhítésére lehetővé tette a tanácsi pénzalapok közötti rugalmas eszközátcsoportosítást és ez a gyakorlatban egyre inkább jellemzővé válik. A várhaló eredmények A tanácsi gazdaság várható eredményei összességében kielégítőek. Megállapítható azonban, hogy egyes részterületeken mind a termelési, mind a fogyasztási szférában a korábban megkezdődött differenciálódás tovább folytatódott. Gazdaság- politikai céljaink megyei szinten alapvetően megvalósulnak. Révész Ferenc a'Szolnok megyei Tanács VB pénzügyi osztályvezetője Dinamikusan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy ötvenéves bányász' munka közben hirtelen rosszul lett Kórházba s2állították, ahol még aznap meghalt. Az elhunyt több éve tagja volt a Bányaipari Dolgozók Biztosítási és Önsegélyező Csoportjának. Halála esetén özvegyét 25 ezer forint illette meg, az Állami Biztosító azonban árrá hivatkozva, hogy nem történt üzemi baleset, csak 20 ezer forintot fizetett. A különbözetet képező 5000 forintért az özvegy a Biztosító ellen pert indított. Azzal érvelt, hogy az illetékes Orvosi Bizottság szerint üzemi baleset alapján járó özvegyi nyugdíjat állapított meg részére. A járásbíróság és a megyei bíróság elutasította a keresetet. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság helyt adott az igénynek és a Biztosítót az 500 forint megfizetésére kötelezte. m Az Országos Szőlészeti éS Borászati Kutató Intézet 795 ezer forint kártérítés fizetéséért pert indított az Államvasutak, valamint a Repülőgépes Növényvédő Állomás ellen. Mind a MÁV, mind a Növényvédő Állomás a kereset elutasítását kérte. Az utóbbi még arra is hivatkozott, hogy egy tsz megbízásából végezte a munkát, tehát ha kár keletkezett, azért a szövetkezet a felelős. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a szakértői vélemények alapján a MÁV- ot 380 ezer, a Növényvédő Állomást 126 ezer forint megfizetésére kötelezte. E Egy tsz-járadékos háza az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet halastava közelében épült A múlt évben a ház annyira megrongálódott, hogy élet- veszélyessé vált. A tanács szakvéleménye szerint ezt nagymértékben a halastó üzemeltetése okozta. Az idős ember kártérítést kért atsz-től amely azonban azzal az indoklással, hogy a ház rossz helyen, nem megfelelő módon épült, elutasította. Ilyen előzmények után a járadékos a tsz ellen pert indított. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. Mint a törvényességi .határozat megállapította, ’szakértői vélemény szerint a ház megrongálódását részben a múlt évi magas belvíz, részben a halastó okozta, mert a talajvizet lényegesen megemelte. A kár bekövetkezésében mindkét tényező egyformán hatott közre. A járadékos kára 80 ezer forint, ezért a szövetkezet a fele összeget, 40 ezer forintot köteles megfizetni. Hajdú Endre Műszakok hajna fól-hajnaüv „A gépsorkezelőknek a sü- nyérszállítók pedig hajnal- töknek hajnalig tart a mű- ban kezdik a munkát a jászszak, az árukiadók és a ke- herényi sütőipari vállalatnál. Ilonka László és Hangya Róbert szakmunkások kiszedik a kemencéből a jószagú ropogós kenyeret. Naponta 150 mázsa kenyeret sütnek a vállalat pékjei, biztosítva, hogy ellátási körzetükhöz tartozó 15 község — és Jászberény — 70 boltjában, az iskolákban, a napközikben és a szociális otthonokban mindig legyen friss kenyér Káplár Fehér József raktáros kerekeken guruló vas kosárba számolja a kenyeret. Hajnali háromkor kenyérrel megrakott kocsi — az első szállítmány — gördül ki a vállalat udvaráról és viszi a kenyeret Pusztamonostor, Jászfényszaru és Jászágó kenyérboltjaiba Á statisztika tükrében A különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok jövedelméről, a háztartások kiadásainak alakulásáról számol be a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése. Az adatok szerint a munkás és az értelmiségi háztartásokban egy-egy személyre ebben az esztendőben körülbelül 1650 forint havi jövedelem jut — Budapesten az átlag valamivel meghaladja ezt az összeget. A személyi jövedelem túlnyomó része munkabér. — amelynek havi összege 1966 óta évről évre körülbelül 100 forinttal növekedett. A háztartások jellemző adatai között érdemes megemlíteni, hogy a családlétszám lassú csökkenést mutat i biztosítási \ és önsegélyző csoport W MINDEN MUNKAHÉTÉN í s ) !> :i
