Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-07 / 288. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 7. Az álcázott Tadzs Hahal Koszign Norvégiában Újra drámai órákat él át a világ. A legnagyobb kontinens, Ázsia egy sok vihar sújtotta térségében ismét lángra kapott egy szikra és emberek halnak meg, akik soha életükben nem laktak igazán jól. Két olyan ország fegyveres ereje csapott össze, amelynek húsbavágó gazdasági-társadalmi problémái vannak. Olyan problémái, amelyek megoldásához még békés körülmények között is óriási erőfeszítésekre és rengeteg időre lenne szükség. Az indiai Ágra városban emelkedik a Kelet egyik csodája, a több, mint három évszázados hófehér építészeti remekmű, a Tadzs Mahal nevű mauzóleum. Az egyik legújabb hír szerint az indiai kormány lezáratta a páratlan műemléket és utasítást adott terepszínű álcázására, nehogy a ragyogó-fehér kupola túlságosan jó célponttal szolgáljon a sivatag felől támadó pakisztáni pilótáknak. Tudjuk: amikor gyerekek halnak meg, még a műemlékek is másodlagos jellegűek. De ven valami mélyen jelképes az álcázott Tadzs Mahalbau: A fegyverek közt hallgatnak a múzsák — mondták a régi rómaiak. Ha fegyverek dörögnek, elfedni a remekműveket, mert a szépség is célpontul vagy legalábbis támpontul szolgálhat. Ami Ázsia két nagy'országa között folyik, az immár nem összecsapások láncolata, hanem folyamatos és totálisnak tűnő háború. Az •■ellenfelek egymás nagyvárosait támadják a levegőből és hatalmas seregtestek mozognak a szárazíöldön. ’Minden józan ember fő óhaja természetesen az, hogy a fegyverek mielőbb elhallgassanak. De ahhoz, hogy a háború valóban végetérjen, feltétlenül meg kell szüntetni ennek a mostani indiai—pakisztáni katonai konfliktusnak a politikai okát. Mi ez az ok? Nyugat-Pakisztán gyarmatként kezelte a jórészt ben- gálok lakta Kelet-Pakisztánt, ahol — mint emlékezetes — Mudzsibur Rahman sejk vezetésével elsöprő választási győzelmet aratott az ellenzék. A központi, vagyis nyugat-pakisztáni katonai kormány fegyveres erővel semmisítette meg a választások eredményét és az elmúlt évtizedek egyik leg- brutálisabb vérfürdőjét rendezte meg Kelet-Pakisztánban. Eddig tízmillió ember menekült át a szomszédos Indiába és az áradat tart, Üj-Delhi hiába követelte, tegyék lehetővé a menekültek visszatérését, Islamabad agresszív lépésekkel reagált. A Biztonsági Tanácsban Kína együtt szavazott Washingtonnal. Mindkét hatalom figyelmen kívül hagyta az előzményeket, az okot, a lényeget. Márpedg a háború csak az ok megszüntetésével érhet véget. A Tadzs Mahal csak akkor ragyoghat régi fényében, ha Kelet-Pakisztán népe a saját sorsának felelős irányítója lehet. (KS) Háború India és Pakisztán között Rikkancs Űj-Delhi utcáin. A lap első oldalán öles betűk hirdetik, hogy az indiai kormány elismerte a független Bangla Desh kormányát. (Folytatás az 1. oldalról.) Péntek óta mintegy 200 000 embert telepítettek ki e térségből. Indiai tengerészeti egységek vasárnapra virradó éjjel többízben támadták Karachi ér. Chittagong kikötőberen- c'ezéseit. A pakisztáni hadi- tengerészet Karachi főhadi- izállásán — az indiai szóvivő szerint — „pánik és teljes káosz uralkodik”. A két országnak a háborús cselekmények során elszenvedett veszteségeiről egymásnak ellentmondó jelentések állnak rendelkezésre. — Pakisztán azt állította, hogy légvédelmi ütegei 61 indiai repülőgépet lőttek le. Ezzel szemben Lali indiai hadügyi államminiszter arról tájékoztatta a sajtót, hogy indiai repülőgépek, illetve légvédelmi ütegek 47 pakisztáni repülőgépet semmisítettek meg. Az indiai veszteségeket 17 repülőgépben jelölte meg. Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony — mint már jelentettük — a parlament hétfői ülésén bejelentette: India „gondos mérlegelés” után elhatározta, hogy elismeri a Bangla Desh Köztársaságot. Reményét fejezte ki, hogy idővel más országok is elismerik a Bangla Desh Köztársaságot, s hogy az hamarosan a népek nagy családjának tagja lesz. Indira Gandhi a parlament elé terjesztette a Bangla Desh kormányának üzenetét is; ez leszögezi, hogy az India által hétfőn elismert kormány „a demokrácia, a szocializmus és az egyenjogú társadalom megteremtésének” elveit követi majd, s olyan társadalmat hoz létre, amelyben nincs faji, vallási vagy nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés. Indira Gandhi asszonynak a Bangla Desh Köztársaság elismeréséről tett parlamenti ejelentése Űj Delhiben a azafias lelkesedésnek olyan diámat váltotta ki, amelybe — az AFP szerint — 1947. ugusztus 15, India függet- aségének kikiáltása óta " g nem volt példa Bangla Desh ideiglenes elnöke Szijed Naszrul Iszlám, miniszterelnöke Tadzsuddin Ahmed. Kínai vétó a Biztonsági Tanácsban Több mint ötórás feszült hangulatú, éles szóváltásokkal és heves kirohanásokkal tarkított vita után a Biztonsági Tanács magyar idő szerint hétfőn reggel 5.45 órakor ismét elnapolta a 24 órán belül másodszor is holtpontra jutott tanácskozásait a hindusztáni szubkontinensen kialakult veszélyes helyzetről. Hétfő délutánra (magyar idő szerint 21.30 órai kezdettel tűzte ki a következő ülést, hogy időt adjanak a tanács tagjainak további konzultációra egy köl(Teleíoto — AP—MTI—KS) csönösen elfogadható határozati javaslat megfogalmazásának lehetőségéről. A vita záró szakaszában a tanács elé terjesztett három határozati javaslatról kellett döntenie; a szolét javaslatot amely a konfliktust előidéző kelet-pakisztáni válság politikai megoldásának biztosításával kapcsolta össze az ellenségeskedések megszüntetésének szorgalmazását. 2 szavazattal 1 ellenében, 12 tartózkodással elvetették. Az egyetlen ellenszavazatot a Kínai Népközátrsaság képviselője, Huang Hua adta le, ílymódon első ízben alkalmazva vétó jogát a BT állandó tagjaként. Ezután került volna szavazásra a kínai határozati javaslat, amely az „indiai agresszió” elítélését követelte és a Bangla Desh mozgalmat egyszerűen — „India által kreált felforgató szervezetnek” minősítve arra szólította fel a tagállamokat, hogy „támogassák Pakisztán népét az indiai agresszió ellen folytatott igazságos harcában”. Minthogy nyilvánvalóvá vált. hogy a kínai javaslatot egyetlen más tagállam sem támogatja, Huang Hua az utolsó pillanatban kérte,- ne bocsássák azt most szavazásra, mondván, hogy még további konzultációt akar folytatni. A belga—olasz—japán határozati javaslat, amelyet a BT további öt nem állandó tagjának támogatásával nyújtottak be, tűzszünet kimondását és az indái, illetve pakisztáni csapatok saját területükre való visszavonását írta elő. de a konfliktus kiváltó okára, a kelet-pakisztáni válságra vonatkozólag csupán általánosságban szorgalmazta az „érintett kormányok erőfeszítéseinek fokozását a menekültek millióinak gyors és önkéntes hazatéréséhez szükséges feltételek létrehozására”. Ez a javaslat 11 szavazatot kapott 2 ellenében és 2 tartózkodással. Minhogy a Szovjetunió ellenezte a válság eredeti okait figyelmen kívül hagyó indítványt, ez a határozati javaslat sem került elfogadásra. A KNK képviselője ezúttal is — éppúgy mint előző éjjel az amerikai határozati javaslat esetében — együtt szavazott az USA-val, míg a BT két másik állandó tagja, Franciaország és Nagy- Britannia. tartózkodott a szavazástól. A konfliktus érdemi vonatkozásait, okait és megoldási lehetőségeit illetően a vita kevés új mozzanatot hozott a vasárnapra virradólag lezajlott hatórás vitához képest. Egyértelműen kikristályosodott azonban az, hogy Peking a leggátlástalanabb szovjetellenes rágalomhadjárat fórumaként akarja felhasználni a Biztonsági Tanács nyilvánosságát. Huang Hua szinte imamalom gépiességével megismételt — szovjetellenes kirohanásait a karzat közönsége a szórakoztató műsoroknak kijáró derültséggel kísérte. — Jakov Malik, a Szovjetunió képviselője, aki több alkalommal volt kénytelen rendreutasítani a tárgytól állandóan elkalandozó kínai képviselőt szovjetellenes rágalmai miatt, végül megjegyezte: az imperialistáknak és a militaristáknak kitűnő Jakov A. Malik, a Szovjetunió ENSZ delegátusa felszólalt a Biztonsági Tanácsnak, az indiai szubkonti- íiensen fennálló háborús helyzetet megvitató ülésén. (Telefoto — AP—MTI—KS) szórakozást nyújt Huang Hua mutaványa. Az imperialistáknak immár nem kell fárasztaniok magukat szovjetellenes rágalmakkal — megbízható szóvivőre találtak a KNK képviselőjében. A hétfő esti indiai hadi- ‘elentések arról számolnak be, hogy az indiai csapatok északon, keleten és nyugaton összesen 15 ponton lépték át az indiai—kelet-pakisztáni határt és „az elkeseredett pakisztáni ellenállás” ellenére egymás után foglalják el az útjukba eső ‘el épüléseket. Az ;ndiai kannái esvségek 64 kilométer •'ve hatobak be Ke* .p-őrt terl;lo1Are és a laccai út mentén, nyomulnak előre, miután elhaladtak a stratégiai fontosságú •Tessóre város mellett, ahol súlyos harcok folynak Vz indiai Pundzsáb állambeli Amritsar térségében lelőttek egy F—104 típusú pakisztáni repülőgépet. (Telefoto — AP—MTI—KS) Balurghat térségében, az indiai—pakisztáni határ mentén készült ez a szomorú felvétel: rögtönzött bunkerek védelmébe húzódnak az asszonyok és gyerekek. (Telefoto — AP—MTI—KS) Vasárnap este a norvég kormány meghívására hivatalos látogatásra kíséretével Oslóba érkezett Alekszej Koszigin szovjet miniszter- elnök. A szovjet kormányfőt az oslói repülőtéren T. Bratteli norvég miniszterelnök és felesége, valamint A. Cappe- len külügyminiszter fogadta. A norvég miniszterelnök szívélyes szavakkal üdvözölte Alekszej Koszigint és a kíséretében lévő személyiségeket. A vendég és a házigazda ellépett a díszszázad sorfala előtt. A repülőtérről a szovjet kormányfő szállására hajtatott. A norvég fővárosban tartózkodó Koszigin szovjet kormányfő hétfőn influenzában megbetegedett és ezért lemondta részvételét mind a norvég uralkodó ebédjén, mind pedig azon a vacsorán, amelyet a szovjet delegáció este adott a Grand Hotelben, a norvég kormányfő tiszteletére. Hétfőre lemondták Alekszej Koszigin hivatalos programjának többi részét is, beleértve a norvég kormány tagjaival' folytatandó megbeszéléseit. A norvég külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a politikai tárgyalásokra remélhetőleg kedden délelőtt sor kerülhet. Képünk Oslóba érkezésekor ábrázolja Alekszej Koszigint. (Telefoto — AP—MTI—KS) Izrael visszavonulás he’yett repülőgépeket követel Golda Meir izraeli miniszterelnök áz NBC, Mahmud Riad egyiptomi kül- iigyminszter a CBS amerikai televíziónak adott nyilatkozatot vasárnap. Meir asszony nyilatkozatából kitűnt, hogy az izraeli kormány továbbra sem hajlandó végrehajtani a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatát, amely a megszállt arab területek feltétel nélküli kiürítésére vonatkozik. Kijelentette: kormánya nem hajlandó visszavonni az izraeli csapatokat az 1967-es határok mögé. Az izraeli miniszterelnök annak a reményének adott hangot. hogy az Egyesül- Államok kormánya mielőbb felújítja a Phantom vadászbombázók szállítását. Ügy nyilatkozott, hogy Nixon- nal és Rogers külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein „elvben már megállapodtak” újabb Phantomok Izraelnek történő szállításáról. Mahmud Riad a CBS televíziónak adott nyilatkozatában az Izraelnek történő újabb amerikai fegyverszállításokról kijelentette, hogy azok csak a közel-keleti fegyverkezési hajsza folyt" tásához vezetnek. Rendkívüli állapot Dél-Koreában Pák Csöng Hi d T.-koreai elnök hétfőn rendkívüli állapotot hirdetett ki az országban. A köztársasági elnök azzal indokolta meg döntését, hogy úgymond „gyors változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben”. Pák Csöng Hi a Kínai Népköz- társaság közelmúltban történt ENSZ-felvételét, továbbá „az Észak-Korea felől fenyegető veszélyt” jelölte meg legfőbb okként a rendkívüli állapot bevezetésére. Aggódóan nyilatkozott azokról a kapcsolatokról, amelyek az utóbbi időben — Kína ENSZ-felvételét követően — Peking és Tokió között kialakultak, nem titkolta attól való félelmét serr hogy az Egyesült Államo esetleg csökkenti, vagy kivonja az ENSZ-lobogó ala‘ Dél-Koreában állom''- csapatait. Teljes kudarccal végződött a kambodzsai invázió A „Felszabadulás” Rádió Saigonban lehallgatott adása szerint a kambodzsai nemzeti egységfront parancsnoksága közleményt adott ki, s ehb«n hangsúlyozza, hogy telies kudarccal véPí^dött a kambof*zsaj fővárostól -északra a kor- mánybaderök oarancsnok- sága által ind'tott nagyszabású katonai művelet, amelyet amerikai és saigoni segítséggel hajtottak végre. A közlemény rámutat, hogy többhónapos harcok során a szabadságharcosok harcképtelenné tettek 12 C ellenséges katonát, az ellenfél több tisztié és közkatonája megadta megát. A hazafias erők na°v mennyiségű katonai felszerelést zsákmányoltak vagy pusztítettk el. Végül hangsúlyozza a közleméry, hogv a Phnom Fenh-t KomDon- Thommal összekötő fontm útvonal, a 6-os számú műút több mint 60 kilómét«! hosszúságú szakasza a felszabadító erők ellenőrzése alatt van. Fidel Castro hazaérkezett Kubába Chiléből útban hazafelé Fiedel Castro, kubai miniszterelnök megszakította útját Limában. Casfro ötórás perui tartózkodása során nembr a+atos megbe- szélást fotvtatett Juan Velasco Alvarado perui elnökkel. A kubai miniszterelnököt i repülőtéren Ernesto Mon- tngne Sanchez perui miniszterelnök fogadta. Castro még szombat* éjjel továbbutazott Ecuadorba és megérkezett Guayaquilbe, ahol megbeszélést folyta tett Velasco Ibarra ecuadori köztársasági rlnökkeL Fidel Castro kubai miniszterelnök csaknem egyhónapos távoliét után vasárnap visszaérkezett Havannába
