Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
1971. december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 200 IBUSZ-út, 5 földrész 31 országába A kisújszállási zeneiskolában kétszázharminc növendék tanul. Az előképzésen kívül zongora, hegedű, cselló, citera és fúvós tanszakon folyik oktatás. Fuvolaóra Sípos Antal tanár vezetésével.. A századik üzlet A jövő évben alapításának 70. évfordulóját ünneplő IBUSZ 1971-es évi eredményeiről és jövő évi terveiről tartott sajtótájékoztatót pénteken Tausz János, az utazási iroda vezérigazgatója. Az 1971. évi idegenforgalmi rekordból természetesen nem maradt ki az ország legnagyobb utazási irodája sem. A vállalat idei forgalma előreláthatóan meghaladja a 3 milliárd forintot, ami az 1970-es évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedés. Harminckét százalékkal nőtt a külföldi turista- csoportok száma, a deviza- bevételek pedig 22—23 százalékkal haladták meg az elmúlt évit. A növekvő vendégforgalom kiszolgálására 1971-ben felújították, illetve korszerűsítették négy határkirendeltségüket, három szállodában, — a Volga, a Wien és a Gemenc Szállókban — kirendeltséget létesítettek. Új otthont kapott a tatabányai iroda, korszerűsítettek négy budapesti és 12 vidéki kirendeltséget. A belföldi turizmus kedvezőtlenebb A külföldi idegenforgalommal ellentétben kevésbé kedvező a belföldi turizmus helyzete. A főszezonban a budapesti és Balaton férőhely-hiány, a közlekedési problémák és ez ezzel kapcsolatos árkérdések nehezítik a helyzetet. A számok és statisztikai adatok is a belső idegenforgalom visszaeséséről tanúskodnak. Az idei év első kilenc hónapjában az IBUSZ szervezésében utazó belföldi tuöt évre szóló államközi idegenforgalmi megállapodást írt alá pénteken Budapesten az Országos Idegen- forgalmi Tanács székhazában dr. Tamás György, az ÓIT titkára ás dr. Volkmar Winkler, az NDK közlekedésügyi ír iniszterhelyettese. Az idegenforgalmi egyezmény megkönnyíti a két ország között rohamosan növekvő turizmus fejlesztését. Különös figyelemmel foglalkozik a szerződés az ifjúristák száma csaknem 100 ezerrel volt kevesebb, mint az elmúlt évben. Nagy a visszaesés a vasúttal bonyolított túráknál. Rendszeressé vált sajnos, hogy már megszervezett túrákat autóbuszhiány miatt kell lemondani, vagy a megrendelt buszok időben nem érkeznek meg. Mindez a belföldi turizmust kedvelő hazai közönséget egyre inkább elriasztja az utazástól. A bel- és külföldi idegenforgalom további fejlődését gátolják az alapvető kommunális szolgáltatások, a vízellátás, csatornázás és az üzlethálózat hiányosságai, — elsősorban a Balatonnál. Hétfőtől lehet jelentkezni Elkészültek az IBUSZ 1972. évi külföldi utazási programjai. Az érdeklődők az autós-programokkal együtt csaknem 200 program között válogathatnak. Ebből 149 szocialista, 38 kapitalista országba indul. Az IBUSZ utasai öt világrész 31 országába juthatnak el. A jövő évi utakra az irodákban hétfőtől lehet jelentkezni: az 1972-es esztendő egyik újdonsága a 12 napos alexandriai tengerparti üdülés. Bővülnek a hegyvidéki utazási lehetőségek a Harz-hegység- be és Thüringiába, a gyógyulást keresők az eddigi fürdőhelyek mellett Marienské Lazné-ba is utazhatnak az IBUSZ szervezésében. Észak felé a skandináv országokba új útvonalakon szerveznek túrákat, például a Varsó—Malmö—Koppenhága, vagy az Anglia—Skócia—Dánia—Norvégia—Svédország útvonalon. Nagy érdeklődéssági turizmussal; a jövőben tovább fokozzák ifjúsági csoportok cseréjét. A két állam nemzetközi és belföldi idegenforgalmának minden területén rendszeresen ki-- cserélik tapasztalataikat. A két állam közti idegen- forgalom fejlődése mellett szól az a tény, hogy az utazási irodák jövő évi tervei között minden eddiginél változatosabb üdülési és turisztikai programok szerepelnek. re tart számot a szovjet hajón rendezett földközitengeri üdülőút. Csillagtúrák Ismét megszervezik a négy szocialista fővárost — Prágát, Berlint, Varsót és Moszkvát — érintő csillag- túrákat. Minden bizonnyal nagy sikere lesz az 1972-ben két alkalommal induló társasutazásnak, amely az Északi Sarkkört is érinti. Az IBUSZ egyik legérdekesebb túrájának résztvevői a karácsonyt a Lappföldön, a szilvesztert Leningrádban töltik. Hosszú idő óta először indítanak társasutazást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, és megismételik nagysikerű mongóliai programjukat. 1972-ben az IBUSZ szervezésében hazai turisták a norvég fjordok- tól Tanzániáig és Uj-Zéland- tól Kubáig a világ csaknem minden részébe eljuthatnak. Az 1971 őszén először meghirdetett nagysikerű nyugdíjas utakat is továbbfejlesztik a jövő évben. Az idős utazók a Lengyel Tátrában, az Osztrák Alpokban és a jugoszláv tengerparton üdülhetnek. Azoknak az idős embereknek, akik az idegenforgalmi főidényben kívánnak nyaralni, Salzburg környékére szerveznek autóbusztúrát. Külön programokat szerveztek gépkocsival utazó turistáknak. Egyéni autós túrákat indítanak a müncheni olimpiára, Ausztriába, Franciaországba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszországba és Jugoszláviába. — A tavalyinál mintegy 30 millió forinttal nagyobb árukészlet, egy-ké^ drága japán fényképezőgép kivételével, valamennyi optikai és fSotóeikkből teljes választék, ötvenezer, zömmel olcsóbb fényképezőgép és sokféle egyéb ajándékcikk .várja a vásárlókat a karácsonyi csúcsforgalomban —, jelentette be pénteken az OFOTÉRT vállalat tájékoz- totóján Sömogyi Béla vezérigazgató. Elmondotta, hogy a vállalat felkészült kiskereskedelmi partnereinek és saját boltjainak folyamatos ellátására, az áruutánpótlásra is. A vezérigazgató beszélt a vállalat hálózatfejlesztési tevékenységéről, terveiről. A jövő héten Békéscsabán nyitják meg a 100. OFOTÉRT üzletet; a vállalatnak 36 boltja a fővárosban, 64 vidéken működik. A boltok 93 százaléka már megfelel a mai általános követelményeknek. 7 százaléka szorul korszerűsítésre, amelyre a jövő évben kerül sor. Januárban a vállalat ^Budafokon helyezi üzembe új fotoraktárát. Ugyancsak januárban megkezdik egy központi telephely építését Angyalföldön. A kollektív szerződésről tárgyalt a Vasas Szakszervezet elnöksége Százöt vállalat kollektív szerződését tanulmányozták a Vasas Szakszervezetben, s pénteken ennek alapján tárgyalta meg az elnökség az 1971—75. évekre szóló kollektív szerződések tapasztalatait. Az elnökség megállapította, hogy a kollektív szerződések általában megfelelnek a követelményeknek. A munkajogi rendelkezéseket a kollektív szerződések finomították s csökkent a jogszabályellenes pontok száma. A kollektív szerződések a korábbinál jóval nagyobb figyelmet szentelnek az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók, valamint a nők, a gyermekes anyák túlóráztatás alóli felmentésére. A kollektív szerződésekben szabályozott bérfejlesztés mértéke összhangban van a vállalatok negyedik ötéves tervének céljaival. A szerződésekben sokoldalúan és részletesen állapították meg a részesedési alap felhasználásával kapcsolatos szabályokat. A kollektív szerződések többségére jellemző, hogy növekedtek a béren kívüli juttatások. Ebben az évben üzemi étkeztetésre 3 százalékkal, a gyermekintézményekre 50, a segélyezésre 11, egyéb szociális, kulturális, sportcélokra, valamint üdültetésre 56 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. Jelentős előrelépés történt a lakásépítés vállalati támogatásában is. Egész sor vállalat kamatmentes hitelalapot képzett a dolgozók lakásépítésének segítésére. Namije van neki Először azt hittem, hogy valamilyen tömeges teszt vizsgálat folyik, hosszútávra szóló igényfelmérés — mert ugye a beérkező válaszok alapján ki lehetne számítani, mi az, ami nekem még nincs, de másoknak már igen. A feldolgozott adatok alapján meg lehetne kezdeni a gyártást, stb. De rájöttem, hogy nem erről van szó. Nincs sehol feltüntetve, hová kell küldeni a választ. Később azt gondoltam, hogy a televízió új kviz játékának az elődöntője. Mindenkinek felteszik a kérdést a város legszembetűnőbb helyén, s aki a legjobb választ beküdi, részt vehet a nyilvános döntőben. De aztán megtudtam, hogy a Vitray külföldön van, tehát ez a feltételezésem sem jó. Mert Vitray nélkül nem lehet kviz játék a magyar televízióban. Mindig ideges lettem, amikor a szolnoki közlekedési lámpánál zöld jelzésre várva, szemem a nagy fehér tűzfalra meredt és csak néztem, de nem tudtam, mit akarnak tőlem. Ott van ugyanis kiírva már hónapok óta: „Nekem van... Neki van... És önnek?’’ Ennyi, vastagon bekeretezve — és semmi több. Gondoltam sok mindenre. Még az a pajkos ötlet is megfordult bennem, milyen könnyen kivágnám magam, ha két kis- -lány kérdezné: — Na mi az, nekem is van, neki is van... és önnek? Aztán jöttek a novemberi esők. És én rájöttem, hogy csakis az A—2-ről lehet szó. Mert ez ugye nekem is van, neked is, mindenkinek. Vártam, hogy egy napon megjelenik majd a 'gyógyszerek receptje is a falon. Brávó, mondtam. Remek megoldás, amikor úgyis kevés a körzeti orvos. De megint csalódtam. Az A—2 elvonult a déli szomszédaink felé, a felirat maradt. Furdal a lelkiismeret. Nem szeretek adósa lenni senkinek. Amúgy js jön az év vége, amikor számvetést végez az ember és elhatározza, hogy új életet kezd, nem visz át semmi elintézetlen dolgát a jövő évre. De ezt, hogy intézzük el? Mit tegyünk mi szolnokiak? Segítsen valaki, s mondja meg már, mit kell válaszolnunk és hová? Mert enélkül legfeljebb a régi slágert tudjuk a nagy felirat alatt elénekelni, hogy: „Van neki, van neki, na mije van neki?" — tabáni — Magyar—XDK idegenforgalmi egyezmény Kürti András: Látogató a Kopasz-hegyen Kopra füttyentett egy cifrát. — Ezt jól kitervelték! Mit tanácsol, mit tegyek? — Menjen bele mindenbe, ha Bártik szónokolni akar, azt amúgy sem lehet kivédeni. Meg aztán az egész falut magára haragítaná, ha emiatt elesnénk a megígért kedvezményektől. Viszont írásban kösse ki, hogy közcélra semmit se hasítsanak ki a parcellájából. Ehhez ragaszkodjon. Pecsét, aláírás. Nem féltem én az M.-belie- ket, meg fogják azok találni a számításukat így is. — Rendben van — mondta Kopra rövid tűnődés után. —. Köszönöm a tanácsot, majd így járok el. Most már csak arra vagyok kíváncsi, miért árulta el nekem mindezt? A fiú zavartan vont vállat. — Nem szeretem, ha valakivel ki akarnak babrálni, ok nélkül.' Nem szeretem az öregem ügyeskedéseit. Nem szeretem az itteniek mohóságát, egy nap alatt a fél falu arra rendezkedett be, hogy. kiszipolyozza a látogatókat. Az újságíró nem szólt semmit, csak jól megnézte magának a kísérőjét. Aztán, oldalán a kamasszal, átvágott az utca másik oldalára, az alig ötven méternyire lévő tanácsháza felé... Húsz percbe sem telt, már jött is ki, négyrét hajtott, pecsétes írás volt a farmer- nadrágja zsebében. Nemcsak az ő, özvegy Paukné telkére is szólt a mentesítés. Emberemlékezet óta az M.-i tanácsházán ügyet ilyen gyorsan nem intéztek el. Méghozzá kilenc óra, a hivatalos félfogadás megkezdése előtt!... Miután ingatlana jövőjéről megnyugtató módon sikerült gondoskodnia, Kopra elhatározta, hogy a saját jelenéről is gondoskodik. Ezért a közeli ABC kisáruház felé indult. Kenyeret, felvágottat szándékozott venni, meg egy inget, nyakkendőt, a közelgő nagy eseményre való tekintettel. Ha netán nem tudja elkerülni valamelyik kamera látókörét, ne fessen úgy, mint egy ágrólszakadt. Benyitott az üzlet ajtaján. Szokatlanul sokan voltak a helyiségben, s mindjárt megakadt a szeme néhány ismerősön. A baloldali, presszónak kiképzett részben Hö- römpöly Pista, a délutáni lap munkatársa kortyolgatja a feketéjét. Kissé odébb Lázár Edit áll, a rádió műsorközlője, a tévés Kisócival társalog. A pult végén pedig Gitta dől a falnak és mosolyogva hallgatja Schieder Jóskát, a híradó operatőrjét. És még féltucat más ember is lebzsel ott, köztük a művész-világ néhány híressége. Kisóci, a rámenős Kisóci, vette észre elsőnek az új jövevényt. — Itt van a nap hősei — kiáltott fel, odasietett hozzá, megrázta a kezét, hátba veregette. Szempillantás alatt csend támadt, minden tekintet feléjük fordult. De Kisóci szemernyi gondolkodási időt sem adott a konkurenciának, élt helyzeti előnyével. Belekarolt Koprába, gyengéd erőszakkal a sarokba vonszolta, ott egy hosszú lábú asztalkához, közben ujjaival jelezte a presz- szós kisasszonynak, hogy két dupla lesz és két féldeci kevert. És szinte egyidejűleg egy gépelt papírlapot is elővarázsolt valahonnan. — Fuss át, öregem, ezen a műsortervezeten, egész éjszaka ezen dolgoztunk, aki ennél jobbat ajánl, az vagy csal, vagy hazudik, vagy... — Micsoda viselkedés ez?! — lépett hozzájuk magából kikelten Hörömpöly. — Ügy lerohanod ezt a szegény fiút, hogy szóhoz sem tud jutni! Még azt sem hagyod, hogy üdvözölje a barátait. És kisajátítanád a műsort a televíziónak, mintha rádió, sajtó nem is vcúna a világon! — Jó — bólintott kegyesen Kisóci —> üdvözöld, aztán hagyj bennünket szépen magunkra, dolgozni szeretnénk. — Te kopj le, ide most színvonal kell! Sző szót követett, felforrt körülöttük a levegő, mások is bekapcsolódtak a veszekedésbe, robbantak az indulatok. A helybéli vevők, az elárusító lányok, boldog ámulattal figyelték a készülő vihart. Az üzletvezető még a raktárost is hamar előhívta a hátsó traktusból, jusson neki is az élvezetből, ilyet se láthat mindennap, mindjárt összeverekednek ezek a pesti sztárok. össze is verekedtek. Sikoly, ordítás, repülő kávéscsészék, poharak, hamutartók. És mintha valami titkos riadó szólította volna a helyszínre őket, újabb és újabb harcosok érkeztek, s bár fogalmuk sem volt az előzményekről, teljes lendülettel bele vetették magukat a küzdelembe. Mindenki harca volt ez — mindenki ellen. Régi, leplezett gyűlölködések lobbantak lángra. A hűtőpult mellett a filigrán táncdal-énekesnő két kézzel cibálta annak a pályatársnőjének haját, akivel hetenként felváltva nyilatkozik a képeslapokban, hogy menynyire szeretik, tisztelik, nagyra tartják egymást. A kitűnő rádiós kommentátor, Salvus-vizes palackot lengetve, korát meghazudtoló lendülettel üldözte tévés kollégáját a gyümölcs-részleg ládái között, két bemondó szabályos ökölharcot vívott a textilnemű-osztályon, két humorista gyomrozott egy esztétát.^ (Folytatjuk)
