Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

A vM E G Y E I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évf.. 308. sz. 1971. dec. 31., péntek. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 80 fillér VILÁG Ára Már elérték, amit öt év múlva akartak Tovább lép a korszerűsítésben Mezőtúron a VGM 280000 családot, 700 000 gyermeket érint a családi pótlék emelése Ha tényként vesszük — márpedig úgy igaz — a cím­ben foglalt állítást, önként adódik a kérdés: bátortala­nok voltak-e, vagy csupán alábecsülték lehetőségeiket a középtávú terv első válto­zatánál, akik készítették. Izgalmas, de roppant ne­héz lenne kideríteni: a gyár háromszáz dolgozója közül hányán tudták és vallották — serkentő igyekezettel — ma­gukénak azt, hogy bizonyí­taniuk kell. Más irányú „el­várásokkal” szemben elfo­gadtatni annak az álláspont­nak létjogosultságát, ame­lyeket a gyártmányszerke­zetről, termékösszetételről a vezetés képviselt. Ma már országosan is méltányolt, el­ismert ez a program. Lénye­ge, hogy — mint Sándor Gábor igazgató summázta — legyen csak a VGM márka százezernyi, elektromos „ap­rócikk” gyanánt Mezőtúron készült nyomógombok, jelző­lámpák védjegye, amely mi­nőséget és korszerűséget ga­rantál. „Látványosabb” terméket ma már nemigen kér senki a gyártól, amely azonban újabban erősáramú vezérlő­kapcsolókat és elemeket is piacra visz. Most például a Gan*-MÁVAG-nál gyártott felvonók vezérlőkapcsolójá­nak kísérleti típusát adták „vizsgára” a pesti céghez, amelytől a minősítését vár­ják. Az Ikarusszal is újke­letű a kapcsolatuk: autóbu­szok ajtóinak elektromos működtető berendezését gyártják a világhírű cég ké­résére. A Hajdúsági Ipar­művekkel szintén együtt­működést készítenek elő, ve­zérlőelemek gyártása végett. Az alkotó és újratörő kedv tehát sokoldalú és ineg-meg- újuló lendítőerő a VGM-nél. Az idei „nagy ugráshoz” vi­szont az a 16 millió export­Akár így volt, akár úgy, az idén már 2—3 százezer fo­rinttal több teljesítményt „hoz” a VGM, a Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyára Mezőtúron, mint amennyit 1975-re irányzott elő kezdetben. igény adott szárnyakat a kollektívának, amelynek tel­jesítésével Lengyelországban válik ismertté termékeik márkaneve. A IV. ötéves tervük már említett első változata 1975-re tűzte célul az 50 milliós termelési érték előállítását. Aszerint az idén csak 40 milliónyit kellett volna gyártaniuk. Jött és többre sarkallt a lengyel megrendelés, s ma már bi­zonyos, hogy a vállalat idei árbevétele felülmúlja az 1975-re szánt eredményt. Ami köt, mint a cement Nagy ugrásra vall a vár­ható nyereség mutatója is: a tervezettnél másfélszer több, mintegy 14 millió fo­rint lesz az idei tiszta ha­szon. Ez egyébként a múlt években is jól alakult — olyannyira, hogy immár „hagyomány” az átlagban egyhavi fizetéssel azonos nyereségrészesedés. Az idei munka jutalma sem lesz ke­vesebb. A gyár többszöri gazdasá­gos, sikeres évzárása azon­ban nemcsak a „13. havi” borítékokban hozott előnyt dolgozóinak. A bérfejlesztés­sel az évközi kereseteket is oiyan szintre növelték, hogy a jól végzett munka hiány­talan megbecsülését lássa bennük minden dolgozó. Rit­kaságszámba menő órabére­ket adnak a legjobb szak­munkásoknak, aki betanított munkásként jól látja el a feladatát, annak is legalább 1500, vagy több lehet a havi fizetése, kevesebb ma már nem. S az úgynevezett, boríté­kon kívüli juttatások is szá­mottevően gyarapodtak. A rekonstrukció eredményeként már tavaly ebédlőt rendez­hettek be, amely igazán köz­kedveltté vált az idén. Nem kevésbé népszerű a gyári büfé, amely ez évben nyílt meg. Elsősorban, hogy a reggelizést könnyítse, ám az általa főzött, s a gépeknél felszolgált napi két-három- száz adag kávéval a dolgo­zók munkaközi „frissítését” is elősegíti. Nos, a munka­helyi légkörhöz ez „adalék” lehet. Sokkal jelentősebb és hatékonyabb módszerekkel — ha kell, radikális eszkö­zökkel — is arra törekszik a vezetés, hogy fokról fokra javítsa a gyári közérzetet. Hogy lehetőleg minden dol­gozó úgy kötődjék a gyár­hoz, ahogyan az üzem fal­elemeit és gépalapjait köti a cement Magának a gyár­nak a városhoz fűződő köte­lékei — munkásainak köz­életi kötelezettségei — is ilyen szilárdak. Úttörő vállalkozás A munkásjólét alapjait ezután ist a termeli# növe­lésével és hatékonyságával biztosítják. 1972-ben nagyot lépnek tovább a gyári mun­kafolyamatok korszerűsítésé­ben. A 19 ezer műveletre épütő gyártás programozását már az I. negyedévtől fo­kozatosan gépesítik, azt kö­vetően az adminisztrációs ügyvitel gépesítését is meg­valósítják. Úttörő vállalko­zás ez, amelyre immár hó­napok óta készülnek. A gépi programozáshoz szükséges tecinikai eszközöket részint a Csepel Autógyártól, más­részt szocialista importból szerzik be. M. I. Hta: Jövőheti rádió és tv műsor Pu''ai Árpád Chi.ooe utazott A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága meghí­vására csütörtökön Santia- góba utazott Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, hogy részt vegyen a chilei test­vérpárt megalakulása 50. évfordulójának ünnepségein. Jövőt e: duzzasztópróba Kiskörén Jó ütemben haladtak elő­re az idén Kiskörén a má­sodik tiszai vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszer építői. A hatalmas beruhá­zási összegből 1971-ben mintegy 700 millió forintot használtak fel, — háromszor annyit, mint az előző évben. Az idei év legjelentősebb eredményeként elkészült az erőműtelep, valamint a 25 méter magas duzzasztómű vasbeton szerkezete. Az 1350 tonnás vízijárművek átbo- csátására is alkalmas hajózó zsilipben jelentősen előreha­ladt már az oldalfalak beto­nozása. Az utóbbit a télen is folytatják és a terVek sze­rint januárban be is fejezik. Jó ütemben építik azt a 4.5 méter szélességű üzemi hi­dat, amely a vízlépcső felett vezeti át majd a közúti forgalmat. A gyalogosok részére kü­lön járda épül a pálya mindkét oldalán. Az idei beruházási feladatok teljesítésével a vízlépcső fő­műveinek építése — olyan mértékben haladt előre, — hogy a szerelési munkálato­kat az előírt határidőben megkezdhették. A kiskörei építkezések méreteire jellemző, hogy a beruházás területén az idén több mint ötmillió köbméter földet mozgat­tak meg, a vízlépcső főműtárgyaiba pedig 51 ezer köbméter be­tont építettek be. A jövőre, s ezt az idei si­kerek lehetővé is teszik — meg kell kezdeni Kiskörén a duzzasztómű üzemi pró­báit. Mint ismeretes, a kor­mány a legutóbbi ülésén rendeletét fogadott el a csa­ládi pótlék rendszerének to­vábbfej lesztéséről. A január elsején életbelé­pő rendelet és a hozzá kap­csolódó SZOT szabályzat leg­lényegesebb új intézkedése, hogy gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a három vagy több gyermekes családok, továbbá az egy és kétgyermekes egyedülál­ló dolgozók és vak házas­párok, valamint egy, illetve két testi, vagy szellemi fo­gyatékos gyermeket eltartó családoknak járó családi pótlék összege. Ez az emelés kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra, a mezőgazdasági szakszövet­kezetek tagjaira és a nyug­díjasokra is. Az új jogszabályok néhány más, a családi pótlékkal kapcsolatos változtatásról is intézkednek. Családi pótlék szempont­jából a gyermekek számá­nak megállapításánál a jövőben a szakmunkás tanuló otthonban elhelye­zett tanulókat is figyelem­be veszik, ha az érintett dolgozók, illetve szülők ezeknek a gyermekeknek az eltartásához egyébként hozzájárulnak. Eddig ugyanis, ha valakinek két gyermeke volt, de az egyiket szakmunkástanuló otthonban helyezte el, úgy csak egy gyermekesnek sz;V mított és nem kaphatott családi pótlékot. Most tehát ez a helyzet megváltozik. Hasonlóképpen jár a jövő­ben családi pótlék azoknak az egy gyermekeseknek, akiknek 1971 decemberében, vagy azt követően még két vagy több gyermekük volt, de a többiek időközben túl­lépték a korhatárt, vagy m. eghaltak. Üj rendelkezés az is, hogy a szülők együttélése esetén az anya jogán — ha az egyéb feltételeknek is megfelel — minden olyan esetben jár a családi pótlék, ha arra az apa nem jogosult. Eddig — ha az együttélő szülők kö­zül az apa családi pótlékra nem volt jogosult — az anya csak akkor kapta a családi pótlékot, ha az apa gyer­mekeiről nem gondoskodott. Ez a rendelkezés hátrányos volt a dolgozó nőkre, sértet­te az egyenjogúság elvét. Az új .jogszabályok eleget tettek az érintett dolgozó kismama kívánságának is, hogy azok után a gyermekek után is fizessenek családi pótlékot, akik érettségi vizsgájuk után szakmun­kástanulónak mennek, az egyéb iskolai tanulmá­nyokat folytató gyermekek után ugyanis addig is járt családi pótlék, a szakmun­kástanulók után azonban nenr. A jövőben az érettségi vizsgák után szakmunkás- tanuló képzésben részes-Tő gyermek után is jár a csa­ládi pótlék 19. életévének betöltéséig, feltéve, hogy a gyermeket nem helyezték el szakmunkástanuló otthon­ban. Korábbi jogszabályok ki­mondják, hogy olyan esetek­ben amikor az egyik szülő­nek meghatározott okok mi­att havi 500 forintnál nem nagyobb a keresete, úgy a másik szülőt a családi pót­lék szempontjából egyedül­álló dolgozónak kell tekin­teni. Az új rendelkezés az 500 forintos kereseti, jöve­delmi határt olyan összeg­re emeli fel, amely megte­lel a 10 évi munkaviszony alapján kiszámított minden­kori legalacsonyabb öreg­ségi nyugdíjnak. Ez az összeg 1972-ben 634 forint és évenként 2—2 százalékkal emelkedik. Az említetteken felül az új jogszabályok még több rendelkezést tartalmaznak, a , többi között olyanokat . is, amelyek a családi pótlék ügyvitelét egyszerűsítik és a dolgozóit mentesítik egyes igazolások beszerzésétől. (Például a háztartáson kívül elhelyezett gyermek után fi­zetett hozzájárulás összegé­nek igazolására a jövőben egyszerű nyilatkozat is ele­gendő lesz.) Az 1972. január elsején életbelépő rendelkezéseket első ízben a januárra já­ró, tehát februárban fo­lyósított családi pótlékok­ra alkalmazzák. Az új jogszabályok minteev 280 000 családot és 700 000 gyermeket érintenek. Tüntetés Pakisztán új elnöke ellen Lassult az angolok kivonulása Máltáról KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON „Szárnyakat adott" az exportigény Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék A Magyar Közlöny 97. szá­ma közli a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékról szóló elnöki tanácsi tör­vényerejű rendeletet, az eh­hez kapcsolódó kormányren­deletet, valamint a kormány­rend elet végrehajtásáról szó­ló SZOT szabályzatot. A SZOT szabályzat példákkal is illusztrálja a pótlékkal fel­emelt nyugdí jak kiszámítá­sainak módját. A SZOT sza­bályzat melléklete ismerteti azoknak a fizikai munkakö­röknek, foglalkozási csopor­toknak a jegyzékét, ahol hét százal ékos nyugdí •'pótlékot számítanak továbbdolgozás esetén. Tájékoztató a szakközépiskolákról Megjelent a Művelődésü- •gyi Minisztérium szakokta­tási főosztályának 175 olda­las kiadványa a szakközépis­kolákról. A tájékoztató — amelyet a könyvesboltokban a szülők is megvásárolhatnak —, hasznos tanácsokkal szol­gál a helyes pályaválasztás­hoz. ismerteti a szakközép- iskolába jelentkezés módját, a képzés célját, feladatait, ke­reteit. Felvilágosítást nyújt az érettségi vizsgáról, a tovább­tanulási, illetve elhelyezke­dési lehetőségekről, valamint a dolgozók szakközépiskolái­ról. Az ismertető tartalmaz­za a nappali illetve az esti levelező tagozat néhány óra­tervét, a fővárosi és a vidé­ki szakközépiskolák cím­jegyzékét is. Tízemeletes ÉDOSZ üdülő Hajdúszoboszlón fia idú‘zobosz'ón közvetle­nül a gyógyfürdő szomszéd­ságában tízemeletes gyógy­üdülő épült. Az alföldi für­dőváros legmagasabb épüle­tet a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat készítette. Hajdúszoboszló legújabb gyógyüdülőjében kilencven, három szobában helyezik el a vendégeket. A lakrészek szobából, előtérből és fürdő­szobából állnak. Az EDOSZ üdülőhöz fedett termál fürdő és szabad strandmedence is épül. Jubilál a Magyar Építőművészek Szövetsége Két évtizeddel ezelőtt ala­kult meg a Magyar Építő­művészek Szövetsége, s a 21). évfordulója alkalmából csü­törtökön délután a szövetség székházában kibővített ün­nepi vezetőségi ülést tartot­tak. A jubileumi ünnepségen megjelent Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, s a hazai építő­ipar. az építészeti tudomá­nyok és társadalmi egyesü­letek több más vezető képvi­selője. Dr. Szendrói Jenő. a szö­vetség elnöke méltatta azt a kétévtizedes munkát, amely- lyel a szövetség hozzájárult a hazai építészet, a város­építés és a műemlékvéde­lem fejlődéséhez, jelentős eredményeihez. Az utolsó idei „borvonat” Csütörtökön százezer pa­lack egri borral kigördült az egri vasútállomásról az idei utolsó „borvouat”. Az egy­idejűleg elkészített vállalati gyorsmérleg szerint az Eger- Gyöng.vös vidéki Állami Pin­cegazdaság 1971-ben nem Ke­vesebb, mint 15 millió pa­lack egri bort értékesített a hazai piacon, csaknem negy­ven százalékkal többet, mint az előző évben. Tizenhatfele kitűnő tál'ellegű bort hozott forgalomba, több mint öt­venféle töltésben. választé­kos palackozásban és dísz­csomagolásban. A változatla. nul nagy népszerűségnek ör­vendő bikavérből, és az egri leánykából a megnövekedett keresletet is zavartalanul tudták kielégíteni. összehangolt fejlesztés Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke új rendelkezésben intézkedett a vízügyi igazga­tóságok termelési tevékeny­ségének összehangolásáról. A vízügyi igazgatóságok ugya­nis jelentős építési részle­gekkel rendelkeznek, ame­lyek az ármentes időszakok­ban folyószabályozási, víz­rendezési és vízhasznosítási munkálatokat végeznek. Ter­melési kapacitásuk csaknem fele akkora, mint az OVH Vízgazdálkodási Tröszt 13 vállalatának. Az egységesebb ágazati irányítás érdekében az új rendelkezés most a vízügyi igazgatóságok: terme­lési munkáival kapcsolatos koordináló és szakirányító feladatokat a Vízgazdálko­dási Tröszt jogkörébe utal­ta. így nagyobh lehetőség nyílik a vízügyi igazgatósá­gok és a tröszti vállalatok anyagi, fizikai és szellemi kapacitásának összehangol­tabb fejlesztésére. Különösen fontos feladat a műszaki fej­lesztés koordinálása, a kor­szerű és hatékony építési módszerek közös kialakítása és az. országos elterjesztése. Dúsított érc A diósgyőri Lcniii Kohá­szati Művek és az ózdi Ko­hászati Üzemek nagyolvasz­tóinak gazdaságos üzemelte­téséhez 10 éve helyezték üzembe a rudabányai vas­ércdúsító művet. A rudaba- nyai Vasércdúsító Mű az el­múlt évtizedben évről evre növelte termelését. Az üzem­ben végrehajtott korszerűsí­tés valamint a magasaim szirtű és tökéletesebb mun­kaszervezésen túl 1970-beu a korábbi széntüzelésről a dú­sított földgáz tüzelésre állí­tották át, ezzel jelentősen növeltek hatéko-vságát, ugyanakkor pedig a korsze­rű energiaforrással gazda­ságosabbá tették a termelést is. T

Next

/
Thumbnails
Contents