Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-30 / 307. szám

ttta: Amire a megye háztartásának forintjait költik Az 1972. évi költségvetésről és fejlesztésről tárgyalt Szolnok megye lanáesa Javuló gyártmánystruktúra, korszerűbb termékek, intenzív piackutatás Négy miniszter a jövő évi export kilátásairól A következő éveknek közismerten egyik fontos feladata, hogy a termelő és a külkereskedelmi vállalatok javítsák piaci munkájukat, fűzzék szorosabbra együttműködésüket, ezzel is előmozdítva az export tartós és dinamikus növelését. Az MTI munkatársai megkérdezték dr. Bíró József külke­reskedelmi, Keserű Jánosné könnyűipari, dr. Dimény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi, valamint dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari minisztert: tárcájuk területén 1972-ben melyek lesznek a legfontosabb teendők az exportmunka ja­vítására, külföldi piacaik bővítésére. Tegnap délelőttre hívta össze a Szolnok megyei ta­nács végrehajtó bizottsága az év utolsó megyei tanács­ülését A napirendi pontok között hagyta jóvá a tanács a megye teiepüléshálózat- fejlesztési tervét Külön fi­gyelmet érdemel, hogy az országban elsőként a mi szűkebb «pátriánk rendelke­zik most már hosszú távra szóló településhálózat-fej­lesztési koncepcióval. Fontos napirend volt, a megyei tanács 1972. évi köz­A költségvetés Amikor a helyi bevételek jelentőségét hangsúlyozta, — kifejtette: fokozott figyel­met kell fordítani a telek­gazdálkodásra és a kiemel­kedő jövedelműek adóztatá­sára. Törekedeni kell a tény­leges jövedelmek szerinti adóztatásra, alaposabb köz- gazdasági elemzés szükséges a mezőgazdasági foglalkozá­sú lakosság jövedelemadó tételeinek megállapításakor. A vállalatoknál, a szövet­kezeteknél feladat a költsé­gek csökkentése, — azzal együtt hatékonyság és a vál­lalati eredmény növelése. A megye költségvetési el­látási színvonala megfelelő. 1966-hoz viszonyítva a költ­ségvetés növekedése 43 szá­zalék, a múlt évhez képest pedig mintegy 100 millió forinttal kerül több felhasz­nálásra. A megye 1972. évi költségvetése meghaladja a A kommunális jellegű fel­adatok közül belvízrendezé­si problémák megoldására 10 millió forint áll a helyi tanácsok rendelkezésére; a tanácsi kezelésben lévő utak. hidak fenntartására és fel­újítására 12 millió forint. E témával kapcsolatban Soós István, a megyei -tanács el­nökhelyettese felszólalásá­ban kifejtette; a helyi taná­csok kezelésében lévő utak, hidak elhanyagoltak, mert nincs rendszeres karbantar­tás, egyes helyeken az indo­koltnál sokszor nagyobb fel­újításokat végeztetnek. — Ugyanakkor felül kell vizs­gálni a munka végzéséhez rendelkezésre állók szakmai felkészültségét, a munkák technikai ellátottságát, 1972. március 31-ig és javaslatot tesznek azok rendezésére. Mire köl’ik a fejlesztésre szánt milliókat Szolnok megye 1972. évi tanácsi fejlesztési összege csaknem 358 millió forint. Ebből a pénzből — 181 mil­lió forint központi előirány­zatból. ezen belül 36 milliós bankhitelből — -344 tanácsi bérlakás és 170 tanácsi ér­tékesítésé lakás épül. Ebből a lakásszámból 404 épül meg Szolnokon (közülük 130 a tanácsi értékesítésű la­kás), 40 Karcagon, 20 Török- szentmiklóson, 30 Martfűn és 20 Tiszafüreden. Szüksé­ges azonban más lakásépíté­sek (OTP társas, lakáséoítő szövetkezeti, vállalati támo­gatásból épülő) szorgalma­zása is, a hozzájuk kapcso­lódó létesítményekkel — ponti költségvetési előirány­zatainak, valamint a helyi tanácsok 1972. évi költség- vetési és fejlesztési alap sza­bályozóinak megállapítása. E jelentéshez szóbeli meg­ajánlást Révész Ferenc, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője mon­dott. — Többek között el­mondta: — A beterjesztett javas­lat szerves része a IV. öt­éves tervnek, gyakorlatilag az abban meghatározott — 1972-re megszabott fejlesz­tési ütemet tartalmazza. 953 millió forint 953 millió forintot (ebből a megyei tanács saját költség- vetési előirányzata 340 mil­lióforint). Ebből legnagyobb összeget, csaknem 378 mil­lió forintot a kulturális ága­zat kapja. A szociális és egészségügyi ágazat mintegy 291 millió, a gazdasági ága­zat több mint 118 millió fo­rintot kap. Ezen összegekből némi fejlesztés is megvaló­sítható. Így például negy­venhéttel növelhető a szak­orvosi órák száma; 20 kór­házi ágyfejlesztés valósítha­tó meg; újabb három álta­lános és négy gyermekorvosi körzet hozható létre. A kul­turális területen újabb 300 óvodai napközi otthoni, öt­ven általános iskolai men­zai, ugyanannyi diákotthoni, kilencven . gyógypedagógiai, négyszáz középiskolai diák­otthoni hely alakítható ki többek között. gyermekintézmények, keres­kedelmi egységek — együtt A vízgazdálkodásban ki­emelkedő feladat a szolnoki felszíni vízmű rekonstruk­ciója, Jászberényben a II. sz. vízmű Mezőtúron a koor­dinációval létesülő csatorna építése. Több településen — például Tiszafüreden, Tisza- roffon — a társulati erőből létesülő vízművek és a tár­sulati formában megvalósuló — mint például Túrkevén, Jászárokszálláson — csator­nahálózat kiépítése már megkezdődött. Az egészségügyi és szociá­lis ellátásban ugyancsak központi pénzből kezdődik meg a karcagi ideg-elme osztály létesítése. A megye támogatásával fejeződhet be a mezőtúri rendelőintézet építése és kezdődhet — ha lesz építőipari kapacitás — a jászberényi rendelőintézet létesítése. Tovább folytató­dik az újszászí középiskola építése és előreláthatólag megkezdődik Jászberényben az erősáramú szakközépis­kola kollégiumának megva­lósítása is. A megye központi tervében szerepel a szolnoki kenyérgyár, a nyomda és a Pelikán Szálló építésének támogatása, ötmillió forint áll rendelkezésre a megyei kórház vízmű és csatorna rekonstrukciójához, 14 mil­lió forint pedig a lakóházak iavításához, ebből több mint 4 millió forint Szolnokon. A számvizsgáló bizottság nevében dr. Polónyi Szűcs Lajos saóK * beterjesztett javaslathoz. Többek között hangsúlyozta: a beruházási, fejlesztési tevékenység javí­tásához alapvetően a terv­fegyelem megszilárdítására van szükség. Csak azokat a beruházásokat szabad meg­kezdeni, amelyek megfele­lően előkészítettek és bizto­sított az építőipari kapaci­tás is. A megyei tanács a beter­jesztett javaslatot egyhan­gúan elfogadta. Időszaki tanács­tagi választások 1972 márciusában A tanácsülésen fogadták el a megyei NEB, a megyei tanács és végrehajtó bizott­sága munkatervét is. Az előterjesztések között dön­töttek több személyi kérdés­ről.— Jóváhagyták Forintos Béla — a jászárokszállási tanács volt elnökének — visszahívását tisztségéből, illetve tanácstagságából. A megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetőjéül — mivel a korábbi osztály­vezető főorvos egészségi ál­lapotára való hivatkozással felmentését kérte — dr. Lei- léi Gábort nevezték ki. Lét­rejött a megyei tanács vb titkársága mellett az elnöki hivatal, amelynek osztályve­zetője dr. Sebők György lett. Dr. Kuti György, a me­gyei tanács vb titkára ter­jesztette elő az időszaki ta­nácstagi választásokra vo­natkozó javaslatot. A me­gyében 4 városi és 14 köz­ségi tanácstagi körzet üre­sedett meg a választás óta elköltözés, elhalálozás, vagy visszahívás következtében. A tanács 1972. március 12-re tűzte ki az időszaki tanács­tagi ^választásokat, V. V. Rekonstrukció 95 millió forintért ■ Hetven éve ugyanabban az épületben, rendkívül zsú­foltan dolgoznak hazank egyik legrégibb harisnyagva- rában Gyulán. Az. ódon Pá­lak között, elavult gépeken mintegy 70 féle termeket gyártanak. A kedvezőtlen kö­rülmények ellenére a gyulai Harisnyagyár december kö­zepén teljesítette éves ter­vét, s eddig 400 ezer par nylon harisnyát és harisnya­nadrágot adott terven felül a kereskedelemnek. A kivaló termékeiről is­mert 1 gyárban megkezdődött a 95 millió forint értékű re­konstrukció. A műszaki fejlesztés első lépcsőjeként 23 csehszlovák gép megérkezett Gyulára. Amíg az új négyszintes üzemcsarnok felépül az új gépeket a régi épületben ál­lítják Szembe, Dr. fiiró József: — Az export fokozásának fő feltételei közé tartozik, hogy folyamatosan és kellő időben mérjük fel a világ­piaci helyzetet, a konjunk­turális és egyéb tendenciá­kat« s széles körben ismer­tessük meg külföldön a ma­gyar árukat. Nem kevésbé döntő jelentőségű, hogy a hazai termelés, afmak struk­túrája egyre inkább megfe­leljen a vásárlók igényei­nek. Export-lehetőségeinket mindenekelőtt termékeink korszerűsége, jó minősége, versenyképes ára, s nem utolsósorban az szabja meg, hogy milyen kiegészítő szol­gáltatásokat tudunk külföldi vásárlóinknak nyújtani, ga­rantálhatjuk-e például ter­mékeink megfelelő szervizét. — A Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a külkereske­delemmel foglalkozó vállala­tok máris nagy erőfeszítése­ket tettek és a jövőben még inkább azon munkálkodnak, hogy a magyar áruk számá­ra stabilizálják, s bővítsék a külföldi piacot. Ügy ítél­hető meg a helyzet, hogy mind államközi, mind pedig üzleti vonalon megvannak a feltételei az export fokozá­sának. Az export növelésé­hez számítunk hazai part­nereink, a termelő vállalatok erőteljes közreműködésére. Elsősorban a gépipartól és a könnyűipartól várunk mind több olyan ter­méket, amely megfelel a vi­lágpiaci követelményeknek. Külön említeném a mező- gazdasági és élelmiszeripari export növelésének nagy le­hetőségeit. Nemcsak azért, mert nyugati exportunknak jelentős ré­szét már ma is ez az ágazat Magyar pulyka az európai nagyvárosok ünnepi asztalán A hagyományos szilveszte­ri pulyka, a hal és a bá- ránypecsenye cgv része ma­gyar gazdaságokból kerül az. európai nagyvárosok ünnepi asztalaira. A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szilveszter előtt számos nagy szállítmányt indít útnak. Vágott pulykát szállítanak Ausztriába, Svájcba, az NSZK-ba, Franciaországba, Spanyolországba. A szilvesz­teri asztalok másik csemegé­je a tejes bárány, a két ün­nep között 53 000. darabot szállított külföldre a TERIM­PEX. Nem hiányzik majd az asztalokról a nyúlpecse- nye sem. az ünnepek alatt ezer tonna kerül külföldre. A szilveszteri halászléhez több mint ezer tonna ma­gvar halat expnriálnak. A baráti országok közül az NDK és Románia a tőkés országok közül az NSZK a legnagyobb halvásárlő. Ausztriába speciális, vízzel szolgáltatja, hanem azért is, mert e területen még na­gyok a kihasználatlan ex­portlehetőségek. Mindenek­előtt a mezőgazdasági ter­mékek haz§i tovább feldol­gozására, gondos és korsze­rű kikészítésére gondolok, mert ily módon jelentősen növelhetjük mezőgazdasá­gunk termékeinek külföldi értékesítését. — összefoglalva hangsú­lyozni kívánom, hogy az ex­port fokozásának kulcsa to­vábbra is a termelők kezé­ben van. Az ipari és a me­zőgazdasági termelés korsze­rűsége, a jó minőség, a ver­senyképesség exportunk nö­velésének legfőbb feltétele. Keserű Jánosné: — A könnyűipari termé­keknek jelenleg csaknem egyharmada exportra készül, s az arány 1972-ben tovább nő. Terveink szerint jövőre II—12 százalékkal több ter­méket gyárt exportra a könnyűipar, mint az idén. Az, ily jelentős mérvű fejlődés azonban csak akkor lehetsé-. ges, ha gyorsabban korsze­rűsítjük a gyártmánystruk- túrát. 1971-ben a belföldi rendelések csökkenése is megerősítette azt a tapasz­talatot, hogy azok a válla­latok tudnak rugalmasan al­kalmazkodni a kereslet-vál­tozáshoz, amelyek az áruk megfelelő választékát tudják felajánlani a hazai és kül­földi vásárlóknak. Olyan cikkeket kell tehát gyártani, amelyeket itthon, más szo­cialista országban vagy tőkés piacokon egyaránt jól el le­het adni. — Az export növelésének (Folytatás a 3. oldalon.) töltött vagonokban szállítják a halat. Nikotinmentes cigaretták Hétszáz metermázsa mko- tínmcnles „SybiH” dohányt termeltek az idén Lengyel - országban. A kitűnő Illatú, nikotinmentes dohányt a lengyel növénynemesltők több mint egy évtizedes ku­tatómunkával nevelték ki. A jövő év első felében forga­lomba kerülnek az első ni­kotinmentes cigaretták. Húsz év után újból Húsz éves szünet után új­ból megkezdték a magasabb értékű, tetszetős jacquard se­lyemszövetek gyártását a szentgotthárdi selyemgyárban. Negyven ilyen termék előál­lítására alkalmas gépet sze­reltek fel a gyárban, a ha­zai selyemgyártás fellegvá­rában. A választékot szép karakterű, mintás anyagok­kal bővítik. Ez az elsődleges célja a gyártás szentgotthár­Gyorslista a III. és a IV. Békekölcsön sorsolásáról 101 vasúti, 1600 autóbusz mentesítő járat Felkészült az újabb ün­nepi forgalomra a vasút. Mint a MÁV főmenetirá- nyítója beszámolt róla; szil­veszterkor — bár ugyanúgy kétnapos ünnep lesz. mint a karácsony volt — az el­múlt hetinél kisebb for­galomra számítanak. Pén­teken, vasárnap és hétfőn 101 mentesítő vonatot in­dítanak a szokásos 41 hét­végi kisegítő szerelvény mellett. Már 30-án délután is több vonat megy. mint más csütörtöki napokon, pénteken pedig 35 mente­sítő vonat indul a' főpálya- udvarokról. Az ünnepek alatt Miskolcra 27. Debre­cenbe 22 vonat mentesíti a menetrend szerint köz­lekedő szerelvényeket. _ A zavartalan forgalom érde­kében a MÁV megerősí­tette valamennyi állomá­son az információ-szolgá­latot és a pogyászmegőr- zőket. A Volán az ünnepek előtt előreláthatólag 60—65 ezer­rel több utast szállít, mint más hétvégeken, ezért 1600 mentesítő járat indítását tervezik. Az Engels téri pályaudvar vezetője beszá­molt arról, hogy pénteken, vasárnap és hétfőn 95— 100 mentesítő járatot in­dítanak, s ezen a három napon négy és félezerrel több utast szállítanak, mint máskor. A . korábbi évek tapasztalatai szerint — el­térően a karácsonyi út­irányoktól — sok mentesí­tő járatot irányítanak a Mátra és a Dunakanyar fe­lé. s változatlanul nagy lesz a Hevesre. Kisköré­re, és Bajára közlekedő buszok száma. Pénteken a menetrend szerinti 120 já­raton kívül 30 mentesítő autóbusz segédkezik az utasok elszállításában. di felújításának. Jövőre 90- re növelik a gépek számát, s ezeken mintegy 300 000 négyzetméter jacquard se­lyemszövetet gyártanak. A hazai piac ellátásán kívül exportra is küldenek.. Gyorshizlaló marhatáp 1972 első munkanapján a Fejér megyei Gabonafelvá- sárlő és Feldolgozó Vállalat táuüzemében megkezdik az „Univerz—1” elnevezésű marhatáp gyártását. Az új gyorshizlaló koncenlrátumot a megye takarmányozási és gabonafeldolgoző szakembere! kísérleteztek ki és a próbák szerint megfelelően helyette­síti az import Purlna-tápo- kat. A székesfehérvári üzem jövőre ezer vagon „Univerz —1” koncentrátumot gyárt, jórészt Fejér megye mező­gazdasági nagyüzemei szar már*; Nagyobb gondot az utak, hidak karbantartására H f R1 K — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents