Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 29. EGYELI KELL CSELEKEDNLNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLEM KÜZDELEM 7- — a kereskedelmi intézkedések Kérdéseinkre válaszol: MOLNÁR KÁROLY, belkereskedelmi miniszter- helyettes Sok vita, jogos vagy csu­pán jogosnak vélt észrevétel kíséri a kereskedelem, a vendéglátóipar tevékenysé­gét a szeszesitalok fogyasz­tása, az alkoholizmus elle­ni küzdelem kapcsán. Ezért helyesnek ítéltük, ha a leg­illetékesebbhez, Molnár Ká­roly, belkereskedelmi mi­niszterhelyetteshez fordu­lunk. — Mi a helyzet jelenleg a kereskedelemben, elsősor­ban a vendéglátóiparban az ösztönző rendszer szem­pontjából, különös tekintet­tel az alkoholizmus elleni küzdelemre? — Az italforgalom növe­lésével szemben, mint ne­gatív szabályozó, a vendég­látásban az italforgalmi adó áll. E negatív szabályozáson kívül a jelenlegi szabályozó rendszer (étel-ártámogatás) áttételesen ugyan, de szin­tén a szeszesital forgalma­zásának növelése ellen, il­letve a kultúrált fogyasztás feltételei kialakításának irá­nyában hat. A vendéglátó vállalatokat anyagi érdekeltség fűzi az i lalüzletekben az ételfogyasz­tás növeléséhez. Ezzel az italüzletek forgalmi szerke­zete kedvezőbb irányban változik; azt reméljük, hogy az alkoholizmus terjedése ezáltal is mind kevesebb teret kap. — Vannak-e a miniszté­riumnak egyéb intézkedései? hát-e lehetőséget arra, hogy az üzemek közelében lévő kisebb boltok, büfék, ital­boltok stb. fokozott felügye­letével, illetve nyitvatartá- suk szabályozásával a ke­reskedelem is hatékonyab­ban kapcsolódhassék bele a túlzott alkoholfogyasztás tár­sadalmi érdekű ellenőrzé­sébe? — Az általános érvényű szabályozókon kívül a mi­nisztérium közvetlen intéz­kedéseivel is korlátot szab az alkoholos italok forgal­mazásának. Így például rendeletileg tilos cukrászdákban bizo­nyos szeszesitalok (bor, sör, pálinka) értékesítése; tilos továbbá a sportpályákon, az üzemi büfékben szeszesitalt árusítani. Néhány évvel ez­előtt — minisztériumi uta­sításra — az iskolák, a nagyüzemek, a pályaudvarok környékén lévő italboltokat a vendéglátó vállalatoknak meg kellett szüntetniök, il­letve korszerűsíteniük, hogy azokban biztosítva legyenek a kultúrált fogyasztás felté­telei. Ennek során mintegy 600 italüzletet alakítottak át vagy zártak be. Az utóbbi néhány évben jelentős állami támogatással is ösztönözzük az Ifjúsági szórakozóhelyek hálózatának kiépítését; ezeken a szóra­kozóhelyeken a venléglátás széles választékú üdítőitalo­kat és megfelelő sörkínálatot biztosít. Az országos és a megyei (fővárosi) alkoholizmus elle­ni bizottságok, valamint a minisztérium kezdeményezé­sére a gyárak, üzemek köze­lében lévő italboltok nyitva- tartásának szabályozását a tanácsi szervek mind széle­sebb körben oldják meg úgy, hogy a munka kezdete, il­letve befejezése idején sze­szesital fogyasztására ne le­gyen lehetőség. Ilyen irányú intézkedésekre a miniszté­rium jelenleg és a jövőben is ösztönzi a tanácsi szer­veket. — Az alkoholizmus kárté­telét néha talán eltúlzó, de nyilvánvalóan jószándékú, a társadalom érdekeit féltő emberek gyakran „kibékít­hetetlen ellentmondást” lát­nak az államnak a szeszes­italok árusításához fűződő érdekei és — a lassanként szintén állami érdekké váló — antialkoholista propagan­da között. Mi dz ön véle­ménye erről? — A közvéleményben még mindig igen elterjedt az a nézet, hogy a szeszesital-fo­gyasztás növeléséhez erős állami érdekek fűződnek. Ez a megfogalmazás így egyol­dalú, nem helytálló. A szeszesitalok termelése és forgalmazása valóban je­lentős állami akkumulációt hoz; ennek oka azonban ép­pen az, hogy az állam az alkoholfogyasztást magas adóval sújtja, s a fogyasz­tás korlátozása érdekében drága fogyasztói árakat álla­pít meg. E gondolatkörhöz tartozik, hogy a minisztérium a ven­déglátó vállalatokat arra is ösztönzi, hogy — saját ár­megállapító jogkörükben — a szeszesitalok árát a jog­szabályok adta keretek közt magasabban állapítsák meg, s így képződő többlet-nyere­ségükből az ételforgalom nö­velését szorgalmazzák. Ez az intézkedés tehát két irányba hat: egyrészt korlátozza az italok vendéglátói forgalmát, másrészt elősegíti az ételfo­gyasztás . növelését. Tárgyilagosan meg kell ál­lapítanunk, hogy a vendég­látást érintő, az alkoholiz­mus terjedése ellen ható korlátozó intézkedések elle­nére az italfogyasztás más utakon (bolti kereskedelem, zugkimérés, stb.) mégis nö­vekszik. Ebből következik, hogy az alkoholizmus, a sze­szesitalok túlzott fogyasztása elleni .küzdelem nem lehet egy szakágazat feladata, ha­nem az széleskörű társadal­mi összefogást igényel. Következik: Dr. Markója Imre nyilatkozata T Megkönnyebbült sóhaj, boldog mosoly a fiatalember arcán. Az MHSZ karcagi gépjárművezető iskoláján most vizsgáztak a sorköteles fiatalok. Érthető a boldog mo­soly, hiszen Sido Béla alezredes, az MHSZ gépjárműve­zetőképző iskola megyei vezetője gratulált a jólsikerült vizsgához. Uj eljárás a snatrgi homok in V gkötésér e Líbiában, Zavia tarto­mány homokdűnéi között eukaliptuszokkal és szinte­tikus kaucsuk segítségével próbálják megkötni a siva­tagi homokot. A fu tábornokon kipró- ■ bált „talaj rögpítő” eljárás as angliai Southampton „International Synthetic Raiber” 'társaság nevéhez fűződik. Az angol szak­emberek 16 hektárnyi te­rületen 60 ezer eukalip­tusz cserjét ültettek el. Az eljárás lényege. hogy a homokot szintetikus kau- csukréteggel vonják be, majd ezt követően a ru­galmas takaró nyílásain ke­resztül ültetik el a fiatal cserjéket. Az eljárásnak két el°~ rtye van: a víz és a talaj nedvessége hosszabb ideig tárolódik a rugalmas *» mű- gumi takaró alatt, ami- igen fontos á növény fejlődése számára. A legfontosabb azonban, hogy a kaucsuk mindaddig védi a iák gyö­kerét, míg az kellő kénpen meg nem erősödik olyany- nyira, hogy képes legyen „megfogódzkodni” a talaj­ban erő® viharok és szelek idején. Megszűnik tehát az a veszély, hogy az ültetvé­nyeket beborítja a homok, s hogy talaj-erózióra ke­rül sor. Az új, természetes ,.ke­rítés” segítségével mostan­tól kezdve a sivatag bár­mely részét védeni lehet, és lehetővé válik a fásí­tás is. A kísérlet híre nagy figyelmet keltett a tudo­mányos közvéleményben. Lakatos költségvetés-készítői munkakörbe építész, vagy gé­pésztechnikust felveszünk, la- Srátosipari ismeretekkel rendel­kezők előnyben. Jelentkezés a Debreceni Tervező Vállalat sze­mélyzeti osztályán. Debrecen, Wesselényi u. 6. szám. Lányokat 15 év felett fonó-szű­rő átképzösként. valamint fér­fiakat — betanftott munkásként felveszünk. Levélbeni lelentke- zésre — részletes tálékoztatá^t adunk. Üinesti Gvao'úszövőgyár Budapest. IV.. Berni út 1. A mezőtúri Városi Tanács vég­rehajtó Bizottsága'* pályázatot hirdet szervezési és jogi cso­portvezetői munkakor beíölté- fére. Az állást megpályázhatják ál­lam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezők. Fize­tés 118'I960. (12) Míi.M. számú és a 1081967. (13) Mti.M. számú utasítások alapián történik. A pályázatodat a következő címre kell megküldeni: Városi Tanács . Végreba?*ő Bizottsága Mezőtúr, Kossuth tér 1. / Felvételre keres lakatos, he­gesztő. esztergályos, villanysze­relő szakmunkásokat, valamint betanftott munkásokat. Vasipari Vállalat Törökszentmiklós. Sál­lá! u. 6. A Hő technika Építő és Szigetelő Vállalat felvételre keres hőszi­getelő. bádogos, állványozó — szab és segédmunkásokat. — Munkavégzés Budapesten, illet­ve Szolnok megyében. Bérezés teljesítménybér szerint. — Hazai gyakorlat megszerzése után kül­földi munkavégzési lehetőség. — Jelentkezni lehet: Szolnok. Ti- szamenti Vegyiművek Hőtechni­ka kirendeltség. Dunai Sándor, vagy Budapest. X- Akna a. 2. Matuz Ferenc. Azonnali belépéssel felveszünk gépkocsivezetőket. Fizetés meg­egyezés szerint. 40 órás munka­hét. Jelentkezés: Allatifehérje Takarmányokat Előállító Válla­lat, Szolnok, Tószegi út. Gyakorlott gépírónőt azonnali belépéssel felveszünk. Szolnoki TÜZÉP Vállalat Szolnok. Kos­suth tér 1. Irodaház. Keletmagyarországi Vízügyi Ter­vező Vállalat Szolnok. Tiszali- get, takarítónőket alkalmaz. Ttt^^k^rház Szolnok, Vörös­csillag u. 32.. — felvételre keres raktárost, aki rendelkezik kö­zépiskolai érettségivel. Kálász tanfolvammal és erkölcsi bizo­nyítvánnyal. Az állás 1972. ián. 10-én elfoglalható. Továbbá fel­veszünk még takarítónőt í*l INGATLAN: A TISZAFÖLDVÄRI ÁFÉSZ Igazgatóság, Kossuth L. u. 120. sz. alatt lévő 120 m2 beépített területű épületét a Kósa-féle házat lebontásra el­adja. Érdeklődni le­het az ÁFÉSZ köz­pontjában. BÉRBE vennék 100 vagy 200 n-öl tel­ket, egy vagy több évi használatra. — Szolnok, Ságvári krt. 77. n. em. 6. Ér­deklődni: 10—14 óráig...________________ TELKET vásárolnék Szolnokon. társas­ház építésre alkal­masat. ./Tavasz” 1el- igére a szolnoki hir­detőbe. MARTFŰ, Vöröshad­sereg út 27. n/5. sz. alatti — kettőszobás szövetkezeti lakás eladó. Érdeklődni: hétköznap 17 óra után. ugyanott. CSALADT ház be­költözhetően eladó. Szolnok. Batthyány u. 60. szám. lakáscsere: ELCSERÉLNÉM bu­dapesti szoba, kony- hás lakásomat ha­sonló szolnokira. — ..Belterület” jeligé­re a szolnoki hirde­tőbe. GÉPJÁRMŰ: CX-cs Fiat 500-as gépkocsi, príma ál­lapotban. garázsból, fizetési kedvezmény­nyel (30 ezer Ft készpénz-fhavi tör­lesztés) eladó. Szol­nok, Sajtó u. 4. GARANCIÁLIS TH-S 1300-as Volkswagen eladó. — Ttszaienő. Kishegy. Tóthné. VEGYES: Különbejáratú bú­torozott szoba, egy férfi részére kiadó. Szolnok. Pálffy Já­nos u. 6'b. (Vas- Műszaki mellett.) NÉMET vizsla szu­ka gazdáját keresi. Átvehető: Jászbe­rény. Alkotmány út 45. Sas. ADAS-VÉTEL: Nagyméretű rézüst, üstház. fürdőkád és több minden eladó. Szolnok. Törpe u. 5'a. szám. 2 db süldő eladó. Szolnok. Halom u. 6. (Meeevesi telep) Hirdessen a Néplapban KÉPERNYŐJE ÍLöTT A béke és szeretet általá­nos ünnepen a csaladok Ka­rácsony tai ara bőven jutott a teievtzio „ajandeKaiuoi”. A két nap csaKnem minden orajaban újabb és ujapb szórakozási ienetőségeket kí­nált a tévé, bőséggel ontva áldását. Ha pusztán a programok mennyiséget veiménK, már akKor is imponáló lenet-.e a tv karácsonyi teljesítménye. Szombaton 13 óra, vasarnap is csak alig valamivel keve­sebb műsoridő. A mennyi­ség azonban önmagában még nem eredmény. És dicséret­re sem adnat okot. Takar­hatna terjengős, terjedelmes unalmat is. Az azonban már figyelemre méltó és örven­detes, hogy a két nap prog­ramjában a legkülönfélébb műsorok vonultak fel, szí­neiként a tarkaságában is pompázó ünnepnapi műsor­nak. Felsorakozott benne jó­formán minden a robusztus, többrészes filmalkotástól az egészen könnyed kecses, te­levíziós műfajokig. Az első napon 16, a másodikon 14 különböző nemű és fajú szórakozásból válogathat­tunk. Ugyanakkor végigtekintve a műsor egészét, azt is fel­fedezhetjük, hogy a progra­mok jó részében ott húzó­dik az átlagnézői igény te­levíziós kielégítésének fo­kozott szándéka; azaz a két nap műsorában az „össznépi” alapon élvezhető programok kerültek előtérbe. Erre val­lott az egyébként is érzel­mes OTíenry-novellákból készült hasonlóan érzelmes tévéfllm, Jókai romantiká­jának felmelegítése a kép ernyőn (A vasrács) vagy a régi idők emlékeit idéző ze­nés amerikai film, annak ellenére is hogy Fred As­taire valóban kitűnően tán­col és énekel. A Különlegeá ügyosztály is bizonyára az említett szerkesztői alapál­lásból kiindulva került a szeretet ünnepének műsorá­ba. Láthatóan tehát — egy­két kivételtől eltekintve — a televízió békét óhajtván a nézővel, többnyire feladta reményét, hogy esetleg a nagyobb nézői ellenállás irá­nyába mutató, gondolatilag is magasabb igényű prog­rammal érjen el sikereket. A kivételek közé számít a két nan egyik legszebb tele­víziós fegyverténye: a Budai Nagy Antal bemutatása. Er­ről azonban később. Előbb még egy-két furcsaságról. Olyan turpiszságnak számí­tó jelenségről, amely na­gyobb szerkesztői körülte­kintéssel talán el is kerül­hető lett volna. Ténvleve°en a műsorokban előadódó szí­nészismétlődésekről van szó. Az még csak hagy.ión, hogy ilyen nagy műsordömping­ben, mint a karácsonyi, egy- egy színész többször is fel­bukkan, más más szerepben is megjelenik a képernyőn. Néhány színész ezen a kará­csonyon szinte „családunk tágjává” vált gyakori sze­replése során. (SinKovits Im­re, Garas Dezső, Némethy Ferenc, stb.) — De az már egyenesen visszás, mint ami a tehetséges Huszti Fétei- rel esett meg. Aki alighogy rendoríeiügyeiőként A vas­rács című kooprodukeiós filmben kikocsikázik a kép­ernyőről, oldalán a bilincs­be vert bűnös Cservenics Borbálával, a következő pil­lanatban máris civilben egy érzelgős karácsonyi dalocs­kára gyújt Zsolnai Hédi egyébként is halvány san­zonműsorában. (Túlságosan alacsony színvonalú dalok!) Az sem túlságosan szeren­csés, hogy a hasonlóan te­hetséges népdal énekes, Hal­mos Béla és társai három mű­sorban is szerepeltek. Mind­egy. hogy az egyik a „Hal­hatatlanul” — ihletett vers- műsor — csupán egy régebbi adás ismétlése volt. Ilyen televíziós divat csak árthat a legtehetsége­sebb művészeknek is. Akadt meglepetés is a két nap műsorában. Kel­lemes és „ kellemetlen egy­aránt. A kellemesek közé sorolható a jól sikerült hó­hérakasztás- a Kicsoda-Mi­csodában. Talán túl jól is. Hiszen Zolnai Vilmos bele­bukott a tékozló fiúba, és Réz Ádámot is alaposan megizzasztotta a kis herceg rózsája. De mulatságunk így volt teljes. Egyedpl Lator László vette fölé­nyesen minden akadályát. És egyet a „kellemetlenebb” meglepetésekből. Aki sze­rezte az írónő, Fehér Klá­ra. Éspedig azzal, hogy a humoristák . vendégeként Csacsi-pacsi néven olyan irodalmi játékot akart el­sózni a, humoristák ‘ klubtól-,-t ban. és talán ránk is sóz- ; ‘J ni nézőkre, amelyet legjobb tudomásom szerint, de a Vargha Balázs Játékkoktél című könyvének 49. olda­lán szereplő leírás tanú­sága szerint is. kecskerím néven tart számon » szel­lemi játékok kedvelőinek tábora. A jeles humoristáit: közül érdekes mód nem tiltakozott senki. Feltehe­tően a házigazda kötelező tapintatából eredően. Éri mindenesetre a karácsony­ra való tekintettel oda nem ítélt törpedíjat Fehér Klá­rának adnám szellemi tel­jesítményének elismerése képpen. A két nap legigényesebb műsorának kijáró díjat pedig —- ha ilyen volna — a Budai Nagy Antal tévé­játék alkotó gárdájának ítélném. A Budai Nagy Antal Kos Károly nem forra­dalmár író. Szolidan építkezik, világ­ról. társadalomról nem sző njerész álmokat; a koc­kázat merészsége távol áll tőle. Amikor a történelem­hez fordul témáért — sok­szor teszi, kedvenc témája Erdély múltja — akkor is a népek jövőjén békes­ségben fáradozó tránszil- vanista reformer önigazo­lását teremti meg. Az elé­gedetlenkedő jobbágyok élére állott Budai Nagy An­talban is ezeket a vonáso­kat domborítja ki. Krónikás játékát a har­mincas években írta. Az 1437-es parasztfelkelés 500. évfordulójára született a dráma. De ezt követően a bemutatók sorát érte meg. Sokfajta átváltozáson kel­lett átmennie, még a sze­gedi Dóm-tér hatalmas szín­padát is megjárta. Akkor ki kellett tágítani a játék­kereteit. most viszont a ki­csi képernyő méreteihez kellett igazítani. Ádám Ottó rendezése éppen ezért féként a játék kamara- je^é-ét erősítette, megtart­va híven továbbra is a dráma ha«vr>mápyos szer­kezetét, leefeliebb « köny- nyebb érthetőség kedvéért iohban ügyéit a tagolásra. és históriai tudnivalókkal is kiegészítette a történe­lemben kevésbé járatos nézők eligazítására. Egyéb­ként ez a kiegészítés is magának a 86 éves Kós Károlynak beleegyezésével és szellemi közreműködé­sével történt. Tehát a drá­ma képernyőre vitelében semmi olyan lényeges vál­tozás nem következett be, amely ellenkeznék a mű eredeti irányával. alap­gondolatával. A képernyőn a Kós Károly elképzelte Budai Nagy Antalt láthat­tuk. A tévéié'ék kamara- teli egéből adódóan azon- ben a kamera első sorban kus. azaz n leszűkített tér­ben a kamera első sorban a szereplők arcára össz­pontosít, ott keresi a ki­fejezendő lényeget- A kö­zelképek céltudatos alkal­mazásával a tévéjátéknak sikerül is maradéktalanul megvalósítania a rendezői szándékot. A Budai Nagy Antal gondolati tartalma a képernyő intim és meg­hittebb világában is tisz­tán és n’acztikusan áll előt­tünk- mindaz, ami az eret­nek kot^hesek és a rebellis erdélyi parasztok logos és közös harcából társadal­mi igazságként megtartható; V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents