Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 28. Karcagon íellohbant az olimpiai láng Hétfőn reggel a szolnoki állomáson nagy csapat vö­rös nyakkendős fiú, lány szállt fel a debreceni vonat­ra. Kezükben degeszre tö­mött sportszatyor, aktatáska. A fiúknál egy egész évfo- lyamnyi sportújság, Képes Sport. A vidám sereget, a fellobogózott karcagi állomá­son a hangosbemondó kö­szöntötte elsőként: sikeres versenyzést kívánunk az Út­törő olimpia résztvevőinek! Aztán egyre másra érkeztek a vonatok, sürögtek, forog­tak a különbuszok az állo­mástól az ifjúsági házig és ezzel tulajdonképpen kezde­tét vette a VII. Téli Úttö­rő Olimpia. Tegnap délután megjelent az Úttörő Olimpiai Híradó. Első oldalon Csáki István, az MSZMP KB tagja a me­gyei bizottság első titkára, az olimpia égjük fő Védnöke köszönti a résztvevőket. A karcagi házigazdák nevében Kundra József, a városi ta­nács elnöke írt üdvözlő sza­vakat a híradóba, majd prak­tikus tanácsok következnek Egyelőre csak „babra megy" a játék Nézzük csak mégegyszer, hátha csal ez a mérleg... benne: hol találhatók a szál­láshelyek, hogyan juthatunk a versenyek színhelyére. . Tegnap a-délutáni órákban fotóriporterünkkel végigjár­tuk a versenyzők szállásait. Izgatott készülődés fogadott bennünket mindenütt Az „utolsó simításokat” végez­ték fegyverzetükön az olim­pia főszereplői. A lányok a középiskolai fiúkollégiumban találtak otthonra, az egyik szobában két kislány tolo­gatta megfontoltan a bábu­kat a sakktáblán. Csak úgy fekve az emeletes ágy föld­szintjén. Petercsák Edit Bor­sod megyéből, Pálházáról érkezett Karcagra. Az ötödik osztályos kislány mögött már komoly sakkozói múlt áll, negyedik olimpiájára ké­szül. Eddigi legjobb eredmé­nye Oroszlányban elért ne-' gyedik helyezés az ország legjobb gyermek-sakkozói között. A hálószobában a barátsá­gos mérkőzésen ellenfele - a szegedi Kovács Ildikó volt. ö is" ötödikes és élőször vesz részt úttörő olimpián. A tanyasi kollégiumban már marconább sportolókkal találkoztunk: a birkózók kaptak itt szállást. Különö­sen két apró legény dünnyö- gött mérgesen a folyosón. Ki tudja hányadszor mérte meg egymást az esztergomi Far­kas László és a debreceni Csabai Lajos. Mindketten nyolcadikosok, szabadfogású birkózók, először veszneK részt olimpián — és1 'mind­ketten átestek a súlyhatáron. Lácinak 40, Lajosnak 50 de­kát kellene a másnapi hiva­talos mérlegelésig leizzadni. — Fog, menni srácok? — Biztosan. Jól felöltö­zünk és be az ágyba. A ta­karók alatt reggelig kiverejté­kezzük a fél kilót. Ami rossz az egészben az, hogy nem lehet enni, pedig fene éhe­sek vagyunk. Az olimpia hivatalos meg­nyitójára este fél 7-kor ke­rült sor. Karcag díszbe öl­tözött főterén 320 ifjú olim­pikon vonult fel. Rab János, a karcagiak sakkozója ér­kezett az olimpiai lánggal és lobbantotta fel a kandellá- berben a tüzet. Ezután Berge Erzsébet ol­vasta fel az ’ olimpiai - esküt A " város vezetői nevében Tóth István a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az olimpián résztvevőket, majd felolvasták Czinege La­jos vezérezredes, honvédel­mi miniszter köszöntő szava­it. Ugyancsak levélben kö­szöntötte az olimpiát ' dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Több a minősített atléta, de csökkent a bajnoki pontok száma Mérlegen a Szolnoki MÁV atlétikai szakosztályának 1971. évi munkája Az MTS Szolnok megyei konferenciájának beszámo­lójában a következőket ol­vashattuk: „A szakosztályok közül a Szolnoki MÁV ered­ményei kiemelkedőek. A tár­gyi és személyi feltételek biztosítottak. Versenyzőik rendszeresen résztvesznek a versenyeken, bajnokságokon, nagy gondot fordítanak a minősítésekre. Az edzők rendszeresen képzik magu­kat, a szerzett' ismereteket iparkodnak a gyakorlatban is hasznosítani.” Az atlétikai szakosztály öt­éves fejlesztési tervében szereplő évi 8—10 százalékos létszámnövekedést és a mi­nősítettek számának növelé­sét 13,4 százalékkal túltelje­sítette. A taglétszám 163-ra, a versenyzők száma 148-ra a minősítettek száma pedig 104-ről 118-ra növekedett 1971-ben. Ezenbelül az I. osz­tályú minősítettek száma most is hat, mint az előző évben. Az aranyjelvényes szintet teljesítők száma vi­szont 8-ról, 17-re növekedett. Ugyancsak nőtt a II. osztá­lyúak és az ezüstjelvénye­sek, viszont csökkent a III— IV. osztályú és bronzjelvé­nyes minősítést teljesítők száma. A női csapat kiesett, a férfiak dobogóra kerültek A szakosztály versenyzői 89 különböző versenyen áll­tak rajthoz. Ebből 31 eset­ben Szolnokon, 4 alkalom­mal külföldön, 54 esetben pedig az ország különböző helységeiben indultak. A női csapat kiegészülve 5 férfi at­létával 6 szép napot töltött testvérvárosunkban, Tallinn- ban. Az országos atlétika! csa­patbajnokságokon a női csa­pat az NB I-ben szerepelt és a 13. helyet szerezte meg. Mivel a MASZ 14-ről 8-ra csökkenti 1972-ben az NB I létszámát, így a MÁV női csapata kiesett az I. osztály­ból. A férfi cspat az NB I B-ben várakozáson felüli tel­jesítménnyel dobogós csapat lett. a harmadik helyen végzett. A MÁV adta gerincét a we- gyék közötti Béke-Kupában szereplő megyei válogatot­taknak, ahol a női váloga­tott a hetedik, férfi váló-' gatott pedig a kilencedik he­lyen végzett. öten a válogatottban Az atlétika! szakosztály versengői 1971-ben 15-szőr javítottak megyei felnőtt és ugyancsak 15 esetben me­gyei ifjúsági csúcsot. A csúcs­javítók közül kiemelkedett Papp János teljesítménye, aki egyedül 5 felnőtt és 7 ifjúsági csúcsot javított meg ebben az esztendőben. A szakosztály tagjai közül öt versenyző szerepelt az év folyamán különböző országos válogatottban. Hack Márton és Papp Gyula ifjúsági vár Labdába rúgnak a nők Vannak az életnek olyan oldalai, amelyek különös élességgel mutat­ják az utóbbi negyedszázadban vég­bement fejlődést. Cinikus- emberek hajlamosak arra, hogy az előző mondatot elolvasva rosszmájúan bó­lintsanak: persze, például ma sok­kal több a televízió mint az elmúlt rendszerben, amikor még egy da­rab sem volt..» Természetesen nem erre gondol­tam a fejlődés kapcsán. Hanem a focira. Cinikusok újbél kezdhetik a vigyorgást, hogy hasonlítsuk csak össze azt a régi Puskást a mai Pus­kás doktorral, az egykori Kocsist a maival, az angliai hat hármat a máltai kettő nullái, helyesebben a kettő nullával, bocsánat, tisztelt té­vé sportriporterek, dehát az ember­nek még könnyen rájár a tolla az olyan elavult kifejezésekre, mint a null. Nos, a focit nem szabad le­szűkíteni a régi értelemben vett labdarúgásra, mert az ilyen szemlé­let teljességgel elavult. Emlékezzünk csak, hogyan is volt? Kőbányán, ahol gyerekesked- tem, Pupu volt a neve annak a grundnak, ahova kora tavasztól ké­ső őszig focizni jártunk. Hogy miért éppen Pupunak hívták, erre csaK következtetni lehet. Valószínűleg azért, mert a focizásra alkalmas hely egy dombtetőn terült el, ame­lyet nérói képzelőerővel hatalmas púphoz lehetett hasonlítani. Ne tes­sék azt gondolni, hogy ennek sem­mi köze a témához, nagyon is van. Ugyanis a Pupun kizárólag fiúk fo­ciztál!, leggyakrabban három idő­pontban: tanítás előtt, tanítás után és tanítás helyett. Nem dicsekvésből mondom, de erről a szegény kis grundról olyan nagyságok indultak az életnek, mint N. Gyuszi,' aki se­gédmunkásként disszidált ötvenhat­ban nyugatra, viszont kettőszázhu- szonegy centiméter magas volt és ezzel meg is alapozta a karrierjét, mert mást sem kellett tennie, mint naphosszat állnia egy áruház kira­katában, törpével a nyakában, időn­ként rámutatott egy feliratra, amely különleges gyermektápszert reklá­mozott: az ön csemetéje is ilyen nagyra nő, ha naponta hárómszor eszik csodálatos készítményünkből. No, de megint elkalandoztam, ma­radjunk a témánál. Szóval a mi kis grundunkon kizárólag fiúk kerget­ték a labdát, bár azért a demokra­tizmus és a nemek közötti egyenjo­gúság csiráit már akkor is észre le­hetett venni. Mert szerephez jutot­tak a lányok is. ök hozták vissza a labdát, ha valamelyikünk túl na­gyot rúgott bele és az leguruit a domboldalon. Persze, az régen volt, ha igaz is volt. S onnan jutott az eszembe, hogy mint olvashatta bárki, végétért a női labdarúgóbajnokság őszi idé­nye, a lányok és asszonyok márciu­sig szögre akasztják a focicipőiket, akkor aztán újból leakasztják és folytatódik tovább az izgalmas baj­nokság. Hát erre gondoltam, amikor elöljáróban különösen nagy fejlő­désről beszéltem. Ki hitte volna még akár tíz esztendővel ezelőtt is, •hogy a mindennapi sporthírek kö- . zött megszokottá válik a női labda­rúgóbajnokság eredményeinek is­mertetése, hogy például a felső cso­portban a Fösped lápyok nyerték el az őszi bajnokságot. méghozzá pontveszteség nélkül, imponáló 82:0- ás gólaránnyal. Vagy, hogy például a televízió is közvetít női focimecs­eset és azt sok millió férfi figyeli izgatottan. Igaz, azért minden még nincs rendben. Múltbeli emlékeim alap­ján például azt tartanám igazságos­nak, ha teljesen megfordulna a koc­ka és a focizó lányoknak fiúk sze­dik a labdát. Hát itt még nem tar­tunk. A tévében is közvetített női meccsen labdászedőnek nyomát sem lehetett látni, bár igaz, a lányok nem rúgtak akkorát a labdába, hogy túl messze kellett volna szaladniuk érte. Hiába, minden nem menet egyszerre. És nemcsak ezt kell szóvátennem. Az a tény, hogy fociznak a nők, el­szabadított férfikörökben bizonyos szenvedélyeket. Nem azokra a szel­lemeskedésekre gondolok, amelyek a kezdet kezdetén oly gyakoriak vol­tak, a bekiabálásokra a nők mécs­eséin, hogy például siess haza kis- anyám, mert odakozmál a pörkölt. Az ilyesfajta viccek szép csendben abbamaradnak. Hanem a férfinem egy része az aggodalom maszkját ölti fel emberbarát ábrázatára, mondván, hogy ez a sport nem való a gyönge nőknek, káros a szerveze­tükre. És különösen érdekes, hogy több olyan férfi aggódik a nők bio­lógiai különbségei miatt, aki annak­idején helyeselte, ha a gyengébb nem elment kohásznak, martinász­nak, traktorosnak. A magam részéről örülök annak, hogy a nők ha, kedvük van hozzá, labdába rúghatnak. Mivel a fejlő­dés megállíthatatlan. Már a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség is na­pirendre tűzte a női labdarúgás helyzetét, éppen a minap zajlott le erről egy római tanácskozás. Kissé furcsállom ugyaii, hogy a konferen­cián állítólag nem sok nő volt, a mieinket is az elnöki tisztséget be­töltő Barcs Sándor képviselte, de­hát minden néni mehet egyszerre. Bízom benne hogv eljön majd az idő, araikor a férfi l-^darúeás hely­zetét is napirendre tűzik :— a nők. Árkos József logatotfban képviselte a ma­gyar színeket. Babinszky és Kővágó vidéki utánpótlás válogatott, Pásztor és Hack vidéki szakszervezeti válo­gatott csapat tagjaként in­dult-A szakosztály versenyzői az országos bajnokságokon 5 első és 33 további, a vidéki bajnokságokon 7 első és 37 további, a területi bajnoksá­gokon 11 első és 51 további, míg a megyei bajnokságokon 42 első és 120 további helye­zést értek el 1971-ben. A női felnőtt hármas es»= pat az országos összetett baj­nokságon Nagyné, Szabóné, Palla összeállításban a har­madik helyen végzett Palla sajnálatos sérülése —- az ötödik, utolsó versenyszám­ban — okozta, hogy nem nyerték meg az országos baj­nokságot Az ifik sikere A felnőttek bajnokságán Pásztor 800 méteren. Nagyné pedig ötpróbában szerzett ér­tékes ötödik helyezést. A ju­niorok országos bajnokságán Pásztor második és negye­dik, Kővágó negyedik helyet szerzett. Ez évben az ifjúsá­gi versenyzők voltak a leg­eredményesebbek. Papp Gyu­la és Papp János országos -bajnokságot nyertek. Hack Márton második és harma­dikként került dobogóra. Má­sodik helyével dobogós lett Fodor István .harmadik he­lyével pedig Csapó Erzsébet és Sallai Mihály. A serdülők közül Halász Sándor máso­dik helyezése emelkedik ki. Szép teljesítményt ért el Palla Margit az országos II. o. felnőtt bajnokságon, I. o. eredménnyel került a dobo­gó legfelsőbb fokára. Ba­binszky Tibor pedig nagy biztonsággal nyerte a 100 és 200 méteres síkfutást és szer­zett országos II. o. bajnoki címet. Ezen a bajnokságon még Juhász Mária második helye érdemel említést Az országos bajnokságo­kon elért bajnoki pontok száma elmaradt az 1970 évi­től. Akkor 88 pontot, ebben az esztendőben viszont 52 pontot gyűjtött össze a szak­osztály. Azzal lehet ezt a kisebb teljesítményt magya­rázni, hogy a bajnokságok­ra való időzítést a verseny­zők és a szakvezetők kissé elhanyagolták. Amíg 1970- ben 28 versenyszámban, ad­dig 1971-ben csak 15 ver­senyszámban ért el MÁV versenyző 1—6-ig helyezést. Van egy olyan oka is a ke­vesebb pontnak, hogy a MÁV atlétikai szakosztályában lassúbb volt a fejlődés az országos átlagnál. Amíg a korábbi években egy bizo­nyos eredmény dobogót je­lentett, addig 19'71-ben ez, vagy valamivel jobb teljesít­mény csak a további helye­zésekhez volt elegendő. A jövőben feltétlen olyan célt kell kitűzni, hogy a legjobb teljesítményeket lehetőleg a bajnokságon érjék el a ver­senyzők. A szakosztályban' foglal­koztatott egy főfoglalkozású és két mellékfoglalkozású edző szakmai nevelő munká­ját dicséri, hogy hosszú évek óta az országos rangsorban a serdülők, ifjúságiak, fel­nőtt férfiak és nőknél egy­aránt találkozunk a Szolno-' ki MÁV besorolásával. Sokat tesz a szakosztály az után­pótlás nevelés érdekében. Intenzívebb munkára van szükség A Szolnoki MÁV atlétikai szakosztálya évzáró ülésén értékelte az 1971. évi ered­ményeket, hiányosságokat Az ünnepélyes keretek kö­zött lezajlott szakosztály ülé­sen a szépszámú versenyző gárdán, a szakosztály veze­tőin kívül megjelent Sár­kány Géza, az MTS Szolnok megyei Tanácsának elnöke, Szabadkai Mihály, a MÁV Járműjavító Üzem pártbi­zottságának titkára, Porcsal- mi Lajos, a megyei Atlétikai Szakszövetség elnöke és Ká- tai Ferenc, a városi Sportis­kola igazgatója is. A 11 hoz­zászóló őszintén szólt a szak­osztály eredményeiről, gon­dokról és a szakosztály to­vábbi fejlődése érdekében javaslatot tett a további munkához. A beszámoló és a hozzá­szólók többsége hangoztatta, hogy 1972. fő feladatának a rendszeresebb, a több és az intenzívebb munkát kell cé­lul tűzni. Szabó József az atlétikai szakosztály vezetője c~w>-™r^~vwww*YYv>y>-<rinryvYTrnnnn*y«raiinccooooocoooa30ooo^^ A HL téli úttörő olimpia mai programja ben a csapatversenyre kerül sor a 629-es Szakmunkás- képző iskolában és a Kálvin úti általános iskolában. A sakkozók az I. és II. for­dulót délelőtt bonyolítják le. A verseny színhelye a Déry­né Művelődési Ház. A III. és IV. fordulóra délután ke­rül sor. A Gábor Áron gim­názium tornaterme a birkó­zóktól lesz hangos. Ebben a sportágban a versenvek dél­után 14 órától kezdődnek. A VII. téli úttörő olimpiá­ról a tv ma délelőtt 9 A-'~ tól helyszíni közvetítést su­gároz A tegnap esti ünneoélves megnyitó után ma megkez­dődnek a küzdelmek Karca­gon a mintegy háromszáz pajtás között. Asztalitenisz-

Next

/
Thumbnails
Contents