Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

. .1971. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Januárban vasszerkezeti gyárat avatnak Jó évzárás a MEZOGÉP-nól Az ünnep előtti nap is sok dolga volt Molnár Já­nosnak, a MEZŐGÉP szol­noki igazgatójának. Éppen aláírta a sokgyermekes és egyedül küszködő anyák ka­rácsonyi ajándékának szánt vásárlási utalványokat, ami­kor találkoztunk. A szom­széd szobában Sziráki And­rás főmérnök az építőipari vállalat embereivel tárgyalt — a számlákat egyeztették. Mert befejezés előtt áll a félautomata könnyű vas- szerkezeti gyár építése. — Tessék, itt vannak a dokumentumok — jókedvű­en mutatja az igazgató, ezt a manapság hihetetlennek tűnő gyors építkezés történe­tét. Az idén augusztus 19-én kezdték az alapozást. Két­ezer négyzetméter alapterü­letű műhelycsarnokot épí­tettek a régi 1200 négyzet- métereshez. Szolnokon ké­szül majd, az AGROTERV tervei alapján, a mezőgaz­dasági épületek vasváza. Nagy szükség vain rá — a vasszerkezetes, paneles épít­kezés gyorsabb, olcsóbb. — Az építkezés nem az egyedüli örömünk. A tava­lyihoz azonos létszámmal indultunk ebben az évben, s a termelési értéket mégis harmincmillióval nagyobbra terveztük. Pár nap még az év vége, de máris úg~> lát­juk, sikerült, hatékonyabb, termelékenyebb a munka az idén, mint tavaly volt. Persze a munkasikerekhez mondjuk meg azt is, hogy a vállalat tevékenységének fele szolgáltatás. A mezőgaz­dasági üzemek gépeit javí­tották, • pótalkatrészek gyártására Is vállalkoztak. Azonkívül több mint ezer buszmotort javítottak meg a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, dolgoztak a Magyar Hajó- és Darugyár­nak. Néhány sikeres új mező- gazdasági gépet is készítet­tel: az idén. A legnagyobb érdeklődés, s kereslet a SIROKKÓ gabopaszárító iránt volt — nemcsak bel­földön, külföldön is érdek­lődtek iránta, díjat is nyer­tek vele. A jó eredményekben há­rom üzemegység munkás­kollektívája osztozik a szol­noki MEZŐGÉP Vállalatnál. Nem is kevesen. A dolgozók létszáma ezerkétszázharminc- négy, s összesen ezer fizi­kai munkás keresi kenyerét ennél a fejlődő vállalatnál. Az idei nyereségtervük 54 millió forint volt. Az al­katrészek árának emelkedé­se, egyéb nem várt kiadások miatt ezt körülbelül csak 50 millióra tudják teljesíte­ni. De az átlagbér így is 25 ezer forint. Az ünnep előtti napon — a szokatlanul szép napsüté­ses időben — is egyre más­ra gépekkel, alkatrészekkel megrakott hatalmas teher­autók gördülnek ki a gyár kapuján. Sziráki András főmérnök örömmel néz utánuk. Ablak­hoz hívja az igazgatót. Mol­nár Jánost is. — De szeretem én ezt lát­ni. Csak hadd menjen, mi­nél több gépünk, alkatré­szünk a megrendelőhöz. Nincs sok pihenésünk, de a munkánknak egyre több ér­telme, sikere van. í«r;c'(W,-'róft-v-M*. — 8 J — Világpiacon a Jászberényi Aprító­gépgyár termékei (Tudósítónktól) Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte az idén a Jászság második legenagyobb üzeme, az Ap­rítógépgyár. Az elmúlt két évtized alatt a gyár beren­dezései meghódították a vi­lágpiacot: 1971-ben mint­egy 40 millió forint értékű berendezést, gépeket expor­táltak a nyugati országok­ba, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Sikeres üzleti ■ kapcsola­tokat alakítottak ki az NSZK-beii Schlömann cég­gel. Termékeik jelentős ré­sze került Franciaország­ba, Jugoszláviába, Török­országba s Marokkóba. A Szovjetunió, Bulgária, Románia és Csehszlovákia gyáraiban is használják az Aprítógépgyár márkás ter­mékeit. A jugoszláv és csehszlovák partnereknek például forgókemencéket gyártottak!, amelyeknek méreteire jellemző, hogy átmérőjük 3—4 méter, hosszuk pedig 10—15 méter. A hazai nagyipar tervsze­rű fejlesztéséhez ugyan­csak hozzájárult a jászbe­rényi üzem. Az ajkai 2-es számú timföldgyár építé­séhez 85 méter hosszú és 4 méter széles forgóke­mencét gyártottak és elké­szítették a gépmonstrum meghajtó berendezését. A Beremendi Cementmű- höz agyagszárító dobot és más anyagelőkészítő gé­peket készítettek. A jövő évi előzetese tervek sze­rint a termelés export-vo­lumenét továbbfejlesztik. Jugoszláviából máris érke­zett megrendelés: két do- lomifc-izzífcó berendezést gyártanak részükre. Tö­rökországnak viszont mész- műveket exportálnak. A vasút új korszaka A sínek és a betonutak jól megférnek egymás mel­lett, kölcsönösen — egy­mást kiegészítve — szolgál­hatják az embert. De a va­sútnak gyorsan, nagy fej­lődésen kell keresztül men­nie. A gőzmozdonyokat ki kell szorítaniuk a Diesel- és villanymozdonyoknak, ame­lyek 150—200 kilométeres sebességgel képesek utaso­kat, 100—120 kilométeres sebességgel az árukat szál­lítani.­r Uj pályákon, új A modernizálás gondjai: a pályaépítésekhez új, nagy­teljesítményű gépláncok, „krampácsoló-gépek” kelle­nek, s óriási daruk. A IV. ötéves tervben a mostani 195 kilométerről 544 kilomé­terre növekszik a „120-as tempójú” pályák hossza. A 80—120 kilométeres sebessé­gű pályák hossza öt éven belül 4600 kilométer lesz. A fővonalakon és a budapesti pályaudvarokon 1975-ig, az egész országban 1980-ig meg­Bistonságos hős vasút köre A vasúti közlekedés biz­tonságának megteremtése 'complex feladat, mint erről dr. Mészáros Károly, a MÁV vezérigazgatója a vasutasok szakszervezetében beszélt. Nem elég korszerű mozdo­nyokat, vagonokat beszerez­ni, sőt a pályákat felújíta­ni, újjáépíteni, villamosíta­ni, bár ezek is elengedhetet­len feltételei a „nyugodt” utazásnak. Fontos, a vasút műszaki berendezéseinek korszerűsítése is. A IV. öt­éves tervben további 110 állomást szerelnek fel kor­szerű biztosító berendezés­sel. Ezen felül 1300 kilomé­teres hosszban önműködő A nagy program: a IV. öt­éves tervben 30 milliárd fo­rintot fordítunk a vasút fejlesztésére. A feladat bo­nyolult: a nagy sebességű vonatokhoz nagy teherbírá­sú pályák kellenek. A MÁV pályaépítői például csupán 1971-ben 2 milliárd 770 mil­lió forint értékű hálózatfej­lesztést végeztek el. Most már az ország keleti határá­tól a nyugatiig lehet villa­mos mozdonnyal robogni. kocsik, 8 vagonok szűnik a puha kormot, füs­töt okádó gőzmozdonyok já­ratása. A MÁV a IV. ötéves tervben egy villanymozdonyt, 235 Diesel-mozdonyt és 61 motorvonatot vásárol, s 945 új személykocsiba szállha­tunk be, ha utazni akarunk. Modernizálásra kerül a te­hervagonpark is. 1975-ig 12 ezer olyan tehervagont vá­sárolnak, amelyek már al­kalmasak az önműködő vo­nó- és ütközőkészülékek fel­szerelésére. déss as égéss íísítése térközbiztosító berendezést telepítenek és 500 Diesel- és villanymozdonyt látnak el önműködő éberségellenőrző és vonatmegállító berende­zéssel. Kétezer állomást kapcsolnak be az országos önműködő kapcsolású táv­közlőhálózatba, ami a vasút- irányítás munkáját segíti. Központi információfel­dolgozó berendezések kerül­nek a nagyforgalmú vasút­vonalakra, elsősorban Zá­hony és Szolnok körzetébe. Kapaszkodjunk fel most egy modern „forgalmi to­ronyba”. ahol a forgalmis­ta az állomás képét ábrázoló elektromos tábla előtt ül, s nézi az állomás valameny- nyi vágányát, váltóját, a pillanatnyilag a síneken álló, vagy futó vonatokat. A táblán pontosan ellenőrizhe­ti, melyik vágány foglalt, melyiket kell felszabadíta­ni. Lenyom egy gombot és a váltók a megfelelő vá­gányra „vezetik” a vonatot. Megnyom egy másikat, le­zárta az esetleg szembe jö­vő előtt az utat. Így műkö­dik az Integra dominó- rendszerű automatikus vas­útbiztosító berendezés, amely j kizárja a vasúti baleseteket. | Uj személy pálya­udvarok A napokban bontották fel azokat a borítékokat, ame­lyekben a Kelenföldi pálya­udvar átépítésének tervpá­lyázatait helyezték el a vas­úti mérnökök. Nemsokára egy európai szintű, kényel­mes, meleg, villanyújságok­kal a vonatokat mutató, mindenben az utasok és a vasutasok kényelmét, mun­káját szolgáló pályaudvart kaphatunk. A vidék sem maradt ki a tervezők számításaiból: ké­szül az új szolnoki pálya­udvar, rekonstruálják a Veszprém külső pályaudvart, korszerűsítenek több más pályaudvart. Beszélhetnénk még a rö­vidhullámú adó-vevőkről, amelyeket villamosmozdo­nyokra szerelnek fel, a VI- ZINFORM-okról, amelyek az utasok jobb, gyorsabb tájé­koztatását segítik elő. az önműködő fénysorompókról, és más berendezésekről, ame­lyek a szemaforoknál is jobban jelzik: a 70-es évtized a MÁV nagy fejlődésének, a biztonságos, gyors közleke­dés megteremtésének kor­szaka lesz. a 125 éves ma­gyar vasút meeúihodik. *• Szfits Dénes Ev vége a megye állami gazdaságaiban Ötvenötmillió forinttal több nyereség — Ráfizetéses a tehenészet, a juhászat, a cukorrér atermes/tés Szolnok megyében 11 nagy állami gazdaság dolgozik, 126 ezer holdon. Tavaly nagyon gyenge évet zártak. Az idén várható eredményekről biza­kodással szólnak dr. Fodor Sándor, és dr. Gyuricza Bé­la, a megyei főosztály veze­tőhelyettesei. A múlt évet 15 millió forint veszteséggel zárták a megye állami me­zőgazdasági üzemei, ebben az évben 40 millió forint nyereségre számítanak. Ami végül is 55 millió forint nye­reségemelkedést jelent. Sőt, ennél is többet, hiszen az idén a vállalati befizetési kötelezettségek újabb 34 millió forintot jelentettek az állami gazdaságokban. Milliárdon felüli termelés A jő esztendő összetevői között első helyen a terme­lés szerepel. Egészen szép sikert értek el a gazdaságok, előzetes felmérés szerint 14 százalékkal növelték ebben az évben termelésüket, ami 146 millió forint termelésér­ték növekedést jelent, s ez­zel 1971-ben egymilliárd 216 milliós termelési értéket tesz­nek az asztalra. Ebben a növénytermesztés jeleskedett legjobban. Amíg az állattenyésztés két, a nö­vénytermesztés 22 százalék­kal adott többet a tavalyi­nál. Nagy sikernek számít­ják, hogy 1971-ben is tovább szakosodott a növényterme­lés, s egy-egy állami "gazda­ság négy-öt növénynél töb­bel nem foglalkozik. Csak 6 üzemre szűkül például a rizstermesztés, és ugyancsak hat gazdaságra a cukorrépa­termesztés is. A 97 ezer nőid szántóból 34 ezer hold ke­nyérgabonát termesztenek, s a tennék 80 százaléka vető­mag, vagy étkezési búza. A termésátlagokkal nem elége­dettek (17,6 mázsa a megyei átlag) ezért fajtaváltásra és hatóanyag, tápanyag növelés­re határozták el magukat. A Szolnok megyei állami gazdaságok két kijelölt ter­melési feladatot kaptak a népgazdaságtól. A cukorrépa vetésterületének és a tehén- állomány létszámának növe­lését. Amíg tavaly félezer holdon termesztettek cukor­répát, az idén már 1545 hol­don, jövőre pedig 2200 hol­don foglalkoznak vele. A hé- ki és a szolnoki gazdaság cu­korrépatermesztő üzemmé fejlődött. A jövő évi emel­kedés is őket érinti és tnég valamelyest a középtiszai üzemet. A cukorrépa azon­ban veszteséges ágazat volt a megyében. Hiszen ahhoz, hogy jövedelmező legyen el kell érni a 200 mázsás át­lagtermést, de az idén csak átlagosan 182 mázsát takarí­tottak be. Igaz, hogy a ne­ki gazdaságban 217, a szol­nokiban 204 mázsa volt az átlagtermés, de Törökszent- miklóson csak 134 mázsa. Az utóbbi évek legjobb lu­cernamag termést takarítot­ták be az idén 45 vagonnal A rizs az utóhbi évtized leg­jobb termését adta 6800 hol­don, 16.6 mázsát: Még 1971- ben is az volt a jellemző, hogy egy-egy növény beta­karítási ideje 50—70 napra elhúzódott, s ez nagy vesz­teségekkel jár. A gazdasá­gok ebben az évben is sokat gépesítettek. Többek között húsz szovjet, tíz német kom­bájnnal, tizenhárom rizs- kombájnnal' gyarapították gépállományukat, termény- szárító parkjukat pedig 5 berendezéssel. Gyarapszik a tehénállomány, fogynak a juhok Kiemelt feladatként kap­ták a megye állami gazda­ságai 1971-re, hogy biztosít­sák a 6 417-es darabszámú tehénállományt. Ezt teljesí­tették is. De igen alacsony a fejési átlag. Megyei átlag­ban egy tehén évi tejter­melése 2670 liter körül lesz. A bűvös szám a 3000 liter, azon alul csak veszteséges lehet az állomány. A Szol­nok megyei állami gazdasá­gokban is veszteséges ágazat a szarvasmarha tenyésztés. Noha a Héki Állami Gazda­ságban 3 500 liter körüli lesz a tejhozam, a mezőtúriban csak kétezer liter. A követ­kező években nagy válto­zást szeretnének elérni a TBC és a brucella mentesí­tésben. Még 1971-ben is csak a héki és a szolnoki gazda­ságnak van teljesen mente­sített állománya. Nagyon lassú az állatte­nyésztés szakosítása.} Igaz, hogy már kialakultak a „két- állatos (két állatfajt tenyész­tő) gazdaságok. Szarvasmar­ha és sertéstenyésztésre spe­cializálta magát a héki,' a törökszentmiklósi, a jászsági és a Szolnoki Állami Gaz­daság. Szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésre állt be a Középtiszai Állami Gazda­ság. Ebben az évben már meghozta sikerét az 1969- ben kezdődött keresztezés. Akkof kezdték el Héken, Palotáson és Törökszentmik- lóson a magyartarka és az amerikai szarvasmarha ke­resztezését. A keresztezett állományból Héken és Tö- rökszentmiklóson ' 1971-ben már fejőre foghatták az első üszőket. Az első tapasztala­tok biztatóak, s arra lehet számítani, hogy a megyeDen keresztezett állomány négy- négy és fél ezer liter tejet képes adni évente. Ebben az évben alakult ki a Szolnoki Állami Gazda­ságban a holland, fekete­lapály zárt tenyészet is. Jel­lemző a Szolnok megyei ál­lami gazdaságok sikereire, hogy az országos szarvas- márhahizlalási versenyben, a harmadik kategóriában, a Héki Állami Gazdaság első, a törökszentmiklósi pedig második díjat hozott el. A megyében hagyomány a juhtenyésztés és a rossz föl­dek miatt kényszer is. Am a kedvezőtlen felvásárlási árak miatt veszteséges az ágazat, s úgy elvette a te­nyésztői kedvet. hogy vár­hatóan 7—8 ezerrel csökken a juhállomány. Veszteséges a kunszentmártoni gazdaság Tavaly négy állami gaz­daság 57 millió forintos vesz­teséggel zárt. Az idén csak a Kunszentmártoni Állami Gazdaság zárja veszteséggel az évet. Már bizonyos, hogy a legnagyobb nyereséggel a középtiszai, a héki, a nagy­kunsági és a palotgsi gazda­ság búcsúzik 1971-től. A nagykunsági gazdaság új név a legjobbak listáján. Fel­emelkedése az okos, gazdál­kodással, a takarékos költe­kezéssel függ össze. A leg­gyengébb az idén a karcagi, a szolnoki és a kunszent­mártoni gazdaság lesz, utó­hatásaként a tavalyi nagyon rossz esztendőnek. A tisza- sülyi gazdaság viszont meg­erősödött 1971-ben. B. L. A tószegi kosárfonók külf öldi sikerei A tószegi Kosárfonó Há­ziipari Szövetkezet idei ter­melésének csaknem kéthar­madát — másfél millió fo­rint értékű terméket, — a külkereskedelem meg­rendelésére készítette. A Bzövekezet ügyeskezű mes­terei, főleg a fehér vesszők­ből font fotelokkal hódí­tották meg a külföldi pia­cot A régi hagyományos, főzött barna vesszők helyett csfráztatás útján előállított fehér vesszőkből formáltak söröző fotelokat Anglia ré­szére. Az ARTEX Külke­reskedelmi Vállalat útján 4000 kényelmes fotelt indí­tottak útnak r- ország ha­tárain túlra: Norvégiába és az NS7K megrendelői­nek ■ is szállítottak. A karácsonyi ünnepekre úiabb két változattal, az úgynevezett „nagymama” il­letve kisebb méretű „unoka” fotelokkal lepték meg a külföldi vásárlókat. A for­más. kényelmes, kis és nagvméretű fotelokból több­százat továbbfottak francia, olasz és NSZK megrende­lésre. Az adott szó kötelez Szolnok egyik nagyvál­lalatánál ez év nyarán összevonták az addig más-más telephelyen dol­gozó szolgálati csopofto- kat. — Az átszevezés az igazgató utasítására tör­tént, aki előzetesen nem kérte ki az önálló gadál- kodási egységek vezetői­nek véleményét! A intéz­kedés kezdetben nem vál­totta be a hozzáfűzött re­ményeket, az egység gaz- daságtalanabbul dolgozott mint korábban. Nem a saját hibájából. Az át­szervezést ugyanis nem előzte meg a kellő előké­szítés. Az intézkedéssel egy- időben a vállalat főmér­nöke javaslatot tett az alacsony keresetű műsza­kiak bérének rendezésére. Ennek jogosságát senki sem vitatta a vállalatnál, az igazgató mégis eluta­sította, mondván: előbb bizonyítsanak. Majd ígé­retet tett arra, hogy de­cember elsején visszatér az ügyre. Ilyen előzmények után az üzemi párt-végrehajtó- bi’zottság december Köze­pén foglalkozott az össze­vont szolgálati csoport te­vékenységével. Megálla­pította, hogy a csoport si­kerrel küzdötte le a kez­deti nehézségeket, s jól dolgozik. Munkája pozi­tív hatással van a válla­lat egész tevékenységére. A műszákiak „bizonyítot­tak”. Az igazgató azon­ban — „megfeledkezett” adott szaváról, nem vál­totta be ígéretét. A szolgálati csoport dolgozói egyenKént 200— 300 forint fizetésemelést kapnak, december 1-től visszamenően. Az igazga­tó is érzi a bérrendezés jogosságát, ám önmagától mégsem intézkedett. A vezető pártszervnek kel­lett köteleznie ígéretének, adott szavának teljesíté­sére. — m. 1. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents