Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

♦ í 1fla: Év vége a megye - állami gazdaságaiban ☆ A vasút új korszaka 9 ­Az alkoholizmus elleni küzdelem ft ' .. .tenni, tenni kell Nem büntetni, segíteni 9 Külpolitikai magazin 9 Tiszta látóhatár Az állampolgár igen; a politika soha ír Asszony a fával ft Tudatom jól vagyok 9 V Jász-Kun kakas Vízkár, de mennyi, i s ? Minden kedves olvasónknak kellemes ünnepeket kívánunk! H11i I k - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Kilencezerötszáz új óvodai hely, több mint 570 iskolai tanterem, 660 kollégiumi hely egy év alatt A most záruló esztendő­ben is tovább bővült az óvoda- s iskolahálózat, új diákotthonok, kollégiumok nyitották meg kapuikat. A tanácsoktól kapott informá­ciókból kitűnik, — bár az adatok még nem véglegesek, hogy az idén országosan 9500 új óvodai helyet létesítet­tek. A tanácsok fejlesztési alapjából 4785 készült, a többi állami lakásépítések járulékos 'beruházásaként és egyéb fejlesztésből. Kü­lönböző vállalatok és szö­vetkezetek szintén segítették az óvodaépítkezéseket. Kü­lönösen figyelemreméltó az óvodahálózat fejlődése Bor­sod és Fejér megyében, va­lamint a fővárosban. „Gátnyitás” a Zobák-aknán A komlói Zobák-akna első szintjén pénteken megkezd­ték annak a vágatrésznek a „visszafoglalását”, amelyet a november 5-én öngyulla­dásból keletkezett tűz miatt fogtak gátak közé. Az ak­koriban igen nagy erőfeszí­téssel épített gátrendszerre azért van szükség, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését, s elzárják a tüzet éltető levegő útját. A természeti csapás óta úgy­szólván nem tartottak munka­szüneti napot Zobákon. Elő­ször a termelést állították helyre, s három napos ter­melésveszteséget nemcsak pótolták, de több szenet is adtak. Így december 6-án — a mecseki szénbányák kö­zül elsőként — teljesítették éves tervüket. Szilveszter napjáig mintegy ötvenezer tonna jó minőségű szenet adnak terven felül. Dupla rekord A dunaújvárosi kikötőben a rakodó munkások kettős rekorddal zárták az évet! Egymillió száztizennégyezer - tonna szovjet vasércet rak­tak ki és 22 000 tonna kész­árut, lemezt raktak be az uszályokba. Éves érckirakási tervüket harmincnégyezer tonnával teljesítették túL A jelentések szerint jelen­leg huszonhárom, szovjet vasérccel rakott uszály van útban Dunaújváros felé. Le­hetséges, hogy egy-két szál­lítmány még az év utolsó napjaiban megérkezik Du­naújvárosba. Kedvező idő esetén ezeket is kirakják a kikötőmunkások. Kedden és szerdán Békekölcsön sorsolás 175,7 millió forint nyereménnyel Az Országos Takarékpénz­tár december 28-án és 29-én bonyolítja Ve az idei utolsó államkölcsön sorsolásokat, a II. , a III. és a IV. Békeköl­csön 1971. II. félévi húzását. A sorsolásokat mindkét na­pon fél 10 órai kezdettel Budapesten, az Utasellátó Vállalat Arany János ut­cai kulturális termében tart­ják. A kétnapos húzáson a II., III. és a IV. Békekölcsön­ből csaknem 1,2 millió köt­vényre összesen 175,7 millió forintot sorsolnak ki nye­remény és törlesztés formá­jában. A kötvények beváltá­sa január 11-én kezdődik. Miniszteri elismerés tv-sorozatok alkotóinak Ilku Pál művelődésügyi miniszter dicséretben és pénzjutalomban részesítette a Magyar Televízió és az Is-, kolatelevízió három sorozatá­nak alkotóit. Az általános iskolai oktató-nevelő mun­kát segítő földrajzi műsoro­kért Hegyi István, Kozma Béla és Nagy Vencelné, a tanyai kollégiumokról szóló Illetve a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását se­gítő műsorokért Kovács Barna, Ivanics Lilla, Or- bók Endre, Imrecze Zoltán-; né, Regős István és Csá- nyi Miklós kapott miniszte­ri dicsérő oklevelet és pénz­jutalmat. Az okleveleket és jutalmakat tegnap dr. Gosz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. Uj erőművek, olefinüzem, bauxitbánya, burkolólapgyár Ot nagy beruházás indul 1972-ben Mint ismeretes, a követ­kező évek egyik legfonto­sabb feladata, hogy a beru­házásokra szánt eszközöket az ország koncentráltabban, a lehető leghatékonyabban használja fel, a folyamatban lévő beruházások mielőbb befejeződjenek. Ennek meg­felelően kívánatos, hogy in­kább kevesebb új beruházás induljon a szokásosnál, de ezeket jobban készítsék elő, s gyorsabban valósítsák meg Az Országos Tervhivatal­ban az MTI munkatársának elmondták, hogy 1972-ben öt állami egyedi nagyberuhá­zás indul, valamennyi igen jelentős népgazdasági célo­kat szolgál. Az egyedi nagy- berüházások szűkebb köre lehetővé teszi az erők na­gyobb mérvű összpontosítá­sát, a jobb előkészítést, áme­nek nyomán az új létesít­mények a számítások sze­rint átlag 25—30 százalékkal rövidebb idő alatt készül­nek el, mint korábban más, hasonló nagyságrendű beru­házások. Az öt induló egyedi be­ruházás közül kettő erőmű­építés. Inotán megkezdik jövőre ■ gázturbinás, úgynevezett > csúcserőmű éptését, amely­létrehozása és működése egyaránt gazdaságosabb a hagyományos erőműveknél. A* egységnyi teljesítmény­hez viszonyított beruházá­si költség kisebb, az építés & pedig jóval gyorsabb, így az új erőmű, amelynek épí­tése jövőre indul, 1974-ben már 200 megawatt villa­mosenergiát szolgáltat. Egyik nagy előnye — elne­vezése is erre utal — hogy a fogyasztás csúcsidejében rendkívül gazdaságosan hasz- i; u, nálható. Üzembe helyezése ugyanis gyors, így a fogyasz­tás felszökésekor áz erőmű­vet rövid idő alatt üzemké­pessé lehet tenni, vagyis a legdöntőbb időszakokban biztosítja az ország zavarta­lan energiaellátását. Azért van szükség ilyen erőműre, mert csúcsidőkben sokkal gyorsabban nő a fogyasztás az átlagosnál. Leninvárosban a tiszai hő­erőmű éptését kezdik meg. jövőre, ami a környék nagy­szabású iparosodásával függ össze. Ez az erőmű egyben a jövő év legnagyobb szabású induló egyedi beruházása, amelyre hat év alatt 7 614 millió forintot költenek. Első 215 megawattos gép­egységét 1976-ban helyezik üzembe, 1978-ban pedig már 860 megawatt elek­tromos áramot termel. Ez az erőmű látja majd el a Tiszai Vegyikombinátot, a TVK új olefinüzemét és a később felépülő kőolajfi- nomítót. Ezenkívül az országos háló­zatnak is szolgáltat majd áramot A Tiszai Vegyikombinát olefinüzemének beruházásai — az öt egyedi nagyberuhá­zás egyikeként — szintén jö­vőre indulnak. 1975-ig ké­szül el az első szakasz — a pirolizis vonal, a távvezeték a kapcsolódó egyéb létesít­ményekkel. Az üzem évente 250 ezer tonna etilént, 150 ezer tonna propilént és 200 ezer tonna pirobenzint gyárt. Ezekből az alapanyagokból műszálak. PVC-k és egyéb fontos műanyagok készülnek, mégpedig együttműködve a Szovjetunióval. A magyar üzem alapanyagából ugyanis a Szovjetunióban készítenek műszálakat, műanyagokat, s azokat Magyarországra szál­lítják. Később Kazincbarci­kán hajtják végre az olefin­program második szakaszát, itt teremtik meg a hazai olefin alapanyagok egy ré­szének feldolgozási bázisát. Egyedi nagyberuházás­ként 1972-ben a Nyirád- Deáki pusztán bauxit bá­nya létesítését kezdik meg az alumíniumprogram vég­rehajtása jegyében. Ez az új bánya 1977-től évente 450 000 tonna bauxitot ter­mel. E bánya megnyitásával azonban elsősorban nem a bauxittermelés mennyiségé­nek növelése, hanem össze­tételének további javítása a cél. E térség bauxitvagyona ugyanis rendkívül jó minő­ségű, s lehetővé teszik, hogy timföldgyártásunk minősé­gének' színvonalát tovább emeljük. Az építési program végre­hajtását, az építkezési kul­túra fejlesztését szolgálja a kisterenyei burkolólapgyár építése, amely egyedi nagy- beruházásként ugyancsak jö­vőre indul. Az építőanyag­ipar szakemberei már kidol­gozták azt a technológiát, amelynek segítségével kopás­nak, vegyszernek és hőnek egyaránt jól ellenálló nagy­keménységű épületburkoló anyagokat állíthat elő az 1974-ben üzembe lépő új gyár. Évente 800 ezer négy­zetméter burkolólap és 200 ezer négyzetméter mozaik­szemcse készül, így az ellá­tást lényegesen javítja, bár az igények teljes kielégíté­séhez továbbra sem nélkü­lözheti majd az ország az importot. A burkolólapgyár beruházásaira összesen 414 millió forintot költenek. * !

Next

/
Thumbnails
Contents