Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1371. december 22. A legrégibb emberi koponya A keleti Pireneusokban fekvő Perpignan francia várostól 20 kilométerre fekszik Canne de l’Arago helység. Az itteni barlangban találták meg az ember legrégibb ősének koponyáját, aki a jégkorszak elején, körülbelül 200 000 évvel ezelőtt élt. . A felfedezés nagy horderejű: valószínűleg a legősibb előembert koponyáról van szó, amit Európában valaha is találtak és időben megbízhatóan tudtak azonosítani. A Pireneusokban talált koponya arcrészével felfelé feküdt, esontmaradvány-k (főként lócsontok) és primitív eszköztöredékek (penge, nyílvesszők, balták stb.) között A koponya jellegzetessége: fejlett szemgödör feletti árok a homlokcsonton. A koponya masszívabb és primitívebb, mint a Jáva- szigetén talált koponyák. Sapporo — a téli olimpia színhe’ye Javában folynak az utolsó előkészületek a február 3—13 között sorra kerülő téli olimpiai játékokra Sapporo ban. Képünkön a 90 méter magas síugró sánc. Működnek már a kép jobboldalán látható elektromos eredményjelzők is. (Telefoto—AF— MTI—KS) ! EGYÜTT KELL CSFLEK FDNÜNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLENI KÜZDELEM 2. — a munkaügyi miniszter szemével Kérdéseinkre válaszol LÁZÁR GYÖRGY miniszter Az elharapózott túlzott alkoholfogyasztás, a terjedő alkoholizmus a munkamorált, s a termelés érdekeit is veszélyeztetik Ezekről a kártételekről érdeklődtünk Lázár György munkaügyi minisztertől. — Az egészségtelen méretű munkaerőmozgás, a •munkai egyelem helyenként megmutatkozó lazaságai gazdasági életünk nemkívánatos jelenségei. Az ön véleménye szerint van-e összefüggés a két jelenség és az alkoholizmus között? i —- A kérdésre a válasz első hallásra nem könnyű. Közismert, hogy a munkaerőmozgást, (aminek egyébként csak egy részét tekinthetjük károsnak) és a munkafegyelmet igen sok tényezőbefolyásolja. Köztük olyanok is, amelyek kiváltó oka nem a munkás magatartásában. hanem a vezetés, a munkaszervezés stb. fogyatékosságaiban van. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a sűrűn munkahelyet, változtatók és a munkafegyelem gyakori megsértői miért hajlamosabbak a társadalmi morál írott, vagy íratlan szabályainak semmibe tevésére. akkor a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, vagy éppen az alkoholizmusnak már jól felismerhető szerepe van. Anélkül, hogy részletes taglalásba bocsátkoznék, rögtön határozott különbséget teszek az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás normális _ egészségi vagy morális károsodást még ki nem váltó — mértéke között. Az alkoholizmus — meggyőződésem szerint is — súlyos betegség; a mértéket tartó alkoholfogyasztás pedig olyan egyéni igény, aminek kielégítését sem elítélni, sem korlátozni nem volna helyes. Az alkoholizmus olyan sajátos betegség, ami nemcsak áz egyén szervezetét károsítja, hanem ennél sokkal messzebbmenő következményekkel jár. Amellett, hogy a szűkebb környezet számára elviselhetetlen teher, sőt tragédiák forrása, súlyos károkat okoz a nagyobb közösségnek, a társadalomnak is. Elég, ha csak a betegállományban • eltöltött óraszámokra, a gyógykezelési költségekre, az idő előtti rokkantságra, a családi és a munkahelyi életet megzavaró következményekre utalok — Milyen következményei ••annak az italozásnak a ■mkahelye*?. Mi a véleménye a túlzott italozásról? — Valóban, szólnunk kell azokról is, akik orvosi értelemben nem alkoholisták, még nem szorulnak kórházi kezelésre, de akiknek életmódjához hozzátartozik a túlzott italozás. Ezekről kevesebbet szoktunk beszélni, pedig szintén nem lehet elhanyagolni azokat a károkat, amit maguknak, családjuknak és a népgazdaságnak okoznak. Gondoljunk csak az enyhébbnek ítélt «»etekre: hány késés forrását jelenti, hogy a dolgozók egy része munkakezdés előtt az italbolto+ látogatja meg, nem is szólva az ott elfogyasztott — vagy netán a munkahelyen megivott — ' alkohol hatásáról, amely, mint ismeretes, gyengíti a koncentrációt, fellazítja a magatartást, lassítja a munkatempót. Mindebből többnyire* selejt, fegyelemsértés születik. Azoknál a vállalatoknál (sajnálatos módon a számuk még kevés!), ahol a rendszeresen alkoholt fogyasztó dolgozók helyzetét figyelemmel kísérik, megállapították, hogy körükben mintegy 10 százalékkal nagyobb a fegyelemsértők száma. — Miniszter élvtárs vázolta az alkohol kimutatható káros hatásait a munkában. Valószínű, mindennek a se- lejtnél is súlyosabb következményeivel kell számolnunk. — Igen, a termeléskiesés és a selejt a következményeknek csak, az egyik csoportja. Vannak ennél szomorúbb tények is: 1969-ben 240 halálos, 12 ezer súlyos baleset, történt az alkohol befolyása miatt, s még sok kisebb-nagvobb sérülés! Ennek kapcsán elsősorban már nem is a termelési, népgazdasági károkra utalok — pedig a számokból következtetve ezek sem elhanyagolhatók! —, sokkal inkább az emberéle» megóvása érdekében szeretném nyomatékosan és sürgetően hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Nem lehet eléggé elítélni azoknak a vezetőknek a magatartását, >akik az alkoholizmus elleni küzdelemről szőlő rendelkezések. intézkedések betartását elhanyagolják; ezzel ugyanis akarva- akaratianul megnehezítik a bajokat megelőz^ társadalmi közszellem kialakítását. «— E gondolatsor tehát hatékony nevelőmunkát sürget, Vajon kielégítő-e ez a tevékenység a szakmunkásképzésben résztvevő fiatalok körében, a szakmunkás tanulóintézetekben? — Ha csak vázlatosan is, szeretnék reális képet festeni az e téren mutatkozó gondjainkról. Őszintén szólva magam sem tartom köny- nyűnek pedagógusaink helyzetét. Ha országos átlagban igaz, hogy a gyermekek nevelhetőségét a család felbomlása mellett az alkoholista szülő nehezíti meg legjobban, ez §■ szakmunkástanulók tekintetében is igaz. A mi fiataljaink esetében azonban még egy további körülményt is figyelembe kell venni. Azt ugyanis, hogy tanulóinkra a szülőkön és az iskolán kívül nagy befolyást gyakorol a szakmai oktatásuk színhelyéül szolgáló munkahely. Nemcsak a jó, a rossz példa is ragadós. Abból. amit az előzőekben mondtam, következik, hogy tanulóink egy része rossz befolyás alá kerülve „felnőttes virtuskodásnak” tekinti az italozást. Mindezek miatt iskoláink nevelési tervében, az osztály- főnöki órák anyagában megfelelő terjedelmet kapót» a túlzott alkoholfogyasztás egészséget, erkölcsöt romboló hatásának megismertetése. Annak érdekében, hogy pedagógusaink ezirányú feladataikat minél felkészültebben láthassák el, ettől a tanévtől rendszeres továbbképzésben részesülnek. Pedagógusaink emellett — a Vöröskereszttel és az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottsággal együtt, működve — részt vesznek a rendszeres felvilágosító és propaganda munkában is. Következik: Szabó Ferenc nyilatkozata \ Rembrandt tévedése A kép mögé látó röntgensugár Háromszáz éven át semmit sem tudtak a művészet- történészek Rembrandt egyik tévedéséről. 1665-ben festett önarcképén eredetileg bal kezében ecsettel, a jobb-ban pedig festékpalettával ábrázolta magát. Csak amikor elkészült a kép. jött rá. hogy alaposan megtréfálta a tükör; voltaképpen önmaga tükörképé» festette meg. Sietve vastag festékréteggel kente át a képalak karjait és újra megfestette — most már helyesen — az ecsetet tartó jobbot, és a palettát tartó bal kezet. Rembrandt tévedésére csak akkor derült fény, amikor a művészettörténészek megröntgenezték a vásznat. A röntgenkép világosan elárulta a szabad szemmel láthatatlan javítást. A régi mesterek remekművei manapság többet érnek, mint a legdrágább ékszerek, De vajon nem hamisítványok-e? A művészettörténészek egyre több tudományos módszert akalmaz- nak ennek eldöntésére: kü- * lönböző hullámhosszú (ibolyántúli és vörösön innenii fénnyel megvilágítva veszik szemügyre a képeket mikroszkópos és vegwizsgálatot, továbbá röntgensugaras elemzéseket végeznek. E módszerek közül az utóbbi, a radiográfia a legszélesebb körben alkalmazott napjainkban. A múlt századok mestereinek technikája kitűnően alkalmát a röntgensugaras elemzés céljaira. Képeiken ugyanis több festékréteget alkalmaztak, s az egyik leggyakrabban használt pigmentjük, az ólomfehér, nagyszerűen elnyeli a röntgensugarakat. Az egész vásznat vagy fatáblá» először ólomfehéret tartalmazó alappal szórták be, erre kerültek azután a kompozíció színrétegei — egyik-másik festék ugyancsak tartalmazott ólomfehéret, Végül több lakkréteggel vonták be a kompozíciót. A röntgenkép főként az ólomfehér nyomait mustja ki, a fedő lakkrétegek láthatatlanok rajta. Napjaink különleges rönt- genfilmjei könyörtelenül leleplezik á képhamisítókat, egyszersmind a kép megrongálása . nélkül részletes felvilágosítást adnak a régi mesterek rejtett javításairól, változtatásairól, egy-egy remekmű küzdelmes születéséről is. (A DELTA legújabb számából) képernyője ELŐTT Három televíziós bemutató az elmúlt hét műsorában és egy negyedik, amelyik csupán technikai okokból maradt el, és tolódott el későbbi időre, mindenképpen kedvező jelenség a tv programjában. A Medeia Üjabb klasszikus dráma a képernyőn, jóllehet az euripi- deszi dráma, a bosszúálló asszony mitológiai története a francia Anouilh költői Közvetítésével jutott el hozzánk. — Üjabb bizonyíték, hogy a Magyar Televízió következetesen vállalja akiasz- szikus kultúra örökségének ápolását és egyben népszerűsítését. És ami a szándék nemességén túl dicséretes: a lehetőség szerint mindig a legjobb erők felvonultatásával teszi, méltó módon a közvetítendő művészi értékek rangjához és színvonalához. Így tette most is. a Medeia esetében. Az Anouilh drámájából készült tv-film az elmúlt hét egyik kiemelkedően szép eseménye volt. Mint említettem a „modem” görög, Euripidész drámáját Anouilh költötte újra. Valójában nem tett az eredeti drámához hozzá semmit és nem is vett el belőle semmit. A szöveg egyes részeiben szó szerint is hű maradt az eredetihez. Mégis avatott írói munkája nyomán — a színpad kiűnő ismerője — a témájában egyébként is modem és sok szempontból időszerű klasz- szikus drámát közelebb „varázsolta” hozzánk. — Azzal, hogy a mai kor ízlése szerint a md ízlésünk szerint tálalta' fel. Így világos, mitológiai sallangjaitól mentes formában kapjuk a megcsalt asszony szörnyű bosszújának képét a féktelen szenvedélyben pusztító és önpusztító feleség megrendítő tragédiáját. A megalázott asszony gyilkoló lázadását, aki nem retten vissza gyermekeinek meggyilkolásától sem, s aki végül is maga is elég gyűlöletes szenvedélyének máglyáján. De a dráma Anouilh át- költésében ennél többet is mond. Ugyanis a megcsalt feleség és a hűtlen férj szembeállításában két fajta életszemléletet, magatartás- formát szembesít. íly módon bővíti a dráma gondolatkörét A mű közénnontiába az emberi élet dilemmája kerül. A polgári világ kétségeinek látszólag feloldhatatlan, megoldhatatlan kétségei. Számunkra ez a dilemma nem létezik. De a kérdés felvetéséből a tanulság' mégis leszűrhető. Ez pedig: mindenképpen a teljés"emberi élet akarása és megvalósítása lehet a helyeg út. Egy olyan emberi életé, hívja fel a figyelmünket a Me- deiq, .amelyben nyoma sincs a női kiszolgáltatottságnak, sem érzelmi, sem más tekintetben, amelyikben a teljes erpberi egeynjogúság uralkodik. A nemesveretű gondolatok, a féktelen szenvedéllyel beoltott súlyos gondolati tartalom Dömölky János tv-' filmjében egyszerű, tiszta formában esztétikus „köntösben” jelent meg a képernyőn. Klasszicista tisztasága a kivitelben, nagyfoKú önkonómia a dráma belső világának feléoítésében. — Szerencsésen választott „díszlet”, a sziklás, kopár, kietlen táj, a játék természeti környezete nemcsak hangulatot teremtett, hanem egyben kitágította a kamaraiá- téknak beillő dráma gondolati távlatait. Az átgondolt rendezői munkát tükrözi a távoli és közeli képek tudatos kifejező alkalmazása. — Csupán a kordé helyett beállított autó — modemeske- dŐ-edem — lógott ki. a tv- film egységes lel rendszeréből. A rendezői elkéozelé- sekhez iól illeszkedett a színészi játék is. Mindenekelőtt Szemes Mari emléKezetes alakítása, a címszereplő Medeia rendkívül nehéz és lélektanilag összetett figurájának teljesértékű megformálásban. Játékában nem a szenvedésekben megnyilvánuló ősi indulatok kaptak hangsúlyt, hanem a rútul becsapott asszony emberi sérelme. — A jogtalan meg- alázottság elleni jogos lázadás. Vele szemben az érzéketlen. hideg Iaszont Avar István alkotta meg hitelesen. És miiven nagyszerű volt Gobbi Hilda, az asszonyáért aggódó, jóságos, óvó dajka szerepében! Nagyapák, ssülök, unokák Három novella Került egy csokorba. Bizonyára abból a szerkesztői meggondolásból, hogy az író — Badacsony és Angyalföld szerelmese — életművének különböző színeitképviseljék. — Tarkának ugyan tarka lett ez a csokor, de színesnek semmiképpen nem mondható. Az átdolgozás — Dévényi Róbert munkája —■ az is hozzájárult az egyes történetek elszíntelenedéséhez. Főképpen az A teljes bosszú szépsége, a szőlőshe* gyek csodálatos, Tataira jellemző megfestése esett áldozatául a túlságosan is az ostobán lázadó szőlősgazda tragédiájára összpontosító dramaturgiai elképzelésnek. — Egyébként nem hiszem, hogy Tatai Sándor munkáiból nem lehetett volna szerencsésebb kézzel válogatni A három novella közül csupán a középső, Az éjféli mise felelt meg az igényeknek. Mondanivalójában éppúgy, mint megf ormálásának színvonalában. A tetovált nő Két Karinthy Ferenc-írás összeházasításából született a szombat estére szánt 16 éven felülieknek szóló mulatság. Ami igaz, igaz. Szórakozásnak nem volt éppen rossz. De a két történet — minden televíziós igyekezet ellenére — szerves egységet nem alkotott. így hát ebből a ..házasításból” házasság helyett csak együttélés született. bár mindkét történetnek egy-egy kaland a magja. Paizán ízekkel és finom iróniával fűszerezve. — Az egyikben egy tehetségtelen művészember, a költő Dezső kalandiát kaniuk a járatlan falusi kislány álcája mögé üavocon búvó „tetovált” karú Margittal, a másikban nedíg a fiatal orvos, Zoltán Znn<mi-ázik véé i g az álszent rtrof^szorrsalád nűtaginin mrzgetyán a szerelem billentyűit: Amiről azután kiderül. hogy csak uii gyakorlatoknak minősülnek. A két történetet csupán az uszoda kapcsolja egybe. A címadó történet a frissebb, a maibb. Itt találkozhatunk két nagyszerű színészi alakítással is. Schütz Ha Margitia- telitalálat. Tnke László él ósdi, el- emvedt szellemű költse hasonlóan. A tv-’átékot írta és rendezte- sok ügyes ötlettel, Hintsch György. Röviden A Kettős szerepben című francia film nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. — Kezdetben még ke’lmnesen hatott szellemes dialógusaival pergő ritmusával. Később azonban egyre jobban kiütköztek a rutinmunka nvomái és az érdekesnek ígérkező film unalmas szürkeségbe torknlWt. Jegyezzük meg: Périgr magvar hangjaként kitűnő volt Nádi Szabó Gábor. Valkö Mihály i
