Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 21. Jó eredmények cselgáncsban Pontversenyben első a Verseghy Gimnázium Békéscsabán a Szalvaj SE . országos cselgáncsversenyt rendezett. Színvonalas, nagy küzdelmeket láttunjj a népes súlycsoportokban, hiszen az év utolsó jelentős versenyén mindenki igyekezett tudása legjavát adni, hogy megsze­rezhesse az egyes minősíté­sekhez a még szükséges pon­tokat. Igen értékes a szolnoki Verseghy Gimnázium judo- sainak az összetett pontver­senyben elért első helye. (Edző: Biber Pál). Ozsvárt László (Verseghy) néhány dekával túlesett súlycsoport­ján, de jó felkészültségét di­cséri, hogy a 85 kg-os súly­csoportban js válogatott ke­rettaghoz méltóan biztos győzelmekkel nyert arany­érmet. Bulyákit (Verseghy) súlyos bírói tévedés fosztot­ta meg az első helytől. Küz- denitudásbó} és taktikából egyaránt jelesre vizsgázott. Visnyovszky és Vágó (Ver­seghy) bronzérme kellemes meglepetés. A Szolnoki MTE-ből Var­ga Gábor lendületes nagy' dobásokkal utasította maga mögé ellenfeleit, s földharc­ban is ellenállhatatlan volt. Mitre (MTE) a legnépesebb mezőnyben elismerésre mél­tóan szerepelt. A felnőttek versenyében a néhány hó­napja leszerelt Tóth és a ru­tinosan küzdő Kiss (MTE) a várakozásnak megfelelően becsülettel helytállt. A gyen­gén előkészített verseny, a gyakran szinte kritikán aluli bíráskodás méltatlan volt a fiatal, tehetséges judosok igen sportszerű, és színvona­las küzdelmeihez. Ifj. 58 kg: 5. Pap Sz. (Ver­seghy). 65 kg: 2. Bulyáki J. (V), 3. Mitré L. (MTE). 75 kg: 1. Varga G. (MTE), 3. Baghy T. (V), 5. Gulyás (V), 6. Kiss R. (V), 7. Majzák S. (V). 85 kg: 1. Ozsvárt L. (V), 3. Visnyovszky B. (V), 5. Halasy T .(V). 6. Vörös M. (V), 7. Pazsa T. (V). Nehéz­súly: 3. Vágó E. (V). Fel­nőtt, 70 kg: 5. Tóth S. (MTE). 80 kg: 1. Nagy (MTE), 3. Kiss L. (MTE). Hank nyerte a pécsi versenyt Vasárnap a Szolnoki MÄV párbajtőrözői Pécsett első osztályú versenyen indultak. A színvonalas versenyen fő­városi egyelületek és a vi­dék legjobbjai küzdöttek a helyezésekért Az első for­dulóból négy szolnoki jutott a középdöntőbe. Itt Pákái Gy. későn észlel* fegyverhi­bája miatt kiesett a továb­bi küzdelmekből, Hank, Da­ni cs és Báli viszont döntőbe került A középdöntő ered­ményeit tovább vitték. A küz­delem végig nyílt volt az első helyre többen is 'esé­lyeseit veítak. Végül-is hat­hat győzelemmel Hazai és Lasetzki. (BVSQ, valamint a szolnoki Hank állt az élen. Az első helyet eldöntő holt­versenyt Hank Zsombor rit­kán Látott szép vívással, döntfl fölénnyel nyerte, meg­érdemelten let* első. Igen Jói vívott a 4. helyezett Da­ilies és a 8. Ball Imre is. A BVSC első osztályú nő! tőrversenyén 41-en indultak. A Szolnoki MÁV-ot Németh és Szatmáriné képviselte. A selejtezőből Németh elsőnek jutott tovább, Szatmáriné két balszerencsés 4:3-as ve­reséggel kiesett. Németh a továbtóakban is eredménye-, sen küzdött és a döntőben Rónai és Halmosj mögött a 3. helyet szerezte meg. A junior párbajtőr tájé­koztatón Szolnokról Kalocsai és Pákái János vett részt. A 61 induló között a selejtező csoportokból mindketten to­vább kerültek. A "következő fordulóból Kalocsai négyes holtverseny után esett ki. Az első párbajtőr tájékoztatón megállták helyüket A ‘ Szolnok városi Vívó Szövetség a város úttörő ví­vói részére a már hagyomá­nyossá vált tőrcsapat baj­nokságot rendezte meg. A csapatok iskolánként 3 ver­senyzőből állottak. Nyolc csapat indult két négyes körből az első kettő vívott az első négy, a harmadik és a negyedik az 5—8. helyért. A helyezések körmérkőzé­sekkel dőltek el. Az első helyet és vele az üttörg ku­pát egy évig a Beloiannisz úti iskola Mosonyi, Lipták, Csák összeállítású csapata nyerte, 2. a Bajcsy-Zs. úti, 3. a Költői úti, 4. a Kassai úti is1"1?, csapata. G. Kiss Nőknél a 3b. Lehel férfiaknál a Szó A Szolnok városi Röplab­da Szakszövetség vasárnap rendezte meg férfi és női csapátok részére a hagyo­mányos Tisza Kupát Sajná­latos, hogy férfiaknál a Szol- . noki MTE, Homok és Jász­berény, főknél pedig neve­zése ellenére Kunhegyes csa­pata nem vett részt a mér­kőzéseken. Férfiaknál némj meglepe­tésre, de teljesen megéyde- Etielten á Szolnoki Dózsa az idén jól szerepé!* és NB II- be jutott csapata, míg nők­nél a meglehetősen gyér me­zőnyben a Jászberényi Le­hel együttese végzet* az első Dózsa győzött helyen. Férfiaknál a Szol­noki TITÁSZ, nőknél a Szol­noki Verseghy Gimnázium volt a legsportszerűbb csa­pat, a legjobb játékos pe­dig Mészáros Sándor (TI­TÁSZ), illetve Lankus Ilona (Lehel). Valamennyien ok­levele* kaptak. A végső sorrend. Férfiak: 1. Szolnoki Dózsa. 2. Szol­noki TITÁSZ, 3. Karcagi Kórház, 4. Mezőtúri FMGT. Nők: I. Jászberényi Lehel, 2. Szolnoki MTE, 3. Szolnoki Verseghy Gimnázium. Az el­ső helyezettek védik a ván­dordíját. /ámb© az őszi idénr » legjobbja A „Labdarúgás'’ című heti futball szaklap 10. alkalom­mal rendezte meg szavazá­sát: Ez alkalommal azt kel­lett megjelölniök a Í6 NB-s csapat szakosztályvezetőié-'' nék, edzőjének, csapatkapi­tányának, valamint a sajtó képviselőinek, hogy „ki volt az őszi idény legjobb játé­kosa” és „melyik az őszi idény legjobb 11-e?” Az őszí idény legjobbja címre 81-en szavaztak, en­nek megoszlása az első há­rom helyen: 1. Zámbo Sán­dor (Ű. Dózsa) 38 szavazat, 2. Géczi István (Ferencváros) 14, 3. Dunai II. Antal (Ü. Dózsa) 4. Az „őszi idény válogatott- * ja”; Géczi — Noskó, Pán- csics, Juhász P. — Juhász I., Szűcs — Szőke, Bene, Dunai II., Zámbő. A második csapat: Bus — Fábián, Kovács, Bálint (Hor­váth), Czeczeli, (Hunyadi. Ihász. Sóvári, Megyesi, Ver­tig) Szaiaí, Básti — Faze­kas, Kocsis,' Karsai, Tóth A. Táblázatok A vízilabda OB I 1971, évi végeredménye # Z' LOTARJOVt 1. osc 2. Ü. Dózsa 3. FTC 4. Vasas* 5. Bp. Spart. 6. Vasas Izzó 7. Bp. Honv. 8. Szó. Dózsa 18 11 18 10 18 10 18 5 9. Egri Dózsa 18- 95- 68 29 2 83- 63 26 5 81- 65 23 4 78- 75 19 5 55- 56 18 6 77- 78 18 7 84- 83 16 8 75- 80 }5 9 90- 93 14 Fér« 1. Szó. Volán 2. Mt. FMGT N6k 1. Karc. SZSE 2. J-apáti G. 3. Szó. MÁV . 4. Szó. Volán 5. Tisza Cipő 6. M-túri FMGT visszalépett. Totó 1. Ataianta—Catanzaro 2. Cagliari—Fiorentina 3. Juventus—Sampdoria 4. Lanerossi—Inter 5. Mantova—Varese 6. Milan—Roma 7. Napoli—Torino 8. Verona—Bologna 9. Cesena—Monza 10. Foggia—Bari 11. Genoa—Modena 12. Reggiana—Brescia 13. AS Reggina—Taranto 14. Lazio—Perugia 15» Catania—Livorno 16. Palermo—Arezzo törölve x 0:0 A törlésekkel valamennyi pót­mérkőzés előlépett. A jutalom, ami a 13 főmérkőzés és plusz egy pótmérkőzés eltalálása után jár, ezúttal átment az 52. hétre, mert 13 főmérkőzés most nem akadt. A legmagasabb találat ezúttal a 12-es. g ezen felül ter­mészetesen a 11-es, valamint a 10 találatos szelvények nyernek. Eredm ények A megyei bajnokságot nyert férfi asztalitenisz­csapatok egyik csoportja az elmúlt hét végén Debrecen­ben játszott osztályozó mér­kőzést az NB III-ba jutásért. Megyénk bajnokcsapata a Szolnoki, Volá^J3orsod-, Haj, dú„ és Szabolcs megyék baj­nokainak a társaságában küzdött a magasabb osztály­ba jutásért. A Volán Sza­bolcs megye bajnokát ,9:2-re győzte le, Hajdú megye csa­patával 8:8 arányú döntet­lenre végzett, míg a borso­diaktól 9:4-re kikapott. Az NB III-ba Borsod megye bajnoka került. Szép sikerrel szerepeltek a jászberényi és a török­szentmiklósi versenyzők a Ganz-MÁVAG országos kö­töttfogású birkózóversenyén. Az ifjúságiak mezőnyében a jászberényiek közül Kudel- ka, Berényi és Pető, a tö- rökszentmiklósiaktól pedig Babella a harmadik helyen végzett súlycsoportjában. A serdülőknél a törökszent­miklósi Seres a 49 kilo­grammos súlycsoportban az első helyet szerezte meg. EDZÖSORS 10. Tatabánya 18 — 2 16 68-125 2 A megyei asztalitenisz bajnokság végeredménye 14 12 2 154: 84 24 14 11 3 165: 73 22 3. Kilián FSE 14 10 4 160: 78 20 4. Jb. Lehel n 14 9 5 139:100 18 5. J-apáti Tsz 14 6 8 112:126 12 6. Sz. Vizű. II 14 4 10 98:140 8 7. Szó MÁV II 14 3 11 74:164 6 8. Tm. Vasas 14 1 13 51:187 2 8 — 100: 36 16 5 3 84: 52 10 4 4 70: 66 8 2 6 57: 79 4 1 -7 28:108 2 1 1:0 x 0:0 1 3:1 törölve törölve 1 3:0 x 1:1 törölve 2:0 2:2 1:0 0:0 0:0 4:1 Úgy történt minden, aho­gyan vártam: virággal és zenekarral fogadtak. Az egyesület minden fo­cista tagja családostul vo­nult ki a fogadásomra. A fiúk vállukon vittek ki a pályaudvar előtti térre, ahol rögtönzött gyűlést tar­tottak. A tiszteleiemre ösz- szesereglett tömeg fölött hatalmas transzparens ri- kított: „ÜDVÖZÖLJÜK AZ ÜJ EDZŐT ! ! !” a város iegtekintélyesebb sport­mecénása egy jókora piros­ra sült kenyeret meg egy dobozka sót, a helyettes egy lakáskiutalást, a he­lyettes helyettese pedig egy lepecsételt, tömött boríté­kot nyomott a kezembe. A nők kendőiket lobogtatták felém, a gyerekek bájosan , integettek, a felnőtt szurko­lók pedig kórusban fújták: Éljen!” „Meg-jött vég-re! El-jen! Én diszkréten mosolyog­tam, röviden válaszoltam az üdvözlő beszédekre, majd kocsiba ültem, be­rántottam a Volga ajtaját és töprengve dőltem hátra a kényelmes bőrülésen. Az efféle fogadtatás ugyanis nem volt már újság nekem. Engem ilyesmivel már aligha lehetett bámulatba ejteni. Másnap reggel megláto­gattam a város vezetőit. Határozottan kinyilatkoz­tatták, hogy náluk magas fizetést és határtalan bizal­mat élvezhetek. Napközben összehívtam a focistákat és grafikonon sűrítve vázoltam előttük az élenjáró fővárosi csapat el­leni' döntő mérkőzésre váló , felkészülés tervét. Egyetlen hét állt a ren­delkezésemre. Rettenetesen , megizzasztott minden játé­kos. Valamennyi tapaszta­latomat, tudásomat, energiá. mat, találékonyságomat igyekeztem a lábukba va­rázsolni. Megismertettem velük a modern labdarúgás legújabb taktikai elveit. Fokoztam az általános erőn­léti felkészülést. Arra is meg szerettem volna taníta­ni a fiúkat, hogy ne csak a lábukkal, hanem az eszük­kel is dolgozzanak. Tekintélyem a hét folya­mán szüntelenül nőtt, s a mérkőzés előestéjén érte el a tetőpontját. A találkozó előtt félórá­val még egyszer elismétel­tem a játékosoknak a tak­tikai utasításokat, lelket ön- ' töttem beléjük újra és a szállásomra mentem. Leültem a televízió elé, s vártám. A közvetítés első nyolc perce alatt mozdulatlanul terpeszkedtem a. fotelben. Előérzetekkel gazdagon megáldott ember vagyok. Ezért a kilencedik percben könnyedén felálltam. ki­húztam az ágy alól bőrön­dömet, és a már jól be- idegződött mozdulattal nyi­tottam föl a fedelét. Ugyan­akkor az egyik fővárosi csatár hirtelen" kiugrott. Lövés! — mire a szvettere- met és két ingemet a bő­röndbe ejtettem. A sok-sok ezer szurkoló kétségbeesve szisszent fel. Kapufa!... A szvettert és egyik inget visszavettem a bőröndből. Üjabb lövés! — visszaejtet­tem a szvettert. Gól! Ha jaj! Elpakoltam a villanyborot- vát. a papucsot é- a pizsa­mát Amíg a mieink ellen- támadásba lendültek, ösz- szeszedtem többi holmimat is. Majd megkértem a pos­tát, hívják fel és kapcsol­ják szülővárosombeli laká­somat. Csapatunk elkeseredetten támadott A két szélső ügye­sen, okosan helyet cserélt, kicselezték a védőket, vil­lámgyors leadás, lövés — góóól! A tribünön fülsike­títő örömujjongás. A bőrön­dömhöz léptem és tétován megálltam. A játék az első félidő végéig váltakozó si­kerrel folytatódott. A második félidő első perceiben izgatottan mász­káltam a bőrönd meg a té­vékészülék között Az ellen­fél viharos támadást indí­tott s a labda máris ott tán­colt a mi hálónkban Ponto­san ekkor szólalt meg a te­lefon. A feleségem jelentke­zett. otthonról. — Muszjácska, — szóltam nyugodtan a telefonba — üdvözöllek. Itt minden rend­ben. A munkát befejeztem. Ma este hazautazom. A je­gyet már egy hete megvet­tem. Te ne aggódj semmi miatt! A holnapi napot oda­haza töltöm — átutazóban... — Nem értem — kérdezte a feleségem —, meddig dol­gozol te még abban a vá­rosban?! A mérkőzés már a nyolcvanadik percben jár — pillantottam az órámra —„ tehát még kb. tíz percig. Csókollak drágám!... A játékvezető tizenegyest ítélt ellenünk. Felhúztam a kalucsnimat, fogtam és fel­öltőmet és a kalapomat. Lö­vés! És a kapus hihetetlen ügyesen hárít! Határozott mozdulattal rúgtam le az egyik kalucsnit. A közönség tapsolt, de a labda már me­gint a mi térfelünkön pat­togott. A sárcipő újra a lábamra került. Baihátvédünk előre­vágta a labdát a mezőnybe — s én természetesen már megint kalucsni nélkül áll­tam. Üj ellentámadás — új­ra fel a cipőt! Középcsatá­runk előretör, ragyogó ki­ugrás — leveszem a kala­pomat. Gyönyörű cseíl — le­dobom a felöltőmet. A cen­ter kicselezi a jobbhátvédet — lehajítom az egyik ka­lucsnit. Kicselezi a balhát­védet —, lehajítom a másik kalucsnit. Hatalmas lövés — góóól!!! Gól! Gól! Befejező füttyszó: 2:2! Nagyszerű! Arcomon rejtélyes mosoly bujkált. Felvettem a tele­fonkagyló* és felhívtam a városi fő-mecénás titkárnő­jét. — Bocsánat — kérdeztem — mit is tartalmaz a meg­állapodás döntetlen esetében? , — Rögtön utánanézek!.^ Kínos szünet következett. Vártam. Kelletlenül számol­tam pulzusom verését. A titkárnő papírok közöt* la­pozgatott, majd megszólalt: — Na, meg is van! Hall engem?... Szóval... nekünk egyetlen edző sem felel meg hosszabb távon. Kivételes eset csak az, ha a csapat mindig győz. Akkor marad­hat az edző. Nekünk győze­lem kell. bármilyen áron. A sovány kis döntetlenkék nem sokat érnek. — Igen.., Nagyon szépen köszönöm mondtam és felhúztam a sárcipőimet. Lassan elindultam a pálya­udvar felé 'abban a csodála­tos estében. Ott várt a lel­kes tömeg a pályaudvar előtti téren, ott volt legelői a kenyér sóval, ott voltak a virágok, a ‘ zenekar és a ri­kító transzparens. De a ku­tya se szólt hozzám egy szót \ sem. Ugyanis nem engem búcsúztattak. Az új edzőt fogadták. Krecsmáry László fordítása Hét gólt rúgott a Csepel Az Indonéziában vendég­szereplő Csepel labdarúgó csapata legutóbb Surabajá- ban lépett pályára és Fels- baja együttese ellen 7:2 (4:0) .arányú győzelmet aratott. Á csepeliek következő el­lenfele Indonézia B váloga­tottja lesz, — a találkozóra Dj akartában kerül sor. Hivatalos totó nyeremények A december 19-1, 51. heti totó-nyeremények az illeték levonása után a következők: 12 találatos szelvény 881 db, — a nyereményösszeg egyenként 1229.— forint. — Ezen a fogadási héten 11 473 11 találatos szelvény ivóit, egyenként 38.— forintot ér­nek A 10 találatos szelvé­nyek száma 67 632 darab, nyereményösszegük egyen­ként 12.— forint. Ezen a héten 13 plusz 1. valamint 13 találat elérésére nem volt lehetőség, mivel négy mérkőzést töröltek. Az IÍ2. hétre átvitt iuta- lomösszeg 300 869 forint. ÉV VÉQE Szobám a folyosóra nyílik. Még egy aj­tó van rajta, á szomszéd szobához, amely szintén a folyosóra nyílik. A modern közlekedésben ezt hívják körforgalomnak. Dolgozom, Kopognak. Kelletlenül szó­lok: —- Tessék! Bácsi kérem! Naptár van? A srác csupa szeplő, csupa kedvesség. És csupa várakozás. Egyetlen naptáram van, a magamnak szükséges, de odaadom, mert ugyebár év vége - van. Egy fürdő­szobában ülő hölgyet adok, amiből a gye­rek legfeljebb a kádat értheti. A „köszönöm” után dolgoznék, de ko­pognak a szomszédos ajtón. Üres a szoba. Üvöltöm, Ihogy tessék. — Bácsi kérem! Naptár van? A gyerek, a hangsúly, a kérés ugyan­az. Csupa szeplő, csupa kedvesség. Nap­táram. viszont nincs. A fiúcska gyanakod­va szemlél. Ismerős lehetek neki vala­honnan. ő nem tudja, hogy, a szomszéd szoljából. — Várj - íy kicsit! —■ Átszaladok a folyosó másik végére a kollégámhoz. Valósággal beesek hozzá: — Naptár van? Szerencsém van. Van. Kapok is kettőt de meg kell ígérnem, hogy hármat hozok érte, egy másik megyéből. ígérem." A kölyök úgy fogadta ei a naptárt, hogy már csak egy — koszi — járt érte. Dolgoztam volna, ám kopogtak az aj­tómon : — Naptár van? Még egy naptár volt. Ugyanannak a gyereknek adtam, de ezúttal már figyel­meztettem. hogy harmadszor kopogtat ná­lam. — Nem ismerhetek minden bácsit — mondta a gyerek és illedelmesen elkö­szönt. Most már nagyon szerettem volna dol­gozni, de alig tíz perc múlva kopogott az ajtómon egy egész általános iskolai osz­tály: — Naptár van? Nem volt. Kopogtak a másik ajtómon is: — Naptár van? Már el is felejtettem, hogy mit akartain írni, az előbb, különösképpen, amikor a „nincsre” meghallottam a választ: — Hazudik ez a bácsi... Kinéztem utánuk az ablakon. Az utcán állt az előbbi csupa kedvesség ^felderítő”. És üvöltötte a kérdést: — Naptár volt? És végre dolgozni kezdhettem.’ Igaz valami mást. Arról írok, hogy naptár van-e? Közben eszembe jut az egy hete nem látott lányom, aki maid a nyakamba u ik. összecsókol és és megkérdezi: — Naptár van? Kérem az ismerőseimet: küldjék el ne­kem felesleges naptáraikat, ugyanis Jön majd a lényem csztájya is: — Naptár van? Nincs, de félek azt mondják, hogy zudik a bácsi. m B. G. -*

Next

/
Thumbnails
Contents