Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. december 21. l£Íá$finegar.bi, 'ISLAMABAD* I Sialkot mmr aráctii, Tengeri ütközet Ahmedabad .Chittagong .Calcutta;* KATONAI ERŐVISZONYOK INDIA fpAKISZTAI ÉLÓ E»ó (Fű) aaoooo ) 392000 HAKCKOCSKOB) 1450 . I «70 TÍJZÉRSÉO (LÓVE0 DB» 30C0 I «00 LÉsiaeótsEPOióeéP db» €C5 I 2G5 ■Bombay'-ARAB-TENGER­Az indiaiak által iétesítött tengeri blokád öangslorei irtangpur^ 'MI sy,het­PAKISZTÁN (K) DACCA Comilii XÜÍ cSVLOf: lessore Chandpur Calcutta imritsarj f Uj helyzet a hindusztáni szuhkoniinensen r A hacfcsrtályotc száma és eíMyetkaúése a hábonl éléit Az Indiai támadások irány* ■*=4222 A pakisztáni támadások Irány* A Indiai bombatámadások célpontjai Pakisztáni bombatámadások célpont]» »ni: /*' fazilka*'1 / ■A * / t/r^* DELHIÉI L e „ •S I ‘ * : ■ . . . . . ^ . .»>------JA C T A j:í: ^^j^xx :'*;*x--­: y:x —— r, % f í •*.*!! i — n* ISLAMABAD I Á'.:- -SB; ­n ® |)\:.;:Srinagar.: — Rawalpindi: :.':,^Hdíxkcc>i~'kotlTi.:1- |. Chamba *S ialkot*ji?jbj p ?'v' a^k Vl Lahore ^ ‘Hb. A 's<bw>TFero7enore * *1 < 1971. december 16-án megadták magukat a pakisz­táni kormány Kelet-Pakisz- tánban harcoló csapatai, Dacca elesett. Az elmúlt év végén került ismét Pakisztán a v.ilágköz- vélemény érdeklődésének középpontjába. 1970. decem­ber 7-én Pakisztán történe­tében első ízben rendezett választásokat a nyugati or­szágrészben az Ali Bhutto vezette Pakisztáni Néppárt, Kelet-Pakisztánban pedig Mudzsibur "Rahman sejk Avami Ligája nyerte meg. Mudzsibur Rahman győzel­mét programjának köszön­hette. amelyben a földrefor­mot, a bankok, a biztosító- társaságok, a juta- és gya­potkereskedelem államosítá­sát hirdette meg. Követelte a nemzeti jövedelem újra­felosztását Nyugat- és Ke- let-Pakisztán között. Az or­szágrész társadalmi és gaz­dasági problémáit Pakisztá­non belül, nagyobb autonó­mia , biztosításával kívánta megvalósítani. A nemzetgyűlés megnyitá­sának 1971. március 3-ról március 25-re történő elha­lasztásának hírére, Kelet-Pa­kisztán élére kinevezett ka­tonai adminisztrátorok ellen a lakosság általános sziláik­kal és tüntetésekkel tiltako­zott. Március 15-én Mudzsi­bur Rahman lett a kelet-pa­kisztáni közigazgatás irányí­tója. Március 26-án felolva­sott függetlenségi nyilatkozat szerint „létrejött a bengál nemzet szuverén népköztár­sasága.” A hadsereg átvette Kelet-Pakisztán ellenőrzését, hadjárat kezdődött az „au­tonómisták” — lényegében az egész bengáli nép ellen, fegyveres ellenállás 1 bonta­kozott ki. Március 27-én fudzsibur Rahman sejkét e tartóztatták, rr egindult a engáliaiak Indiába való me- ■ iekülése. Április 12-én megalakult i Bangla Desh (Bengál Ha­si ideiglenes kormánya. Áp- ilis 17-én kikiáltották a Bangla Desh Köztársaságot. Június 12-én már 4,2 mil­lió volt, a táborokban a ke­let-pakisztáni menekültek száma. Kolerajárvány tört ki. (A menekültek növekvő áradata nagymértékben ve­szélyezteti Indira Gandhi ez év tavaszán meghirdetett gazdaságfejlesztési program- ramját.) Augusztus 11-én megkez­dődött Mudzsibur Rahman sejk pere, amit később el­napoltak. November végére a menekültek száma megkö­zelítette' a 10 milliót. India és Pakisztán határán a fegy­veres összetűzés egyre he­vesebbé vált. A kelet-pa­kisztáni gerillamozgalom megerősödött. December 3- án Pakisztán bombatáma­dást hajtott végre indiai városok ellen. December 6- án India elismerte a füg­getlen Bangla Desh-t. — TERRA — EGYÜTT KELL CSELEKEDNÜNK! AZ ALKOHOLIZMUS ELLEM KÜZDELEM — AZ IDEGORVOS SZEMÉVEL Kérdéseinkre válaszol DK KARDOS GYÖRGY osztályvezető főorvos Az alkoholizmus „oka” nem az alkohol, mint ahogy íz elhízásé sem a táplálko­zás, a válásoké sem a házas­ság, a gázolásoké sem a köz­lekedés. Jóllehet azt, aki nem közlekedik, nem léhét elgázolni; az. aki nem nő­sül meg. nem fog elválni; az, aki nem eszik, nem fog meghízni és az, aki nem fo­gyaszt szeszes italokat, so­hasem lesz alkoholista. Er­ről a témáról tettünk fel néhány kérdést dr. Kardos Györgynek, az ' Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet alkoholelvonó és munkatherápiás osztálya ve­zető főorvosának. — Hogyan alakul ki az iszákosságból az alkoholiz­mus? — Az adott társadalom ivás-normái az alkoholizmus betegség elhárításában „jár­ványos” elterjedésében meg­előző, illetve „kórokozó” sze­repet játszanak. Ott, ahol a közvélemény csak a mér­téktartó — étkezéshez, csa­ládi körhöz, alacsony szesz- tartalmú italokhoz kötött — fogyasztást fogadja el, s elutasít mindenféle vissza- • élést, csak kevesen kockáz­tatják meg a rendszeres és «értéktelen fogyasztást. Ezúttal nem kell a példá­ért messzire mennünk. A ni közvéleményünk ivás- lormái is ilvsnek — a nők- e nézve. Ezért nálunk is iz-tizenötször kevesebb a nőbetegek, mint a férfiak száma. S az alkoholizmus az ő körükben Korántsem ter­ed olyan mértékben, mirt i férfiak között. Igaz. ■av a beteaforaalmi adatok .erén tájékozó Mar, közhie­delem szerint nagyon sok az alkoholista nő; a tények ónban mást mutatnak Ez azért van így, mert az em­berek az ittas nőket észre­veszik és megjegyzik, az it­tas férfiakat nem, Végül ott, ahol a közvéleménynek laza és szabados, elnéző és előre nem látó ivás-normái van­nak, olyanok, amelyek a minden , ésszerű mértéket megcsúfoló ivászatnak sza­bad folyást engednek, Nép­betegséggé (azaz a lakosság több mint egy százalékára kiterjedővé) válhat a min­dennapos iszákosságból adó­dó alkoholizmus. Megi.-t néni kell a példáért messzire menni; ez vonatkozik ná­lunk a férfiakra. — Melyek a legmarkán­sabb ismertető jelei az al­koholizmusnak, mint beteg­ségnek? . — A szeszes italok fo­gyasztása, sőt a velük visz- szaélő fogyasztás sem vezet szükségszerűen alkoholiz­mushoz. A rendszeres fo­gyasztóknak csak egy része, 5—10 százaléka válik alko­holistává. Olyan beteggé, ak: az ivást abbahagyni nem tudja, ha egyszer elkezd in­ni, s minthogy az ivást és az ittasságot ellenőrizni sem képes, addig iszik, amíg le nem részegszik. Más szóval, az alkoholista rendszeresen és mértéktelenül ‘.szik, mi­után a szervezetében rejlő anyágcserezavarok és alko­hol-függősége miatt egyebet nem tehet. A rendszeres fogyasztók többsége „egyszerű” iszákos marad, azaz olyan fogyasztó (és nem beteg!), aki az adott társas környezet ivás-nor- máiná! többször és többe' iszik holott másként is te hetne. ha akarna, ö azon­ban „kitart” a hol ilyen, hol olyan mértékű, minden­napos fogyasztás mellett. mert szeret inni, azután meg is szokta, igénytelenségéhez képest marad is elég ideje és pénze a társas ivásra, amivel minden emberi kapcsolatot és közösséget pótok — Milyen körülményeit vezetnek a rendszeres iszá- kossághoz, az alkoholizmus­hoz? — Mielőtt erre válaszol­nék utalni szeretnék vizsgá­latainkra, amelyekből kitűnt; a társadalom legveszélyezte­tettebb rétege a fiatal mun­kásoké, akik korán „felnőt­té”, azaz önállóan és viszony­lag jól keresőkké válnak, tehát elég sok szabad idejük és pénzük marad az ivásra. (Minthogy, egyiket sem óhajtják másra, többre, jobbra fordítani). Ami a kérdést illeti, azt válaszolhatom, hogy á fér­fiak között többnyire a rend­szeres ivásra késztető és szoktató társaslélektani kö­rülmények („velük tartok én is”, „csak nem maradok el a haveroktól” stb.) ve­zetnek mindennapos iszákos- sághoz és ezen át az alko­holizmushoz. Az esetek egy­ötödében a szeszes italok rendszeressé váló, azaz visz- szaélő fogyasztását ..fel ki bajok” ellenszereként alkal­mazzák. — Mi következik mind­ebből? ' — Mindenekelőtt az, hogy az alkoholizmus elleni küz­delem ismert jelszava: „az alkoholizmus betegség”, ép­per a fogalmak és teendők tisztázása érdekében meg­szorításra szorul. Arra a ki­egészítésre, hogy az iszákos- ság még nem alkoholizmus. Más szóval, az alkoholizmus megelőzése: az iszákosság elleni küzdelem, ami első­sorban olyan közvélemény kialakítását igényelné, mely a szeszes italok fogyasztásá­val történő mindenfajta visszaélést, kártékony nem­törődömséget és ostoba el­nézést elítél, beleértve a "szeszes italoknak a túlfo­gyasztására számító túlkí­nálatát és túltermelés is. Minél több embert te­szünk ki az iszákosságra szoktatás kockázatának, an­nál nagyobb lesz az alkoho­listák száma is. Az alkoho­lizmus elleni küzdelem nem szorítkozhat az alkoholisták elleni küzdelemre. Sőt, min­den célirányosnak ígérkező módszert be kellene vetnünk az iszákossághoz vezető mér­téktelen fogyasztás vissza­szorítására és kordában tar­tására. Gazdasági és admi­nisztratív rendszabályoktól sem szabadna borúlátóan viszolyognunk. Ahogy ezek nem helyettesíthetik a köz­vélemény átalakítását. az utóbbi sem helyettesítheti ezeket az intézkedéseket, amelyekkel a jelenlegi, va r a „tegnapi” szinten kellene és lehetne tartani az ivást. Immár nincs az életnek olyan területe (a sporttól a család- és ifjúságvédelmi kérdéseken át a tüdőgümő- kór f elszámolhatóságáig), ahol ne égett volna a kör­münkre az alkoholizmus-be­tegség kockázatával felelőt­lenül játszó, túlzott italfo­gyasztás. S minthogy az al­kohol-probléma megoldása nem az „ellenanyag” felfe­dezésétől és a „védőoltások” bevezetésétől nigg, tőlünk — orvosoktól — aligha várhat a társadalom többet, mint a baj megállapítását. Következik: Lázár György nyilatkozata Nagyteljesítményű klímaberendezések A légkondicionálás több iparágban L termelés elen­gedhetetlen feltételévé vált. Javítja a munkakörülmé­nyeket és hozzájárul a jó minőséghez. A harkovi „Kondicionyer” nevű gép­gyár nemcsak a Szovjetunió vállalatainak, hanem Indiá­nak, az Egyesült Arab Köz­társaságnak, Iraknak, Cey­lonnak és más országoknak is szállít. Üj korszakot jelentenek a szovjet légkondicionáló be­rendezések fejlesztésében a Fiat cégtől vásárolt Volga­menti autógyár rendelés készült, teljes egészé' fémkonstrukciójú kész' kék, amelyek 240 ezer k méter tiszta levegőt kép> szolgáltatni óránként. A közeljövőben a Szov unió megkezdi a 320 és ezer köbméter teljesítmé egyedi légkondicionáló rendezések gyártását. A ( jesítmény növelésével ke sebb hely kell a légkondv náló berendezések feláll'" sáhpz, csökken a bérén ’ zések ára és üzemek«' költsége is, Nagyszilárdságú alumínium Az alumíniumot érthető okokból „szárnvas fémnek” nevezik, amellyel a fém speciális jó tulajdonságait igyekeznek kihangsúlyozni. Az alumínium szilárdsága azonban az ötvözés és a porkohászati módszerek al­kalmazása ellenére elmarad az acél szilárdságától. A Moszkvai Replőipari Tech­nológiai Intézet tudósai szo­katlan módon igyekeztek növelni, az alumínium szi­lárdságát*— a vasbetongvár- táshoz hasonlóan erősítő bordákat ágyaztak be az alumínium alkatrészekbe. A bordákat 0,2—0.8 milli­méter átmérőjű rozsdamen­tes acéldrótokból készítették. A huzalt és az alumínium­lemezeket felhasználás el gondosan előkészített' acetonrial tisztították m az érintkező felületeket acéldrótot pedig sósavval marták, majd forró levegő áramban szárították. Ezután a megfelelő módon mesle kercselt alumíniumlemezekf kötegekbe szerelté^. A kötegeket 400 °C-or hengerelték, amelynek sorT a merevítők megbízhatóin megkötöttek a lemezekhez A hengerlés után hőkezeié következett. Hasonló módőr táblák, lemezek, szalagok sőt különböző profilok is előállíthatok. A vizsgálatok szerint a szilárdító acéldrói mennyiségétől függően az alumínium szilárdsága né- hányszorosára nőtt. Fékezés — örvényárammal A rakománnyal teli pót­kocsis teherautókat, az egy­re növekvő méretű kamio­nokat síkos úton, vagy lej­tőn nagyon nehéz „megfog­ni”, lefékezni. A motor fé­kező erejének kihasználásá­val és a hagyományos dob­A Telma-féle örvényára- mú fék egy sor elektromág­nesből és két hűtőbordákkai ellátott lágyacél tárcsából áll. A hátsó tengely által hajtott tárcsák a tekercsfe­jek előtt forognak. E teker­csek fékezésekor tápáramot .... ,*»■«; fék használatával nem min­dig lehet biztonságosan megállítani _ a lendületben levő hatalmas tömeget. Va­lószínű viszont, hogy a fran­cia szakemberek által ter­vezet: örvényáramú fék a jövőben v megoldja ezt a problémát. Kockázatos évek kapnak a dinamóról, vagy az akkumulátorról, ennek hatására forgást gátló ör­vényáramot keltenek a tár- ‘ Csákban. A „felemésztett” mozgási energia az örvény­áramú fékben hővé alakul át. így fékezéskor a forgó­részek hőmérséklete rövid ■ «in-sso °r * eléri. A francia országos közle­kedésbiztonsági szervezet 7 ezer esetet vizsgált meg. hogy megállapítsa a.valószí­nűség szerint milyen korú gépkocsivezetőknél áll fenn a legnagyobb, illetve a leg­kisebb baleseti kockázat. Az átlagosnál 48 százalék­kal gyakrabban okoznak balesetet a 18—24 éves vt­c.,.k Ez a 25 H éves gép­kocsivezetőknél az átlag 90 százalékára, a 35—44 éves vezetőknél pedig az átlag 80 százalékára csökken. Ezután a balesetveszély úiból nő. 55 -64 éves vezetőknél az átlag 95 százalékára emelke­dik míg a 65 éven felüli ve­zetők kockázata az átlagnál 34 i.•' ■-’■’r'LrVql Hamisított kábítószerek Az illegálisan terjesztett kábítószerek gyakran nem az ígért hatóanyagot tartal­mazzák. Előfordul az is, hogy a szer hatása a várt­nak éppen az ellenkezője. A tnichigani egyetem diákjainál talált kábítósze- / rek mintegy 50 százalékánál olyan mérgező anyagot ta­láltak, amelyeket kizárólag emrerszabásó majmok és más állatok elkábít á-ára leni sze» nagyobt ligja embti nél halálos lehet. A kábítószerek hamisítá­sával nemcsak a vásárlónak, hanem az orvosnak is szá- molniok kelL Előfordulhat ugvanis. hogv páciensük más hatóanyagú szert vett be, adott be magának injek­ció formálóban vagv szívott, mint amit rosszulléte okául iói-it v.« nen kéozeL

Next

/
Thumbnails
Contents