Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

1971. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kis beruházás — nagy veszteség Eredményes nj évet kezd-e a GVM szolnoki gyára a hőkezelő kemencévé* ?-Az alcímben foglalt kérdés jog szerint már tavaly ilyenkor időszerű lett volna. Gyakorlatilag azonban föl sem merült az érdekeltek körében, mert képtelenség lett volna igennel válaszolni rá.^ Esztendő múltán sem lehet magabiz­tosan eldöntenie a beruházó-üzemeltetőnek, hogy számol­hat-e a 9 millióba kerülő étesítmény üzemebe vételével január elején. Amiről szó sem lehet A beruházó a Ganz Villa­mossági Művek (GVM), az üzemeltetők pedig a szolnoki hegesztett gépszerkezetek gyárában dolgozók lesznek. Régóta szívesen lennének is már, ha a Kohászati Gyár- építő Vállalat jóvoltából működtethetnék a kemencét. Ezáltal havonta több tízezer forintot meg is termelhettek volna. A KGYV jóvoltáról azon­ban szó sem lehet ez ügy­ben. A több havi termelési értékveszteség ugyanis ezt a céget terheli — immár mil­liós nagyságrendben. Meg is érdemelné, hogy ilyen tétel­ben téríttessék meg vele azt. Piti ügyként törődött —• nem túlzás, hogy kezdettől fogva — szolnoki kötelezett­ségeinek teljesítésével. Becsurog itt, átcsöpög ott •— bizonygatták a kohászati gyárépítők — ahelyett, hogy a feladatuk teljesítéséhez kezdtek volna. Hónapok tel­tek, hónapok múltak, a fö­démszigetelés már rég meg­volt, amikor — jócskán az őszben — építeni kezdték a kemencét. Akkortájt — jog szerint — már az üzemi pró­bákra kellett volna készül- getniük. — Mennyiségileg karácso­nyi ajándékként átadjuk a kemencét — biztatták a be­De bizonyítsuk is, miért kezdettől fogva? Első válto­zatban olyan szerződést kö­tött a beruházóval, hogy a tervben előírt kemence-ala­pon, mint munkaterületen hozzálát a kivitelezéshez. Amikor ezt jogszerűen át­vette, egyszeriben „rájött’, hogy a puszta betonalapon mégsem kezdheti el a dol­gát, mert a fundamentum fölé tető is megkívántatik az eső elleni védelem okából. Erre hivatkozással — s egyúttal előfeltételként való megszabásával — kérte a hő­kezelő kemence átadási ha­táridejének a múlt év utol-' só napjára történő halasztá­sát. Az 50 milliós beruházás­sal épülő nagycsarnok egy részét alkotó kemence fölött a födém tavaly tavasszal ké­szen állt. ruházót, amikor már-már a próbaüzemre is sort kellett volna keríteni. Újévi meglepetésként vi­szont bejegyzésekkel álltak elő: „nincs földgáz, nincs hűtővíz, nincs villamosener­gia” — így szólt a beruhá­zási naplóban rögzített hi­vatkozásuk. Mindez ok volt a huzavonára. Miután ez év ápfilis‘elején a beruházónak sikerült minden akadályt el­hárítania, több mint három hónapig nem „ért fá” a KGYV a próbaüzemelés megkezdésére. Próbaüzem lucaszék-módra Augusztus elején azonban abnormális tényezők „ját­szottak be” a számításba. A többi közt egy váratlan rob­banás, mennyezetomlással, amelyet természetesen újjá kellett építeni. Ilyesmivel is járhat, ha az üzempróbákat és a próbaüzemet egy füst alatt akarják letud­ni — ahogyan a kohászati gyárépítők gondolták. Mit sem okulva e kudarc­ból, a még üzempróbának alá nem vetett műszerauto­matikai berendezéssel, októ­ber 19-én ismét megkezdték a próbaüzemet. Ez három szakaszból áll. A 3. legfőbb szakaszt éppen Luca napján, december 13-án indították, miután Kosik László a siker reményének hangot adva, az említettekről tájékoztatott. Október 19 óta immár két hónap telik el, mire az üzembe helyező reménye beválik vagy meghiúsul. Ha beválik, azután kerülhet sor a létesítmény műszaki át­adására. Ezalatt sok ható­sági szerv előírásainak kell megfeleljen a kemence ah­hoz, hogy a szolnokiak meg­kapják rá az üzemelési en­gedélyt Jövőre — a január 1-től előírt tervkötelezettségük szerint — tízmillió forint termelési értéket kellene elő­állítaniuk a feszültségcsök- kentő-hőkezelő kemencével. Fogas kérdés, hogy meghoz­za-e ezt az eredményt az új esztendőben az új létesít­mény. Nagyon ideje lenne már — az eddig felszámít­ható több milliós veszteség után. .jdil:"::'"- m. t Karácsonyi „ajándék*4 lesz A magyar-szovjet timföld és alumínium­ipari egyezmény a megvalósulás utján A magyar—szovjet tim­föld és alumíniumipari egyezmény új lehetőségeket teremt bauxitkincsünk hasz­nosításához. Szűkös energia- forrásaink a Szovjetunióval kötött egyezmény nélkül nem tennék lehetővé a „ma­gyar ezüst” termelésének hatékony fokozását. Az egyezmény megkötése óta megkezdődött az erőteljes fellendülés a bauxitbányá­szatban és a timföldiparban. Az egyezmény feltételei végrehajtásának hazai kulcs- beruházása az Ajka II. új timföldgyár építése. Több mint ,2 milliárd forintos be­ruházással épül a jelenlegi­nél jóval korszerűbb és na­gyobb üzem, amelynek első lépcsős próbaüzemelésére rövidesen sor kerül. Az új üzemben évente 240 000 ton­na timföldet állítanak elő. Számos berendezés üzemi próbája már megtörtént * Az ajkai beruházás minde­nekelőtt a hazai bauxitbá­nyászatban érezteti serkentő hatását. Bányáink jelenleg kielégítik a hazai timföld­gyárak igényeit, eleget tesz­nek az export kötelezettsé­geknek, de erőteljesebb ütemben az ötéves terv kö­vetkező éveiben kezdik meg a termelést Az ugrásszerű növekedéshez már korábban megkezdték a felkészülést 1967-ben indult meg Európa legkorszerűbb bauxitbányá­ja, a Halimba III. kialakí­tása. Ebből a bányából az idén már 200 000 tonna ba- uxitot hoztak felszínre. A beruházás befejezésétől kezdve évente 600 000 tonna bauxitot szolgáltat az új bánya. A jászberényi Kossuth Tsz.-ben az új szarvasmarhatelep lapos részeinek fej­lődését az rts't tmi ’kák alatt nem tudlak elvégezni, A felszabadult gépekkel és von­ulókkal most végzik ezt a munkát. Megyei téli tárlat»1971 Az idei téli tárlat csak­nem teljesen hiánytalan keresztmetszetét adja a Szolnok megyében élő kép­zőművészek alkotó tevé­kenységének. Kiegyensúlyo­zott, nyugalmas kiál­lítás A váratlan föl­fedezés örömteli izgalmá­tól épp úgy megkímélj lá­togatóját, mint a felháboro­dástól. A stílustörekvések az egész mai magyar képzőmű­vészet sokarcú — hovato­vább zaklatott — állapotá­hoz képest aránylag közel állnak egymáshoz. A kiállí­tásbeli különbségek méré­séhez sem szükséges szaka­rás képei hasonló felkészült­séget, de elmélyedőbb, érzé­kenyebb alkatot mutatnak. Ide sorolható még a csak egy vagy két képpel szerep­lő Benke László. Gecse Ár­pád és Vuics Tihamér. Né­mi fenntartással Palicz Jó­zsef is, bár őt részletekbe bocsátkozó, pontos, de me­rev előadásmódja még az al­földi festészetet megelőző tö­rekvésekkel rokonítja. Meggyes László festmé­nyein az alföldiek koloriz- musa valami végsőkig fino­Berényi Ferenc ezúttal ke­veset mutat a tárlatlátoga­tóknak elmélyült művészeté­ből. Kisméretű képekkel, a rá jellemző szigorúsággal komponált rajz- és színváz­latokkal jelentkezik. Ezek egy vagy több nagyobb munka jelentős ígéreteinek tűnnek. A Szolnok megyei tárla­tok nagy erénye a legtöbb vidéki képzőművészeti kiál­lítással szemben, , hogy vi­szonylag bőséges és minden­kor színvonalas szobrászati alkotást mutatnak be. Ezúttal Papi Lajos neve kívánkozik először említés­Mészáros Lajos festményei a téli tárlaton. * dék'nyl lépték; ä színvonal a biztos mesterségbeli tu­dással megoldott, kiforrott stílus jegyű művekkel kezdő­dik. Szerencsére akadnak ja megyében minden kategóri- záló ítéletnek ellenálló erős egyéniségű művé­szek, 9 így a fentebb el­mondottak csak laza álta­lánosságban vonatkoznak a kiállításra. Azonban így Is kétféleképpen értelmezhe­tők. Elismerésnek, ha a tár­lat nyugalmasságán a ne­mes tradíciók továbbélését értjük, de kifogásnak, ha a stagnálás jeleit, az úgyne­vezett szalonkép-igény két­ségtelen jelenlétét helyezzük előtérbe. A kínálkozó alter­natívát talán korai lenne rpég eldönteni, s egyetlen tárlat anyaga különben sem meggyőző bizonyíték, de a kérdés már évek óta a leve­gőben lebeg. Reméljük, kép­zőművészeti életűnk képes lesz az aggodalmakat elosz­lató megújulásra. A tárlat anyagának mint­egy háromnegyed részét ki­tevő festmények többségén az alföldi festészet legszelí­debb hagyományai uralkod­nak. Zagyva- és Tisza-part, elhagyott falusi utcák, re­alista portrék és életképek. múlt’ panteísztikus lírává szelleműit át. T Ernyedten ködlő lilás, szürkés, zöldes, vörhenyes színek puha gom­bolyagába burkolja témáit. (Őszi napsütés, Kertben, Fa­ültetők), mintha nem Is ecset, hanem a légkör vib­rálása alakítaná vásznait. Hasonló erények jellemzik Fazekas Magdolna munkált i Kállai Éva. Szabó Lász­ló portrészobra. Ugyancsak vérbeli kolo­jól komponált csendéletek. Múltidéző témák, jól bevált formai megoldások, csak­hogy az alföldi festészet leg­jobbjainak szociális tartal­mát, sorssal birkózó indula­ti töltését hasztalan keres­sük. pedig munkásságuknak ezek az elemei kívánnak leginkább folytatást. Ennek az irányzatnak volt művelője a nemrég elhunyt Mészáros Lajos. Finom női portréja, kiegyensúlyozott tájképe és csendélete bizo­nyítják, hogy még ígéretes pálya szakadt meg halálá­val. Ebben a modorban a legrutinosabb, legelegánsabb mester kétségkívül Chiovi- ni Ferenc, rajzbeli fölényes rista, mégis tökéletesen el­lentéte Meggyesnek Baranyő Sándor. Nála a világítóan élénk színek expresszivitása és a sötét érdes felületek­kel való kontraszthatása a kép uralkodó eleme. Ha van ereje fékezni robbanó indu­latát és gondosan megmun­kál minden részletet, mint az ősz vagy az Udvar ese­tében, magával ragadó él­ményt nyújt. A Férfiportré és a Tabáni házak elna­gyoltsága viszont hiányérze­tet kelt nézőjében. Látszatra kö2el áll Baranyó módsze­réhez Bényi Lászlóé, a szolnoki tárlatok állandó vendégéé. Csakhogy az ö színei motiválatlanul har­biztonsága. hangulatteremtősognak, nincs mögöttük ér­készsége töretlen. Sáros And- -• te a szobrászok közül, öreg­asszony-portréja •- ' drámai egyszerűségű megmintázása egy munkától, szenvedéstől cserzett, mégis belső mele­get sugárzó arcnak. Marx diógyökérből faragott fej­szobrának kupolás dombo- rulatú homloka, a haj és szakáll terebélyes tömbje, a tekintet szigorúsága a te­remtő gondolat és a férfias erő apotheózisát sugallja. A szélben című leányfejen, az erezett fekete kő tükrösre csiszolt és rusztikusra ha­gyott felületeinek találkozá­sai arról vallanak, hogy a művész az anyaggal és a természeti erőkkel szinte azonosulva alkotta meg mű­vét * Szellemesek és dekoratf- vek Nagy István gótikus ih­letésű kompozíció, a Pelikán és a Sárkány. Szabó László keresetlen egyszerűséggel fe­jezi ki a hősiességét Fodor Ferenc portréján. Kállai Éváról készült. vörösmár- vány portréja, akárcsak Si­mon Ferencé Hetényi pro­fesszorról, inkább csak kor­rektül megoldott feladat. Si­mon Ferenc kisebb munkái­ban (öcsi, Halvivő. Mosako­dó) lényegesen több a plas?- tikai lelemény. Sajnálatos, hogy ál grafi­kát Gácsi Mihály majdnem egvedül képviseli. A Fizikai kísérletek című linómetsze­tének keserű filozófiáját és Dürer-parafrázisának hetyke humorát már méltattuk a Néolapban. Rajza! a virtuo­zitás és a jellemábrázolás mintái. Nagy kár, hog7 az országosan is egyre nagvobb figyelmet keltő Sáros And­rás Miklós csalt két parányi — noha a maga nemében tökéletes — rajzzal van je­len. A Damjanich Múzeumban bemutatott tárlat áttekint- -gaui uba uesopuöS u... rendezve, zelroi fedezet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents