Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

1971 december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 pXrtoktatXs Marxista—leninista középiskolák Szolnokon Szolnokon több mint tíz­éves hagyománya ‘van a marxista-leninista középis­kola oktatási formának. A középfokú oktatás iránti ér­deklődés egyre nő, az idén például 800 jelentkező volt. Ez arra késztette a városi pártbizottságot, hogy növel­je a résztvevők számát. Az idén 23 osztályban ötszáz- negyvennégyen tanulnak., A résztvevők fele párttag, egy- harmada nő, egynegyede pe­dig fizikai dolgozó. Az idén két mezőgazdasági jellegű osztály is ■ indült a Lenin Tsz-ben és az állami gazda­ságban. A nagyobb üzemek­ben önálló osztályok működ­nek, a kisebbekből öszevon- ták a tanulókat. Képzett propagandisták Nyilvánvaló, hogy a meg­növekedett létszám több ok­tatót igényelt Szolnokon hu­szonhét propagandista tanít ezen az oktatási formán, kö­zülük négyen vezető pro­pagandisták, a többiek osz­tályt vezetnek. A törzsgárda kialakult, dr. Szlama Fe­renc, dr. Majoros Károlyné, Erdei Katalin* Vas József- né — és mások — több mint tíz éve sikerrel látják el fel- adataikait. Seres Lászlóné, a propaganda és művelődési osztály munkatársa .— maga Is tanfolyamvezető — mond­ta: az előadók szirite vala­mennyien egyetemet, főisko­lát végeztek, továbbá a marxista-leninista esti egye­temen vagy szakosítón ta­nultak, tehát megfelelő kép­zettséggel rendelkeznek. A munka a kiválogatással w kezdődik A propagandisták munká­ja még a nyár elején .— a hallgatók kiválogatásával kezdődött, hisz a túljélent- kezés miatt mindenkit nem tudtak felvenni. Beszélget­tek a hallgatókkal, megis­merték előképzettségüket, meggyőződtek arról, hogy önként jelentkeztek, vagy „beiskolázták” őket. A városi pártbizottság a nyár folyamán az esti egye­temre jelentkezők részére — fakultatív alapon —, a fel­vétel elősegítésére kéthetes előkészítő tanfolyamot szer- . vezett. A tanfolyamon a kö­zépiskolák propagandistái tartottak előadást, konzul­tációt, filozófiából, politikai gazdaságtanból és a munkás- mozgalom történetébőL Si­kerrel, mert harminc fi­zikai dolgozóból huszonki­lencet felvettek az esti egye­temre és eddig csak hárman hagyták abba közülük a ta­nulást. A középiskolai osztályok összetétele rendkívül válto­zatos. Lakatos, pedagógus, szocialista brigádvezető és mérnök is akad közöttük. Nyilvánvaló, hogy előkép­zettségük is eltérő. A be­szélgetés során az egyik tan­folyamvezetőtől hallottuk: a pedagógusok között koráb- ' ban olyan nézet volt, hogy , többet nyújt az esti egyetem, ezért inkább oda pályáztak. Most már látják, hogy a középiskolai tananyag sem könnyű, s a tanfolyamnak tekintélye van. A foglalko­zásokat hetenként egyszer, este tartják, hiányzójuk ed­dig még nem volt. Z§úfolt tananyag- A beszélgetés során szinte valamenyi propagandista szólt a. tananyag zsúfoltsá­gáról. A foglalkozásokon sok nehézséget okoz az alapfo­galmak tisztázása, emiatt el­kedvetlenednek, biztatni, se­gíteni kell őket, hogy tovább tanuljanak,. ..A, propagandis­ták tankönyvét Vettek elő a • zsúfoltság bizonyítására. A .-.tőkés kizsákmányolást a tankönyv mindössze fél ol­dalon tárgyalja, s tőmonda­tokban fogalmaz, e. bonyo­lult kérdésről. Csupán a tankönyvből nehezen értené meg a hallgató e témát. Vas Józsefné és mások véle­ménye szerint erre legalább három foglalkozást kellene. Jó lenne, ha a tankönyv szemléltetne is. A propa­gandisták ezt térképpel pó­tolják és a napilapokból, fo­lyóiratokból kiegészítő cik­kek, tanulmányok elolvasá­sát ajánlják hallgatóiknak. Egyöntetű volt a propa­gandisták véleménye: he­lyes lenne, ha a középisko­lai tanulmányi időt két év­re emelnék. Ezáltal nagyobb lehetőség lenne az elmé­lyültebb tanulásra. Érdeklődés a munkahelyek' roi A középiskolába a mun­kahelyi gazdaságvezető és párttitkár ajánlására veszik fel a hallgatókat Ez köte­lezettségeket is hárít rájuk, ellenőrizniük kell javasolt­jaik tanulását. Erre több jó példát soroltak a propagan­disták. Fülöp Ferenc példá­ul a járműjavítót az ER- DÉRT-et és a GANZ Vill-t. Mások az ÉPSZERT és a Volán 7-es számú vállalatát említették. Szó esett az osztályozás­ról is. Többen elmondták, hogy az indexből hiányzik a foglalkozások heti ellen­őrzési rovata és jobban ösz­tönözne az, ha a „megfe­lelt „nem felelt meg” osztá­lyozást tovább differenciál­nák. Jó lenne, ha a kiváló eredménnyel végzettek fel­vételi vizsga nélkül mehet­nének az esti egyetemre. A marxista-leninista kö­zépiskolák irányítója a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatósága, melynek tanári kara havonkénti előadással, konzultációval segíti a propagandisták munkáját. A szolnoki tanfolyamok munkája zavartalan. A pro­pagandisták lelkiismeretesen készülnek a foglalkozásokra, a hallgatók pedig .már egy kis izgalommal várják a ja­nuári beszámolókat. Máthé László Nagyszámú résztvevő, színvonalas kórusművek Sikerrel atárult Szolnok megye országom pályázata A családi és társadalmi ünnepek rendezvényei iránt egyre nagyobb a társadalmi igény. Így természetes, hogy fokozott mértéKben jelent­kezik a kereslet az ünnepi alkalmakhoz illő zenei mű­vekre színvonalas alkotá­sokra. Ennek a jogos társa­dalmi keresletnek a kielégí­tése az ünnepek szervezését és rendezését vállaló állami és társadalmi szerveknek fo­lyamatos gondot jelent Szol­nok megye, amely már ed­dig is több kísérletet tett— eredménnyel — az országo­san jelentkező gondok eny­hítésére. most újabb kezde­ményezéssel adta jelét segí­tőkészségének. — Jelentős anyagi áldozatok árán, kö­zös összefogással a Szolnok megyei és városi tanács vb művelődésügyi osztálya, a szakszervezetek megvei ta­nácsa, az ebben az éviben létrehozott szol-oki Csa1 >di és Társadalmi Intézet, vala­mint a KOTA mérvéi szer­vezete november 25—i határ­kővel nályá-mtet hivdo+ett ■>lvan kérusmijuek me-"'á- -ára. ameivek 70— o; m--ol- ' '«ti eprire T-«5 n+ V if q a p t**— n-to+é^ »7 p<*v£V) ecr,1*c|i és 'áf«,cisinn' íi-nenek hangú-: '••tát, továbbá az előadásuk.-ovesséeéf talrin+v» főként ikamarakórusok előadói le­'őapimihez igazodnak. Tináén várakozást '«lu'múlt Minden várakozást felül­múlt a pályázat eredménye. Mind a pályázók számát te­kintve, mind pedig a bekül­dött pályamunkák színvona­lát mérlegelve. Szám szerint 44 kórusmű érkezett a fel­hívásra; a legtöbb a fővá­rosból, de szép számmal akadnak pályázók a vidéki városokból is. így Szegedről, Miskolcról, Pécsről, Kecske­métről is érkeztek pálya­munkák. — Természetesen a meghirdető megyének is vannak képviselői a pályá­zók között. De érkezett kó­rusmű Jákfól, Hajdúnánás­ról. és a dunántúli Zamárdi- ból is. A pályaművek bekül­dői sorában ott tál álluk a kéni=’’"od'>1om róni. ismert műv°lőit is. rrVd'bil Rossa Frnőt. T óránd Istvánt, — a Iis7*--df’qs Balázs Árnádot, aki főbb k^rnsrrmvet ’S kom- po-*lt a szelnek] pálv^-mt- ra és movm—didink a leg­jobb. fnrqhot-^ó kd-n-v—otők is; fev példdp] a rvéb-ézók közölt s—^rpr.pl a rb-ssi Til­l'd Aurél, az A — m-l-er-r--1ÍS d*'-1'-— Z.rnl VHf-pf—'Me- pcpk p1 rm-.rtc v—pa— fprq A t-p—p -7'np* + p Pnp» fél- l-or-a—-b*—UCJ p V ,ve- a x a —1 a C „1 ’ 1fp,,éV,V,ó a rvé'véznlr'aV jvvrx pp—ps — k ... zeneszerzők. kőriisvo7p‘ők, hanem köpwf<«-osoV. tanár rnk. népművelők is szép C7*mma1 qyerépelnélf ■ a pá- ■ lyázók között. A pályamunkákat szakem­berekből álló zsűri - bírálta el. elnöke Nagy Olivér, a Ze­neművészeti Főiskola taná­ra, és tagjai közé tartozott — többek között — Makláry József Liszt-díjas karnagy is, ugyancsak a főiskola ta­nára. A legeredményesebb pályázónak Pászti Miklós (Budapest) bizonyult, aki el­ső díjat nyert mind a név­adóra, mind pedig a házas­ságkötésre készült kórusmű­vek kategóriájában. Öt kö­veti a díjazás rangjában Ba­lázs Árpád, aki a névadó ünnepségek kategóriájában megosztott második, a há­zasságkötés témakörében egy harmadik és a szocialista temetés kategóriájában szin­tén egy második díjat mond­hat magáénak. A további dí­jakon — kategóriánként I., II. és III. dílat tűztek ki — Lóránd István fegy II.) Til- lai Aurél (szintén eey II.), Kövecs Imre Hajdúnánás (egy III.), Molnár I,ászló (ha­sonlóan egy III.), végül Tor­nyos Györev. Budapest (III. díj) osztoztak. Jó színvonal örvendetes tényként köny­velte el a zsűri a beküldött kémsművek jó színvonalát. A díjnyertes kórusművek bemutatójára a családi és társadalmi ünnepségek kó­rusainak második országos bemutatóján kerül sor; 1972. ■ májusában, Szolnokon. V. M. Szolnok új városrésze 18 emelet magasból Tervezés az ezredfordulóig Kórház kell Szolnoknak Igazi .^könyvsiker” a 67 oldalas kiadvány; Szolnok megye településhálózatfej­lesztési terve. Megjelenése óta forgatják és vitatják ta­nácstagok, szakemberek, . a megye vezetői. Tegnap dél­után a Szolnokon megvá­lasztott megyei tanácstagok csoportja vizsgálta meg a lávlati tervet. Élénk vita után született meg az állásfogla­lás, melyet Csorna Kálmán, a városi tanács elnöke így összegezett; — A meffye település- hálózatfejlesztési tervének elsfi harmadával egyetértünk, helyesen jelöli ki a telepü­lések fejlesztésének fokát, a jövőben elfoglalt szerepét. Sok megállapításával azon. ban vitába szállunk. Többek között Szolnok várói vonzás- körzetének meghatározásával sem érthetünk egyet. A me­gyeszékhely gravitációja sok­kal szélesebb a tervben fog­laltaknál. Elég csak a már Pest megyébe tartozó Abony közelségére gondolni: napon­ta sok százan járnak onnan Szolnok üzemeibe dolgozni. Velük is számolni kell mind az ellátást, mind pedig a be­költözést illetően. Erről azon­ban nem szól a terv. — A jelenleg középfokú központnak kijelölt Szolnok­nak 1985-re szánt felsőfokú központi rangot és irányító szerepet a település-hálózat­fejlesztési koncepció. E sze­repkör betöltéséhez viszont feltétlenül szükséges az új megyei kórház megépítése, és — amint az a tervben is megtalálható — az új felső­fokú oktatási intézmények létesítése. Patay Árpád, az ÉVM Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgató-fő­mérnöke terjeszti a tanács­tagi csoport véleményét a legközelebbi megyei tanács- . ülés elé. Már eddig is több Patay Árpád igazgató­főmérnök bizottságban volt módja vé­leményét elmondani a jövőt dokumentáló tervezetről. — A tanácsülésen is azt mondom majd, amit eddig is hangoztattam: a terv reá­lis alapokra épül, s első har­madával egyet is lehet ér­teni. Ami azonban a jövőbe mutató statisztikai részt il­leni, úgy gondolom illuzóri­kus számokkal dolgozott a terv készítője. A tervezést minden bizonnyal segítő, ám csak a nagy számok törvé­nyére épülő előszámítások nem képezhetik komoly tár. gyalás alapját. A perspek­tíva vonzó, de nem szabad, hogy elragadjon bennünket a valóság talajáról. A tervezet ezt tartalmaz­za a megyeszékhely fejlődé­séről; „Szolnok 1985-ben és 2000-ben felsőfokú központ szerepkörű. Tervezett népes­ségnövekedése 1970-től 1985- ig 20 ezer. 1985 és 2000 kö­zött további 14—18 ezer. így Szolnok népességszáma 2000. ben eléri a 100 ezret és az ország 10 legnagyobb váro­sának egyike lesz, A megye össznépességének jelenleg 14 százalékát, a távlatban mint­egy 20 százalékát képviseli, vagyis minden ötödik me­gyei lakos állandó lakóhelye Szolnok lesz.” P. B. Szakszervezeti kultúrfelelősök tanácskozása Tegnap délelőtt a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében került sor a szakszervezetek megyei kultúrfelelőseinek tanácskozására. Az aktíva­ülés — amelyen részt vett dr. Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője is. Turóczy Ferenc- nének, az SZMT titkárának megnyitójával kezdődött, majd a vitaindító előadás, az SZMT elnökségének a kulturális munkáról szóló határozatára éniilő beszá­moló következett, am elvet Sándor József az SZMT kul­turális. agitóeiós, pronaean- da- és sportbizottságának vezetője tartott Részletesen ismertette a szakc^e'-vez°ti kulturális munka eddigi ki- prr,oiVpHő eredményeit — az ifiú szakmunkások körében végzett művészeti nevelő­munka, a szocialista brigá­A Művészeti Szakszerve­zetek Szövetsgének Gorkij fasori szákházában pénteken írták alá a Magyar Színház- művészeti Szövetség és a Német Demokratikus Köz­társaság Színházaikétól Szö­vetségének 1972—I973-ra vo­natkozó együttműködési mos­dókban egyre erőteljesebben kibontakozó kulturális tevé­kenység, a megyét átfogó különböző sikeres szakszer­vezeti kulturális akciók, stb. — és elismeréssel szólott a megyében tevékenykedő csaknem kétezer propagan­dista és aktivista önzetlen társadalmi jellegű munkájá­ról. A szakszervezetek előtt álló kulturális nevelőmunka számbavételekor érintette az objektív nehézségeket is, amelvek főirént abból fakad­nak. hogy nincs kellő számú és színvonalú művelődési objektum, intézmény a szak­szervezetek birt-'-'h^n. \ beszámoló köznonfi gondola­taként külön Is aláh-Ttq; a sze'-szpr-vezetek általános polRiVai munkájának szer­ves részét i<a-,pzí a szocia­lista szeli-'mfsértVj gzalrszpr­vezeti kulturális nevelő­munka. állapodását. Az okmányt Ka­zimir Károly főtitkár, illet­ve Walter Vogt főtitkár lát­ta el kézjegyével. A megál­lapodás tartalmazza az. együt- működés legkülönbözőbb for­máira vonatkozó elképzelé­seket. A községi tanácsok kezdeményezése; falugyűléseken beszélik meg a tervekei Szolnok megye tizennyolc nagyközségében és ötvenegy községében is „törvényerő re” emelték a tanácsok és szerveik szervezeti és mű­ködési szabályzatát. A do­kumentumokat az állami és társadalmi szervezetek, a ta­nácstagok aktív közreműkö­désével dobozták ki, s azok mpssvemo-őon fi<—,-pi r»mV>e veszik a helyi érdekeket, tö- kéletpsftik a tanácsi szervek az egyéb szervezetek, vMa mint a lakosság kancsolatát Valamennyi szabályzatnak van egy közös vonása: a jövőben rendszeresen, meg­határozott időközökben falu­gyűlést hívnak össze. Fry e"v község vezetői a lakos­sággal együtt kon7u’tái!ák meg az aktuális lrérö<s-'ket A folupvűléspií elé terjesz­tik többek között a tanács közéetávú tervét költs ége­tését. a községi fórumok elé kerül az ipari, kommunális —pioálta'ások feilesztésének '-''-dése vállalat, intézmény. Illetve egyéb társulás alakí­tása. A tanácsok kezdemé­nyezése a lakosság teljes egyetértésével találkozott. EgyüllműköJési megállapodás

Next

/
Thumbnails
Contents