Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
4 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1971. december 16. Göxnöri Endre: Pakisztán; egy tragédia gyökerei PantomimPokolgép Kasmírban Az indiai légierő bombázta Pakisztán egyik legnagyobb városát, Karachit. Képünkön: egy rombadőlt utca. (Telefoto — AP—MTI—KS) • A vallási ellentétek felszítása, a reakciós anatizmus táptalajának megteremtése mellett a felosztás két, mindmáig ható „politikai pokolgépet” helyezett el India és Pakisztán kapcsolatának egyébként is törékeny szerkezete alá. Ezek közül a legfontosabb Kasmir volt, amely az utóbbi negyedszázadban ír, ár kétszer vált Pakisztán—indiai háború okozójává, és ma is a két hadsereg fegyveres szembenállásának színhelye ! Kasmir négymillió lakosú tartomány volt, amely déli részén Pakisztánnal, Keleten a Kínai Népköztársaság részét alkotó és ahhoz a későbbiekben csatlakozó Tibet- tel, északon Sinkiang nevű tartományával volt határos. Emellett a# északi határ egy szakaszán Kasmírt csak Afganisztán területének egy 20—50 kilométer széles csíkja választotta el a Szovjetuniótól. Kasmir ilymódon ugyancsak ideális stratégiai támaszpontot jelentett, de ezen túlmenően volt ír ég egy tulajdonsága is, amely minden intrika és manőver számára is rendkívül alkalmassá tette. Nevezetesen az, hogy a lakosság háromnegyed része mohamedán volt, negyede — hindu — az uralkodó pedig egy reakciós hindu maharadzsa. 4 döntés késett A felosztási rendelkezések alapján a maharadzsa szabadon dönthetett, hogy Indiához, vagy Pakisztánhoz kíván-e csatlakozni. Az uralkodó azonban nem tudott döntésre jutni. Világos volt előtte, hogy ha Pakisztánt választja, hindu létére nem maradhat a trónon. Ha Indiát választja, szárr olnia kell azzal, hogy előbb-utóbb választások lesznek, és akkor lesöprik a hatalomról. A maharadzsa döntése tehát késett. Akkoriban, 1947 őszén még a brit Mountbatten volt India főkormányzója. Ezenkívül Indiában és Pakisztánban egyaránt angol katonatisztek kezében volt a hadsereg irányítása. Ebből nyilvánvaló, hogy a Kasmir-vál- ság irányítói a határ mindkét oldalán tanácskoztak, Londonnal! Az első felvonásként október 24-én Pakisztán területéről „törzsi hadsereg” nyomult be Kasmírba és gyorsan közeledett a főváros felé. Mountbatten úgy határozott, hogy hajlandó „megmenteni” Kasmírt a pakisztáni inváziótól, ha előzőleg a maharadzsa hivatalosan bejelenti a tartomány csatlakozását Indiához. A rémült uralkodó nyorrban aláírta a csatlakozást. (Hangsúlyozni kell, hogy ez a csatlakozás — függetlenül az angol szándékoktól — alkotmányjogilag és nemzetközi jogilag támadhatatlan, miután az 1947-es rendezés elvei alapján áll.) Az angolok célja azonban nem az volt, hogy Kasmírt a maharadzsa döntése alapján a maga egészében Indiának juttassák! Sokkal inkább azt tartották feláda- . tuknak, hogy állandó tűzfészkeket hozzanak létre Pakisztán és India között. így aztán Mountbatten elindította ugyan az indiai csapatokat a pakisztáni betörés visszaverésére — de az angol tisztek utasítást kaptak, hogy az előnyomulást egy meghatározott vonalon állítsák meg. Ez a vonal később a Biztonsági Tanács 1949-es határozata alapján fegyverszüneti vonallá vált India és Pakisztán között. A fegyverszüneti vonal Indiának juttatta Kasmir területének kétharmadát és lakosságának negyedéé- Mindmáig ez a vonal alkotja India és Pakisztán tényleges határát ezen a területen. A gyarmatosítás ebbén az értelemben elérte célját: Kasmir kettéosztásával megteremtette az állandló szembenállás fizikai álapját India és Pakisztán között A vessEfly íelbukkau Más szóval: megteremtette a két hatalmas ország közötti „nyugati-frontot”: azt a területet, ahol minden általános politikai feszültség esetén nyomban felbukkan a fegyveres konfliktus veszélye: (Így történt ez 1965-ben, amikor pusztító háború robbant ki India és Pakisztán között a kasmiri fronton. Emlékezetes, hogy ezt a háborút csak a Szovjetunió politikai közvetítő tevékenysége nyomán tudta megszüntetni a taskenti konferencia.) Kasmir, ez a „beépített politikai pokolgép” a jelenlegi válságban is a konfliktus egyik góca — noha több mint kétezer kilométernyire van a tényleges válságközponttól, Kelet-Pakisztántól. Mindkét fél fanatikusai úgy tekintenek ugyanis Kasmírra, mint olyan lehetőségre, amelynek felhasználásával a másik felet kétfrontos háborúra kényszeríthetik! Az angol gyarmatügyi minisztérium szakértői, valamint az indiai és pakisztáni hadsereget 1947-ben vezető brit tábornokok ebben a vonatkozásban is alapos munkát végeztek. Következik: A KÉT SZÄRNV. Bélyeggyűjtőknek térién érzékeltetik a villódSapporo \ Magyar Posta a 'téli mpia alkalmából — elő- láthatólag december 30-án - nyolc értékből álló soro. ttot ad ki. Az új kiadást öldiák György grafikus- űvész tervezte. A bélyegek :ységes alaprajzának jobb dalán jelképes hópehely, a pporoi játékok jelvényé tható. Baloldalt a külön- )ző téli sportok egy-egy jeleiében gyönyörködhetünk. rajzok általában sötét ttérből emelkednek ki, a ó és a jég birodalmát meszó fények. A Magyar Posta 1960 óta minden téli olimpiáról meg. emlékezett bélyeggel. Az eddigi kiadások kevés mozgással, csak a figura felrajzolásával próbálták a nagy verseny hangulatát kifejezni. Az új bélyegek tervét a lendület jellemzi^ a néző az erő és gyorsaság küzdelmét érzi. Reméljük, hogy a Pénzjegy- nyomda jól kiválasztott színekkel, gondos munkával még fokozza a fény és árnyék különleges hatását, s így filatelistáink az év legszebb sorozatát kapják meg. L’j elnök A gyűjtők világszövetsége (FIP) budapesti ülésén dr. Léon Pütz-öt választotta meg elnökévé. A filatelisták világának legfőbb 'vezel'ije 63 éves. Luxemburgban született, ott is lakik. Az egye. temen gazdaságpolitikával foglalkozott, fiatal korában Németország és Ausztria több nagy bankházában szerzett gyakorlati tapasztalatokat. SiSsill ItA&VABPO^m Ípi cfoócKi; művész — álarc nél'<ül Ott állt a kis, törékeny alak, Marceau, a francia művész, akit a nagy havannai színház nézőserege mint a „világ legnagyobb míme- sét” .ünnepelt. Űjságíróiga- zolványunk felmutatásával bejutottunk a kulisszák mögé és egyszerre csak szem. től-szemben álltunk vele. Most nem volt rajta fehér álarc. — Marceau — kezdtük a beszélgetést — nem gondolja, hogy játéka gyakran tragikus? — Nos, ez az élet. — ön voltaképpen szomorú ? — Nem éppen. Olykor vidám is vagyok. Az élet ilyen: bús, boldog, zavaró^ mint az időjárás, mint a szerelem... — Az ön számára mit jelent a pantomim? —i Megismerni másokat és általában: kapcsolatba kerülni az emberekkel. Az élet túl bonyolult, gyakran nem ismerem ki magam benne és eza játékomban is kifejezésre juttatom. Állandóan azzal kísérletezem, hogy megfejtsem az emberi lélek rejtelmeit. A „BIP” filozófiája Marpeau kubai műsorának fénypontja az úgynevezett BIP: „A modern élet és a jövő”. A BIP voltaképpen mi magunk vgyunk, — mondja Marceau —, akiket rabul ejt a vonatok, repülőgépek, kocsik összekúszált sokasága, megpróbálunk kikerülni belőle, de belezuhanunk valamilyen mély űrbe és megérkezünk az „Örök visszatérés mítoszához”, vagyis, az ember eredetéhez. Ott láthatjuk magunkat majommá változva; a háttérben megjelenik egy meteorit. A BIP elszáguld vele az űrbe. A messzeségben gyermekké változik,' egyre magasabbra és magasabbra emelkedik. — A „BIP” az Ön filozófiáját képviseli? —‘ Ügy vélem, hogy az ember kis pont az űrben, részecske, állandó mozgásban a gépek és veszedelmek között. De ennek a „részecskének” van agya, amivel gondolkozik, ami felviheti a csúcsra, ám letasztíhatja a mélybe is. Az emberi lény a legnagyszerűbb dolog a világon. — Hisz az élet értelmében? — De mennyire! Az élet minden bonyodalmával együtt csodálatos. — Mi inspirálja önt? — Az élet minden mozzanatára odafigyelek és ebből a figyelésből adódnak az inspirációk. Költészet a pantomim ban — Az a benyomásunk, hogy minden alkotása mögött költészet áll; ön lényegében költő. — Nagyon szeretem a költészetet. Hiszek abban, hogy a világon minden költészet, s az ember maga is költői lény. Ezt a költői llényt igyekszem felderíteni és megmutatni valamilyen ,.csodatükör”-ben. Hirtelen mozdulattal búcsút int: kezdődik a „cirkusz”. Marceau egyszemély- ben minden és mindenki. Egymásután pergeti bűvész- trükkjeit, aztán automatává merevedik. Lázadó automatává, amely nem engedelmeskedik az utasításoknakMarceau művészete, kifejezésmódja egyszerűségében rejlik. Soha nincs fölösleges mozdulata. Játékában nagy szerepe van a csöndnek. Kevés gesztussal dolgozik, de azok mind kifejezőek. Feszültséget teremt: csupán a szemöldöke rándulásával, hu- nyorítással, vagy homlokrán. colás sál. — B~ A Bezosztája elterjedése A világhírű Bezosztája búzafajtát §z idén a ^Szovjetunióban nyolcmillió, külföldön további négymillió hektáron termesztették. A Bezosztájánál magasabb hozamú új búzafajtakat — az Aurórát és a Kaukázust — az idén Kubányban összesen 140 ezer hektáron vetették. Mezőgazdasági kutatóközpont Kairóban Kutatóközpont létesült az egyiptomi fővárosban. Az_ új V mezőgazdasági kutatóközpont 600 kutató 3000 asz- szisztenst és technikust foglalkoztat. A kutatóközpont növénytermesztési , intézetében a kutatóknak sikerűn különleges (mesterséges) fény- és nedvességviszonyok között cukornádvetőmagot termeszteniük. Ezt a vetőmagféleséget eddig importálni kellett. Az olasz paradicsomtermelés Olaszországban az idén az. Olasz Statisztikai Hivatal összefoglaló adatai szerint 91 150 tonna paradicsom termett — azaz a tavalyinál kevesebb. A csökkenés 2,3 százalékos, és részben a termőterület csökkenésének tulajdonítható Az idén Olaszországban összesen , 10 622 hektáron termesztettek paradicsomot. Műtrágya verseny « A világ ötven olyan országával való összehasonlítás kapcsán, amelyek jelentős műtrágyafelhasználók, az derül ki, hogy Magyarország kb. 40 százalékkal kevesebb műtrágyát használ fel azonos mennyiség megmúlt évben a hollandok kb. 650 kg műtrágyát juttattak minden hektár földre, s ezzel európai „csúcstartók'’ lettek. A „világcsúcsot” üj- Zéland tartja, a holland fel- használást alig valamivel meghaladó mennyiséggel. Műtrágyaszórás repülőgépről termeléséhez, mint a nemzetközi átlag. Ez annak tu-* lajdonítható. hogy talajaink tápanyagban gazdagabbak. A műtrágyafelhasználásunk azonban viszonylag alacsony a nálunk fejlettebb, nagy terméshozamot elérő országokhoz viszonyítva. 1950-ben 6 kg volt (ható-, anyagban számolva) az egy hektárra eső fajlagos műtrágyafelhasználásunk, 197o- ben viszont 111 kg. Az eK „Édes” élet Az élet egyre édesebb — mint ezt a cukorfogyasztásnak valamennyi földrészen tapasztalható szakadatlan növekedése bizonyítja. Míg az 1969—1970-es évben a világ cukorfogyasztása 72,5 millió tonna volt, az 1970/71-es évben már csaknem 3 millió tonnával emelkedett. A legnagyobb Mindent összevetve 197 0- ben kb. 3,5 millió tonna műtrágyát igényelt a hazai mezőgazdáság. 1975-re várhatóan 5,5—6 millió tonnára fog növekedni a szükséglet. Az igények kielégítésének megközelítésére napi 1000 tonna kapacitású műtrágyagyár épül Péten, s egy évi 400 ezer tonna kapacitású gyár létesítésének az előkészületei máris foh nak. f növekedés tavaly Ázsiába, volt. Ázsia után a sorbar Dél-Amerika és Afrika következett. Az elsőbbsége* azonban továbbra is Európa tartja; kontinensünk a? 1970/71-es cukorkampányba a cukorfogyasztásban csaknem 40 százalékkal részesedett. Tanuló parasztasszonyok A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságában dolgozó mintegy 400 000 asszonynak majdnem a fele rendelkezik szakmunkásbizonyítvánnyal. Hat évvel ezelőtt a szakmunkások száma mindössze 15 százalék volt. Ma körülbelül ezer asszony tagja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőségeinek, vagy vezető funkciót visel az állami gazdaságokban. 7000 parasztasszony kezeli p modern technikát képvisel* új mezőgazdasági “éneket \ Indonézia rizsből önellátó lesz Indonézia 1973-ra minden kétséget kizáróan önellátó lesz rizsből — jelentették be nemrégiben az ország mező- gazdasági minisztériumában. A bejelentés rámutat hogy a rizstermelés fejlesztésében résztvevők, — a farmerek, információs szolgalatok, 1. Vesztési bankok, mezőgazd sági korporációk, valamint műtrágya gyártásával illet, e elosztásával foglalkozó vállalatok — koordinálták tevékenységüket e cél elérésére. A jugoszláviai napraforgótermés Idén a tavalyi' 192 ezer hektár helyett 180 ezer hektáron termesztettek Jugoszláviában napraforgót. A termőterület csökkenése ellenére arra számítanak, hogy az 1970-es 264 ezer tonna termeléssel szemben az idén sikerül 330 ezer tonna napraforgómagot betakarítani. A növekedés az új, termékenyebb :napraforg'''Fziták meghonosításának tulajdonítható.
