Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-15 / 295. szám
1971. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 RÓMÁM LEVÉL Ebéd a menzán — közjátékkal Épül Törökszentmlklóson a II. számú vízmű. Jelenleg a vízmű gépházán dolgoznak az ács- és vasbetonszerelők. Elkészült a földalatti víztároló. Üzembchclyezésével a jelenlegi 100 köbméter helyett, 700 köbméterre növekszik a víztároló kapacitása. 32 4 milliárd forint, táisada'mi juttatás 1971-ben o Francesca és Mario meghívtak a napokban, ebédeljek velük a menzán. Örömmel elfogadtam a meghívást. Nemcsak azért, mert szívesen voltam velük, azért is, mert kíváncsi voltam, milyen egy római egyetemi menza. A Termini pályaudvartól indult a busz. Szemerkélt az eső, rengetegen álltunk a megállóban. Ahogy ilyenkor történni szokott, nem jött a buszunk. Francesca idegeskedetlt. — Megígértem a barátnőmnek, hogy egykor találkozunk a menzán. — Legfeljebb vár egy kicsit — mondta Mario. — Nem olyan nagy ügy. — Neked nem. — JÉs neked miért? — Én mindig nagyon pontos vagyok. A múltkor Teresa késett húsz percet. Jól összevesztünk, leszidtam, hogy miért nem sietett jobban. — És félsz, hogy jnost visszaadja? Válaszra már nem volt idő. Befutott a busz és nagy- nehezen felszálltunk. 0 A menza környéken egyre sűrűbben találkoztunk egyetemisták kisebb-nagyobb csoportjaival. A busz mesz- szebb állt meg, az utolsó száz métert gyalog kellett megtennünk. A kapuban egy szakállas fiatalember a Ma- nifestot, a kommunista pártból kivált ultrabaloldali csoport napilapját árulta. a falakon a kommunista pártot, a Manifestot, Maot, Guevarát éltető feliratok. Melléjük egy szerelmes fiatalember felírta „W (éljen) Giovanna”. Egyre sűrűbb lett a tömeg, ellenállhatatlanul sodort bennünket a pénztárak felé. Francesca fellélegzett. — Teresa még nincs itt. Azt hiszem megint összeszidom, amiért elkésett. — Te is elkéstél — mondta Mario. — Azt ő nem. tudja. — Majd megtudja. — •Ugyan kitől? — Na mit gondolsz? — Ciao! Befutott Teresa. Mentegetőzni kezdett a késés miatt, de Mario leintette azzal, hogy semmi vész, mi is most jöttünk, és Francesca sem szólt semmit. A tömeg összetorlódott, centiméterenként jutottunk előre. Az ázott ruhák szinte gőzölögtek a melegben^ fojtó, párás volt a levegő. Végre fejenként háromszáz líráért megkaptuk a jegyet. — Hol adják az ebédet? — kérdeztem. — Át kell menni a másik épületbe. 0 Egy végtelennek tűnő korlát-labirintus végére álltunk be. A labirintus másik végén egy fehérköpenyes fiatalember futószalagról kapkodta le a tálcákat, és odaadta az előtte elvonulóknak. A vándorlás azonban ezzel nem ér+ véget. Evőeszközt, poharat, kenyeret „vételeztünk”, végül leadtuk a jegyet, s csak akkor szabadultunk ki a korlát-rengeteg fogságából. A tálcákkal átmentünk az ebédlőbe. Az oszlopsorokkal tagol+ óriási helyiségben vagy hatszáz hely volt. majdnem mind foglalt. Szerencsére az egyik négyszemélyes asztaltól éppen felállt egy társaság, gyorsan elfoglaltuk a helyüket. A terem közepén itt is hosszú futószalag volt, az szállította az edényeket a mosogatóba. Csak most tudtam megnézni tüzetesebben, mi is van a tálcán. Az első fogás tészta volt, valamilyen mártással, a második sülthús körítés nélkül, mellé kenyér, és egy körte. Az étel ízletes lett volna, csak kihűlt, mire hozzáláthattunk. 0 Az ebédlő egyhangú morajába hirtelen hatalmas ordítás harsant Mindenki felkapta a fejét. A terem kö. zepén egy fiatalember állt kézi hangszóróval és láthatóan felháborodva kiabált. Az asztalon összecsendültek a poharak. — Mit mond? — kérdeztem, mert a hangszóró any- nyira torzított, hogy alig néhány szót értettem. Teresának js fülelnie kellett egy darabig, hogy meg. értse miről van szó. — Valami férget talált a tésztájában — mondta végül. — Jó étvágy a* — tette hozzá Francesca. Néhány szót megértettem. — Ebéd után... tiltakozó gyűlés... nem tűrhetjük tovább... Amikor végeztünk az ebéddel. ,a fiatalember valóban ott állt az udvaron. — Megírjuk a Manifesto- nak! — kiáltotta. — Vegyetek Manifestot! Vagy húszan álltak körülötte, kis szigetet alkotva az udvaron hullámzó tömegben. Bistey András Az idén mintegy 2,4 milliárd forinttal nagyobb összeget fizet ki az állam társadalmi juttatásként mint tavaly. „Borítékon kívül” 15 féle címen 32,4 milliárd forintot kap vissza az államtól a társadalom nyugdíj, családi pótlék, gyógyszer, gyógykezelés, táppénz, üdültetési hozzájárulás, gyermekgondozási segély, s egyéb segélyek és juttatások formájában. Az átlagosnál számottevőbb Egyes társadalombiztosítási juttatások növekedése az átlagosnál számottevőbb. A nyugdíjak összege például a becslések szerint 1,8 milliárd forinttal. 14 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, ami részben a nyugdíjasok számának növekedésével, másrészt a nyugdíjak és járadékok ismert emelésével magyarázható, Egy év alatt 83 ezerrel nőtt, s immár túlhaladta a másfél milliót a nyugdíjasok és járadékosok száma, ugyanakkor az átlagos nyugdíjak is emelkedtek. A nem mezőgazdasági saját jogú nyugdíjasoknak most már mindössze 0,9 százalékának nyugdíja nem éri el a havi 600 forintot. A két évvel ezelőtti 16,7 százalékkal szemben. A munkás-alkalmazotti nyugdíjasok 42,6 százaléka havonta ezer forint, vagy ennél nagyobb járandóságot kap; 1969-ben hasonló összegeket csupán 31,3 százalékuknak folyósítottak. Mindebben közrejátszott az új, tehát magasabb nyugdíjak arányának növekedése, továbbá a nyugdíjak évenkénti 2 százalékos automatikus emelése.! Csupán az utóbbi időben, 1971-ben 300 millió forinttal emelte a nyugdíjakat és járadékokat Népszerű segély Az átlagosnál nagyobb mértékben, mintegy 12 százalékkal nő a tavalyihoz képest a gyermekgondozási segély összege. E népszerű segélyt 1967-től 1971. végéig mintegy 340—350 ezer kismama vette, illetve veszi igénybe. Viszonylag legtöbben az építőanyagiparban és a textiliparban élnek a gyermekgondozási segély lehetőségével. Jelentős összegeket fordítottak a szociális otthonok, az öregek napközi otthonainak fejlesztésére. Hazánkban 245 szociális otthon működik, ahol 27 579 idős emberről gondoskodnak. További 10 ezren az öregek napközi otthonaiban kapnak megfelelő ellátást. Újabb tétel Igen jelentős volt — több mint 5 millió embert érintett — az az intézkedés, amely 1970. július 1-től lehetővé tette, hogy a dolgozók családtagjait, ezenkívül a nyugdíjasokat és családtagjaikat is időbeni korlátozás nélkül díjtalanul ápolják a kórházakban. Ez év január 1. óta pedig a mezőgazdasági tsz-ek tagjai és' családtagjai is ugyanolyan fogászati szolgáltatásokban részesülnek mint a munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjaik. Ä társadalombiztosítási juttatások listája egyébként az idén újabb tétellel, a nyugdíjasok lakbérhozzájárulásával bővült. 1971 második felében mintegy 160 millió forintot folyósított az állam a nyugdíj soknak a lakbér emeléséből származó többlet-kiadásaik fedezésére. HIRDETMÉNY Értesítjük Szolnok megye lakosságát, hogy a tejespa- lack-üvegeket 1972. január 31-ig váltják vissza az élelmiszerboltok. HIRDETMÉNY Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalat értesíti Szolnok város lakosságát, hogy a Szolnok, Holt-Tiszaparti 20 kV-os leágazás és transzformátor állomást feszültség alá helyezi 1971. december 16-án. Ezen időponttól kezdve a vezeték érintése halálos és rendőrhatóságilag tilos. Már dolgoznak az AFIT XVII. számú üzemének új irodaházában Túrkevén. Szövetkezei i magvetők VI. Jászárokszálláson 1922-ben, és Jászladányon 1931-ben földmunkás vállalkozó szövetkezet alakult. Ezek afféle munkás hitelszövetkezetek lettek volna. Kisújszálláson hegyközség, Jászberényben pinceszövetkezet működött. A Nagykunsági Villamossági Szövetkezetnek Dévaványán villanytelepe, Kunhegyesen villamossági szaküzlete és szerelőműhelye volt. Az utókor szemével mérve kétségtelen volt ezekben, különösen az alakulásuk utáni esztendőkben, a szövet- kezési készség. Arra is bőven van azonban adat, milyen könyörtelen profitszellem uralkodott a haszontársulásokban. Sokat mond erről a kisújszállási Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 1929. VII. hó 17-én kelt váltómeghosszabbítási kérelme. Kisújszállás, 1929. VII. 17. Tekintetes Hangyaközpont Budapest Alázattal kérjük a T. központot, hogy f. hó végért lejárandó P. 10 000, — váltónkat három hónapra kegyeskedjen meghosszabbítani, hogy a cséplés után akadálytalanul kiegyenlíthessük. Tekintettel arra, hogyha szövetkezetünk anyagilag rendbejön a T. Központ kebelébe újból szeretnénk kapcsolódni. Bízunk abban, hogy a T. központ ezen kívánságunkat nem fogja visszautasítani. Kérésünket alázattal megismételve Teljes tisztelettel Aláírás” S a Hangya központ válasza: „Prolongációt nem javaslom. 1929. VII. 22. Aláírás” Másik dokumentum. Csillag Lajos • öcsödi lakos 49 pengővel tartozik a Hangvá. nak. Azért írta a Hangya^ központba ezt. a kor leve-’ gőjét híven örökítő alázatosan könyörgő levelet. Nagyságos Glacz Otomár úrnak! Budapest IX. Közrdktár út 30. Kelt; Öcsöd, 1940. I. hó 2-án Nagyságos doktor úr alázattal fordulok a doktor úrhoz azal a kérései, hogy Ieneszíves elnézései leni ezen nehéz két hónapra, mivel kereset egyáltajába nicsen sémi, mert az őszei mikor keresni lehetet volna énis katona voltam. Maradok alázatos tiszteletei Csillag Lajos” Szolnok megyében az első földmívesszövetkezetekben a beszerzés és értékesítés, az áruforgalom kezdetben má_ sodrendűnek tűnt. Az újgazdák, az új falu nem gazdasági társulást, hanem elsősorban politikai szervezetet ‘ látott bennük. Ezért érezték azonnal magukénak az újbirtokosok Ezért támadta oly hevesen a reakció. Aki a földosztás, az újgazdák ellen tört, az a fölmívesszövetke- zetekkel is szemben találta magát, „Szajglban megalakult a földmívesszövetkezet. Célja a földmívesek, a kisbirtoko_ sok, az újonnan földhöz juttatónak megsegítése” adja hírül a Tiszavidék, a Magyar Kommunista Párt megyei lapja korabeli számában. Az alapítók, az elsők visz- szaemlékezései, elbeszélései jól rögzítik, mit jelentett az új birtokosoknak a földmívesszövetkezet. Jászfényszarun „szervezetten intézkedtek a talajmunka elvégzésére, a traktortulajdonosokkal 1945- ben és 1946-ban szervezetten szántattak. Ezenkívül 1946- ban például 5 mázsa réz- gálicot szerzett a földmívesszövetkezet az újgazdák szőlőtermésének megmentésére. Ennek kezdeményezője Dá- ny{ János. Adamcsek Imre, Csáki Imre és Budai József volt.” Jászszentandráson „a földosztó bizottság, valamint a földmívesszövetkezet az elhagyott birtokokon levő munkád"veket és munkaesz-* közöket kiadta a tagoknak használatra.” Jászberényben ..1946-ban. amikor a töldmí- vesszövetkezet megalakult, a földosztt5* bizottság tagjai alakították meg. Egy traktoruk és cséplőgépük volt* amelyet a tagoknak adtak ki bércsépiésre. Vetőmaggal látták el az újgazdákat, búzával, kukoricával. Foglalkoztak növényvédőszerrel is, kékköve^ osztottak.” Jászjákóhalmán „a földhöz jutiatottak vetömagellá. tása, vetőmagtisztítás, 30 napos hitelnyújtás a ■ termelés segítésére. a gépi szántás intézése. Ezzel segített a föld_ mívesszövetkezet.” Jászkiséren „megszervezték a vetőmagcserét, növényvédőszert lehetőség szerint biztosítottak” (Füzesi Győző). Kuncsorbán „községünk zsellérei kétszáznegyvenen és nyolcvan kisparaszt összesen háromszázhúszan kaptak földet. Földigénylő bizottságunk úgy intézkedett, hogy a már megalakult földmívesszövetkezet vezetősége vegye leltárba az elhagyott mezőgazdasági eszközöket, gépeket igavonó jószábokat, az épületeket. Különösen a terménvraktárttkat és a kukorica aórékat. így kerültek a földmívesszövetkezet tulajdonába. illetve nyi’rán- tartásába ekék, boronák, hengerezők, vetőgépek, más szerszámok. A vetőmagot, továbbá traktorokat és az elhagyott igavonó jószágokat» így biztosította a földmívesszövetkezet a lakosságnak. Később a megyei földhivatal utasítására ezek nagy részét kiosztottuk az új földtulajdonosok között.” (Földes Lajos) Tiszafüreden ,,a földmívesszövetkezet 1946. március 27- én 'alakult nyolcvanöt taggal. Első években legfőbb gondja a mezőgazdasági termelés szervezése volt. Vetőmaggal látta el elsősorban az új földhözjuttatottakat és szántási hitellel is segítette őket, vetőgéret, ekét, boronát kölcsönzött neki.” (Bu- kuli József) Öcsöd község Békés megyéhez tartozott 1953-ig. Szövetkezetük ma, Szolnok megye első föl dm ívesszövetkezetei közé számít. Náluk is azf jegyzik fér az első napokról: „A régi jegyzőkönyvekből meqáHavítható, a bábockai volt Léderer testvérek féle malőrből származó gépeket hasznosította az újonnan földhözjuttatottak megsegítésére. , Gépidvító műhelyük pedig magáns^em ''••eknek is dolgozott." (Kása Imre) (Folytatjuk) Bbrzák Lajos
