Szolnok Megyei Néplap, 1971. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
1971. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én Kádár János elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az államtitkárok, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a fővárosi tanács elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1972. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés irányelveiről szóló javaslatot, továbbá a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, valamint, a szocialista munkaverseny mozgalom továbbfejlesztésére tett javaslatokat; — megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1972. évi munkatervét. E A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet, valamint külpolitikánk időszerű kérdéseit megtárgyalva megállapította: A legújabb nemzetközi események is azt tanúsítják, hogy a szocializmus, a haladás és a béke erői bonyolult és nehéz körülmények között folytatott harcban további sikereket érnek el. A világhelyzetet a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a kezdeményezései, fokozott aktivitása, az annak nyomán egyes területeken kibontakozó enyhülés, a tárgyalások gyakorlatának térhódítása jellemzi. A szocialista országok következetes békepolitikája döntően hat a nemzetközi politika alakulására. Pártunkat, kormányunkat — népünk érdekeiből kiindulva — következetesen az a szándék vezérli, hogy a proletár internacionalizmus elve alapján hatékonyan elősegítse a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok közös célkitűzéseit, a szocialista világ- rendszer érdekeinek érvényesülését. a haladás és a béke ügyének győzelemre vitelét. 1. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az európai béke és biztonság érdekei sürgetik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények ratifikálását, a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinről szóló megállapodásának mielőbbi életbeléptetését. A KB értékeli azt a tényt, hogy a két szuverén német állam között tárgyalások folynak; támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak a tárgyalások sikeres befejezésére irányuló törekvését, és azt a harcát, amelyet teljes jogú elismertetéséért folytat. A Központi Bizottság megállapítja, hogy mind nagyobb támogatásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a javuló európai légkört, lehetségesnek tartja, hogy az európai béke és biztonsági értekezlet már 1972-ben ösz- szeüljön. Ehhez első lépés lehetne, hogy a finn kormány ismert javaslata alapján megkezdődjön az érdekelt államok képviselőinek Közvetlen konzultációja. 2. Az Indokínában folyó agresszióval kapcsolatban a haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a mai napig nem adott érdemi választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány konstruktív, az indokína} helyzet politikai rendezését célzó javaslataira. Sőt, agressziójának kudarcából nem okulva, időhúzó politikai manővereivel most azzal kísérletezik, hogy az indokínai népek megkerülésével próbáljon a maga számára kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyolult szakaszában méginkább szükséges a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és katonai támogatása. A Magyar Népköztársaság továbbra is maradéktalanul elege) tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek. 3. A Közel-Keleten az imperialisták, az izraeli uralkodóosztály tovább folytatják manővereiket az agresszor érdekeinek érvényesítéséért. A magyar közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós cionista körök szította kommunista- és szov- jeteellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört és akadályozza a közel-keleti kérdés békés észközökkel történő igazságos rendezését. A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsáei Tanácsa 1967. november 22-i határo. zatának végrehajtását tartja a_ válság mego1 dúsához vezető reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapvető érdekének is. A haladó arab orstzágok több ízben kinyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konfliktust, pártunk, kormányunk és népünk változatlanul támogatja ezt a törekvést. 4. A Közponfi Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságét is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek elleni kegvetlenkedéseket. elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatért. A _ Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megoldás, hoz, ha Kelet-Pakisztánban olvan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politikai rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kialakult helyzetet. 5. a nemzetközi helyzet és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az antiimperialista akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfe. szítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők sorainak: tömörítésére és közös akcióik előmozdítása, ra. A Központi Bizottság kész arra, -hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széleskörű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. Kifejezi meggyőződését, hogy a kommu- nisa pártok és más anti- imoerialista erők közös erőfeszítésével megfékezhe- tők az agresszió, a régi és az új gyarmatosítás erői, a népek nemzeti függetlensége. a demokrácia, az emberi haladás érdekében. m A Központi Bizottság áttekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait és a 4. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat. 1. A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresz- szus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A 4. ötéves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmutatásainak minden lényeges elemét, jó alapot biztosítanak azok végrehajtásához, a további tervszerű és magasabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdések megítélésében erősödő az egységes szemlélet és cselekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971- ben lezajlott országos és helyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredményeképpen gazdaságpolitikánk eredményei, végrehajtásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál nagyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen illetékesek és a széles közvélemény előtt. A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik'’. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték az Ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek ,'termeléséneik bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyengébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthúzódó hatása, valamint a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szervezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai. technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelkedő eredményeket értek el, felzárkóztak a nem- zetözi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein, okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyagipar termelése elmarad a tervezettől és a szükséglettől, s növeke-' dett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. — Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősöd tele a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére kenyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést takarítottuk be, a kukorica hozama a nyári szárazság ellenére szintén nagyobb a tervezettnél. — Szálastakarmányból, cukorrépából, zöldségfélékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarhaállo- mány viszont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A laKosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. párt- kongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a bevételek növekedésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A kötség- vetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg az eddigi színvonalat. Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — A termelői ágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972- ben csökkenteni kell és közelíteni a 4. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamaiban lévő beruházások befejezését, új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni: — I lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 százalékkal emelkedjék. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai színvonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valamint az egy és kétgyermekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 tanácsi lakás legyen. Intézkedni kel] egyes, társadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a 4. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem elavulnak a korábbi szervezési elvek és új szervezési módszerek alkalmazása válik szükségessé., A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized foyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok összevonását, a nagy- vállalatok kialakítását, majd a gazdasági reformot. Minden megfelel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazdasági előrehaladás követelményeinek és erősíti a társadalom szervezettségét, fejleszti az irányítás módszereit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és felelősségét. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy nép- gazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság közreműködésével széleskörű akció bontakozzék ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszerve- Kés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás, az állóalapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az ügyviteli rendszer fejlesztése, az üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárása legyen. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelőhelyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben. 6. a Központ} Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fejlődjön, újabb lendületet kapjon a szocialista munkaverseny- mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazdaság- politikai céljainkkal fokozottabb összhangban határozzák meg. A munkaverseny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremtenek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaver- senv eddig is jelentős mértékben járult hozjzá építőmunkánk eredményeihez, társadalmi és gazdaság,- fejlődésünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élenjár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaver- senvbe g műszaki értelmiségiek, a mezőgazdasági állami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és 3 szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a 4. ötéves tervvel összhangban kell meghatározni és a versenyt elsősorban azokon a munkahelyeken kall kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közel- állnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredemények reális számbavételére, s annak a verseny résztvevői által történő ellenőrzésére, a verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosítson nagyobb teret a jóminőségű, fegyelmezett, lendületes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásához. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szo- ciabsta brigádmozgalom legyen, amely eddig is a dolgozók kollektív együttműködésének fejlett, előremutató formája volt. A „szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorítani kell. A szocialista brigádok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, továbbra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a termelésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesítsék a kölcsönös segítség elvét. lépjenek fel a munka- és technológiai fegyelem lazaságai ellen, harcoljanak a minőségért, változatlanul arra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalomban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műszaki vezetők is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élenjáró kollektívák és dolgozók eredményeikkel arányosan részesüljenek állami kitüntetésben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a népgazdasági és vállalati tervek teljesítését. A vállalatoknál és szövetkezeteknél a munkaverseny értékelését, a kitüntetésekre jutalmazásokra vonatkozó javaslatok megvitatását, a versenyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyolítani, s lehetővé kell tenni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörükben, differenciáltan osszák feL A munkaversenyben kimagasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munka- csoportok a legkiválóbb versenyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse, Állami-díj, Munka Vörös Zászló Érdemrend). Javítani kell a munkaverseny propagandáját. Folyamatosan és sokoldalúan népszerűsíteni kell a jelentős kezdeményezéseket, versenyeredményeket, nyilvánosságot kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok; munkások, műszaki és gazdasági szakemberek munkájának, segíteni kell a jó kezdeményezések széles körű elterjesztését. 7. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevékenység és a politikai munka hatékonyságának növelését: gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazdasági életre, javítsa a gazdasági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végrehajtás színvonalát. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességüknek -i terv megvalósításának elősegítését: fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a minőség iaví- tására, a gazdaságtalan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére, a takarékosságra. , m A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1972. évi munkatervét
