Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-13 / 268. szám

1971. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A tanév végén már Az eredményes tanulásnak sok feltétele van, de a leg­fontosabb a folyamatosság. Minden tantárgyban fokoza­tosan egymásra épülnek az ismeretek, tehát ha nem rendszeres A tanulás, s ki­maradnak fontos részek, ak­kor az azokra támaszkodó ismeretek elsajátítása nehéz­zé, sok esetben pedig lehe­tetlenné válik. Ezt az igaz­ságot talán a számtanban a legkönnyebb megérteni, hi­szen, ha ott nem tanulja meg a gyerek az összeadást, a kivonást, ha nem érti meg a mértékegységek átváltását, vagy nem tud bánni a tör­tekkel, bizony vért izzadhat, akkor sem boldogul a fel­sőbb osztályokban. S így va­gyunk a történelemmel, a nyelvtannal és a többi tárgy- gyal is; ha nagy hézagok vannak a tudásban, rendkí­vül nehéz a továbbhaladás. Nagyon érdekes bizonyíték van erre a Diákéletmód Bu­dapesten című, nemrégen megjelent könyvben. E tudo­mányos munka a tanulmá­nyi eredmény szerint is megvizsgálja, hány órát töl­tenek naponta tanulással a középiskolások. Kiderül, hogy a jelesrendűek az iskolai munkával együtt napi 7,9 árát szentelnek tanulmányi kötelezettségeiknek, míg az elégséges rendűek 8 órát. Meglepő dolog ez, hiszen a kcztudatban úgy él, hogy a gyenge tanulók általában ke­vesebbet tanulnak, mint a jobbak, s most azt láthat­juk, fordítva van. Mi e furcsaság oka? Két­ségtelenül az, hogy a jele­sek tehetségesebbek. De ez nem magyaráz meg min­dent, hiszen a tehetséget bi­zonyos határokon belül fej­leszteni lehet s úgy látszik, hogy az elégséges rendűek esetében éppen ez marad el. Mégpedig azért, mert ezek a gyerekek rendszertelenül tanultak. S ez a másik oka annak, hogy az elégségesek­nek több időt kell fordítani- ok a tanulásra. Korábban ki­hagytak fontos anyagrésze­ket, nem szereztek mégolyán alapvető ismereteket, ame­lyek szükségesek lennének a problémamentes tanuláshoz, s ezért később — még a kö­zépiskolában is — többet kell tankönyv mellett ül- niök. S így is éppen csak el tudják kerülni a bukást. Nem nehéz mindebből meglátni, hogy ki jár jól. Az, aki mindig folyamatosan ta­nul, mert mindent könnyeb­ben megért, s később nem kell időt pazarolnia arra, hogy visszálapozzon a tankönyvek­ben, s pótolja a korábbi mu­lasztásokat. A rendszeresen tanulóknak könnyű az életük az iskolában, a rendszertele­nül dolgozóknak pedig kín­szenvedés, hiszen ők csak ritkán érezhetik a siker fel­emelő érzését, őket többször korholják, mint dicsérik. Ez­zel már bent is vannak a bű­vös körben: elmegy a kedvük a tanulástól, még rosszabb eredményt érnek el, s már nem is a jók közé való fel­vergődés okoz gondot számuk­ra, hanem a bukás elkerülé­se. Mindezt most, a tanév ele­jén kell elmondani, hogy okuljanak belőle a diákok és a szülők. Azok a gyerekek, akik a tanév elején könnyen veszik a tanulást, később a félév, vagy a tanév vége fe­lé sokszor nagyobb erőfe­szítéssel sem tudnak tisztessé­ges eredményt elérni. Rend­szeresen, folyamatosan kell tanulni az iskolaév elején is, és akkor nem lesz szükség megerőltető nekirugaszko­dásokra, kapkodásra. Megéri, hiszen ha az egész tanévet nézzük, így jut több idejük a játékra, a szórakozásra, s idegileg is nyugodtabbak, ki­egyensúlyozottabbak marad­nak. Kérdés persze, hogy mit tehetnek a szülők a folyama­tos tanulásért? Elsősorban azt, hogy rendszeresen ellen­őrizzék a gyerekek otthoni munkáját. Az alsó tagozat­ban viszonylag könnyű dolog ez, hiszen a legtöbb tanító felíratja a diákokkal a házi feladatot. A felső tagozatban valamivel nehezebb a szülők helyzete, mert az irkák el­lenőrzésén kívül a munkafü­zetekkel és a tankönyvekből megtanulandókkal is törőd­niük kell. Ezért a másnapi órarend alapján vetessük elő mindig az irkát, az esetleges munkafüzetet, s ellenőrizzük, hogy van-e írásbeli köteles­ségük. A szóban megtanulan­dó anyagot még akkor is mondassuk el a gyerekekkel, ha netán a szülők már nem tudnak benne segíteni, hiszen így meg lehet akadályozni, a rendszertelen ellenőrzéskor leggyakrabban előforduló visszaélést, azt, hogy a már régebben tanult és az isko­lában sokszor ismételt tan­anyagrészt mondják el. A napi leckefelmondással arra kényszerül a gyerek, hogy mindig az új anyagot vegye át. S ha a tanulási időben is rendszert tartunk, lassan a gyerek szokásává válik a fo­lyamatos tanulás, sikereket ér el, értelmét látja fárado­zásának, s később a közép­iskolában sem lesz vele gon­dunk, mert életeleme lesz a rendszeres munka. Ehhez azonban nemcsak a gyerekek kitartása szükséges, hanem a szülőké is. Tóth László MIT FŐZZÜNK HOLNAP Aprólékleves, a Gombás tyúk bakonyi mód­ra, Krémes roló. Gombás tyúk bakonyi mód­ra. Hozzávalók: egy tyúk, 10 dkg füstölt szalonna, 25 dkg gomba, 2 dl tejföl, egy nagy fej vöröshagyma, egy doboz pritamin vagy egy nagy zöld­paprika és egy nagy paradi­csom, pirospaprika, só, liszt, majoránna, törött bors, őrölt édeskömény. Készítés: az ap­róra vágott hagymát, a ne­gyedekre vágott gombát és az egészen apróra vágott zöldpaprikát a kiolvasztott füstölt szalonnán világosra pirítjuk. Elkeverjük a fűszer- paprikával, majd beletesszük a darabokra vágott tyúkot, hozzáadjuk a paradicsomot és a fűszereket és egy kevés vízzel fedő alatt puhára pá­roljuk, vagy kuktában 25—30 percig főzzük (a tyúk korá­tól függően). Zsírjára párol­juk. A tejfölt közvetlenül tálalás előtt keverjük bele, de egy fél percig forraljuk vele. A körítés: galuska, ma­karóni, spagetti, párolt bur­gonya, párolt kelkáposzta: savanyúság: cékla és uborka lehet. Krémes roló: 4 tojássárgá­jához hozzákeverünk 6 deka cukrot. 4 szelet reszelt cso­koládét felolvasztunk kevés meleg vízben és a tojássár­gáihoz vegyítjük. A 4 tojás- fehérjéből kemény habot ve­rünk és 2 deka liszttel együtt összekeverjük az előbbi masz- szával. Vajjal kikent, fehér papírlappal kibélelt tepsibe öntjük, és vigyázva, lassan megsütjük. Mikor már ki­hűlt, megtöltjük tejszínhab­bal, szalvétára téve tekercs módjára összecsavarjuk, és bevonjuk csokoládémázzal. A lakás világítása VÁLLTÁSKA Divatos válltáska, divatos a hímzés is ruhán s a ki­egészítő kellékeken egyaránt. Házilag is készíthetünk ilyen táskát. A szűrhímzest általában posztóra, nemezre varrjuk vas­tag fénytelen pamutfonállal. Akár egyszínű, akár többszínű varrást készítünk, a színek ne legyenek harsogóak. Válltáskánkhoz egy 25x50 és 25x25 centiméteres anyag darabra van szükség. A szabásminta felnagyított rajzát (1 kocka+ 5x5 cm) apró férc-öltésekkel jelöljük rá az anyag­ra, s csak akkor szabjuk ki, ha már a subarózsa motívu- mot ráhímeztük. A kiszabott anyag szélét kis ollóval csip­kézzük ki, majd a táska két félkörébe, valamint a ráhaj­tódó nyílástakaró szélére rojtokat varrunk. A rojt úgy ké­szül, hogy a maradék anyagdarabokat körülbelül fél centis csíkokra bevagdossuk. Helyes, ha a vállpánt kétsoros anyagból készül. Szövet anyagból is elkészíthetjük a válltáskát, de akkor a szélét csak szegjük be, a rojtozást pedig pamutfonállal kötözzük a szélére. F. I. Indiai uborka A Szovjetunióban megkezdték az indiai uborkálajta termeszté­sét. Ez az uborka rendkívül gyorsan nő, szára 8 méter ma­gasra is megnő. Az indiai ubor­ka egyik legjellemzőbb sajátos­sága az, hogy termése eléri a másíél méter hosszúságot is. A harminc centiméternél kisebb zsenge uborka nyersen is fo­gyasztható. Ize a mi uborkánk­ra emlékeztet, az indiai uborka azonban édesebb. — Beporzása mesterséges permetezéssel tör­ténik, minthogy a méhek a le­velek sajátos illata miatt nem szállnak rá a növényre. Világszépe A 22 éves brazil Lucia Petterie-t választották Lon­donban az 1971. év világszé­pévé. Miközben a választót megejtették, az utcán a női egyenjogúsítást mozgalom ak­tivistái vonultak fel, a „vi­lág legszégyenteljesebb és leálacsonyítöbb színjátéka­ként” bélyegezve meg a szép- ségkirálynő-választást. A fény, a világítás az ottho­nokban jelentős és fontos do­log. A régi lakásokban általá­ban egy a szoba középpontján elhelyezett fényforrást, csillárt használtak. Ez volt az általá­nos. A mai modem lakásokban viszont a tervezők és belső épí­tészek a több. sőt a sok fény­forrást tartják korszerűnek. Hol legyen fény? Még a régi építésű lakásokban is, egyre többen végeztetnek olyan elektromos szerelést, — amely lehetővé teszi, hogy a lakáson belül több lámpa, több tott üvegtormákból áll, mert ezek adják a legmegfelelőbb fényt. Az átlagos méretű szo­bákban a legmegfelelőbb a há­rom, illetve öt égős csillár, míg a kisebbekben a két, három- búrás ad a szoba megvilágítá­sához elegendő fényt. Mivel a csillár a mennyezeten nemcsak a világítás, de a szobadísz sze­repét is betölti, ezért formája, szine sem lehet közömbös. Ez változik a lakásberendezés di­vatjával. Most a sima üvegbú- rák mellett a csiszolt üveg priz­Kisebb szoba modern csillárja fényforrás legyen j használható. A regi! borotválkozáshoz a fér­fiaknak és az arckikészitéshez a nőknek pl. a fürdőszobában, a tükör előtt elhelyezett fény­cső vagy villanyégő adja a leg­megbízhatóbb világítást. Olva­sáshoz, a gyermekeknek tanu­láshoz, nagyon fontos az asztal felett, Vagy az íróasztalra helye­zett olvasólámpa. A vacsora, az ebédkészltés is gyorsabban megy, ha a munkaasztal, a tűz­hely jól megvilágított és a házi­asszony feje nem vet árnyékot sem a készülő ételre, sem a tűzhelyre. Arról pedig nem is kell szólni, hogy este elalvás előtt a legtöbb ember az ágy­ban olvas, tehát ott is szükség ges egy olvasó, vagy éjjeli­lámpa elhelyezése. Mi a divat? Még ma is közkedvelt és ke­resett a mennyezet közepén vi­lágító többégős csillár. Ma már a legtöbb nem homályos, zárt üvegbúrákból, hanem alul nyi­mákból összeállított,- a fényt jól visszaverő csillár a divat. A helyi megvilágításnál az ol­vasó, az asztali és az éjjeli lámpa, formájában, stílusában hasonlítson a mennyezeti csil­lárhoz. Ezért árusítanak falikar és csillár garnitúrákat.. Milyen égőt? A fénnyel — mért hat a ke­délyünkre, mert segíti a fizi­kai és a szellemi munka végzé­sét, — nem szabad takarékos­kodni. Egy karos lámpához 100- as égőt, ha pedig a csillár több­karú, általában 60-as égőket használjunk. A gyenge fény. a rossz - megvilágítás rontja látá­sunkat, befolyásolja kedélyálla- potunkat, az otthon és a család légkörét. Szobanövények téli elhelyezése Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat központi gyártó üzeme, azonnali belépéssel telvesz: jsi: segédmunkásokat Ilii Fizetés megegyezés szerint Csökkentett munkahét Jelentkezés: Szolnok, Hunyadi János a l A kertbe, nyitott verandá­ra elhelyezett cserepes szo­bai dísznövények ismét visszakényeszürltek régi kör­nyezetükbe. Bármilyen szé­pen is fejlődtek a szabad levegőn a rendszerint fél­árnyékos, szélvédett helyre állított növények, akkor is védett helyre kell rakni őket, ha napközben még melegen süt a nap, mert az éjszakák már erősen hűvö­sek és a nagy hőingadozás ártalmukra van. Hol a legjobb ? Ha több dísznövényt tar­tunk, gyakran gondot okoz, hol helyezzük el őket téli­re. hogy a szabadból a zárt helyre való átköltöztetés ne viselje meg őket, s hogy életfeltételeiket a legjobban biztosítsuk. A szabadban tartott növéyneknek a fűtött, rendszerint száraz levegőjű szobába való azonnali át­helyezés nem kedvez. A virágzó növények, mint például a karácsonyi kak­tusz is. elrúgja bimbóit, el­kezdi leveleit hullatni. A növények, szinte kivétel nél­kül. ablak, ajtó közelében lévő világos helyet kíván­nak. Egyelőre azonban, ha van üvegezett verandánk, nagy ablakos fűtetlen szo­bánk, a szabadban tartott növényeket oda helyezzük el, hogy az átmenetet bizto­sítsuk számukra. Egyébként a legtöbb szo­banövény a 17—20 fok kö­rüli, kissé párás szobahő­mérsékletet kedveli, s ezen teleltethetők át szépen ká­rosodás nélkül. Az ennél melegebb, száraz levegőjű helyiség már megviseli a növényeket s gombák és állati kártevők is megtá­madhatják. A növényeket mindenkép­pen úgy helyezzük el, hogy szellőztetéskor -oha ne nyis­sunk rájuk közvetlenül ab­lakot, soha ne érje őket huzat, mert erre különösen érzékenyek. Megbetegszenek, elsárgulnak a levelei és tel­jesen el is pusztulhatnak. A fikusz például egyetlen hi’zathatásra is lehullatja le­veleit. Figyalmesen öntözzünk; Figyelmet követel a növé­nyek öntözése is. Az öntöző­víz hőfoka mindig szobahő­mérsékletű legyen. A hide­gebb víztől a növények szintén megbetegszenek. Óvakodjunk a túlöntözéstől, amelv szintén levélsárgulást. gyökér és tőrothadást okoz­hat. Igen sok sansavériárak ez okozhatja a téli pusztulá­sát. Hűvösebb helyiségben a növény vízigénye szerint ritkábban, hetenként esetleg csak egyszer-kétszer, mele­gebb helyiségben szükség szerint gyakrabban és úgv öntözzük, hogy a víz a cse­rép aljáig, a gyökérig eljus­son. Nagyon ’ó hatású, ha a növényeket 2—3 naponként vagy hetenként finom por­lasztásé, fúvó permetezővel megnedvesítjük. így a leve­lein át is kap nedvességet. Különösen igénylik ezt a nagyobb levelű növények. A portól pedig hetenként-két- hetenként puha vizes ruhá­val feltétlenül mossuk le a növények leveleit, hogy a levegőzést biztosítsuk szá­mukra. A szobanövények egy ré­sze télen is fejlődik, ezért szükséges, hogy a cserép földjéből megfelelő mennyi­ségű tápanyaghoz jusson. Az átültetés ideje a tavasz. Ha azonban a növény kiélte a földjét, még most is átültet­hetjük. friss, keverék, tápdús kerti földbe. A kifehéredett, elsavanyodott mohás föld­felületet azonban minden­képpen ajánlatos kicserélni a cserépben, úgy. hogy a növény gyökereit meg ne sértsük. A fejlődésben lévő növényeknek télen is adha­tunk kéthetenként az öntö­zővízzel egy kis virágtápsót. A nyugalmi állapotban lévő növényeknek viszont ez nem szükséges. Üvegbezárt napfény — konzerv 800 millió forintért A recept egyszerű: „Végy II ezer vagon alapanyagot, végezd e+a konyhai művele­teket nagyüzemi módon: kapsz 8 és félezer vagon konzervet, 800 millió forint értékben.’’ A Nagykőrösi Konzerv­gyár sok külföldi megrende­lővel áll kapcsolatban. Közü­lük számosán különleges igénnyel lépnek fel. Egy svéd szakember például a gépek mellett ellenőrizte a skandi­náv országoknak készülő speciális uborka előétel ké­szítését. Nyolcvan mázsa jamet ké­szültének, műszakonként 16 ezer dobozt, amely főként az NDK-ba kerül. Műszakon­ként 30 ezer üveget töltenek meg a közkedvelt gyümölcs­levekkel. Csak egészséges na­rancs kerülhet a gépsorra, amelyet megőrölnek és a sű- rűnfolyó szirupot hígítják. A konzervgyártás nem idény munka. A 3500 „háziasszony” az év minden napján talál munkát a gyárban. A kam­pányban nagyon sokat dol­goznak, ugyanis akkor készí­tik el — csírátlanítják fél­készgyártással — a holtidény alapanyagait.

Next

/
Thumbnails
Contents