Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
1971. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Sikeres éret zárnak Sajtótájékoztató az MHSZ megyei vezetőségénél (Folytatás az 1. oldalról.) Az idei feladatok teljesítéséről: most zárták az 1971. évi kiképzési évet. Feladataikat összességében eredményesen oldották meg. Sikeresen zárult az utóképzési időszak és a sportolók is jól képviselték a megye, az ország színeit hazai és nemzetközi versenyeken egyaránt. Szolnok megyében az idén mintegy 1500 fiatalt részesítettek általános honvédelmi előképzésben. A különböző kiképzési szakágban — tehergépkocsivezető, rádiótáv- irász, elektrotechnikai, köny- nyűbúvár, ejtőernyős, repülőgép- és helikopter-vezető, vitorlázó-repülő, modellező képzésben — több mint két és félezer fiatal vett részt A tartalékosok továbbképzésein pedig háromezernél többen tanultak. Jól segítették a megyében az MHSZ-klubok és vezetőségek az iskolái honvédelmi oktatást is. Szemléltető eszközöket, egyéb felszerelési tárgyakat adtak a tanintézeteknek. Bemutatták a tájékoztatón azt az ifjúsági célzó készüléket is amelyet a Szolnok megyei repülőklub műhelyében készítenek és amelyből ötezret szállítanak Budapestre, onnét pedig az ország általános és középiskoláinak. Szó volt a tegnapi sajtó- tájékoztatón arról is, hogy az MHSZ Szolnok megyei sportolóinak ez évi tevékenységét több országos, nemzetközi, illetve világversenyen elért győzelem fémjelzi. Példa erre az ejtőernyősök idei szereplése: a Nemzeti Ejtőernyős Bajnokságon egy országos bajnoki címet, három második, egy harmadik helyezést értek el; a szocialista országok barátság nemzetközi versenyén a magyar csapat — amelyben négy szolnoki versenyző is rajthoz állt — második lett. Kiss András rádióamatőr rangos világversenyen az európai amatőrök között első, a világ rádióamatőrei között a második lett. A könnyűbúvárok megnyerték a Rába- kupát és lehetne még hosz- szan sorolni a sportolók nagyszerű eredményeit. A honvédelmi tömegversenyek — az ÖHV, az UHV. a THV — szintén jelentős sikereket hoztak: összesen több mint százhatvanezren vettek részt azokon. Szó volt arról a nagyarányú bázisfejlesztésről is, amely ezekben az években megvalósul a párt és tanács szervek, gazdasági egységek, társadalmi és tömegszervezetek hatékony támogatásával. A sajtótájékoztató résztvevői a szóbeli tájékoztató után megtekintették a megyei rádióklubot, a gépjárművezető-képző iskolát, az MHSZ sportrepülőterét, a készülő modellező központot és a víziklubot. Mindenütt találkoztak a szakágvezetőkkel, élsportolókkal, a katonai előképzésben résztvevő fiatalokkal. Kiss András Európa egyik legjobb rádióamatőre KULTURÁLIS HÍREK Irodalmi est Petőfi emlékére Ais koroson Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőhelyén színvonalas irodalmi estet rendeztek pénteken a költő emlékére. A műsorban Kossuth-díjas költők — Juhász Ferenc, Simon István — és fővárosi előadóművészek működtek közre. A rendezvényt az tette aktuálissá, hogy Kiskőrös Kiállítással, hangversenyekkel, előadásokkal emlékezett az elmúlt napokban Libanon Bartók Bélára. A helyi Bartók-bizottság, a bejjavában készülődik a költő születése 150. évfordulójának megünneplésére. Az irodalmi estről egyébként felvételt készített a Magyar Rádió, amely a Petőfi-est műsorát „Falusi délután Kiskőrösön Petőfi Sándorról” — címmel későbbi időpontban közvetíti. ruti zenekonzervatórium és a Magyar Népköztársaság nagykövetsége a Bartók hét alkalmából — nagyszabású hangversenyt rendezett — mintegy 500 főnyi hallgatóság előtt. Az ünnepi koncerten Bartók, Kodály és mai zeneszerzők műveit Vasadi- Balogh Lajos (zongora) és Eszenyi Irma (énekesnő) szólaltatták meg. A hangversenyterem halijában Bartók életét és munkásságát szemléltető fényképekből, dokumentumokból nyílt kiállítás. A libanoni Dar El Fan művészeti szövetségben-Bar- tók emlékestre került sor. A libanoni lapok számos nagyterjedelmű cikkben méltatták Bartókot, valamint a Bartók hét eseményeit. Külön műsorral kapcsolódott az ünnepségekhez a libanoni rádió és televízió is. Bar tők-ünnepségek Libanonban November hónapban Szolnokon is fellép a hazánkba látogató világhírű Pjatnyickij együttes. Kép a szovjet együ ttes egyik műsorából. Fiahordó madár 1833-ban egy német ornitológus a mai Űj-Mexikó- á’-lam területén felfedezett egy addig ismeretlen fajtához tartozó, „amerikai vöcsöknek” nevezett úszómadarat. Egy, már akkor is igen ritka madárfajta volt az, amely a múló évtizedek folyamán majdnem teljesen kihalt. Ennek a madárnak életét és szokásait sűrű homály fedi. Lassan-lassan rábukkantak a madár fészkére is. Egy-egy fészekben mindig találtak két üres tojáshéjat (mindig kettőt, sohasem többet), de egyetlen egyszer sem sikerült megtalálniuk a tojásból kibújt fiókákat. Az idén végre Miguel Alvarez de Toro, egy délmexikói természettudományi intézet igazgatójának sikerült megfejtenie a titkot; amint a kicsinyek kibújnak a tojásból, elfoglalják rejtekhelyüket az apaállat szárnyai alatt lévő két bőrredőben. A szülők felváltva táplálják őket. Mindaddig rejtekhelyükön maradnak, Otto Klingberg amerikai szociálpszichológus egyszer fehér gyerekek és felnőttek csoportjának két rajzot mutatott: az egyik egy néger, a másik egy fehér embert ábrázolt. A rajz különböző tartásban mutatta az alakokat. A két rajz között eltérő volt többek között, hogy a fehér amíg elég erősek lesznek ahhoz, hogy vízre szánjanak, maguk keressék meg táplálékukat és megtanuljanak szánni. „A fészkeket — mondja Alvarez del Toro profesz- szor — egy tanulmányi expedíció során fedeztem fel. A becslések szerint az egész kontinens ingoványos vidékein nem több mint tizenegy pár él e rendkívül ritka madárfaj tából”. A professzor és munkatársai közel két éven át tartották megfigyelés alatt a fészket. Figyelték a fészek lakóinak érkezését, nászát, a tojások költését és a fiókák kikeltését Gondos, aprólékos megfigyeléseik révén sikerült megfejteniük egy évszázados titkot. A felfedezés nagy visszhangot keltett az ornitológusok világában. A Cornell-egyetem úgy döntött, elküldi saját ornitológusait Mexikóba a rendkívül érdekes madarak élete tanulmányozására. ember borotvakést tartott a kezében. Amikor Klingberg később megkérte a gyerekeket és a felnőtteket, hogy írják le a rajzot, több felnőtt azt állította, hogy a néger kezében volt a borotvakés. A gyerekek közül egyik sem vétette ezt a hibát. Ismét filmklub Szolnokon Több éves szünet után ismét van filmklubja Szolnoknak. A Ságvári Endre Művelődési Központ által szervezett, tíz filmből és film- esztétikai előadásból, illetve ankétből és vetélkedőből álló sorozat tegnap kezdődött meg. Első alkalommal a szovjet filmművészet egyik klasszikus alkotását, Mark Donszkoj Egy életen át című filmjét mutatták be Vera Mareckaja főszereplésével. A bevezető előadást Bujdosó Dezső, a Filmtudományi Intézet munkatársa tartotta. A program további része igen változatos. Tartalmaz szarai: ózta tó filmeket, mint például a Tuskólábú, a Halálos tavasz, a Tánc és szerelem, vagy Korda Sándor alkotása, az Eszményi férj. Ezen kívül kiemelkedő művészi értéket képviselő művek is bemutatásra kerülnek: Chaplintől az Aranyláz, Raj Kapoortól a Csavargó, Ágnese Wardától a Boldogság, Antonionitól a Barátnők, Ingmar Bergmantól a Csend. A filmklub népszerűségét jellemző egyetlen adat: több, miht ötszázan jelentkeztek tagjai közé. Fehér és fekete Kürti András: Látogató a Kopasz-hegyen m Vagy’ mégsem? Volt egy rozoga 500-as Fiat-ja, azt eladta, az így szerzett pénzből, különféle építkezési anyagokat és szerszámokat vásárolt. Háromhetes szabadságát a nyár elején a telken töltötte. Az izomlázas első napok után. mikor már a dereka sem sajgóit olyan nagyon és a vízhólyagok is szépen gyó- gyulgattak a tenderén, azon kapta magát, hogy má, nem a düh. nem a ..csakazértis” ad erőt a munkához, hanem egyre nagyobb örömöt lel benne. Először a sufnit tatarozta ki. amolyan kombinált egyszemélyes ounkásszálló- vá. raktárrá és szerszámkamrává alakította át. Aztán napestig ásott csákányozott. lapátolt. A na"vobb köveket, szikladarabokat ölben hordta a telek egyik sarkába, jól jönnek majd a nyaraló építésénél. Fel- töltötte a gödröket, talajt eg, mgetett, fűmagot szórt el, vízlevezető árkokat ásott. Nekiesett, három nap ala. kiirtotta a bozótost, csak egy hangulatos kis résznek kegyelmezett meg a parcella végében. Kitartóan dolgozott és haladt is szépen. Közben elfelejtette Gitta iránti halálos szeriemét, viszont vagy féltucat mesterség alapelemeit sajátította el és hasznos ismeretségekre tett szert a környéken. A helybeliek tanácsokkal látták el. oly- ko>" kapott tőlük kölcsönbe talicskát, locsolókannát, szerszámot. ezt, azt. amire éppen szüksége volt. Szabadságának utolsó napján aztán történt valami, aminek nem letf volna szahad megtörténnie. Délelőtt — az idevágó szak- irodalom mélyreható tanulmányozása után. a könyveket a postáskisasszonytól kapta, akinek boldogult édesapja híres kertész volt —. elkészítette az első, kísérleti ágyást és nagy műgonddal különféle palántákat ültetett cl benne. Akkor kezdődött e’. az áldatlan viszály Samuval. Samu, a távoli, mégis a legközelebbi szomszédnak, özvegy Pauk Antal iának volt a tulajdona, hetedmagával. Fiatal, lói fejlett, koromfekete kecskebak. kiflivég nagyságú professzori íeh' • szakállal. Ez az állat kezdettől élénkebb érdeklődést tanúsított ■ az úi telepes iránt, mint a másik hat együttvéve. Ezúttal is jóindulatúan figyelte, hogy mit csinál Kopra Tibor s mikor az délben bement a sufniba. hogy megebédeljen. Samu is hozzálátott a táp- lálko^ohoz. T3 pl.- abp] palántákat. Egytől-egyig. Kopra visszatért és megdöbbenve látta a szörnyű pusztítást. A tényállás világos volt. a tettes még csak nem is futott. nem is rejtőzött el. Ott álldogált elégedetten az ágyás mellett, várta, hogy folytatódjék az ültetés, meglegyen az uzsonnája is. Ennyi cinizmus l'ttán a kárvallottat °löntötte a mé- re" és visszakézből felpofozta Samut. Tulajdonképp nem volt ez nagy pofon, de pofon volt. Végzetes pofon. A kecske nem szólt semmik csak jól megnézte magának Koprát, megfordult, méltóságteljesen elvonult. És azontúl kerülte az új szomszédot, a telkére sem lépett. Nappal. Éjjelente viszont ott ártott neki. ahol csak tudott. Széttaposta az ágyúsokat, lelegelte a fiatal hajtásokat, még a magot is kikaparta a földből. Szétrugdosta a gondosan összerakott építkezési anyagokat. a vízlevezető árkokat, felborította t. festékes vödröket. mindent megrongált, amihez hozzáfért a három- szó zhúsz négyszögölön. És bár ezekkel az éjszakai garázdálkodásokkal r°”"e- teg bosszúságot okozott az új telepesnek, érezhetően hátráltatta a munkában, kis idő múltán lamu úgy vélte, e' rutin tevékenység mellett közvetlenebb formában is elégtételt kell vennie! Kopra életrendjét tanulmányozva, a kecskebak rájött, hogy bántalmazója, — ekkor már letelt a szabadság, Kopra visszaköltözött Pestre — éjféltájt érkezik fel a hegyre. Ezért aztán minden este lesbeállt, az Árkos utca szélén, a bokrok mögött. A hét öt napján hiába várakozott, de a hatodik nap kárpótolta az álmatlanul eltöltött órákért. Amikor meghallotta az ismerős lépteket, felidézte magában annak a bizonyos pofonnak megalázó emlékét, és olyannyira feltüzelte magát hogy valósággal reszketett a türelmetlenségtől, mígnem a fiatal újságíró elhaladt előtte és kialakult köztük a rohamhoz szükséges optimális távolság. Akkor leszegte a fe.)ét és mint a kipattant rugó, neki az ellenségnek ! Koprának egyetlen alkalommal sem sikerült kivédenie Samu támadását. Elő- szöris azért nem, mert a kecske mindig máshová bújt el. mindig máshonnan indította el a rohamot. És a merénylet szenvedő bőse hiába volt óvatos, forgathatta a fejét jobbra, balra, hátra, villogtathatta a zseblámpáját csak az elemet pocsékolta, mert a koromszínű kecskebak teljesen beleolvadt az éjszaka sötétjébe. Csak amikor már földre huppant, orraesett a hajdani pofozkodó, akkor hallatott Samu néhány elégedett me- kegő hangot. Nehogy félreértés adódjék a bosszúálló személyét illetően. Aztán eltűnt. A sértett fél természetesen panaszra mehetett volna öz-4 vegy Pauk Antalnéhoz. Megkérhette volna, hogy szombat éjszaka mindig kösse meg Samut. Azonban vi- szolygott attól, hogy felnőtt férfi létére védelmet kérjen egy serdülőkorú kecskével szemben. Ráadásul egy ilyenfajta kérelem alighanem megrontotta volna a jószomszédi viszonyt az öregasszonnyal, aki Samut szerette a legjobban hét kecskéje közül. Márpedig özvegy Pauk Antalné telkén volt a viszonylag legközelebbi kút. Víz nélkül pedig nem lehet élni, ér'tkezni, kertet teremteni. Kopra tehát nem kockáztathatta a barátságot. Inkább tűrt némán. Majd csak kiböitöli. hogy elmúljék tőle a keserű pohár. Aztán meg a lelke mélyén némi^ bűntudat is lappangott. Nem lett volna szabad megpofoznia Samut, hiszen a tapasztalatlan jószág nem tudhatta, hogy nem neki ültette a palántákat. Nem cinikus volt a kecske, csak naív. (Folytatjuk) l
