Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér xxu. evt. 266. sz. 1971. novem bcr 11., csütörtök. A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA többet ért tíz érteke sietnél Pedig teljesen szabályos, értekezletet, konferenciát jelző meghívót küldtek. Az ember elkészül rá előre, gondolatokban. Lesz majd üdvözlés, aztán előadás, esetleg divatosan referátum, ami után olyan jól hangzik a korreferátum. Előre elkészített beszámoló, íróasztalon gondosan fogalmazott hozzászólások. Valamiféle elfogadott, megszokott rend ez nálunk. Az meg különösen megszokott, hogy egy-egy értekezleten jobbára ismerős arcok, ismerős felszólalókkal és felszólalásokkal találkozik az ember. Nem is mindig új amit hall, pedig arra kíváncsi. A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége tegnap rendhagyó módon tárgyalt meg, sok meghívottal egy fontos témát. Erre a tárgyalásra ígért szokványt a meghívó. S nem az lett belőle, de jó! Már az üdvözlésnél kezdődött. Nem beszámolót, előadást jelentett be Halmi Ferenc titkár, hanem vitaindító gondolatokat S nem is hozzászólást kért, csak véleményt, vitás kérdések felvetését Az asztalok mellett a tanácsi, helyi ipari vállalatok gazdasági, szakszervezeti vezetői ültek. Az előadói asztalnál pedig az Országos Találmányi Hivatal két vezető beosztású szakembere és a SZOT küldötte. Dr. Szilvássy Zoltán, az OTH műszaki főosztályának vezetője nem vette elő a sűrűn teleírt lapokat, az előadás anyagát. Keresetlen szavakkal azt mondta: az országban általában lanyhult az érdeklődés, kisebb az aktivitás az újítási mozgalomban. Csökkent a résztvevők száma is. Beszélgessünk az okokról, cseréljünk véleményt, próbáljuk meg elemezni, miért. A Szolnok megyei helyzet ismeretében. A szakszervezetek megyei tanácsának adatai szerint 1967-ben 3135, 1968-ban 2251, 1969-ben 1860 újítást adtak be megyénk vállalatainál. Tavaly valamelyest javult a helyzet. De a javulás nem jelenti azt; rendben van, a mozgalom újra fejlődik. anyagilag, erkölcsileg elismert és ösztönzött emberek nálunk az újítók. Néhány vállalatnál — igaz minisztériumi iparvállalatoknál — látok sokszor újító képeket, kultúrtermekben, ebédlők falán. Mindig elolvasom a feliratokat is. Es csodálkozom. Tíz, meg tizenöt éves jó újítások, újítók megörökítése egy-egy ilyen kép. Nincs újabb? Pedig a gondolkodó, munkája könnyítésén, korszerűsítésén tépelődő munkúsember nem kevesebb manapság, hanem több. Mert tanulnak, olvasnak, új meg új tapasztalatokat szereznek a munkások, műszakiak. Ezen vitatkozott ez a tegnapi „tanácskozás” is. Legszívesebben munkamegbeszélésnek nevezném, őszintének, elemzőnek. Ahol őszintén megmondták bajaikat a tanácsi vállalatok vezetői. Hogy baj van az újítások anyagi elismerésével, túlságosan kötik a vállalatokat a szabályozók. Az újítási díj a bérköltségbe, vagy a részesedési alapba kerül. Ha hamar meghozza értékét akkor több lesz a részesedés, nem veszít a többi munkás — ha sokára térül meg, hogy álljon az igazgató, a szakszervezet a részesedés elosztásakor a nagy kollektíva elé? Nem érti meg mindenki, hogy a jövőnek áldoznak filléreket fejenként egy-egy jó, majdan sok vállalati hasznot jelentő újítás díjával. Vita, szenvedélyes, őszinte szavak, mondatok. Az újítási mozgalom fellendítéséért, az újítók nagyobb megbecsüléséért, a vállalati eredmények, a hatékonyság javításáért. És nem volt semmi hivatalos beszéd, kinyilatkoztatás. De annál több okos, jó gondolat. Többet ért tíz értekezletnél. — sj — Megalakult az építők jogi bizottsága A büntetőtörvénykönyv módosítása értelmében a jövőben a dolgozók által bejelentett panaszok kivizsgálásának elmulasztása büntetőjogi következménnyel jár. Az építők-fa- és építőanyagipari szakszervezete Szolnok megyei bizottsága mellett tegnap jogi bizottság alakult. Célja többek között, éppen a panaszkivizsgálások alaposságának és gyorsaságának figyelemmel kisérése is. Továbbá a vállalati döntőbizottságok és társadalmi bíróságok szakmai támogatása. Az öttagú bizottság első programjában a megyében dolgozó tizenhat építőipari vállalat kollektív szerződéseinek törvényességi vizsgálata szerepel. Azt is elhatározták, hogy fogadónapokat tartanak az SZMT székházában, ahol díjtalanul adnak jogtanácsokat, a szakmához tartozó 14 ezer Szolnok megyei munkavállalónak. Fidel Castro Chilében Kína ENSÜÜ fődelegátusa Párizsban KÜLPOLITIKAI TUDÚSlTÁSAllK A 2. OLDALON Fock Jenő a Komárom megyei képviselő- csoport ülésén A Komárom megyei képviselőcsoport szerdán az almáisfüzitői timföldgyárban tartotta ülését. A tanácskozáson rését vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Tatabánya országgyűlési képviselője. Ott volt Havasi Ferenc. a Komárom megyei pártbiEotitsáig első titkára, Kroszner László, a megyei tanács elnöke és Izsák Mihály, a , Hazafias Népfront megyei titkára is. Wentzely Kálmán, a vállalat igazgatója tájékozhatta a képviselőket a 20 éves gyár történetéről és nagyarányú fejlődéséről. A vita során Fock Jenő pozitívan értékelte azt, hogy a nagyarányú rekonstrukciót állandóan növekvő termelés közben valósították meg. Ennek annál is inkább nagy a jelentősége, mert zömmel a vállalat látja el a szovjet—magyar egyezmény alapján Magyar- országra háruló (feladatokat. Az egyezmény pedig — amint a miniszterelnök hangsúlyozta — rendkívül hasznos és gazdaságos Magyarország számára. Teljesítésében nagy feladatok várnak az almásfüzitői gyárra, az Ajkán épülő, összesen évi 50 000 tonnás termelésre tervezett új tlm- föidgyár belépése után is. A képviselőik * megtekintették a vállalat régi és új kalcináló kemencéit és azt a vezénylőáarmet. ahonnan ezeket automatikusan irányítják. Ellátogattak a gyár modem lakótelepére is. Délután Fock Jenő — Havasi Ferencnek és Krosz- ner Lászlónak a társaságában — a nyiergesújfalui magyar viscosagyárat kereste fel. Ott a gyár vezetői tájékoztatták a vendégeket a hazai vegylszál- gyártás helyzetéről, majd megtekintettek néhány üzemrészt. Magyar—szovjet együttműködési kormányközi bizottsági ülésszak Szerdán a Parlament épületében megkezdődött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányköri Bizottság XI. ülésszaka. A tanácskozásokon a két delegációt Vályi Péter és Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettesek, a magyar, illetve a szovjet tagozat elnökei vezetik. A tanácskozást Vályi Péter nyitotta meg. Üdvözlő szavaira Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése a szocialista országok integrációjának fontos eleme. Rámutattak, hogy az együttműködés kibővítésében, a tervek egyeztetésében fontos feladatokat tölt be a kormányközi bizottság. Vályi Péter, mint fontos feladatot hangsúlyozta — s ezzel Mihail Leszecsko is egyetértett — hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítésében, a tervek egyeztetésében hosszabb időre előre kell tekinteni. Már most foglalkozni kell az 1975 utáni együttműködés egyes kérdéseivel, még akkor is, ha az idő még korai ahhoz, hogy különböző tenni-; valókban az egyik vagy másik fél már most elkötelezze magát. A mostani ülésszak napirendre tűri az együttműködés egyes perspektivikus kérdéseit. Az ülésszak napirendjén a magyar—szovjet gazdasági együttműködés több fontos időszerű kérdése szerepel. A bizottság megtárgyalta azokat a szocialista gazdasági integráció komplex-programjából adódó intézkedéseket, amelyek célja a szorosabb együttműködés kétoldalú előmozdítása a termelés különböző területein. Áttekinti a két ország külkereskedelmi forgalmának alakulását és a külkereskedelem további fejlesztésével összefüggő probléJ mákat. Dr. Korom Mihály tájékoztatója a Büntető Törvénykönyv módosításáról Dr. Korom Mihály igazságügyiminiszter tájékoztatta a sajtó képviselőit a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén alkotott 28. számú törvényerejű rendeletről, amely módosítja és kiegészíti a Büntetői Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. — A társadalmunk fejlődésének és igényeinek megfelelően összeállított, távlati jogalkotási program előirányozza új büntető törvény- könyv kidolgozását, Vannak azonban olyan kérdések, amelyek jogi szabályozásával addig nem várhatunk, hanem közbülső intézkedésként az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete vált szükségessé, mert a Btk. egyes intézményei, a szabályozások egyes megoldásai nem eléggé hatékonyak. — Jelenlegi büntető törvényünk minden bűncselekményt egységesen bűntettnek nevez. A bűntettekre és vétségekre való felosztással a törvényerejű rendelet árnyaltabbá teszi a bűnüldöző munkát. Ezt egyetlen új paragrafussal oldja meg, amely szerint bűntett az a szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény egy évi, illetőleg az a gondatlan bűn- cselekmény, amelyet három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyeget. Vétség az így meghatározottnál enyhébb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény. —>■ A törvényerejű rendelet módosítja és kiegészíti büntetési rendszerünket is. A halálbüntetésnek, mint kivételes büntetési nemnek fenntartását — a legsúlyosabb bűntettek esetében — változatlanul indokoltnak tartjuk. Az új rendelkezés a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények körét szűkíti és nem teszi lehetővé ezt a büntetést a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek esetében. — A tvr. ismét bevezeti az életfogytig tartó szabadság- vesztést azoknál a bűncselekményeknél, amelyeknek elkövetése esetén a törvény vagylagos büntetésként halálbüntetés kiszabását is lehetővé teszi. A rendelet — a gyakorlati tapasztalatok értékelése alapján — módosítja a büntetés végrehajtására vonatkozó börtönfokozatok elnevezését is. Bevezeti a fegy- ház, a szigorított börtön, a börtön és a fogház megjelöléseket. A törvényerejű rendelet a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és a feltételes szabadságra bocsátás eddigi szabályait is módosítja. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: figyelemmel voltunk azokra a követelményekre is, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer reformja hozott magával. A törvényerejű rendelet átfogóan szabályozza és jelentősen módosítja a közlekedés körében elkövetett bűn- cselekményeket is. Szigorúbb lesz ezután a gépjárművek ittas vezetéséért kiszabható büntetés, és bűncselekmény lesz az italos állapotban történő kerékpározás, valamint lovaskocsi ittas hajtása is. Dr. Korom Mihály befejezésül elmondta, hogy a Btk-t módosító törvényerejű rendelet 1972. január 1-én lép hatályba. HÍREK TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK A porártalom csökkentéséért Az ország legjobban szeny- nyezett levegőjű városai közé tartozik Miskolc. A MTESZ keretében alakult bizottság mérése szerint 1960-ban naponta mintegy száz tonnányi különböző szennyezőanyagot bocsájtot- tak ki a városban a generátorok. nagyolvasztók és egyéb gyáregységek. A Lenin Kohászati Művek az eltelt évtized alatt számos intézkedést tett a porártalom csökkentésére. A megtett intézkedések eredményeként a várost szennyező pormennyiséget a most befejezett mérések szerint felére sikerült csökkenteni. Most ijabb porképző- forrást szüntettek meg. Leállították ugyanis az érctömörítőt. A Sajóecseg határában levő borsodi ércelőkészítőmű ugyanis megfelelő mennyiségű alapanyaggal látja el a nagyolvasztót, ígv a gyárban levő berendezés további üzemeltetése szükségtelenné vált. Ezzel napi tíz tonnányi port kibo- csájtó üzemrészt szüntettek meg. Az ifjúságért A csaknem 600 ezer lakosból 300 ezer a fiatal Szabolcs- Szatmár megyében. A 26 éven aluliak aránya itt 50 százalékos, országosan csak 40. Ezért Szabolcsban az általánosnál is nagyobb jelentősége van az ifjúság helyzetéről szóló határozatok végrehajtásának. Ezt vi^fgál- ta szerdai ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága, megállapítva: hogy mind az állami, mind a társadalmi és gazdasági szervek részéről jelentős eredményeket értek el az ifjúsági problémák megoldásában. A választott testületekben nőtt a fiatalok száma és aránya a tanácsokban, szakszervezetekben, fogyasztási szövetkezetekben. Az általános iskoláknak ma már a 72,4 százaléka végzi el a nyolc osztályt, 1965-ben csak kétharmada. Az általános iskolát végzettek 83 százaléka tanul tovább a közép és szakmunkásképző iskolákban. A korábbinál jóval többen tanulnak felsőfokú oktatási intézményekben. Emelkedett a foglalkoztatási lehetőség az iparban. Azonban a munkaképes korú fiataloknak csak a hatvan százalékát tudják helyben foglalkoztatni. Az eljáró dolgozóknak 35—40 százaléka a fiatalabb korosztályhoz tartozik. A végrehajtó bizottság az ifjúság helyzetének to- vábbjavítására intézkedési tervet dolgoz ki. Kutatóegység Szolnokon A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem új olaj- és gázlelőhelyek után kutat Szolnok megyében. A munka irányítására külön kutatóegységet hívtak életre Szolnokon. Az egység szakemberei. fúróbrigádjai máris jelentős eredményeket értek el. A Nagykunság kisújszállási körzetében olyan gázmezőre bukkantak amely hozzávetőleges számítások szerint több mint kétmilliárd köbméter készletet tartalmaz. A szolnoki kutatók reményteljes területnek vélik Fegyvernek, Martfű és Kunhegyes térségét is. Kerekasztalkonferencia Vízügyi, mezőgazdasági és halászati szakemberek szamára rendeztek kerekasztal; konferenciát szerdán Bihar- ugrán. A téma a három és félezer holdas vízfelülettel rendelkező halgazdaság vízellátásának megoldása volt. A gazdaság évi vízigénye 27 millió köbméter, amit főként a Sebes-Körösből táplálnak a tavakba. Az ipar és a mezőgazdaság dinamikus fejlődése azonban veszélyezteti a Sebes-Körös vizének tisztaságát, s az utóbb] időben csökkent a halastavak vizének oxigéntartalma, plankton állománya. Gondoskodni kell tehát a kiváló minőségű vízről. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Tegnap játszották le a labdarúgó EB-seleitező II.' csoportjában a Franciaország—Bulgária találkozót. A bulgárok 60 percig fölényben játszottak, 1:0 arányban vezettek is. Ezután a fran-; ciák percei következtek,' egyenlítettek, sőt 2 perccel a mérkőzés befejezése előtt á győzelmet jelentő . gólt iá megszerezték. A csoport állása: 1. M.-ország 6 4 11 12-5 9 2. F.-ország 5 3 1 1 9-6 7 3. Búig. 5 2 12 9:6 S , 4. Norv. 6 0 1 5 5;17 Ili*
