Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

1971. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASölNK A VOLÁN — és az utasok Még mindig: a kézbesítés Kégi tapasztalatunk, hogy amint beköszönt az esős ősz, postánk is szaporodik. A fa­gyos, zimankós napokon még több 'elkeseredett hangú le­velet kapunk, amelyeknek írói az autóbusz-közlekedés­re panaszkodnak Semmi kü­lönös nem történik, csak akik tavasztól őszig kerék­párral, motorkerékpárral jártak munkahelyükre, az első esős napok után a jár­müveket beolajozzák, bezsi- rozzák az alkatrészeket és téli pinanóre biztos, száraz hely re rakják. Munkahelyükre, esetleg az iskolába viszont ezután is el kell jutniuk. Ezért szépen megváltják a havi bérlete­ket — és néhány nap eltel­tével keservesen tapasztal­ják, hogy saját járműveik­kel akkor indultait, amikor akartak, mindig idejében elérték úticéljukat, nem ta­posták a lábukat, és nem szakadozott le kabátjuk gombja... És akkor megírják a leve­leket. a Néplapnak, a VO- LÁN7nak és ki tudja még, hová. kinek. A hozzánk cím­zettekből eddig is közöltünk már. Most ismét közreadunk néhányat. L A szandaszőllősí iskolától a vasútállomásig közlekedő autóbuszok csúcsforgalmi időben — 5.45-től 7 óráig, Illetve 16—17 óra között — rendkívül zsúfoltak. A mun­kahelyükre .és az iskolákba igyekvők gyakran fel sem férnek, mért egyes járatok kimaradnak, így természete­sen a következő autóbusz már a végállomáson megte­lik utasokkal. Szandaszöllő- söil a közbeeső megállókban már meg sem állnak. F.z történt november 1-én is; a 6.15-ösről körülbelül hat- vanan—nyolcvanan lemarad­tunk. Csúcsidőben feltétle­nül sűríteni kellene a jára­tokat s nem ártana, ha ugyanebben az időben utas- számlálást tartanának a VCLÁN illetékesei. A havi bérleteket korlátlan meny- nyiségben kiadják, ugyanak­kor nem biztosítanak ele­gendő autóbuszt Ez nem korrekt eljárás. Örülnénk, ha a szanda- szőllősi végállomáson és a Csollák-megállóban autóbusz­váróhelyet építenének. E megálló előtti „halálkanyar­ban” indokolt lenne jelző- berendezés felállítása, mert ebben a térségben sok a köz­úti baleset. Szabó Mihály Szandaszőllős 3. Mostanában gyakran sze­repel a Néplapban a virágzó, tiszta Szolnok kérdése. Min­den elismerésem azoké, akik a megyeszékhely szépí­tésén fáradoznak. De va­jon szétnéztek-e már a fe­lelős vezetők a Beloiannisz úton, ott. ahonnan a vidéki autóbuszok indulnak? Szo­morú képet alkothat magá­nak a szemlélődő. Szakadó esőben sem tudnak hová el­húzódni az emberek. Úgy sajnálom a sok diákot, akik­nek minden nap utazniuk kell, ha esik, ha fúj. Nem értek én a szerve­zéshez, nem tudom, lehetett volna-e a vidéki indítóhelyet közvetlenül" a vasútállomás­hoz telepíteni. De minden­képpen kötelezni kellett vol­na az autóközlekedési vál­lalatot, hogy valamilyen fedett várót építsen. Takács Istvánná Hunyadíalva X Október 6-án Puskas Ist­ván karcagi és Németh Fe­renc szolnoki olvasónk pa­naszát közöltük „Korábban indul, késik, nem áll meg...” címmel. Puskás István ész­revételét a VOLÁN karcagi üzemegységének vezetője vizsgálta meg — tájékozta­tott bennünket Kerekes Fe­renc, a VOLÁN 7. sz. Vál­lalat igazgatója. Többirányú 1 vizsgálódás során bebizonyosodott, hogy néhány konkrét esetre vo­natkozóan helytállóak Pus­kás István felvetései. Több hónapig szemlélődött, így ténylegesen több rendelle­nességet észlelhetett. Ezek­ből azonban túlzás olyan következtetést levonni, hogy a VOLÁN járatainak sze­mélyzete egyáltalán nem ra­gaszkodik a menetrendhez — vélekedik Kerekes Ferenc igazgató. „Elismerjük, hogy egyes dolgozóink részéről előfor­dulnak vétségek, önkényes intézkedések, azonban gyak­rabban egyéb okok (műszaki hiba, közlekedési akadályok, út- és időjárási viszonyolc, balesetek, alkatrészhiány stb.) idézik elő a járatok ké­sedelmes indítását vagy ér­kezését. Ilyen esetekben .át kell programozni* az autó­buszok napi feladatait, illet­ve kevesebb járművel kell megoldani a személyszállí­tást... A hivatkozott járatok te­kintetében valóban van olyan korlátozás, hogy a tá­volabb utazókat kell előny­ben részesíteni, akik csak távolsági ' járatokkal tudnak úticéljukhoz eljutni. A Szol­nokra, Tiszafüredre és Tisza- szentimrére közlekedő ko­csik személyzetének figye­lembe kell venniük a karcagi kórház utasforgalmát is. A tiszafüredi járatnák ezen kf- vül a nagyon 'szoros vasúti csatlakozást... A helyzet javítása érdeké­ben intézkedtünk, hogy a Szolnokra és Tiszaszentimré- re közlekedő autóbuszok megosztva vegyék fel a Kar­cagról Berekfürdőre utazó­kat... Dolgozóinkat figyel­meztettük, hogy még körül­tekintőbben. még udvaria­sabban járjanak el munká­Október 4-én érkezett D. L.-né törökszentmiklósi ol­vasónk levele, amelyben szóvátette: két hete nem kapja meg az újságot. Egyéb úton is eljutott hoz­zánk a hír: Törökszentmik- lóson baj van az újságkéz- besítésseL A debreceni postaigazga­tóságot kértük meg az ész­revétel kivizsgálására. A válasz megerősítétte olva­sónk sorait: szeptember 28— október 10-e között valóban nem kapott újságot. A kéz­besítő szeptember 27-én meghalt. Ezt megelőzően azonban a kézbesítés alap­jául szolgáló címanyagot áttekinthetetlenné tette... Az új kézbesítő mindaddig nem tudta pontosan, min­denki megelégedésére vé­gezni munkáját, amíg a Ellentmondások Október 20-án jelent meg lapjukban Tolnai Antal me­zőtúri olvasó levele „Csa­lódtunk” címmel. Ügy gon­dolom, érdemes lenne a Néplap hasábjain vitatkoz­nunk e témáról, amely egyre jobban foglalkoztatja az embereket. Ugyanis a zöldség-gyümölcs ellátás vé­leményem szerint a jövőben sem lesz megnyugtatóbb, mint pillanatnyilag. Az ellátás egyenetlensé­géért a legtöbb esetben a kereskedelmet éri elmarasz­taló kritika. De legyünk tár­gyilagosak. Hogyan áruljon a kereskedelem több és jobb, olcsóbb zöldségfélét, gyümölcsöt, ha a mezőgaz­dasági üzemek a zöldség­gyümölcs termelő területüket a lehető legkisebbre csök­kentik. Meggondolásukat a Európában egyedül I .a Magyar Államvasutak nem emelte 1951 óta a menetdíjakat — értesültünk abból a levélből. amelyet Tóth János igazgató, a MÁV Budapesti Igazgatóság vezetője küldött október 14-én megjelent „Mit várok a pótdíjak emelésétől?” cí­mű cikkünkre. Ebben munkatársunk lényegében azt fejtegette: harcot indí­tott a MÁV a kényelmeske- dők, a potyautasok ellen, s ez az intézkedés a jegyüket rendszeresen megvásárló utasoknak beláthatatlan örömök kezdete lehet... Idé­zünk a levélből: „Köszönöm cikküket, mert az abban foglaltak helye­sen tájékoztatták az utazó- közönséget a vasút által ho­zott intézkedésekről. Ki­egészítésképpen arra sze­retném figyelmüket felhívni, hogy a pótdíjak és bírságok csak elenyésző hányadát al­kották és alkotják ma is a MÁV bevételeinek Így a gazdálkodás alapját • nem ezek. hanem a menetdíjak ielentik. Köztudott viszont. hogv a vasút 1951 óta nem emel­te a menetdijakat. s ebben egyedülálló az európai vas- utak között. Mégis erre a címanyagot, a nyugtaszelvé­nyes kartonokat nem ren­dezték. A debreceni postaigazga­tóság válaszlevelében töb­bek között azt is olvashat­tuk : betegségek, kiválások miatt időnként csak átszer­vezéssel tudja teljesíteni fel­adatát a törökszentmiklósi postahivatal. ,„ . .A hirlapkézbesítés ki­vánalmaknak megfelelő biz­tosítása érdekében a hírlap­kézbesítők bérének emelését is engedélyeztük, s a hivatal az ottani érdekelt szervek segítségével mindent elkö­vet a szükséges létszám biz­tosításáért, azonban törek­véseik nem minden esetben járnak eredménnyel...” — zárul a debreceni postaigaz­gatóságtól érkezett levél. ráfizetéssel és a munkaerő­hiánnyal magyarázzák. Érdekes, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek vezetői a ráfizetésre hivatkoznak, holott ma már sokkal kor­szerűbb körülmények között termelnek (fóliasátrak, mű­trágya, növényvédőszerek, öntözés, stb.), mint például 1965-ben. Az árak viszont azóta jócskán emelkedtek. E vonatkozásban számta­lan kérdés vár válaszra. Tolnai Antal gondolatait ér­demes lenne tovább fűzni. A kereskedelmi szervek il­letékeseinek állásfoglalása melleit a vevők véleménye sem hanyagolható el. V eress Kálmán ÁFÉSZ ig. elnök Tiszasüly két évtizedre tehető üzem­vitelének csaknem teljes rekonstrukciója, melyből törzshálózatának újjáépíté­sét; mintegy 60 km hosszú­ságú vonalon a villamos vontatás bevezetését; csak­nem teljes hálózatán a Die­sel-vontatás meghonosítását emelném ki, mint a rekon­strukció fontosabb jellemzőit. A vasút tehát egyre töb­bet nyújt utazóközönségének anélkül, hogy ennek terhét is áthárítaná. Mégis az utóbbi időben olyan jelen­ségekkel találkoztunk, hogy az utazóközönség kisebb — de nem elhanyagolható —- hányada, kihasználva a ne­héz helyzetet, amit a vasút­nál is a krónikus munkaerő­hiány okoz. nem váltja meg a menetjegyét... Ez a fel­fogás nemcsak a vasút jo­gos bevételeit veszélyezteti, hanem sérti a jogegven tő­ség elvét is... Varnak, akik iigveskedéssel kitérnek, vagv ki akarnak térni a jegyvál­tás! köte’ezettség alól... A ma*e,.abb nótdíjak és bírsá­gok bevezetésének tehát el­sősorban az a rendeltetése, hogy az ilyen gondolkodású utasokat jobb belátásra bírja. _ j uk során...’* Nagyobb megbecsülést a falusi sportköröknek E sorok írására az késztetett, hogy nagyobb megbecsü­lést kérjek a falusi sportköröknek. A tiszaszentimrei lab­darúgó szakosztály az őszi fordulóban eddig veretlenül sze­repelt. Hat mérkőzést játszott... gólaránya 50:0. Két mér­kőzés elmaradt... Az elmaradt mérkőzés miatt a sportolók és a szurko­lók — úgy gondolom — jogosan bosszankodnak. A tisza­füredi járási TS ugyanis nem biztosított idejében játékve­zetőt. Szerény véleményem szerint alapvető hiba, hogy a JTS a játékvezetőket szombaton, esetenként vasárnap reg­gel értesíti a mérkőzésekről. Az "'“in küldést már vissza­igazolni sem lehet. Domokos József Tiszaszentimre Didergő felnőttek A VOLÁN 7. sz. Vállalat 11. telepén (József Attila út) dolgozom, mint gépkocsivezető. Többször tapasztaltam, hogy munkavégeztével — 17—18 óra, az éjszakai műszak után reggel 5—6 óra között — nincs meleg víz. Gyakorta bosz- szankodunk emiatt tízen-tizenöten is. Amikor ezt jelentettem az illetékeseknek, azt a választ kaptam: „Majd utána nézünk... Még ha rakodómunkás mon­daná, akkor jogos lenne a felvetés..." Miért? Egy gépkocsi- vezető nem követelheti a minimális tisztálkodási lehetőség megteremtését? Egyébként a telepen két öltöző van. Áz egyikben van a fürdő. Szerencsés esetben, amikor fürödni lehet, nem egy­szer lehet látni félmeztelen embereket, akik kezükben ut­cai ruhájukat szorongatva futva teszik meg az öltöző és a fürdő közötti utat. Vajon télen is így lesz? M. L. Szolnok Gl TANÁCSADÓ A vízgazdálkodási társulatokról Megyénkben hat vizitársu- lat, egy csatornamű társulat, s tizennyolc vízműtársulat működik. E társulatok meg­alakulásának, működésének és megszűnésének szabályait a vízgazdálkodási tár­sulatokról szóló 1965. évi 23. sz. törvényere­jű rendelet, s végrehajtási rendelkezése határozza meg. A hatályos jogi szabályozás­ból az alábbiak kiemelése szükséges; Egy vízgazdálkodási egy­séget alkotó területen az ér­dekelt állampolgárok és jo­gi személyek a helyi vízgaz­dálkodási feladatok szerve­zett ellátására vízgazdálkodá­si társulatot alakíthatnak. E társulatok feladataiktól füg­gően vízrendezési, talajvédel­mi, vagy vízmű, illetőleg csatornamű társulatok le­hetnek. Az előbbieket általá­ban víztársulatoknak, az utób­biakat vízműtársulatoknak nevezzük. A társulatok meg­alakítását a helyi tanács végrehajtó bizottsága és a vízügyi igazgatóság közremű­ködésével szervező bizottság készíti elő. Az érdekelt a társulatba való belépési szándékát be­lépési nyilatkozat aláírásával jelenti be. Aki a belépési nyilatkozatot az alakuló tag­gyűlés megkezdéséig benyújt­ja, a társulat alapítójává vá­lik. A már megalakult tár­sulatba tagként bármely ér­dekelt beléphet. Érdekelt az a természetes, vagy jogi sze­mély — állami gazdaság, ter­melőszövetkezet —, aki a társulat működési területén ingatlant használ. Az érde­kelt köteles a társulati fel­adatok költségeihez érdekelt­sége arányában hozzájárul­ni. Ezt a hozzájárulást nevez­zük érdekeltségi hozzájáru­lásnak. A társulat megalakulása A társulat akkor alakul meg, ha az alakuló taggyű­lés megalkotja a társulat alapszabályát, megválasztja annak ügyintéző és el­lenőrző szerveit, s a vízügyi igazgatóság az alap­szabályt jóváhagyja, és a tár­sulatot vízgazdálkodási tár­sulatok törzskönyvébe be­jegyzi. A társulat alapszabá­lyának tartalmaznia kell a tagok jogait és kötelezettsé­geit. a tagsági viszony kelet­kezésének és megszűnésének módját, valamint az érdé. keltségi hozzájárulás meg­állapításának és teljesítésé­nek rendjét. Az érdekeltségi hozzájáru­lást valamennyi érdekelt te­kintetében — akár belépett tagként a társulatba, akár nem — az alapszabályban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A tag­gyűlés akként is határozhat, hogy áz érdekeltségi hozzá­járulás összege — részben, vagy egészben — azzal egyenértékű természetbeni munkával megváltható le­gyen. A társulat köteles tagjaival és a tagként be nem lépett érdekeltekkel kö­zölni a hozzájárulás általuk fizetendő összegét, illetőleg az ennek megváltásaként el­végzendő természetbeni mun­ka mennyiségét, továbbá a fizetés módját és határidejét. A társulat tagja a vele kö­zölt érdekeltségi hozzájárulás ellen halasztó hatályú kifo­gást tehet. A társulatba tag­ként bé nem lépett érdekelt a közlés kézhezvételétől szá­mított 15 napon belül a pénz­ügyi szakigazgatási szervnél adhat be panaszt a kivetés ellen. A kifogásoknak ha­lasztó hatálya van, tehát azok elbírálásáig az érde­keltségi hozzájárulást nem kell megfizetni. Ha az érdé. kelt kifogással nem élt, vagy a kivetés tárgyában hozott határozat jogerőre emelke­dett és a megállapított határ­időn belül az érdekeltségi hozzájárulás összegét nem egyenlíti ki, vagy a termé­szetbeni münkat határidooen nem végzi el. a társulat a követelésének behajtására kö­teles intézkedni. Az érdekel­tek hátralékáról kimutatást készít és az érdekelt lakóhe­lye szerinti pénzügyi szak- igazgatási szervhez küldi meg, közadók módján való behajtás végett. Különös méltánylások A társulat közgyűlése — ügyvitelének, vagyonkezelé- az alapszabályban foglaltak sének anyaggazdálkodásának megtartásával — az érdé- rendjét. Ellenőrzi az érde­keltségi hozzájárulás kiveté- keltségi hozzájárulás kiveté­sét, — de csak állampolgá- sét, annak törvényességét, rok esetében — különös mél- befizetését, illetőleg behaj- tánylást érdemlő okból mel- tósát és ezek érdekében lózheti, illetőleg a kivetett szükséges intézkedések kellő hozzájárulást mérsékelheti, időben való megtételét is. vagy el is engedheti. Ez a Felügyeleti jogkörében a jog azonban a taggyűlés ki- . vízügyi igazgatóság arra is zárólagos hatáskörébe tartó- jogosult, hogy a közgyűlés zik. A társulat más szerve a törvénysértő határozatának felsorolt intézkedéseket nem jóváhagyását megtagadja, teheti meg. A társulatok Ilyen esetben a társulatot — működése felett a vízügyi megfelelő iránymutatás meg- igazgatóság felügyeletet gya- adásával _ ,. ü_ Felügyeleti jogkörében a letve intézkedés megtételére vízügyi igazgatóság ellenőrzi hívhatja fel. a társulat megalakulását és alapszabályszerű működését, Dr. Cs. I. Azonnali belépéssel felveszünk 5—8 éves gyakorlattal rendelkező g é p cszm érnökot főmérnöki munkakörbe. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT, LAKÁST BIZTOSÍTUNK Kér isiink továbbá gyártástechnológust Kereskedelmi munkakörbe gyakorlattal rendelkező dolgozókat. Fizetés megegyezés szerint’ Jelentkezés: „1971” sz. jeligére a szolnoki hirdetőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents