Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. november 30. Lengyel utakon Jelvények A jelvényekkel mindenütt találkoztam. Háromezer .ki­lométert utaztam ebben az országban, velük mindig összeakadtam. Egyszerű kis alkalmatos­ságok különben. Diáksapká- kon hordják őket. Céljuk szerint jelzik, aki viseli őket, melyik iskolának a tanulója. A lengyel lélek azonban hétköznapi funkciójukhoz hozzáadott valamit: a ke­gyelet jelképeivé is tette őket. A Westerplatte fái alatt, ott, ahol a második világ­háború első szárazföldi csa­tározásaira sor került, be­omlott vasbeton bunker szomszédságában nyugszik a helyőrség egykori parancs­noka. A közelmúltban hoz­ták haza holttestét. Innen még élve került ki, megszö­kött és később Monte Cas- sinonál harcolt. Most itt alussza örök álmát, elsői hősiessége színhelyén. A sír márvány zárólapján virá­gok, kis, félénk lángú gyer­tyák. És jelvények. Virágok, koszorúk Auschwitzban a kivégzőfal elé fa mellvédet szereltek. Itt lőtték agyon azokat, akiknek nem a kremató- riumi elmúlást szánták. Most virágok, koszorúk borítanak itt minden tenyér­nyi helyet, ahová valaha nap mint nap puskagolyók csapódtak. A vér már nem látszik. Gyors pillantással felmérve mindent, a golyók helyét sem látni. Eltakar­ják a jelvények. Terem az egyik épületben. Itt élt, amíg élt Kolbe atya. Tudni kell róla. hogy né­hány héttel ezelőtt avatta szentté — vagy boldoggá? erről vitatkoztunk is vala­kivel a múltkor — a pápa. Kolbe katolikus pap volt, és amikor büntetésből meg­tizedelték csoportjukat, az egyik éhhalálra ítélt helyé­re állt. ő elpusztult, amaz viszont megérhette a tábor felszabadulását. Sőt. nap­jainkban is jó egészségnek örvendő idős ember. A he­lyiség. ahol valameddig la­kott, tele friss virággal, ko­szorúkkal. A jelvényeket itt a koszorúkra erősítették. Októberi vasárnap, éppen szenttéavatásának napja. Itt vagyunk Czestochowaban, a ..Fekete Mária” székvárosá­ban. A festmény, s akit szimbolizál, a lengyel katoli­kusok legnagyobb ereklyé­je és védőszentje. Köves — a magyar vidéki városok piactereinek hepehupáira emlékeztetői — térségen bak­tatunk a csípős, orkánsze- rű szélben e hatalmas egy­házi kombinát felé, ahol magyar nyelven is figyel­meztetik a katolikusokat a hit és az egyház erejére. Egy gombostű kevés, de annyit se lehet leejteni a székesegyházban. Nagy mise van. Hangszórókon közve­títik. Miközben az oldalha­jón át. térdelő-imádkozó hí­vek között próbálunk előbb­re jutni, többször is felhang­zik Kolbe atya neve, az imádság halk mormolásától övezetien. A lengyel katolikusok Fe­kete Máriája a világ leg­gazdagabb asszonya. Gyű­rűk, fülbevalók, brilliánssal díszített nyakékek és kar­kötők övezik olyan meg­számlálhatatlan mennyiség­ben, hogy itt a bérből és fizetésből élő dolgozók szá­molási képessége pillanato­kon belül fölmondja a szol­gálatot. S a tízezreket érő ékszer­csodák között — jelvények. Némelyik kissé görbülten, egyikről-másikról a zománc meg a festék is lepattogzott néhány helyen. A krakkói Wawel a len­gyel nemzeti lét szimbólu­ma. tehát királyi temetke­zőhely is. A főhajóban is, és lent, az altemplom ter­meiben, kriptáiban is egy­más mellett nyugosznak a lengyel történelem nagyjai, sőt Miczkiewitz is. Hedvig királynő — ki­rályné? a bizonytalanság jelzésével és azzal, hogy utólag nem néztem utána tüzetesen a dolognak, csak azt akartam dokumentálni, hogy még bennünk is. akik­nek pedig a történelem szegről végről , szakmánk lenne, mennyire megkopik idővel a tudás, az adatbiz­tonság.... Szóval: Hedvig a főhajóban nyugszik. Alak­ját, arcát megformázó szép márvány szemfedő alatt. A szóbeszéd szerint ő a diá­koknak afféle védőszentje. A krakkói tanulók — akik közül az egyetemisták az oxfordival majdnem vete­kedő' életkorú kollégiumot mondhatnak magukénak — az itteniek ebeszélése sze­rint egy-egy nehezebb vizs­ga előtt előszeretettel szok­ták fölkeresni a fehérmár­vány Hedviget, egy kis köz­benjárásért, nomeg szeren­cséért esedezve. Így aztán nem csoda, ha szinte egész márványtestét elborítják — ráadásul köztük egy hosszú piros-fehér-zöld szalag is ékeskedik — a jelvények, már már mosolyogni valóan megható tömegben. (Míg kissé elérzékenyül- ten nézzük, arra leszünk figyelmesek, hogy egy szep­lős kislány, akinek két sző­a ke haj fonat kuli vállára felpipiskedve kiügyeskedik egyet a jelvények közül. Váltig tűnődünk: tán nem sikerült a vizsga? ...) Ismerik történelmünket Báthory Istvánnak külön szobája van. Mikor belé­pünk, szinte Magyarorszá­gon érezzük magunkat. Ennyi nemzetiszín szalagot minálunk se látni egy-egy királysíron, mint amennyi itt vigyázza a nagy király álmát. A nagy királyét, aki ösztönösen és egy. a miénk­nél jóval elmaradottabb korban ma is csodálni való történelmi érzékkel oly so­kat tett a népek barátsá­gáért, egymáshoz való kö­zeledéséért. (Ha akkoriban nem is e szavakkal jelezték még a tényeket.) Itt sem hiányoznak a diáksapka-jel­vények. Tele velük a már­vány zárólap. S olyanok, mint egy-egy kecses vért vagy páncél. Mikor megtudják, hogy magyarok vagyunk, önkén­telenül utat engednek, ba­rátságos pillantásokkal kí­sérnek. Igyekszünk lengyel barátainkéhoz hasonló tájé­kozottságot elárulni törté­nelmünk egybefonódott pil­lanatairól. Hasztalan erőfe­szítés: ebben a versenyfu­tásban mi csak lemaradha­tunk. Ügy sorolják a ma­gyar királyok neveit, hogy az ember lesütött szemmel hallgatja, és megfogadja magában, ha élve kikerül ebből a tudatlansági szé­gyenből. akkor az első utca­sarkon tüzetesen tanulmá­nyozni fogja a magyar és a lengyel történelmet. (Csak felületes summázatként ve­tem közbe: a tájékozottság foka szegről végről tán összefügghet a szocialista nemzeti érzés hőfokával is.) Később, immár sugárzó napsütésben sétálunk a krakkói főtéren, amikor a Mária-templom tornyában megszólal a kürtszó. — Ennek a helynek van romantikája és atmoszférá­ja — mondom kísérőmnek. Bólogat, majd kisvártatva hozzáteszi. — Mi a háború után szétszóródtunk az ország négy tája felé. A lengyel, aki Varsóból érkezett, szíve­sen él bárhol. De ha úgy érzi, hogy eljött az ideje, visszamegy. Varsóban akar meghalni. Papp Zoltán Következik: A Visztula partján A szürkeorrú cápa születése Az anya három méteres emberevő szörny. A dél-ten­gerek búvárainak a szürke­orrú cápa a legrettegettebb ellensége. A cápa-mama a Cook-sziget partjainál tűnt fel. Befogták és átszállították az ausztráliai Tweed-Heads akváriumba, hogy bemutat­hassák a közönségnek. Két órával később általá-' nos meglepetésre, két, egyen­ként egy méter hosszú cápa­Szibériai Szakértők „gyakorlatilag korláílan”-nak nevezik a kelet-szibériai Kibik Gordon lelőhely márványkészletét. A Szaján-Susenszkojei vízierő­mű építkezésétől 18 kilomé­terre keletre fekvő márvány­telep majdnem tíz köbkilo­métere nyersanyagot tartal­maz, tizennyolc színárnya­latban. Szakemberek szerint bébinek adott életet. A bába szerepét egy búvár látta el. Normál állapotban az állat feltétlenül megtámadta vol­na az embert, azonban a fogságban megzavarodott cá­pa nem mutatott támadó szándékot. A szülés után há­rom nappal az anyaállat el­pusztult, a cápa-bébik vi­szont jól érzik magukat: na­ponta vidáman elfogyásztják 30 kiló apróhal fejadagjukat. mái vány az itteni márvány vetekszik a carraraival. Most a leendő kitermelő­helyek közelében kőfeldolgo­zó nagyüzemet építenek. A létesítmény tervezett évi tel­jesítménye 250 ezer négyzet- méter burkolómárvány és 50 ezer négyzetméter gránitlap. A gyár először 1973-ban ad terméket. í Aforizmák A bizonytalanság az, ami az embert gondolkodásra készteti. Albert Camus A törvények mit sem ve­szítenek azzal, hogy öregeb­bek lesznek. Ennyiben kü­lönböznek az asszonyoktól. Buckingham herceg A tréfád úgy marjon bele az emberekbe, mint a bá­rány. Ne úgy, mint a farkas. Boccaccio Kétféle erkölcs létezik: az egyik az, amelyet tanítunk, de nem gyakorolunk, a má­sik pedig az, amelyet gyako­rolunk, de általában nem próbáljuk másokba beoltani. Russel Ha a király délben azt mondja, hogy éjszaka van. akkor csodáld meg a csilla­gokat. Perzsa mosdós Losonezi Pál Afrikába látogat 5-í: SPANYOL* w r v ©r ri< MAROKKÓ täSS‘Rlríl!vMmssou^ •Tlndouf Hl Tamanrasse^. .Ahaggar / 3005 .✓‘a. •Boka J d) Kindia ^4 .*-•> í CONAKRY V Kankan • : \ NELEFÁNT- \ CSOMT- • PA*T \®N'Zórákord SIÉRfí^LEONC y KaypMüTó! edlMKA •Odzala Mossaka« ALGÉRIA I K A ^ / U BRAZZAVILLE. ./fpr < KONGÓi IÉf Kocíaj Ö Fiiidg« Köolajvezetek Földgázvezeték H] Bsuxií E5 Foszfát A Vasérc O Vaskohászat (•) uüpgyartás <$ Vegyipar Könnyűipar ö üeimiszsnpar Losonczj Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke hivatalos lá­togatásra AlgéBiába, Guineá­ba és Brazzaville-Kongóba látogat. ALGÉRIA; 2 381 700 négy­zetkilométer területű északon mediterrán, délen sivatagos éghajlatú ország. 14 milliós lakosságának 84 százaléka arab, 15 százaléka berber, a többi európai. 1518-tól 1830- ig török uralom alatt állt. 1830-tól francia gyarmat. Az 1954. november 1-én megin­duló felszabadító harcok eredményeképpen 1962. július 3-án Franciaország elismer­te a független Algériát, szep­tember 25-én pedig kikiáltot­ták az Algériai Demokrati­kus Népi Köztársaságot, A függetlenség elnyerése után megindult az önálló gazda­ság kiépítése. A vállalatok államosítása, kisajátítása, az agrárreform és az analfabé­tizmus felszámolásának meg­indítása fontos lépés az or­szág belső helyzetének meg­szilárdításában. GUINEA: Az Atlanti-óceán partvidékén elterülő, 245 857 négyzetkilométer területű, 3.92 millió lakosú ország. 1850-től francia gyarmat, 1958. október 2-án nyerte el a függetlenséget. Franciaország a Guineában elvesztett befolyását politikai és gazdasági nyomással igye­kezett visszaszerezni. A meg­megújuló támadásokat sike­resen visszaveri és szilárdan halad a nem kapitalista fej­lődés útján. Ásványi kincsekben (bau- xit, Vasérc, stb.) nagyon gaz­dag. A bányászat külföldi társaságok (angol, amerikai, olasz, kanadai) kezében van. Jelentős bauxit és timföld­exporttal rendelkezik. Fel­dolgozóipara fejlődőben, fő­leg élelmiszeripari üzemek­ből áll. BRAZZA VILLE-KONGÓ: A Kongó folyótól északra az Egyenlítő mentén elterülő 342 000 négyzetkilométer te­rületű. trópusi éghajlatú or­szág. 940 000 főnyi lakosságát főleg bantu négerek adják. 1960. augusztus 15-én váit függetlenné. Földmágneses mezők és a biológia A Föld egész geológiai története során mágneses mezeje több ízben megvál­toztatta irányát. Ezek a vál­tozások I—100 millió évi időközben történtek. A leg­utóbbi időben az a vélemény terjedt el a szakemberek körében, hogy ez a jelenség rendkívüli befolyással volt az életre a Földön. Dr. James Hayes, az Ame­rikai Geológiai Társaság 1970 novemberében, Mil- waukee-ben tartott évi kon­ferenciáján felszólalásában közölte azoknak a kutatá­soknak az eredményeit, amelyeket ezeken a terüle­teken végzett. A világóceán különböző, mélyvízű körze­teiből felhozott 28 fenék- talajoszlopot vizsgált, és 8 kihat sugárállatkafajtát ta­lált — ezek az egysejtű ten­geri szervezetek majdnem valamennyi vízterületen ál­talánosan elterjedtek. E fajták közül hat egy- időben és mindenütt kihalt, s emellett ez az esemény közvetlenül a Föld mágne­ses mezejének irányváltozá­sa után következett be. A közelmúltban végzett kísér­letek a többi között kimu­tatták, hogy egyes állatok, például a csigák és a mé­hek, rendkívül érzékenyek a mágneses mezők iránt. Megkövesedett rákfajta Brazíliából érkezett a hír, hogy több mint egymillió éves szénrögben megkövese­dett rákot találtak. A hírt a British Museum munka­társa. Raymond Bate röpí­tette világgá. A kövület olyan aprócska rákokat tar­talmaz, amelyeknek hossza alig egy—két mm, s ame­lyeknek teste kettősfalú kagylóhélyba zárt. A szén­rög rendkívüli kemény, ecetsavval oldott részéből egy halszálkával együtt 180 rá- kocska került elő. Hasonló kövületeket sok­helyütt találtak már, azon­ban a brazíliai leletnek ép­pen az a különös értéke, hogy a kövületté-válás során nemcsak a duplafalú kagy­lóhéj, hanem a rákok teste is épségben maradt. Miután a kagylóhéjban az állatok egészen természetes helyzet­ben találhatók, a kutatók arra a következtetésre jutot­tak, hogy a rákok hirtelen fulladtak meg és a táplálé­kul szolgáló hallal együtt váltak kövületté. Hidraulikus „miniprés” A hidraulikus erő bámu­latra méltó teljesítményekre képes: emelő-berendezések­ben, közlekedési- és szállító- berendezésekben éppúgy al­kalmazásra talál, mint a technika sok más területén. A képen egy hordozható Az áttörések mérete és alak­ja a cserélhető szerszámfej kiképzésétől függ. E rendkívül hasznos és sokoldalú „miniprésnek” minden fémfeldolgozó üzem­ben helye lenne, de különö­sen jó hasznát veszik ott, fuiia hidraulikus prés látható, mely 5,5 tonna erőkifejtés­re képes. A hidraulikus olajszivattyút könnyű kéz­mozdulatokkal lehet működ­tetni, miközben a prés vágó­éle akár 10—15 mm vastag acéllemezbe is lyukat vág. ahol nincs mód a hegesztés­re (pl. robbanásveszélyes bányákban), a sínvégek, le­mezek, tartógerendák csava­rozással, vagy szegecseléssel való összeerősítéséhez köny- nyű vele elkészíteni a lyu­kakat. Értékes felfedezések Karnakban Az asszuáni gát az évente bekövetkező áradások meg­szüntetése mellett azt is le­hetővé tette, hogy építése során Karnak térségében ré­gészeti ásatásokat végezze­nek és olyan leleteket hoz­zanak napvilágra, amelyek egykor elmerültek a vízben, így a karnaki templomok tanulmányozására alakult francia—egyiptomi központ 1970—71. évi munkája rend­kívül eredményes volt. Jean Lauffray. a központ igazga­tója a régészeti és irodalmi akadémiának adta az első tájékoztatást a felfedezések­ről. A feltárási munkálatok során olyan feliratokat is ta­ra és útjára vonatkoznak. A bárka padjai aranyborítá- súak voltak. Az ásatásokat végző expe­díció tagjainak meglepetésé­re más értékes leletek mel­lett két fekete gránitszobor is napvilágra került. A ré­gészek feltételezése szerint a szobrok korabeli karnaki közéleti személyiségeket áb­rázolnak. Karnakban más régiségek is napvilágra ke­rültek, így pl. több lakóház és háztartási eszköz. Az Opet-templom kriptáinak ibolyántúli sugarakkal tör­tént vizsgálata feliratokat és egy figurális díszítményt mutatott. Ezek a leletek Fejlődőben levő agráror- szág. Gazdasági életét a kül­földi tőke irányítja. A mező- gazdasági termelés a hazai igényeket nehezen elégíti ki. Az országterület 60 százalé­kát borító őserdőkben ne- mesfakitermclés (ébenfa mahagóni stb.) folyik. — TERRA — j láltak,. amelyek a fáraók szent bárkájának vontatásá­Elcfánt-számlálás A dél-afrikai Kruger Ne zeti Parkban —70 °C hidegbassal „sütnek” számo­kat hz elefántokra, hogy meg lehessen figyelni és ta­mindmáig ismeretlenek vol­tak. nulmányozni vándorlásukat. Eddig nem t"iták számmal ellátni őket, mert az ele­fánt bőre nem bírta a tüzes vasat

Next

/
Thumbnails
Contents