Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXII. évf. 280. sz. 1971. nov. Z7„ szombat. A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vendégségben \ szőnyegszövőknél Sxevasxtopol küldöttei Mezőtúron Kádér János fogadta Sztanko Todorovot Megyénk vendégei, a sze- vasztopoli elvtársak szinte állandó időzavarral küzde­nek. Nem mintha pontatla­nul kezdenék a napi prog­ramjukat. dehogy. A látoga­tásuk első színhelyére, szin­te másodpercnyi pontosság­gal érkeznek, aztán Aztán egyre jobban belemeleged­nek a beszélgetésbe. és őszinte érdeklődésükhöz szűknek bizonyulnak a prog­ramadta keretek. Tegnap Mezőtúron is kifutottak kis­sé az időből, igaz, látnivaló is akadt bőven. De tartsunk sort: Alekszandr Dmitrije- vics Ivanovot, Jevgenyij Andrejevics Rebrovot és a kíséretükben levő dr. Majo­ros Károlyt, az MSZMP me­gyei bizottságának osztály- vezetőiét a város vezetői kö­szöntötték a pártbizottságon. Az üdvözlő szavak után Mó­ricz Béla, a városi pártbi­zottság titkára ismertette Mezőtúr eredményeit, gond­jait. Imponáló számadato­kat jegyezhettek fel jegyzet­füzetükbe a vendégek. E számok különösen az ipar rohamos fejlődését igazol­ják. A jövőt illetően el­mondta a pártbizottság tit­kára, hogy az elkövetkezen­dő években a mezőgazdaság­nak is a „hóna alá nyíl­nak”. A város hat termelő- szövetkezete tavaly 350 mil­lió forint bruttó termelési értékét ért el. 1975-re ezt az eredményt 520 millió forint­ra kívánják növelni. M eget evened nek a számok A délelőtti üzemlátogatás során megelevenedtek a párttitkár által elmondott számok. A meglátogatott üzemek fejlődése szinte kéz­zelfoghatóvá vált. Mert ho­gyan is emlékezik a 20 év­vel ezelőtti kezdetre a nép- művészeti és agyagipari szö­vetkezet elnöke? „Nemrég böngésztem régi papírokat, s ráakadtam egyre, amelyet 1951-ben magam könyvel­tem. A szövetkezet — a ti­zenegy fazekas és segéd kö­zös vagyona 2700 forint volt. Ma 198-an vagyunk, és a vagyonunk ötmillió forint. Az idén 11 millió forintnyi terméket szállítottunk a ha­zai üzletekbe. 9 tőkés és két szociaista országba.” Az üzemlátogatás során a vendégek különös figyelem­mel kísérték a forgó koron­gokon alakuló kecses formá­kat. Eközben Ivanov elvtárs megjegyezte: Szevasztopol­ban is működik egy üzem, ahol az orosz nénművészet hagyományait őrző mestere­ket foglalkoztatják. Különö­sen sokat időztek Csík Lajos korongja előtt. Az ügyeske­zű fazekas varázslatos dol­gokat művelt a forgó ..asz­talon”. A virág nyílik olyan természetes bájjal mint ahogy az idomtalan agyag­tömbből kibomlott a szép­vonalú váza, a mester ujjai között. Megható. hogy milyen gonddal őrzik népi hagyo­mányaikat Önök — mondta a látogatás végeztével A. D. Ivanov a szövetkezet veze­tőinek. „Textilipari múzeum“ A szőnyegszövő htsz élet­kora is az idén érte el a második X-et. Amint Jakab István, a szövetkezet veze­tője elmondta, ők is megle­hetősen szerényen kezdték a termelést. 1951-ben 35 tag­gal és szegényes közös va­gyonnal vágtak neki a mun­kának. Igaz, a háziipari szö­vetkezet ma is „textilipari múzeum”, hiszen az őskori gépek mellett a legújabb automata gépsorig szinte va­lamennyi féle-fajta masina megtalálható. Ezzel együtt az idén mintegy 60 millió forintot termelnek. A látogatás szinte minden érzékszervét igénybe vette a vendégeknek. A szövőben szörnyű zaj, csattogás tá­madta a dobhártyát. A pa­mutfestőben a vegyszerek átható szaga facsarja az em­ber orrát. A szőnyegszövők csendben vannak — viszont a szem nem fogy ki a lát­nivalókból. Torontáli, perzsa és suba csodák készülnek a műhelyben. Különösen a perzsaszőnyegek csomózását tanulmányozták a vendégek. Egy négyzetméternyi perzsá­hoz 25 ezer — vagy akár százezer — hurkot vet a szálra félkézzel a készítője, közben a mintát figyeli, má­sik kezével pedig az ollót csattogtatja. A perzsa cso­mózását a kísérők szerint hat hét alatt meg lehet ta­nulni. Hát... A látogatás végén a sze- vasztopoli vendégek köszö­netét mondtak a sok érde­kes látnivalóért. Az ebédhez kissé késve ültek, de mint mondták, szinte észrevétle­nül szaladt el az idő. A délutánt A. D. Ivanov és J. A. Rebrov Szolnokon töl­tötte, este pedig egy szovjet alakulat katonáival talál­koztak. — pb — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának elfcő tit­kára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét. A szívélyes, baráti eszme­cserén jelen volt Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt kormány elnöke, Böjti János, a Magyar Népköztár­saság szófiai nagykövete, to­vábbá Kiril Nesztorov, a BKP Központi Ellenőrző- Revíziós Bizottság irodájá­nak tagja, külügyminiszter­helyettes és Sztonoi Sztano- ev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Sztanko Todorov sajtó­konferenciája Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke péntek dél­után a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában ta­lálkozott a magyar és a kül­földi sajtó képviselőivel. Dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a kormány tájékoz­tatási hivatalának elnöke nyitotta meg a sajtókonfe­renciát Törvényerejű rendelet az ipari szövetkezetekről Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pén­teken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott az ipari szövetkezetekről. A tövényerejű rendelet az or­szággyűlés legutóbbi ülésén törvényerőre emelt szövet­kezeti törvénynek a keretei között az ipari szövetkeze­tek szervezetére, működésé­re és gazdálkodására, tag­jainak jogaira és kötelessé­geire, valamint érdekkép­viseleti szerveikre vonatko­zó sajátos jogszabályokat határozza meg. A törvény- erejű rendelet kiemeli, hogy ezek a szövetkezetek az ipari, az építőipari, a há­ziipari és a népi-iparmű­vészeti termelés mellett jelentős javító és szolgál­tató tevékenységet is foly­tatnak. Az ilyen szövetkezetek alakulására és induló vágyó, nára vonatkozó rendelkezé­sek biztosítják, hogy a jövő­ben is gazdaságilag életké­pes, társadalmi s gazdasági céljainkat szolgáló ipari szö­vetkezetek alakuljanak. Az ipari szövetkezetek gazdál­kodósának vállalati jellegét szolgálják a tervkészítésre és a munkaszervezetre vo­natkozó előírások. A tör­vényerejű rendeletben — a szövetkezeti törvény végre­hajtásának megfelelően — helyet kapnak a szövetkezeti tagok jo­gaira. kötelességeire, kü­lönösképpen a munka­végzésre és a fegyelmi, anyagi felelősségre vonat­kozó rendelkezések, továbbá a szövetkezeti ön- kormányzat szervezetére és működésére vonatkozó szabályok. A törvényerejű rendelet 1972. január 1-én, az egységes szövetkezeti törvénnyel egyidőben lép hatályba. Az Enöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosí­totta a polgári törvény- könyv egyes rendelkezéseit, mivel a szövetkezeti törvény szükségessé tette a polgári törvénykönyvnek a szövet­kezetekre vonatkozó rendel­kezéseinek a módosítását. A most alkotott törvényerejű rendelet a szövetkezeti tör­vény tartalmának megfele­lően módosítja a polgári tör­vénykönyvnek a szövet­kezetek áruforgalomban való részvételével össze­függő rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács dr. Má- téffy Józsefet nyugállomány­ba vonulása miatt, érdemei­nek elismerése mellett, leg­felsőbb bírósági bírói tiszté­ből december 31-i hatállyal felmentette, ezzel egyidejű­leg dr. Tomszer Ferencet és dr. Vörös Ferencet legfel­sőbb bírósági bíróvá meg­választotta. Az Elnöki Tanács végül egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. Közlemény a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának üléséről A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága november 15—19. között a Német De­mokratikus Köztársaságban, Drezdában tartotta 32, ülé­sét. Az ülésszak munkájá­ban Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág. Mongólia, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­döttsége vett részt A bizott­ság megnyitotta a KGST 25. ülésszakának, a KGST V. B. 24 és 25. ülésé­nek határozataiból eredő feladatokat^ egyebek köeött azt. hogy mikéDPen lehetne megfelelő intézkedésekkel továbbfejleszteni a tagálla­mok közötti mezőgazdasági együttműködést és a szocia­lista gazdasági integrációt. A bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági kutatásoknál kialakult együttműködési formákat, jóváhagyta a tu­dományos-műszaki kutatá­sok program-tervezeté*, ámely egyebek között a mű­trágyák felhasználásánál, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés termelési fen lyamatainak gépesítésénél, a villamosításnál és az auto­matizálásnál irányoz elő kö­zös munkát. A bizottság megvizsgálta, hogyan lehetne a mezőgaa- dasági növényi kultúrák ne- mesítési munkáit tovább szakosítani és ezzel kapcso­latban elmélyíteni a koope­rációt­Jóváhagyták a KGST tag­államok mezőgazdaságában alkalmazott műanyagok táv­lati minőségi követelménye­it és elfogadták a mező- és erdőgazdasági gépek nem­zetközi vizsgálati rendjének szabályzatát is. Az ülés m°leg baráti lég­körben folyt le. Indiai katonák Pakisztánban Castro ismét a chilei fővárosban A harmincadik NDK—NSZK taUíkkosó KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Ülést tartott a KNEB Több közérdekű, széles körben folytatott vizsgálat tapasztalatait vitatta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A kormány 1970. május 10-i határozata alapján a népi ellenőrzés felmérte a nők munkahelyi feltételeinek, szociális helyzetének, vala­mint életkörülményeinek ja­vítására hozott 1013/1970. sz. kormányhatározat végrehaj­tásának eddigi eredményeit. Illés János, a KNEB munka- bizottságának vezetője, a KSH tásadalomstatisztikai főosztályának vezetője ter­jesztette elő a vizsgálatról készült összefoglaló jelentést, amely összegezi a főváros és kilenc megye 205 vállalatá­nál és szövetkezeténél szer­zett tapasztalatokat. A vita alapján kiegészített jelentést a KNEB elnöke a kormány elé terjeszti. Dr. Csendes Béla, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Inté­zetének főosztályvezetője, a KNEB tagja jelentést ter­jesztett elő a sertés- és ba­romfihús termelésének, fel­dolgozásának és forgalmazá­sának helyzetéről. A bizott­ság a jelentést elfogadta és az intézkedésekre illetékes szer­vekhez továbbítja. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a vállalati termelési kooperá­ció alakulásáról a gépipar 39 vállalatánál végzett vizsgá­latról készült jelentést és azt a kormány gazdasági bizott­sága elé terjeszti. A bizott­ság elfogadta a dolgozók jo­gainak érvénvesltése a tár­sadalombiztosítási ügyekben című vizsgálatról adott tájé­koztatást. végül megtárgyal­ta a KNEB 1972 első félévi munkatervét. Befagyott a Velencei-tó Péntekre virradóra befagyott a Velencei-tó. A sekély part­szakaszokon erős 2—3 centi­méter vastag a jégréteg, amely nemcsak a. tóra le­szálló vándormadár-rajokat, de a velencei nádgazdaság nádaratóit -is elbírja. A kézi nádaratás pénteken megkez­dődött. Várhatóan a hét vé­gére fenékig befagy a tó és a jégre nádarató gépek is rámehetnek. Az idén mint­egy 200 000 kéve nádra szá­mítanak. I Kisebb áradás a Tiszán A Tisza alsó szakaszán a háromhónapos rendkívül alacsony vízállást kisebb áradás váltotta fel. Két hét alatt minegy két és fél mé­tert növekedett a folvó szintje, de még mindig csu­pán plusz 164 centimétert jelzett pénteken a szegedi mérce. Ez a kisebb mérvű fokozatos vízállás-emelkedés azonban elegendő volt ahhoz, hogy a szegedi folyamszabá­lyozó és kavicskotró válla­latnak hosszú ideig megre­kedt uszályai a folyó felső szakaszáról hazaérkezzenek. Számítógép szimpózium Pénteken a Technika Há­zában rendszerszervezési és számítógép szimpóziumot tartott a dán Scanpis cég közösen a Neumann János Számítógépludományi Tár­sasaggal. Az öt műszaki elő­adásból és vitából álló ta­nácskozás része a magyar számítástechnikai program információt szolgáltató és szerző törekvéseinek■ A dán cég a hazánkban gyártott és alkalmazott kis számítógé­pektől eltérő tulajdonságú számítógépeket mutatott be műszaki leírások és beszá­molók segítségével. Köztük legnagyobb érdeklődésre tart számot PC—700 jelzésű, amely az úgynevezett hibrid számítógépek családjába tar­tozik. Ez a gép képes a di­gitális, vagyis számjegyes es az analog, azaz összehasonlító műveletek elvégzésére egy­aránt. Memória-egységeiben több mint 270 000 informá­ciót és utasítást tud tárolni. Felhasználása is kettős, al­kalmazható önálló számító­gépként is, de képes adatát­vitelre, az információk gyors továbbítására is. Ipari tv és a pedagógia Befejeződött Szombathe­lyen az ipari televízió pe­dagógiai felhasználásával foglalkozó konferencia. A hazai pedagógusképző inté- zetefc szakemberei hét elő­adást hallgattak meg a szom­bathelyi tanítóképző ezzel kapcsolatos kísérleteiről és módszereiről. A zárónapon bemutató tanítások tv-köz- vetítését láthatták. A kon­ferencián bejelentették, hogy a kedvező szombathelyi és külföldi tapasztalatok alap­ján ellátják a hazai Dedagó- gusképzg intézeteket ipari televízióval. Bebizonyosodott ugyanis, hogy segítségével felére csökkenthető a bemu­tató tanításokra fordított órák száma, s csökkentek az oktatás költségei is. Az ipari tv alkalmazása lehetőséget ad az intézetekben bizonyos racionalizálásra, az oktatói terhelés kisebbítésére. A leendő nevelők felkészítése mellett a gyakorló pedagó­gusok továbbképzésében is hasznosan alkalmazható. Új beruházás Sajókeresztur határában újabb nagy beruházás befe­jező munkái vannak folya­maiban. A borsodi ércelő­készítőműben megkezdték a termelési próbákat az utolsó — számszeríj a negyedik — gyártószalagon. Az 1,7 mil­liárd forintos beruházással felépül* üzemben a hazai kohászat alapanyagcHátására — nagyobbrészt szovjet érc­ből és koncentritumtól — évente csaknem három mil­lió tonna tömöritvényt ké­szítenek. A kiváló minőségű zsugorítvány felhasználásá­val egyenletesebbé válik a kohók járata, jobb lesz a ki­hozataluk és javul a nyers­vas minősége is.

Next

/
Thumbnails
Contents