Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

1971. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Négyüknek: Dicséret, jegyzőkönyvi megörökítéssel 'i Egyik-másikuk csak e so­rok írójától tudta meg, hogy dicséretben részesítették an­nak a szocialista szerződés­nek az aláírói, akik szep­tember 9-i tanácskozásukon névre szólóan fogalmazták meg az elismerést, a Diesel­bázis létrehozásában szerzett érdemeikért. Oros János építtető Szinte életrajz-szerűen summázza pályafutását. Ide­stova 15 éve, hogy — gim­náziumi érettségivel — a járműjavítóba jött, lakatos­hegesztői szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett, s a mun­ka mellett, levelező tagoza­ton megkezdte tanulmánya­it az Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetem üzem­mérnöki karán. 1965-ben kapta meg a diplomát, amelynek birtokában főmű­vezetővé nevezték ki a „jár­mű” gőzmozdony-osztályán. 1967-ben kezdte meg az üzem a Diesel-program elő­készítő munkálatait, s az erre hivatott öt-hattagú cso­portnak ő is egyik „harcosa” lett Szó szerint harci fel­adat volt ez, mert a debre­ceniek is megbízást kaptak a Diesel-bázis telepítési koncepciójának kidolgozásá­ra. A szolnokiak három vál­tozatban készítették el, s az egyik ittenire mondtak igent — még ugyanabban az évben — a KPM illetékes szervei. Versenypályázatot hirdettek a szolnoki kon­cepció alapján tanulmány­terv készítésére, s mivel a KG MTI lett a „győztes”, megbízást kapott a Diesel­bázis megtervezésére, vala­mint a kivitelezés beruházói feladatainak ellátására. A tervhez szükséges alap­adatok szolgáltatásában és a készülő tervek folyamatos egyeztetésében Oros János­nak — mint üzemszervezési csoportvezetőnek — már igen nagy szerepe volt. Ek­kor kapott másodiára kiváló dolgozó kitüntetést a jármű­javítótól, a múlt év elején pedig kinevezést a műszaki­fejlesztési, üzemszervezési és beruházási osztály vezetésé­re. S hogy ennek az építte­tői feladatkört betöltő szer­vezetnek az élén is megállja helyét, arra éppen a szocia­lista szerződés aláíróinak dicsérete az egyik bizonyság. Tsrőcsik Pál, kubikos-brigád- vezelő szám szerint négyen, e ran­gos elismerést kapták. Ak­kor még ott is dolgozott: az új Diesel-csarnok 166 alap­jának valamelyikét betonoz­ta éppen, amikor jegyző­könyvezték a tanácskozáson a nevére szóló dicséretet. Márciustól október elejéig végezték tizenketten — az ő vezetésével a Leninről elne­vezett szocialista brigád tagjai — ezeknek az osz­lop- és faltartóalapoknak a betonozását, most pedig a kazántelep betonútját ké­szítik, ugyancsak a jármű­javító megrendelésére. Törőcsik Pál naponta Jász- elsószentgyörgyről jár mun­kába. Negyedik éve jött a Szolnok megyei állami épí­tőipari vállalathoz, miután csaknem egy évtizedig Bu­dapesten volt a „43-asok” kubikosa. Jobb így, már- csak azért is, mert naponta együtt lehet munka után a a családjával. Meg aztán itt, közelebb is megtalálja az ember a számítását. Főleg, ha olyan jó mun­kás, mint ő. A szava csen­des. mégis van foganatja, ha kell, azért választotta a brigád is vezetőjévé. Két esztendeje már, s azóta rá­szolgáltak a szocialista cím­re becsülettel. Nemcsak ők betonozták az új Diesel-csarnok mindegyik alapját. De két fázisban ké­szült mindaz a 120, amelybe aztán acél tartóoszlopot ál­lítottak. S ezeknek a fel­sőrésze bizony kényes mun- ká. kívánt. Törőcsikék nem hibáztak ott sem. Rajta lesznek, hogy a jövőben is olyan jól végezzék dolgu­kat mindig, s mindenütt. Nakai Béla, ács-brigád- vezető Mindössze huszonhét éves, de nyolctagú brigádjának átlagéletkorát már így is egy esztendővel felülmúlta. Már egy évtizede szakmun­Korban ő a legidősebb — 41 éves — azok közt, akik, kása az ácsmesterségnek, amelyet Szolnokon tanult, gyakorlati fortélyait a me­gyei ÁÉV-nál sajátította el, majd ott kezdte pályafutá­sát is — ma tízéves törzs- gárdatag. Van már „egy nagy be­tyár” másféléves fia, aki édesanyjával együtt naponta albérletben várja haza. De ez a helyzet már csak hó­napokig tart, mert biztos lakásígérete van a Makai- családnak a Thököly úton épülő KISZ-lakóházban. A Rákóczi noyét viselő, ifjúsági szocialista brigád Makai Béla vezetésével igyekvő, dolgos, jó együttes. Megértették egymást a be- tonozókkal is a Diesel-csar­nok alapjainak készítésekor, amihez ők csinálták a zsa­luzatot. Eddig a „jármű­ben” mindenütt azon voltak, hogy munkájukra ne legyen panasz. Szabó László épltésvszeíő Egyidős Malmival. S a te­kintetben is „egv szinten” tartanak, hogy Szabóéknak is másféléves fiuk van. Az apja építészmérnök. 1967- ben kapott diplomájával — úgymond — fejest ugrott a mélyvízbe: helyettese lett akkor Cseuz Imre építésveze- : tőnek, s a BVM szolnoki gyára építésének kellős kö­zepébe „csöppent”. Jórészt az ő gondja lett a munka min­dennapos irányítása. Aztán kezdett „barátkoz­ni a járművel”: a tanmű­hely felépítését dirigálta Cseuz helyetteseként. Meg a kazántelepét is, miközben bizonyított. Sok mindennel kell bizonyítania egy építés­vezető-jelöltnek a rátermett­ségét. Voltaiképpen 1969 nyarától így jött számításba. Akkor ugyanis már napi­renden volt, hogy Diesel-bá-' zist kell építeni Szolnokon. Jó esztendő múltán meg­kapta erre a kinevezést is, mikor Cseuz Imre főépítés­vezető lett Szabónak jól „jött”, hogy ezután is ma­radt a régi főnök. S aligha­nem most is örül ennek, hi­szen sokkal inkább barát­juk, mint főnökük Cseuz Imre. Ö mondja Szabóról: a szervezési készség is nagyon fontos követelmény volt, s jó, hogy ennek szintén meg­felelt. A 40-es létszámmal tavaly szeptemberben ala­kult építésvezetőség ma 90 emberrel látja el szerteága­zó, sokféle technológián ala­puló feladatát S többnyire megbízható, „hadra fogható” ennek a gárdának vala­mennyi tagja — ebben ré­szes az építésvezető is. Magyar István kipül a borsodi sörgyár Az ország híres sörárpa- termelő vidékén, a hernád- völgyi Bocs község határá­ban, negyvenhat holdnyi te­rületen épül a borsodi sör­gyár. A több mint egymilii- árdkétszázmillió forintos be­ruházás termelő üzemeit — technológiai sorrendnek meg­felelően — egy tömbben alakítják ki és a legkorsze­rűbb berendezésekkel szere­lik fel. Így például a gyár hűtőrendszerét tizenegy nagy­teljesítményű lengyel komp­resszorral üzemeltetik, a sört pedig a hazánkban ed­dig gyártott legnagyobb edé­nyekben főzik. A sör erjesz­tése — a Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt li- cenc alapján — nem nyitott edényekben, hanem az új követelményeknek megfele­lően zárt tartályokban nyo­más alatt történik, és a kész termékeket az NDK-ból be­szerzett palackozó gépsorok­kal töltik üvegbe. A három gépsort óránként mintegy negyvennyolcezer palack sör hagyja ^majd el. Hős városok Iicie a Magyar Televízió műsorán A Magyar Televízió is csatlakozik a „Szovjet hős városok heté”-nek ünnepsé­geihez: több műsorban szá­mol be a fontosabb esemé­nyekről, külön riportfilmek­ben mutatja be a hős váro­sok régi és mai életét. No­vember 26-án kerül sor a tévé egyik eddigi legna­gyobb szabású vállalkozásá­ra; élő, közvetlen kapcsola­tot teremtenek három hős város, Moszkva, Ogyessza és Volgográd, valamint Buda­pest, Szeged és Veszprém között. A 60 perces adás képet ad a baráti kapcsolatok alaku­lásáról, a testvérvárosok la­kóinak hétköznapjairól. ' A program a két főváros, Bu­dapest és Moszkva mellett nagy figyelmet fordít a vidé­ki városok baráti kapcsola­tainak megismertetésére. Kösz öntjük új előfizetőinket Az egyszerű kis asztali számológép összead. A leg_ egyszerűbb számtani művelet ez, ám annak, aki a gépbe diktálja az adatokat, lehetetlen nem gondolnia rá, hogy a végeredményt mutató szám, nekünk az újságot íróknak, szerkesztőknek sok-sok új olvasót jelent, mert egy-egy családból ketten-hárman, de sok­szor többen is olvasnak. A Néplap terjesztési kampánya nagyszerű állo­másához érkezett. Ma újabb 6500 család ajtaján ko_ pogtat a postás, s viszi ezúttal először a mái Néplapot, hogy ez a találkozás ezután rendszeres, mindennapos élmény maradjon. A fiatal, kezdő újságírók, miért is tagadnánk, a nyomda ajtajában várják hajnalban az újságot, hogy nyomtatásban lássák legelső cikkeiket. És az idősebbek is: mindig rengeteg várakozással, szorongó szép izga­lommal ülnek az írógépeik elé, hiszen az újság ha­sábjai a naponkénti találkozások fórumai. Újságunk a párt lapja. E társadalmat építő megyének egyfajta műhelye. Aki ma olvasó, holnap riportalannyá lehet, akikről ma olvasunk, azok új ismerőseinkké, közös gondjaikkal gondjaink megoldásának segítői lesznek. Új megrendelőinket köszöntjük itt ezekkel a gon­dolatokkal, hiszen tudjuk; a munkánk szolgálat is. Annál hasznosabb, minél többeket szolgálhatunk. Szólni kell ezúttal azokról is, akik — a nekünk oly kedves — jóleső eredmény elérésének segítői vol­tak. A lap feladataiból adódik: a párt politikáját, céljait képviseljük. Nem véletlen, hogy a kampány első napjától a szervezési munka gazdái, irányítói „ párt szervei voltak. A kampány elején „előirányzott” számokat már sok helyütt el is felejtik, hiszen a helyiek mindenütt magasabb normát szabtak maguk­nak a tervezettnél. A tiszafüredi járásban tervezett 800 előfizető helyett, ma 130o új olvasónkat keresi meg a kézbesítő a lappal. Karcagon 800 új előfize­tőnk van. A mezőtúriak kiváló eredményeiről írtunk. A törökszentmiklósiak „menet közben” alakítottak ki áj gyakorlatot: az új olvasóktól az előfizetési díjakat is beszedik, könnyítve ezzel a munkaerő gondokkal küzdő postások munkáját... Mindez arra vall. hogy minőségében, tartalmá­ban más ez a kampány minden korábbinál. A párt- szervezetek munkáját mindenütt társadalmi aktívák segítik. Feladatokat vállaltak a munkásőrök, a nő­bizottságok, a népfront, a kiszesek. Munkájuk haszna számokban kifejezheteUen, hiszen azt akarják elérni, hogy a megye lakossága a magáénak érezze a megyei pártbizottság politikai napilapját. Ám a számok máris bizonyítanak. ■ Most, alig túl a kampány félidején eredményes volt ez a munka. Még ott is, ahol csak november 1-én kezdődik a kam­pány, nos már ott is jelentkeznek az első eredmények. És sorolhatnánk a példákat: Túrkeve. jászberényi já. rás... « Hogyan lehetne summázni azt, amit itt elmondani szeretnénk? Talán azzal, hogy a több ezer új elő­fizetőn kívül is sok-sok barátja, segítője lett lapunk­nak. Mi minden új előfizetőt, régi és új olvasót dol­gunk segítőjeként tartunk számon. Éppen ezért, ami­kor olvasót köszöntünk kérünk is: leveleikkel, taná­csaikkal, észrevételeikkel segítsék a mi munkánkat. Hadd zárjuk egy képpel az elmondottakat: idős postással beszéltünk Tiszafüreden. Üjságolós örömmel mondta: negyven új Néplap-előfizetője van. A táska súlyára gondoltunk, amit emelni, hordani bizony ne­héz. Most megnőtt annak a táskának a súlya. Mégis igaz volt az üjságolós öröm. így nő, minden új olva­sóval a mi újságírói felelősségünk is. És bennünk is ugyanígy igaz az öröm. Hétkezdet újdonságokkal Póta Ferenc öreg szabó megmondta: verset ír a ta­lálkozóról, olyan szép volt. Búcsú néni még hazafelé az autóbuszon is, kezében a fia­talok virágjával azt mondo­gatta a többivel, hogy ez a legszebb nap az évben. A nyugdíjas találkozó. A múlt héten a város leg­fiatalabb gyárában fiatalok köszöntötték az öregeket. Egyszer egy évben postára tesznek negyven—ötven meg­hívót, aztán a szakszerve­zet, a KISZ-alapszervezetek meg a gyári Vöröskereszt ünnepi asztalokat terít az étteremben, verssel, zenével köszöntik azokat, akik felett eljárt már az idő. Nincs sok öregjük — de sok a fiataljuk. A most már nyolcszáz dolgozót foglalkoz­tató szolnoki ijzemben ügy mondják, épphogy 35 év az átlagéletkor. Lassan két éve. hogy a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzeme munkához kezdett Két éve alakítgatják, for­málják maguknak a vihar­vert Il-es számú irodaházat. Egyre inkább gyár az övék. Világos, szép munkatermek műhelyek lassan kényelmes öltözők, fürdők — most ép­pen az üzemorvosi rendelő leendő helyiségeiben dolgoz­nak. A világos, szép műhelyek­ben, raktárakban november első munkanapján még lát­szik valami a télből. Piros meg kék csuklyás-szőrmés télikabátok jelzik. Az utolsó elszállításra váró télikabátok. Aztán szép tavaszi szövet­ből szabnak, varrnak. A nyugdíjasok megnézték a té­lit és a mutatóba készült néhány tavaszi modellt is. ■ Azt mondták, szépek, s hogy ügyeskezű munkások foly­tatják amit ők kezdtek vala­mikor. Ügyeskezűek. Kozák Jut­ka, a KISZ csúcsvezetöség titkára, dr. Orbán Péterné gyárvezető többet mond en­nél. A megállapítást indokol­ják, nem is akárhogyan. A szolnoki varrólányok olyan sikert hoztak el Pestről, a nagyvállalat központjából, amire eddig nem volt példa. Tíz fiatal szakmunkás jelent­kezett a kiváló ifjú szak­munkások vetélkedőjére, s az első helyen kívül mind a tíz legjobb helyezést ők sze­rezték meg. Horpácsi Anna és Ladányi Regina,- a máso­dik, harmadik helyezéssel együtt külföldi kirándulásra kapott meghívást, a többiek pedig éppen e hét végén utaznak jutalmukért a válla­lati ünnepségre. A vetélkedő győzteseiről art sem árt tudni, hogy 2—3 íve vegeztek a szakmunkás- képzőn, s legtöbbjük az idén újra iskolába jár. A gyár kihelyezett ruhaipari szak- középiskolát nyitott, s a leg­kiválóbb fiatalokat ösztönzi a tanulásra. Negyvenötén kezdték az első osztályt. Né­hány törzsgárdatag, vezető is tanul közöttük. A fiatalok­nak is vezetés lesz a felada­tuk, ha megállják tanulás­ban is úgy a helyüket, mint a munkában. Az idén sok bizonyíték van a jó munkára. Import ballonok gyártása kezdődött, holland szövetkabátokat ké­szítettek, s megkezdődött a bőrkabát, kosztüm gyártása is Szolnokon. A bőrkabát készítést például két hét alatt tanulta két futószalag. Szépre sikerült. Havonta 12—15 ezer ka­bát. s mindig más, mindig változó, divatos modellek. Sok munkát, jó munkást igénylő feladatok. Reggel hattól este tízig két műszakban dolgoznak a ruhagyáriak. Idejük telik az utazással, kis és nagy ön­ként vállalt társadalmi mun­kával. És természetesen a ta­nulással is. Lassan már mindenki tanul nálunk — ezt mondják, a vezetők, nem is túlozva. Ezen a hétkezdő munka­napon a száznegyven ipari tanuló műhelyében az uzson­naszünetben munkaközi tor­nát vezényelt Papp Károly- né. Rövidesen a felnőttek is megmozgatják izmaikat. . — s. ?. — Nem volt hiánycikk Tíz hónap alatt — január tói októberig — 4 millió 600 ezer forint értékű bú­tort adtak el a jászapáti ÁFÉSZ bútorboltjában. A vásárlók igényeinek figye­lembe vételével a bútorból 1 gyakran jelezte a nagyke­reskedelemnek — azon ke­resztül pedig az iparnak — hogy Jászapátiban milyen bútorokat keresnek a vásár­lók. Árukészletét tehát leg többször a tényleges keres­letnek megfelelően állította ősszé. A jelentős eredmény­hez hozzájárult az is, hogy a bútorbolt az idén három községben rendezett árusí­tással egybekötött bútorki ál­lítást. Ezeken több mint fél­millió Ft forgalmat ért el. Kiállítás Jászberényben Fiatalkori bűnözés cím­mel fotódokumentációs kiál­lítást rendez Jászberénvben a Dérvné Művelődési Ház­ban a Szolnok meeyei Rend­őrfőkapitányság. A harminc­öt tablóból álló kiállítás no­vember 2—8. között lesz nyitva és ez idő alatt na­ponta a kiállítás anyagához kapcsolódó filmeke* vetíte» nek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents