Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

1971. november 4. SZOLNOK MEUVE1 NÉPLAP 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá gának 1971. november 3-i ii I ¥ w wf | üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) erőkre, a kommunistákra mért csapás mindenkor és mindenhol az imperialista, neokolonialista és más reak­ciós erők érdekeit szolgálja. A Központi Bizottság ismé­telten hangsúlyozza a ma­gyar nép együttműködési készségét az arab világ hala­dó erőivel, az imperializmus és Izrael agressziós törek­véseivel szemben. 4. A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreál­A Központi Bizottság az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka párt- irányításáról szóló javaslatot megvitatva, áttekintette az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztését célzó eddigi munkát, a már élet­beléptetett választójogi re­form tapasztalatait, a ta­nácstörvény életbeléptetésé­vel, az alkotmány módosítá­sának előkészítésével kapcso­latos munkát. Kiemelte, hogy az államigazgatás, valamint az állami szervek pártirányí- túsának tökéletesítése az ál­lamélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztésének szer­ves része. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy állam- igazgatásunk alapvető fel­adatait megfelelően ellátja, szervezete tökéletesedett, — munkája javul. Államigazgatásunk a foko­zatos átalakulás állapotában van. A X. kongresszus hatá­rozatai alapján, az új tanács- törvény végrehaitásaként az igazgatási munkában, főleg az állampolgárok ügyeinek hatósági intézésében helyes irányú változtatások történtek — Miután az államigazgatás alapjaiban megfelelően mű­ködik, a feladat a munka rendszeres javítása és fej­lesztése. A gazdaságirányítás re­formja lényeges változásokat hozott az állam gazdaság- szervező tevékenységében, a központi szervek feladatkö­rében és belső szervezeté­ben. A gazdasági igazgatás központi szervei a reform követelményeinek megfele­lően módosították munkáju­kat, irányító tevékenységük azonban még nem érte el azt a színvonalat, amelyet a fejlődés követelményei tá­masztanak. A további munka és fej­lesztés célja: hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni az állam- igazgatást minden területen. A központi irányító szer­vek (minisztériumok, orszá­gos hatáskörű szervek) tevé­kenységében tovább kell tisztázni a hatásköröket, növelve az eljáró hatóságok és köztisztviselők felelőssé­gét lítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok és a világ más ha­ladó erői több mint két év­tizedes következetes harcá­nak eredménye és nagy si­kere. A Központi Bizottság azzal a várakozással tekint a Kínai Népköztársaság ENSZ- beli szereplése elé, hogy Kí­na a szocialista országokkal, valamint más progresszív erőkkel együttműködve fog tevékenykedni az emberiség békéje, a társadalmi haladás érdekében. II. Az államigazgatás közpon­ti szervei elsősorban ága­zatuk átfogó elvi irányításá­val foglalkozzanak és javít­sák a hatáskörükbe tartozó ügyek intézését. A hatáskö­rök felülvizsgálata során a hatósági ügyintézést — az anyagi és személyi feltételek egyidejű biztosítása mellett — tovább kell decentralizál­ni azokhoz a szervekhez, amelyeknek működési terü­letén az ügyek jelentkeznek, főleg a községi, városi és fővárosi kerületi tanácsok szakigazgatási szerveihez. Az állampolgárok törvé­nyes jogainak és érdekeinek védelme megköveteli a ha­tósági ügyintézés további egyszerűsítését, a döntések gyorsítását, az ügyintézésben észlelhető bürokratizmus csökkentését, valamint a hatósági munkában a szo­cialista törvényesség további erősítését. Az államigazgatási tevé­kenység korszerűsítéséhez szükség van az igazgatási folyamatok, az ügyvitel fe­lülvizsgálatára, kritikai ér­tékelésére, a párhuzamossá­gok megszüntetésére, ese­tenként a döntési szintek megváltoztatására és egyes ügyviteli munkák gépesíté­sére. Tekintettel a felada­tok komplex jellegére, hosz- szabb távú program kidol­gozása indokolt. A Központi Bizottság meg­vitatta a társadalmi szerve­zetek (szakszervezetek, KISZ) szerepét egyes államigazga­tási feladatok ellátásában. Megállapította, nagy jelentő­sége van annak, hogy a dol­gozó nép állama építhet a társadalmi szervezetekre és tömegmozgalmakra, amelyek a szocializmus építésének ne­gyedszázada alatt közvetle­nül is részt vettek egyes ál­lami jellegű feladatok ellá­tásában. Annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek, tö­megmozgalmak rendeltetés­szerűen tevékenykedhesse­nek. a szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában, célszerű tehermentesíteni őket az állami jellegű fel­adatoktól. A rendezés elvi alapja: a kifejezetten állami jellegű feladatokat állami szervek végezzék, a társadal­mi szervek viszont mozgalmi eszközeikkel segítsék és el- elnőrizzék az állami mun­kát. A társadalom szociális el­látásának feltételeit a dolgo­zó nép állama biztosítja. A szociálpolitikai tevékenység továbbfej lesztése érdekében meg kell teremteni a szociál­politika átfogó állami szak- igazgatási és hatósági irá­nyítását. A társadalombizto­sítási munkát megfelelő irá- nyítószerv létrehozásával a szakszervezetek, a szövetke­zetek és más társadalmi szervek, valamint az állam képviselői együttesen végez­zék a kormány felügyelete alatt. A szociálpolitika állami irányításának fejlesztésével egyidejűleg továbbra is biz­tosítani kell az érdekképvi­seleti szervek, a dolgozók be­vonását a célok kialakítá­sába és megvalósításába. A szociálpolitika helyi felada­tainak ellátásában fokozód­jék a helyi tanácsok szere­pe és felelőssége. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az ál­lamigazgatás fejlesztésének jóváhagyott irányelvei ala­pul szolgáljanak a jogi sza­bályozásban és az igazgatási munka korszerűsítésében. 2. A Központi Bizottság az utóbbi 15 év tapasztalatait értékelve megállapította, hogy az állami munka párt- irányításának és pártellen­őrzésének az említett idő­szakban kimunkált alapelvei helyesnek bizonyultak. Ezek az alapelvek: a párt a társadalom egészére, ezen belül az egész államszerve­zetre is kiterjedő elvi, poli­tikai irányítást végez; a párt határozatai tagjaira kötele­zőek, s a pártirányítás az ál­lami szervekben dolgozó kommunisták és a pártszer­vezetek útján valósul meg; a párt biztosítja és segíti az ál- Lami szervek rendeltetés- szerű működését, növeli ön­állóságukat és felele sségüket. A pártirányítás továbbra Is ezeknek az alapelveknek megfelelő, elvi-politikai tar­talmú legyen, biztosítsa az állami szervek önálló dönté­sét és felelősségét. Módsze­reiben az adott körülmé­nyek által meghatározott kö­vetelményekhez igazodjék. Ennek megfelelően kell a pártirányítás módszereiben bizonyos változtatásokat esz. közölni, mindenekelőtt a párt és az állami vezető szervek munkájának jobb összehan­golásával, a helyenként fel­lelhető felesleges párhuza­mosságok megszüntetésével. Az állami szervek pártirá­nyításának alapelveit a Köz­ponti Bizottság megerősítet­te és elfogadta a pártirányí­tás módszereinek fejlesztésé­re vonatkozó javaslatokat. Ifjúsági nagygyűlés az algyői olaj mezőn A lengyel gép­ipari miniszter látogatása Székesfehérvárott Tadeusz Wrzaszczyk, a Lengyel Népköztársaság gép­ipari minisztere és kísérete — dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes­nek, valamint Toldi József­nek, az Ikarus Karosszéria és Járműgyár vezérigazgató­jának társaságában — szer­dán az Ikarus székesfehér­vári gyárába látogatott. Az üzemben Tóth István igaz­gató. Hirmann Antal főmér­nök és Langó István, az üze­mi pártbizottság titkára fo­gadta a vendégeket, s tájé­koztatta őket a gyár munká­járól, eredményeiről. Csongrád megye városai­ból és falvaiból szerdán hat­száz fiatal látogatott el kü- lönautóbuszokkal az olaibá- nyászok most épülő új al­győi ipartelepére. A fiata­lok nagygyűlést tartottak. Főcze Lajos, a KISZ KB titkára mondott beszédet, hangsúlyozta, hogy a párt határozatai nyomán, az ifjú­sági törvény megalkotása után most különösen kedve­ző társadalmi körülmények között készülhet ifjúságunk a KISZ nyolcadik kongresz- szusára. A gyűlésen felszólaló fia­talok felszólították társai­kat: csatlakozzanak a KISZ nyolcadik kongresszusának tiszteletére tett vállalások­hoz, Csongrádon például több üzem ifjúsága kommu­nista műszakot kezdeménye- zeti a termelési feladatok megvalósítására. Az ezért kapott bérüket a városi óvo­dák és bölcsődék bővítésére ajánlották fel. A hódmező­vásárhelyi divatkötöttáru­gyár fiataljai a vállalt kü­lön műszakokért járó fize­tésükből a tanyai iskolák villamosítását segítik elő. — Mindkét kezdeményezés nagy visszhangra talált. A csongrádi Tisza Bútor­ipari Vállalat fiataljai beje­lentették, hogy a jelenlegi­nél lényegesen olcsóbb, kor­szerű, jó minőségű bútoro­kat terveztek a fiatal háza­soknak A nagygyűlés résztvevői ezután megtekintették a fú­rótornyoknál, termelőkutak- nál, a gyűjtőállomásoknál folyó munkálatokat. Szovjet filmhét Tegnap délelőtt baráti össze­jövetelen találkoztak a magyar újságírókkal azok a szovjet film­művészek, akik a szovjet filmhét rendezvényeire érkeztek ha­zánkba. A Magyar Sajtó Házá­ban terveikről, munkájukról be­széltek: Joszif Hejfic filmrende­ző, Elza Radziny és Lev Prigu- mov filmművész. A november t-e és 10-e között megrendezen­dő idei szovjet filmhét ünnepi mozzanataként tegnap este dísz- bemutatón mutatták be a buda­pesti Vörös Csillag filmszínház­ban Joszif Hejfic Szalud, Mari­ja! című alkotását. Ünnepi kö­szöntőt Fábri Zoltán háromszo­ros Kossuth-díjas filmrendező mondott. Részt vettek a meg­nyitón a hazánkban tartózkodó szovjet filmművészdelegáció tag­jai is. Szolnok megyében későbbi idő­pontban kerül sor a szovjet film ünnepének, hetének megrende­zésére. A Hős Városok Hete no­vemberi ünnepségeinek kereté­ben mutatják majd be a szol­noki Vörös Csillag filmszínház­ban a Belorussz pályaudvar cí­mű szovjet filmet. Az ünnepi bemutatón résztvesznek a Hős Városok Hete alkalmából me­gyénkbe érkező és több napig itt tartózkodó szevasztopoli ven­dégek is. Egyébként november hónapban a megye több mozijá­ban vetítik a Lear király, a Ra­gyogj, ragyogj csillagom, a Sza­lud, Marija és a Felszabadítás IH. című szovjet filmalkotáso­kat. Ünnepi készülődés Moszkva ünnepi díszben várja november 7-ét (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Martfű élelmiszerellátásán összefogással lehet javítani Azoknak a többszörösen folytatott vizsgálatoknak az első — és szerintünk alapvető — tanulságát írtuk címnek e sorok fölé. Szeptember végén a Tisza Cipő­gyár szakszervezeti képviselője, majd az ÉDOSZ me­gyebizottságának titkára is helyszíni megállapításokat tett a nagyközség élelmiszerboltjainak áruellátásáról. Mindkét vizsgálat a helyi tanács szakigazgatási szer­vének tudtán kívül történt. Az írásba foglalt tapasz­talatokat sem közölték vele, holott első fokon ez a szerv felel hatóságilag Martfűn a vásárlók igényeinek kielégítéséért. Sem a tanácsnak, sem az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak nincs kifogása, ellenkezőleg: köszönettel tartozik az áruellátás tár­sadalmi ellenőrzése iránt. (Ez egyébként tanácsi fel­Egy húsbólt Van rajta mit javítani — ezzel a megállapítással min­denki egyetért. Veres István tanácselnök például az ol­csóbb húsipari cikkek és konzerváruk időszakos hiá­nyát említette, s szorgalmaz­za ezekből a folyamatos el­látás biztosítását. Friss ser­téshúst is többet kérnek a vásárlók — fűzte hozzá, s a törökszentmiklósi ÁFÉSZ martfűi húsboltjának az el­adó visszaélései miatt tör­tént bezárása immár több hét óta rontja az ellátást. A húsipari készítmények áruválasztékát — néhány konkrét esetben téves ada­tokat idézve ugyan, de jog­adat is.) De ne „kerülgessék” egymást — afféle külön-el- lenőrzésekkel — azok a szer­vek, amelyek csak az össze­fogás útján javíthatnak Mart­fű áruellátásán. „lakat alatt“ gal — nem tartotta elegen­dőnek a cipőgyári szb. tár­sadalmi—kereskedelmi el­lenőre. Deák Géza sem. O azonban a kenyérellátás zök­kenőit Is kifogásolta. — Nem alaptalanul — mondta erről a megyei élel­miszer kiskereskedelmi vál­lalat igazgatója, Kovács Bé­la. — Annak ellenére, hogy a mi boltjaink mellett a sü­tőipari vállalat is saját üz­letet tart fenn. A tiszaföld- vári sütőüzemből azonban gyakran megkésett szállítás­sal kapjuk az árut. Nem egy­szer másfél — kétórás is ez a késedelem. A közeljövőben Martfűn sütődét helyez üzembe — saját kezelésében — a szele- vényi Szikra Tsz, amely nyilván maga is értékesíti majd termékeit. Ez lesz te­hát a harmadik kereskedel­mi szektor, amelytől az ellá­tás javulását várja minden­ki. Ezt kívánja elősegíteni boltjaiban az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat is, ha a tsz péküzeme jól teljesíti majd a szállítási megrende­léseket. Nagyon széles az a skála, amelyen az élelmiszerek fel­sorakoznak. S ennek Mart­fűn is sok-sok vetülete van. Nem kis részben a boltok eladótér- és raktár-helyszűke is gondokat, hiányosságokat okoz a kereskedelemben, s korlátozza a vevők kiszol­gálásának kulturált lehető­ségét. Nagy a zsúfoltság a c^ucslorgaimi órák alatt az üzletekben. Ennek enyhíté­sére viszont a vásárlók sem élnek az előrendelés biztosí­tott lehetőségével — pana­szolta Kovács Béla. Uj ABC áruház épül A gátlástalan anyagiasság ellen címmel a közelmúltban lapunk hasábjain folyta­tott vitát terjedelmes cikkben ismerteti a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság lapja. Az ismertetésben megállapítja, hogy a vita nagyon hasznos volt és bi­zonyára eredményes is lesz. „A Szolnok megyei példa — a lapunkban foly­tatott vitára utal a cikk írója — a megoldás eszkö­zeire, a mi szóhasználatunkkal élve, a realizálás eredményesen járható útjára irányítja a figyelmet. Ugyanis a szóbanforgó gazdasági és társadalmi kérdé­seket kizárólag gazdasági szabályzó eszközökkel, vagy rendeletekkel (még ha a jelenleginél tökéletesebbek is lennének azok), adminisztratív eszközökkel, vagy tudati ráhatással külön-külön és kizárólagosan nem lehet megoldani. Eredményt akkor lehet várni, ha minden szinten, egészen a munkahelyekig érvénye­sül a gazdasági döntések politikai kontrolja, kellő nyilvánosságot kapnak az ügyek, erősödik a demokra­tikus légkör, ösztönzést és védelmet kap a bírálat.” Az eladótér növelésere — mint mondotta — a válla­lat ABC-áruház építését ter­vezi, a helyi tanács jelen­tős segítségével. Jövőre lát­nak munkához az építők — a martfűi tanács költségve­tési üzemének dolgozói —, akiknek az igyekezetétől függ, hogy 1973-ban a vá­sárlók rendelkezésére áll-e majd az új létesítmény. Mintegy 300 négyzetméter eladótere nemcsak a mai 3 élelmiszerbolt együttes alap­területét múlja majd felül, hanem lehetőséget nyújt a nagyközség egész élelmiszer­kereskedelmének számotte­vő javítására, kulturáltabbá fejlesztésére is. Jó példája­ként a hasznos összefogás­nak... M. L

Next

/
Thumbnails
Contents