Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-24 / 277. szám

1971. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 o ILVASÖINK Dózsa György és Jászdózsa A Magyar Nemzetben nemrégiben foglalkoztak a közelgő Dózsa jubileummal. Az emlékbizottság megemlí­tette azokat a fontosabb he­lyeket. amelyek a Dózsa pa­rasztháború lefolyásában je­lentősek voltak; milyen tör­ténelmi jelentőséggel bírt az elnyomott parasztság ösz- szefogása a bányamunkások­kal és a szegény papsággal. Nem szabad sejtetni sem. hogy a középkor egvik leg­nagyobb parasztháborúja valamiféle munkás-paraszt forradalmi aktus volt. ugyanis a munkásság, mint történelmi tényező, osz­tály, csupán a kapitalizmus­ban jelent meg. Történelmi valóság viszont, hogy a pa­rasztháborúhoz az elnyomott parasztokon kívül az elsze­gényedett köznemesség is csatlakozott. Dózsa maga is Ilyen is van! A mezőhéki tanyákra nem jár újságkézbesítő. Magunk­nak kellene naponta 4—5 ki­lométert gyalogolnunk az újságért Dologidőben ez rengeteg időveszteség. Télen meg, fagyban-sárban bizony meggondolja az ember, hogy kimozduljon otthonról. Kü­lönösen így. hogy már nem is vagyunk fiatalok. Inkább azt válasszuk, hogy lemon­dunk az újságról, pedig hiá­nyozni fog nagyon. Farkas László Mezőhék Nincs jobb helyiség Jászberényi tudósítónktól jutott el hozzánk a hír: a jászsági emberek nagy több­sége nem tudja, hogy hol van a Tiszántúli Gázszolgál­tató és Szerelő Vállalat (TI- GÁZ) jászberényi körzetsze- relősége. A témával „Hol vannak a gázosok...?” cím­mel foglalkoztunk lapunk ok­tóber 20-i számában. ' Hajdúszoboszlóról, a TI- GÁZ-tól érkezett a válasz, amelynek lényege az aláb­biakban foglalható össze: A szolnoki üzemegység 1969-ben. 1970-ben és 1971 októberében is tanácskozott a jászberényi városi tanács illetékeseivel megfelelő he­lyiség kiutalása érdekében. A válasz minden esetben el­SZ N. S. Jászberény: A dol­gozót munkába menet, illet­ve munkából jövet ért bal­eset bejelentés, nyilvántar­erdélyi köznemes volt. Nem sok olyan történelmi hűséget kifejező és bizonyító tényről tudunk, mint amit a szabad jászok-kunok tettek, amikor egységesen álltak Dó­zsa mellé. A Dózsa-háború leverése „jutalmául” a Jász­ságot később eladták a né­met lovagrendnek és hosszú idő után biztosította újra ez a nép köznemesi statútu­mának érvényesülését. Nem tudom tehát, hogy az emlékbizottság miér' ne tudna egy emléktáblát elhe­lyezni Jászdózsán (ahogyan ezt Cegléden is megtették), és miért ne tudna ennek a régi történelembe vissza­nyúló és forradalmi hagyo­mányt megbecsülő ténynek megemlékezéséről gondos­kodni. .. Dr. Csík Péter Budapest Sajnáljuk, hogy olvasónk ezt a megoldást választja, bár — mitagadás — egyetér­tünk elhatározásával. Tud­juk, hogy Mezőhéken mun­kaerőhiány miatt nagy gond az újságkihordás. Abban reménykedünk azonban, hogy a posta a mezőhéki párt- és tanácsi szervek se­gítségével leküzdi ezt az akadályt. (A szerk.) utasító volt. A jászberényi köraetszerelőség hibafelvevő­je egyébként — az ellenőr­zések során bebizonvosodott — a nyitvatartási időt a leg­messzebbmenőkig betartotta. (E helyen is mgeismételjük: a kicsinyke iroda a Lenin úton van.) 1971. január 27-én igé­nyeltek a körzetszerelőség részére telefont, de az ille­tékes postahivatal ezideig még vissza sem igazolta. Kusztós Ferenc igazgató sze­rint a lakosság a cseretele­peken is bejelentheti a hi­bát (ezért nem kell Jászbe­rénybe utazni). A körzetsze­relő mindig azonos napokon keres fel egy-egy cseretele­pet. tás és kivizsgálás szempont­jából csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a bal­eset a vállalat — saját vaw bérelt — járművével tör­tént. Kivételt képez, ha a járművet a baleset' időpont­jában menetrend szerinti szállításra használták. 3/1967. (VII. 21.) SZOT szá­mú szabályzat 2. § (3) bekez­dése. A társadalombiztosítá­si szolgáltatások szempontjá­ból üzemi balesetnek minő­sülő balesetek körét külön jogszabályok határozzák meg. Így az 1958. évi 40. szá­mú törvényerejű rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a muknaviszonyból folyó köte­lezettségek teljesítésével ösz- szefüggésben az üzemben, vagy az üzemen kívül bekö­vetkezett baleset, valamint a dolgozót munkába, vagv onnan lakására menet ért baleset az üzemi baleset. Bejelentés, nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából a munkából jövet, illetve me­net során bekövetkezett bal­eset nem üzemi baleset, a társadalombiztosítási szolgál­tatások szempontjából vi­szont üzemi baleset. A társa­dalombiztosítási szolgáltatá­sokat meghaladó kárát a dolgozó, illetve halála esetén hozzátartozója útibaleset esetén a tényleges károko­zótól követelheti. B. K. Szolnok: Takarékbe­tétkönyv kétféle van; bemu- tóra szóló és fenntartásos betétkönyv. Ha a betétkönyv bemutatóra szólt, úgy azt bemutatója bármikor be­válthatta, illetve beválthat­ja. A fenntartásos betét­könyvet jogosult halála ese­tén a hagyatéki eljárás le­folytatása után csak az örö­kös válthatja ki. A hagyatéki eljárást azonban feltételezett vagyontárgyra lefolytatni nem lehet. A váratlanul hidegre for­dult idő, a rövid órák alatt leesett nagy hőmennyiség, a viharos erejű szél. majd a gyorsan beköszöntött télies idő után az olvadás, ónos eső egyaránt nagy gondot okoz a gépkocsivezetőknek. A mínusz S*—6 fokos hideg elsősorban a szabadban par­kírozó gépkocsik akkumulá­torait veszi erősen igénybe, különösen ha a hideg mellé az északi szél is „besegít”. A motortérben megdermed az olaj, az indítómotor ne­hezen képes mozgásba hoz­ni a kihűlt motort. A fagy elleni védekezés legbizto­sabb eszköze a tökéletes ál­lapotban lévő akkumulátor. Csakis ez lehet a biztosítéka a motor könnyű indításának nagy hidegben. Számítsunk azonban arra, hogy egy-egy hideg éjszakán még a jó ál­lapotban lévő, savval megfe­lelően feltöltött akku is el­veszítheti indítóerejének ne­gyed-harmadrészét. Ezt a ve­szélyt úgy csökkenthetjük, hogy este a gépkocsi leállítása után egy rossz, már hasz­nálaton kívüli takaróval, nagykabáttal, zsákkal, vagy bármilyen vastagabb szövet­anyaggal betakarjuk az ak­kumulátort. Az így „bebu­gyolált” akku éjszaka nem hűl ki teljesen, sokat meg­őriz esti melegéből, frisses­ségéből, a reggeli indítás is lényegesen könnyebb lesz. Természetesen a motor be­indítása előtt ne feledjük el a takarót levenni az akku­ról, hacsak nem állandóra, vagyis egész télre rakjuk körül melegítő ruhával. Ez esetben viszont alaposan erősítsük az akkumulátorhoz nehogy a hűtőventillátor sze­le letépje és galibát okozzon a motortérben. Arról se fe­ledkezzünk meg, hogy a hi­M. S.-né, Törökszentmik­lós: A szülői felügyelet kö­rében mindkét szülőnek kö­telessége a gyermek tartása és gondozása. Különváltan élő szülők esetén az a szülő, akinél nincs a gyerek, a má­sik szülőnek tartasdíjat kö­teles fizetni mindaddig, amíg a gyermek a tartásra rászorul. J. L. Tiszafüred: Hatóság félrevezetésének bűntettét az követi el, aki hatóságnál bün­tető eljárás alapjául szolgá­ló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valót­lan. D. J.-né, Karcag: A rend­szeres szociális segélyről szóló 2/1969. (V. 4.) EüM sz. rendelet szerint segélyben lehet részesíteni azt a 18. életévét betöltött munkakép­telen. illetőleg rokkant sze­mélyt, akinek létfenntartá­sát biztosító vagyona nincs, keresete vagy bármely for­rásból származó jövedelme nem éri el az özvegyi nyug­díj legkisebb összegét, to­vábbá akinek eltartásáról tartásra köteles és képes há­zastársa vagy rokona nem gondoskodik. Ha a rendsze­res szociális segélyben ré­szesülő háztartásában olyan támogatásra szoruló család­tag él, akinek tartására köte­les. családtagonként kiegé­szítő segélyt is lehet meg­állapítani. A segély iránti kérelmet a városi tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez kell címezni. A kérelem tárgyában határo­zattal döntenek, amely ellen — ha sérelmes — fellebbe­zést is be lehet nyújtani. deg hetekben — hónapok­ban is rendszeresen ellen­őrizni kell az akkumulátor vízszintjét, mert az a külső hideg ellenére is üzem köz­ben párolog. Utánatölteni viszont csakis desztillált víz­zel szabad. Az 50—70 kilométeres erejű szélben fokozott óva­tossággal vezessük gépko­csinkat. Sok példa és nem egy tragédia bizonyítja, hogy a gépkocsi oldalába kapasz­kodó szélnek az egy-másfél tonnás gépkocsi súlya meg sem kottyan. A lökésszerű támadó szélben az átlagosnál lassabban vezessünk, a szo­kottnál erősebben fogjuk a kormányt. Különösen vigyáz­zunk, amikor házsorok kö­zött haladunk, s utána nyílt, a házaktól már nem védett útra érünk. Ilyenkor a házak már nem védik az utat, s a szél teljes erejével az út­ra támad. Ha ez a szél a gépkocsit jobbról éri, a má­sodperc töredéke alatt a szembe közeledő forgalom elé sodorja, s a gyakorlat bizonyítja, hogy csakis az óvatos, a szél lökésére szá­mító vezető képes kivédeni a szél támadását. A Merkur jelentése a gép­kocsisorszámok állásáról: Trabant Limousine 36154 Trabant Kombi 4310 Wartburg Limousine 16 589 Wartburg de Luxe 12 616 Moszkvics 28 022 Skoda 100 MB 24181 Wartburg Turist 1722 Polski Fiat 1300 7251 Polski Fiat 1500 2466 Zasztava 2106 Zaporozsec 3600 Zsiguli — Budapest 6276 Debrecen 3635 November 18-án a Vosztok úti buszmegállóba igyekez­tem, karomon cipeltem kétéves kisfiámat, akit a bölcsődé­ből vittem haza. Az autóbusz végénél jártam, amikor elin­dult a kocsi. Ezt látta az 1E 50—62 forgalmi rendszámú Wartburg tulajdonosa. Felajánlotta, hogy elvisz gépkocsiján a Verseghy útig. Így nem kellett egy újabb autóbuszt megvár­nom. Köszönöm az emberségét. B. J.-né Szolnok Üjság nélkül a mezőhéki tanyavilág Az aknatető nincs a helyén A napokban olvastam a Néplapban, hogy Szolnokon, a Tisza Szálló környékén hosszú idő óta csövek hevernek, el­szállításukról senki nem gondoskodik. Hasonló „jó példát” én is tudok. Zagyvarékason, az Egység úton egy vízvezeték akna tetejét négy hónappal ezelőtt lelökte a helyéről egy gép. Azóta senki nem tette vissza. Eddig két gyerek esett az aknába. Félő, hogy ha nagyobb hó lesz, súlyosabb baleset is előfordul az eléggé forgalmas utcán. K. M. Zagyvarékas TANACSADő Az átlagkereset kiszámításának módjai Az utóbbi időben több le­vélírónk sérelmezte a szer­kesztőséghez írt levelében átlagkeresetének összegsze­rűségét. N. K. jászberényi olvasónk arról írt, hogy a munkaórák számításánál a túlmunka időtartamát is fi­gyelembe vették és ennek következtében az egy órára eső keresetének összege csökkent. Szolnokon többen azt sérelmezték, hogy az óvodai és bölcsődei térítési díjak megállapításánál a nyereségrészesedés összegét is beszámították. Alapvető szabály A levelekben beküldött kérdések megválaszolása cél­jából az átlagkereset kiszá­mításáról a hatályos szabá­lyozás fontosabb rendelkezé­seit az alábbiakban ismer­tetjük: Az átlakereset kiszá­mításának alapvető szabá­lyát a 7/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet tartalmazza. E rendelet szerint harminc na­pot meg nem haladó időre történő átlagkereset kiszá­mításánál az utolsó naptári negyedévben kifizetett díja­zásokat kell alapul venni, ezt meghaladó átlagkereset számításánál pedig az utolsó négy negyedévben kifizetett összeg a számítás alapja. Átlagkeresetbe beszámító dí­jazás a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeni részesedésként ki­fizetett minden díjazás. Nem számítható az átlag- keresetbe a szociális jutta­tások, a hűségjutalom, a ju­bileumi jutalom és az újítási díj. Havidíjas dolgozó sze­mélyi alapbérét az átlagke­reset kiszámításakor érvé­nyes összeggel kell számítás­ba venni. Ha a dolgozó még nincs az előzőek szerinti időtar­tam óta a vállalatnál, mun­kaviszonya első hónapjában a tárgyhóban, az előző nap­tári negyedév eléréséig pe­dig az előző naptári hónap­ban kifizetett dijazások je­lentik az átlagkereset szá­mítás alapját. Az egy órá­ra, illetőleg az egy munka­napra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a dolgozónak az elszámolás alapjául szolgáló időszakban kifizetett és átlagkeresetbe beszámított díjazásának ösz- szegét osztani kell az adott időszak alatt munkában töl­tött órák, valamint a fize­tett, de munkában nem töl­tött órák, illetve munkana­pok számával. A munka­órák számításánál a túl­munka és a készenlét idő­tartamét figyelmen kívül kell hagyni. Ezzel a számí­tási móddal a túlmunka és a készenléti szolgálat, illet­ve annak díja tehát növeli az átlagkeresetet. A fentiek alapján N. K. jászberényi olvasónk részére válaszunk az, hogy a mun­kaórák számításánál a túl­órákat számításba venni nem lehet. Ha a túlórák számával is osztották az át­lagkeresetbe számító díjazá­sának összegét, panaszával forduljon munkahelyének munkaügyi döntőbizottság­hoz. A térítési díjak alapja A gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközi otthonok — térítési díját az eltartók munkaviszonyból származó összkeresete alapján kell megállapítani. A gyermek- intézményekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1008/1961. (III. 28.) Korm. sz. határozat végrehajtása tárgyában kiadott utasítások általános szabályként ki­mondják, hogy az összekere­set szempontjából figyelembe kell venni a munkabért és minden olyan bér­jellegű juttatást, amely a táppénz megállapítása alap­jául szolgál. Felsorolják azonban a jog­szabályok azokat a juttatá­sokat is, amelyeket figyel­men kívül kell hagyni. így egyebek között az egyszeri jutalmat, s a nyereségrésze­sedést is kiveszik azoknak a juttatásoknak köréből, amelyek az összkeretbe be­számíthatók. A fenti jogsza­bályi rendelkezések alkal­mazása során az utóbbi idő­ben valóban eltérő gyakor­lat alakult ki. Voltak vál­lalatok, intézmények, ahol a térítési díjak megállapításá­nál az egyszeri jutalmat és a nyereségrészesedés össze­gét is figyelembe vették, mások viszont nem, s ez igen sok panaszra és rekla­mációra adott okot. Az egységes gyakorlat ki­alakítása érdekében a mű­velődésügyi miniszter, a munkaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter, va­lamint a SZOT együttes ál­lásfoglalást adott ki és eb­ben kimondták, hogy a gyer­mekintézmények térítési dí­jainak megállapításánál az egyszeri jutalmat és a nye­reségrészesedést nem lehet figyelembe venni. Szolnoki olvasónk leveleire közöljük, hogy az iránymutatás ren­delkezéseit már az 1971—72. tanévben is alkalmazni kell. A most ismertetett irány- mutatás teljes szövege az 1971. évi Pénzügyi Közlöny 23. számában olvasható. Dr. Cs. I. Felveszünk azonnali belépéssel mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező gvakortm* szám­viteli vágj pénzügyi dolgozót leltározási csoportvezetői munkakörbe. Ugyancsak felveszünk számviteli vavv nénzügyi gyakorlattal rendelkező képesített könyvelői képzettségű dolgozót üzem vezetői adminisztrátori munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint «4 őrás munkahét »“lenlkezéss Szolnok megyei Gabo-a felvásárló ŐS Feldolgozó Vállalat személyzeti osztályán illetve á főkönyvelőnél. fUrÖkseentmlktőS, Bethlen CL d. 11-49.

Next

/
Thumbnails
Contents