Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

Maxi Nehéz élet Két amerikai férfi beszél­get. — Nem is képzeled, mi­lyen nehéz az életem. A fe­leségem első férje ugyanis dollármilliomos volt. — Hidd el barátom, ne­kem még rosszabb. Az én feleségem azt hiszi, hogy most is milliomos a férje! Lapunkat érte atz a külön­leges szerencse, hogy kö­zölhetjük e hasábokon az évszázad nagy vállalkozá­sáról a félelmetes Shaár (a továbbá a kfban: sár) ten­ger átszeléséről szóló beszá­molót. A Magányos Utazó eredeti feljegyzései nyo­mán, mások is követhetik ezt a különös kalandot. Kaluesniban az ABC-től a Móra Ferenc utcáig November 2. Elhatározá­somról, hogy gyalog*zerrel közelítem meg a nemrégi­ben a Zagyva parti új lakó- telepen felfedezett Móra Ferenc utca 11 nevű új szigetet, még családom sem tudott lebeszélni. Beszereztem a legszüiksé- gesiebb felsaeneléseketr Pontos térképet a Shaár tenger domborzati viszo­nyairól, többheti élelmet az ABC boltból, konzerve- ket, citromot, tv-linzert, néhány rágógumit és egy üveg VAT 69-es whiskyt, állítólag a benszülöttek szeretik a tüzes vizet, egy pár alighasznált kalucsnit és egy liftkulcsot. Arra az esetre ha mégis elérném a lakásszigetet, egy olyan iránytűt* amelynek a má­Korkülönhség — Hány éves a kedves férje? — kíváncsiskodik a szomszédasszony. — Negyven. Tíz év kor­különbség van közöttünk... — Csakugyan? — csodál­kozik a szomszédasszony. — Ahhoz képest, hogy ötven éves, igazán jól tartja magát. sik oldala tükrös, ha netán fésülködnöm kell. November 5. Elérkezett a nagy nap, végre indulok. Színpompás búcsúztatás. A máskor tovarohanó jármű­vek díszsorfala között kel­tem át a zebra-folyosón. November 8. Az idő egyre romlik. Az eső és a búcsúfz- tatás ünnepi hangulata ©sik. Kalucsnim egyelőre ellenáll a hullámzó tenger­szemeknek. Az események és a feihők sűrűsödnek November 10.-én este, a Jókai-öböl végéhez értem. Ja, majd el felejtettem, az eső úgy esik mintha dézsá­ból öntenék (lehet, hogy valaki tényleg locsol en­gem? Hülye vicc volna.) Különben ha már nekivág­tam, reménykedem. Hol­nap elérem a Shaár-ten- gert! Magasztos pillanat! Tel­jes egészében belátom a Shaár-tengert, amelyet ter­mészetes rendezetlenség­ben Shoóder-hegyek, Kha- ábel-árkok és Tsatoma- csatornák törnek meg. Ügy érzem mégis érdemes volt- útra kelnem! Büsz­keség tölt el, amikor arra gondolok, hogy ezt a hát­borzongatóan titokzatos vi­lágot legyőzve, átjutok a Sóhaj Két nagyon öreg bácsi sé­tál a parkban és egy gyö­nyörű fiatal lánnyal találko­zik. Az egyik felsóhajt: — Hajaj, ha én most het­venéves lehetnék! OOOOOCXXXXXXXXXXXDOOOOOOOOOOCOOOO A hrsszű él»t magyarázata A 120 éves aggastyánt megkérdezik, mi a titka an­nak hogy ilyen magas kort ért meg. — Hát kérertí — lélegez­tem. Egyszerűen, egy percre nem hagytam abba a léleg­zést ... OCX3CXXXXXXXXXXXXXOOCCOOOOCOOOOOQ Koldus és a skót Egy koldus kopogtat be a skóthoz. — Nem adhatna nekem valami ócska ruhát? — Nem. — Mit csinál az ócska ru­hákkal? — Este felakasztom a váll­fára, reggel pedig felveszem. Móra 11-szigetre. Üdv nektek Colombus, Cook, Magellán, Amundsen és lllovszky, ti nagy utazók! Megkezdődött délutáni harcom az elemekkel. Saj­nos az esős évszak kellős közepén vagyunk. A Sha- ár-tenger ilyenkor a leg­veszélyesebb. Két mérföld- nyíre a parttól majdnem elmerültem, amikor mentő ötletem támadt: felfújtam a rágógumiaimat és dere­kam köré csavarva kiju­tottam a közvetlen életve­szedelemből ! Szélirány: nincs, a szél össze-vissza fúj. Este: elvesztettem az egyik kalucsnimat! Éppen egy Khaábel-árkot akar­tam keresztül szelni, ami­kor megcsúsztam és zuhanni kezdtem. Velemsz ( etett lélekjelenlétemnek köszön­hettem, hogy élve megúsz­tam. Élőlények nyomát fedez­tem fel egy kis lakatlan szigeten, ahol kikötöttem fésülködni. (Különben az iránytűt eldobtam, mert használhatatlan. Nincs raj­ta kismutató.) Furcsa láb­nyomokat találtam továbbá egy ásót, amely arra en­ged következtetni, hogy az itt élő lényék ismerik a munka fogalmái. Érdekes feltevés! Olyan sötét van, hogy még az órámig sem látok el. Nem sokkal eze­lőtt két bennszülött ment el mellettem néhány méternyi­re. Számomra teljesen is­meretlen nyelven beszélget­tek, amiből csak azt a hét A határozatlan A pszichiáter megkérdezi a betegét: — Tehát azt mondja, hogy rendkívül határozatlan ... — Hát hogy is mondjam, az is vagyok, meg nem is. OOOOOOCOOOOOOCOCCOOCOCOO'COCOCOOC Számonkérés A skót ingerülten döröm­böl szomszédja ajtaján: — Hogy ^paerészelte kikap­csolni a rádiót, amikor én vendégeket hívtam a mai rádiójátékra?! XlOOrvTOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCO • • Uss/ctüggéM'k A férj felkeresi a pszichi­átert és így panaszkodik neki: — Valahogy olyan bizony­talan, ideges, ingerlékeny vagyok. És nincs ez valamiféle összefüggésben a házaséle­tével? — Talán igaza van. Az utóbbi időben úgy érzem, hogy mind annak, amit a fe­leségem mond, értelme és logikája van... szótagú kifejezést tudtam megjegyezni: fáj-ront,. A bennszülöttek egyébként ér­dekes cuppogó hangon köze­lednek, amit — gondolom — egyrészt a shaár okoz, más­részt a lábukon viselt al­kalmatosság, amely legin­kább a mi gumicsizmáink­hoz hasonlít. Különben ér­dekes természeti jelenséget figyeltem meg: az esőzés olyan méreteket öltött, hogy moslt már cigánygyerekek potyognak az égből — per­sze azok is gumicsizmában. El vagyok csigázva. Erőm megfeszítésével felkúsztam egy shoóder-hegyre és vá­rom a jó szerencsét. Szél­irány: változatlan. Vacsorá­ra megfőztem a megmaradt kalucsnimat. Most a VAT 69-et iszogatom és a TV linzerrel kacsázok az egyik víztócsán... Cup-cup, fáj- ront... Ászt hiszem méh miniig nofember? Szagállam nőt picigét meg Is fotytam magamat ászt hinni hoty réken írtam nap­lót nehéz találja én a savak amit montani akarom pa­pírra iten a köszelbe talál én homogot ahol épített ö (ági én vatyom) 1 homog vár. körülöte sompojog a shaár. tejesed: tessék mon­dani, itt már soha nem ké­szül el a tisztességes beton­járda, amin mi egyszerű emberek haizamehetünk?) tenker. mo stan ö mek én menyünk jáccanl mer a ho­mog vár (esz asz utol Só szó 2szer értendő)... Czibulás Péter Lélegzetelállító tudósítás a Magányos Utazó tollából G. Nyih olaj eras Akkor a hölgy megfordult es • • • Vendégszereplés Egy szimpatikus, fiatal hölgy álldogállt a megálló­ban. Hamarosan befutott az autóbusz és három vállas gentemani igyekezett, hogy eltörölje a hölgyet az ajtóból. Akkor a hölgy megfordult és... Két gentleman a járdán találta magát, a harmadik pedig, üvöltve kotródott a sor végére. A hölgy nyugod­tan felült a buszra, s az el­indult. A hölgy, a harmadik meg­állónál szállt le és benézett egy áruházba. A pult mö­gött, kékesvörös húsmócsin- gok fölött várakozott az el­adó. Félszemével egy pillan­tást vetett a hölgyre, majd egy hatalmas, sárgás csontot lökött a mérlegre, amihez egészen véletlenül hozzátapadt egy kis darabka színhús, majd melankóliku- san felpillantott a mennye­zetre, kinyilatkoztatta; „Há- romötvenet a kasszába...” Akkor a hölgy megfordult és... Az eladó, pofacsontját mar- kolászva, berontott a kiszol­gáló helyiségbe, majd vil­lámgyorsan visszatért hófe­hér köpenyében. Hihetetlenül tiszta kezével egy csodálatos darab bélszínt helyezett a mérlegre, majd kiegészítette a pult alól előhúzott gusz­tusos velőscsonttal, majd a vásárolt árut zsírpapírba csomagolta és nagy tisztelet­tel átnyújtotta a hölgynek. A hölgy elhagyta a hentes­üzletet és hazafelé vette az útját. Szemben vele, az utca­sarok mögül elődülöngélt egy borzashajú kamasz. „Hej, te!” — mondta a kamasz barátkozón, s leereszkedően azon volt, hogy megölelget­hesse a hölgyet. Akkor a hölgy megfordult és... Miután megdagadt orrán a kamasz szétmázolta sáros könnyeit, s megfogadta, i.ogy többé pedig ilyet nem tesz, gálánsán felemelte a hölgy retiküljét, elkísérte lakóháza bejáratáig és előzékenyen ki­tárta a kaput. Odahaza a hölgy egy kis cikkecskében leírta mindazt, ami vele történt, s elvitte a szerkesztőségbe. A szerkesz­tő elolvasta a kéziratot, majd — tekintetét fel sem emelve — sírontúli hangon megkérdezte: — Na, és mit akart ezzel mondani? Netalán azt, hogy le kell keverni gyet min­den szemtelen, erőszakos fic­kónak, általában mindenki­nek, aki nem úgy viselkedik mint ahogyan kell? Ez, tud­ja-e, nem módszer! — De hasznos! — jegyezte meg meggyőződéssel a hölgy. — Még csak ez hiányzik! — legyintett elégedetlenül a szerkesztő. — Különben is, ez az egész fantázia: hol talál maga annyi ifjú höl­gyet , aki mind tudna vere­kedni?! Nem, ezt nem fog­juk kinyomtatni.., Akkor a hölgy megfordult és... MOLNÁR SÁNDOR fordítása Félreértés Egy olvasója beszélget az íróval: — Már harmadszor ol­vasom a könyvét... — Igarzán nagyon megtisz­tel! — de még mindig nem értem. Széptolcsvai Ákos a géder- abói Nagyszínház tehetsé­ges, de méltatlanul mellő­zött művésze veit. Mindösz- sze egyszer játszott a Hom- lethen — óoh^nv. Akkor Í3 csupán azért, mert Tor- nyosi Pipi művésznő elő­adás előtt tíz perccel elütöt­te egy bútorszállító kocsi. Széptolcsvai általában há­rom mondatos epizódszere- | pékét alakított. Nem csoda, hogy érdeklődéssel hallgat­ta Stripák Sándort, az al­bertfalvai Timsó- és Br.tba- nómotorgvár igazgatóját: — Egy komoly szerepre szeretném szerződtetni a művész urat — nézett rá je­lentőségteljesen az igazgató. — Mi volna az? — érdek­lődött Széptolcsvai, aki tö­mör harcsabajuszt viselt, mert aznap este egy paraszt vígjátékot játszottak. — Engem kellene alakíta­nia. Kétszeresét kapná tőlem j a szokásos gázsijának. Ugv tudom, hogy a művész úr a maszknak is kitűnő mestere, ön jövő héttől kezdve felöl- tené az alakomat. — Mi szükség van erre a produkcióra? — kérdezte kí­váncsian Széptolcsvai. — Tudja, vannak hivata­lok, minisztériumok, ahol sok esetben az érzelmekre, a szívre kell hatnia az ügyfél­nek. Például: az ön alakító készségével, érzelemgazdag játékával mennyire könyebb kisírni egy pénzügyi pótke­retet?! Egy könyörgő igaz­gató valósághű ábrázolását várom öntől! Első fellépése jövő hét kedden lesz az Anyagellátási Főosztálynál. — Ám kéthavi felléptidíj előre kifizetendő — szentesí­tette az ügyletet Széptolcs­vai. Bemutatkozó előadása ha­talmas sikert aratott. A he­lyettes főosztályvezető egy darabig keményen ellenállt. Ekkor Széptolcsvai nemes pátosszal széttárta karjait és felkiáltott: — Hogyan teljesítsük ne­gyedévi tervünket elegendő réz.huzal nélkül? Meg kell a szívnek hasadnia! — S né­mi változtatással előadta Ophelia őrülési jelenetét. Alakításának elsöprő sike­re volt. A Timsó- és Rob­banómotorgyár fennakadás nélkül dolgozhatott. Amikor a miniszter Stir- pák Sándort, az igazgatót bizonyos mulasztások miatt magához hivatta, az termé­szetesen Széptolcsvai Ákost küldte el maga helyett, A miniszter dörgő hangon dor­gálta meg az „iga-*-'atót”, mire Széptolcsvai szemében megjelent egy közepes minő­ségű könnycsepp, és kissé átköltött részleteket adott elő a Bánk bánból Tiborc panaszait idézvén. A minisz­ter ezután nem tudta tovább tartani haragját, és megha- tottan, engesztelőén kezet szorított Széptolcsvaival. Ára a balsors utolérte a művészt. Egy termelési érte­kezleten a munkafegyelem megsértőinek Lear király át­kait idézte. Alakítását fa­gyos csend foeodta. és már a jelenése alatt szállingózni kezdett a közönség. Stirpák Sándor, az igaz­gató ezután hiába ieért na­gyobb gázsit, és hiába kér­lelte: ne vegve szívére ezt a bukást, hiszen minden nagy művésznek voltak ku­darcai. Széptolcsvai Ákos határozott hangon kijelentet­te: „Én többet nem játszom igazgatót! Hálátlan szerep!” És azonnal visszautazott anyaszínházához, Géderalsó- ra, hogy eljátsszon egy szűk­szavú strázsaőrmestert a „Reumás huszárok” című operettben. Galambos Szilveszter Papírforma

Next

/
Thumbnails
Contents