Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-19 / 273. szám
1971. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 \ Ez lesz a divat A Tisza Cipőgyár 141. számú varrion futószalagján három hete készül a legújabb harisnyacsizma. ’Tóth Ferencné és Cseuz Lászlóné fejtűzők a legkényesebb munkát csinálják. íme lábon: bőrfejű, zsugorított lakkszárú az új ha- risnyacsi»ma. Hamarosan vásárolható, ára 400 forint körül lesz. Bizottsági ülés Jászberényben Jászberényben tegnap értékelte a városi tanács kulturális-, egészségügyi és családvédelmi bizottsága a Székely Mihály zenei napok rendezvénysorozatának tapasztalatait és megvitatta a zenei napokról szóló tanács- rendelet tervezetet. A tanácskozás elé terjesztett írásos anyag arról számolt be, hogy Jászberényben az idén negyedszer rendezték meg a Székely Mihály zenei •napokat. Megrendezésével segítették a Jászság kulturális értékeinek, haladó hagyományainak ápolását, a zenekultúra iránti érdeklődés fokozását. A zenei napok során a városban 26 rendezvény volt, azokon kilencezerkétszáz látogató vett részt. A rendezvények — kiállítások, előadások, művészeti bemutatók, hangversenyek, kamarafesztiválok — nagy érdeklődést váltottak ki. Színvonalasak voltak — és nagy sikerük volt a megrendezett operaesteknek ahol, a Magyar Operaház és a magyar énekművészek legnevesebb képviselői szerepeltek. Űj színt jelentett a megye kórusmozgalmában' a Jászberényben megrendezett kórustalálkozó, hasznos volt a 8 előadásból álló zenei sorozat. Az írásos jelentés végül megállapította: a Székely Mihály zenei napok eddigi sikere és jelentősége szükségessé teszi, hogy a rendezvénysorozattal kapcsolatos tennivalókát tanácsrendelet szabályozza. A program gondozása érdekében létre íjelí hozni a Székely Mihály emlék- bizottságot. A bizottságba olyan személyeket kell megválasztani, akik nemes feladatnak tekintik ennek az ügynek a gondozását. A jelentésben végül javasolják: meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a rendezvénysorozat keretében hogyan lehetne a világhírű cimbalom művésznek, Rácz Aladárnak méltó emléket állítani.' Dé’után is friss kenyér Jászárokszálláson tegnap tartotta soronkövetkező ülését a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozás egyik napirendi pontjaként a jászberényi Sütőipari Vállalat jászárokszállási telepének munkájáról tárgyaltak. A telep, amely 3 434 000 forint költséggel épült 1971. augusztus elsején kezdte él a munkát, termelőkapacitása napi 7,6 tonna! Ellátási körzetéhez Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Visznek és Tamaőrs tartozik. E községekben lakó mintegy 25 ezer fogyasztó kenyérellátásról 40 kereskedelmi egységben gondoskodnak. A jászberényi sütőüzemnek jelenlegi túlterheltségének csökkentésére a jászberényi kenyérboltokba is szállítanak kenyeret. A jövőben *— a péksütemények kivételével — kenyeret nemcsak a reggeli órákban, hanem délután is szállítanak majd az üzletekbe. Ezzel — amellett, hogy csökkentik a sütőüzemben az éjszakai munkát és megszüntetik a szállítási gondokat — biztosítják, hogy a lakosság délután is kapjon a kenyérboltokban meleg kenyeret. A lakosság jobb ellátása érdekében szükség van arra is, hogy a nagyközségben egy újabb kenyérboltot nyissanak. Jászkunság! hétköznapok Órákig kerestük a lovat kóborolt. Nem tudták kihordani a pörköt, leállt az üzem. Órákig kerestük a lovat ... *~ a I\ekik lett Igazuk Syolcszáz—kilencszáz forintot kerestek 1952-ben a Tiszamenti Vegyiművekben. Tegyük hozzá- embertelen körülmények között. A megyei lap akkor azt írta: „Ha az igazgató elvtársnak is rozsdás bögréből kellene innia”. Bognár László és a többiek mégis hittek a jövőben. Nekik lett igazuk! Megérdemlik azok, akik azóta is a vegyipari szakmában vannak, hogy megemlítsük nevüket. Szabó Erzsi, a savkeverő, Györkiné, aki a mű- szakvezetést (ha lehet azt mondani: atya isten milyen kezdő emberekkel, többek között e sorok írójával kellett teljesíteni a tervet!) — kiválóan látta el, Kosa Béla, aki időközben a vállalat legnagyobb üzeme vezetőjévé „nőtte ki magát”, Sinkő Imre, Kovács Kálmán, Bognár Bálint, Kálmán Dezső, Bartha Sándor. Folytassuk a sort a nyughatatlan Ratkai Ferenccel, aki kiváló kémén- cés volt, mégis elment hajósnak, azután visszajött, s most diesel mozdonyvezető az üzemben. Húszévi munkásság, élettapasztalat után kérte felvételét a pártba. Tagsági könyvét talán e sorok megjelenésével együtt kapja meg. Abonyi Oszkár főművezető, a megrögzött Fradi-drukker a budapesti kénsavgyárból került a Tiszamenti Vegyiművekbe. Lehet, hogy átmeneti állapotnak tekintette. Azóta is Szolnokról drukkol a Fradinak ... Harmincötén voltunk logh László, a pártvezetőség tagja. Nagyon dadogott: — Mu — mu — munkatárS! Előző élete alapján úgy döntöttünk, köztünk a helye. Bognár László is úgy gondolta. Az újságíró faggatja: — Mi történt azóta? ••- — Nem—telt .el. nyomtalanul a húsz év. 1952-ben a vállalat^ téröíeiési érték 52 millió forint volt'-— 'most 1,2 milliárd. Nagyobb termelés, nagyobb gondok. — Például? — Most első ízben kellett vállalati ötéves tervet ké~ szítenünk. Továbbá az új, 200 ezer tonna kapacitású kensavgyárnál a határidő, a tervezett költségek betartására. a szakmunkásgárda biztosítására kell törekednünk ... — Milyen reménnyel? —- Az építkezés üteme biztató. A gépi berendezések tekintetében sikerrel kecsegtet az, hogy a szocialista munkaversenyt az országhatáron túl is sikerült kibontakoztatni. A berendezéseket szállító lengyel gőggel szocialista szerződést kötöttünk. Lengyel eívtársa- ink eddig állták szavukat. Kb. 480 millióba kerül az új kénsavgyár. Kilenc év alatt kell visszafizetni a bankhitelt. Ezért fontos, hogy az üzem jövőre már 70—80 ezer tonna kénsavat gyártson. Valamikor elkezdtük — A vegyipari szakközép iskola bázisüzeme vagyunk Érettségivel rendelkezi szakmunkásokat kapunk..; Ma már a szakmunkáséi látás tehát biztosított. Hús évvel ezelőtt még az „írás tudás” volt csak fonto^.. Most ismét üzembe lép maji egy új kénsavgyár. — im már a negyedik a Tisza menti Vegyiművekben. A: első üzembelépésekor háron mérnöke volt a vállala'nak Ma nyolcvan egyetemet éi főiskolát végzett szakembe re, kétszázötven—háromszá: technikusa van. Néhányan: negyedik diplomájukat szerzik... 8. A jó öreg Pálinkás «imre hozta magával a tehenet. A Tiszamenti Vegyiművek igazgatója dühöngött: — Nem elég az összkomfortos lakás, talán még a vízvezetéket is bevezessem a tehén szájába? Ezerkilencszázötvenkettőt írtak akkor. Bognár László, a Tiszamenti Vegyiművek pártbizottságának titkára legyint: — Régen volt, kit érdekel ma már az az időszak. Meg aztán azt is figyelőnkbe kell venni, hogy kezdő: üzem volt, sok leégés, savszivárgás, halálos baleset, kevés kereset... A rakomány Szolnokra érkezett Akkor a kapitalista országok embargója ránk igen, de a lengyelekre nem vonatkozott. Kellett, nagyon kellett egy kénsavgyár. A Szovjetunió még nem tudott szállítani. A mérhetetlen háborús pusztítást kellett kihevernie, megalapoznia a legkoszerűbb technikát Lengyel elvtársaink segítettek. Részünkre vettek egy kénsavgyárat a franciáktól. Hajóra rakták a szállítmányt. És a rakomány Szolnokon kötött ki... A gyár építőiből került ki a vegyipari szakmunkásgárda. Fiatalember Bognár László, mégis történelem számára: — Kubikosokból, segédmunkásokból. volt hajósokból szedtek össze vagy harmincöt embert: — Akartok-e vegyipari szakmunkások lenni? — Akartuk, de a buzgalom nagyobb volt a képzettségnél. Alapvető követelmény az írás—olvasás volt, az iskolai végzettséget nem tekintették. Ezért kellett a csoportot kétfelé választani a budapesti tanfolyamon. Az első csoportban összeadásra, meg szorzásra tanították a résztvevőket. Egyéves volt a tanfolyam. Közben az építők „buzgól- kodtak”. Megtakarítottak másfél millió forintot a tervekhez viszonyítva. Hiánypótlásként nyolc milliót költött pótlólag az üzem. A pörk kihordó szalagot is megspórolták. Csillékkel hordták ki azt a munkások. Amikor már nem igen akadt ember erre a munkára, egy maszek halárus lovát szerződtette az üzem „másodállásban”. — Volt úgy, hogy a lóel— Harmincötén voltunk, ennyien maradtunk. Nyöszgetem Bognár Lászlót, az első munkások egyikét, a vegyiművek pártbizottságának titkárát: Hogyan lett párttag? — Az üzem első DlSZ-tit- kára voltam. Hívatott Ba— A vegyipari szakmun-J kásgárda többségét az érettségizettek adják. A többi nem fér be egy cikk keretébe. De valamikor elkezdtük..; Simon Béla kWVWM Kürti András: Látogató (Tj a Kopasz-hegyen Végre! Ilike intett, hogy menjen be a fülkébe, a hívott fél jelentkezik. Kopra Tibornak volt annyi esze, hogy várakozás közben, még mielőtt az inter- urbán kapcsolat létrejött volna Budapesttel, lemondjon eredeti tervéről. Arról tudniillik, hogy a rendkívüli hírrel körb°telefonálja a világot. Nem. butaság lenne. Egyelőre csak a főnökét mozgósítja, a többi majd megy magától. Hiszen, ha közvetlen közelről nyomon akarja kísérni ennek az érdekfeszítő ügvnek az alakulását — márpedig e eltökélt szándéka volt — akkor nem aprózhatja el m-gát, nem szabad önként vállalnia a diszpécser, vagy a postás szerepét. Itt rövidesen megindul a lavina. És ő lesz az a madárka, aki a magas hegy csúcsáról lerúgja azt a ' bizonyos kavicsot, amely a lezúduló lavinát előidézi. A madárka meg szépen ott marad a csúcson, ahonnan áttekintheti a fejleményeket, s a szemtanú hiteltér- demlő szavaival írhatja *neg majd minden idők legdrámaibb riportkör.yvét. Ez volt az egyik okos döntése. ' A másik abban a pillanatban született, amikor álmos, morcos hangon végre hallózott a főszerkesztője a drót túlsó végén. Nem közli a tényállást! Százat egy ellen. hogy nem hisznek neki otromba tréfának tartaná. Vagy arra gondolna, hogy berúgott. Esetleg — megbolondult. És lecsapná a kagylót. fi is ezt tenné a helyében. Ezért . taktikusan kell eljárni. — Itt Kopra. Elnézést a korai ébresztőért. Ipacs elvtárs — fuvolázta a hallgatóba —. a holnap reggeli rendkívüli kiadásról van szó. — Miféle rendkívüli kiadásról? Mi történt? — Majd mindenről személyesen tájékoztatlak. V— lószínűleg két rendkívüli kiadást is ki kell dobnunk az utcára. Légy szíves, gyorsan öltözz fel. ugorj kocsiba. Hozz magaddal fotóst föltét- len. Áz meg hozzon magával vakut is. sötétben kell dolgoznia. Jóskára gondolok három saroknyira lakik tőletek. Negyven perc alatt itt lehettek. — Hol? Az ördög bú1 a beléd, honnan beszélsz? Tehát már horgon van. Hiába, az emberismeret! Indulatos, hiú, goromba fickó az öreg. gyakran igazságtalan, kötekedő, de az újság — az élete. Ha meghallja a bűvös igét „Rendkívüli kiadás”, ha felcsillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja mindenki mást megelőzve tájékoztathatja az olvasót valami fontos eseményről, négykézláb is elmenne a világ végére. — Várlak benneteket M. községben, az autóbusz végállomásánál. Ugye ismered az utat? Vagy magyarázzam el? Kattanás. A főnök letette a kagylót. Egy pillanatot sem akar elveszíteni. Ha újra hívná, foglaltat jelezne a készülék. Az öreg most riasztja s lap munkatársait, taxival jöjjenek. kérjenek számlát. Aztán kocsit rendel, üzen a fotósnak, hogy legyen tíz perc múlva a kapu előtt, hozzon vakut, értesítse a laboránst, hogy az is menjen be a szerkesztőségbe. Még arra is lesz gondja biztosan, hogy „ Márta, a titkárnő, főzzön egy liter erős feketét, mire hadrendbe áll a gárda. Lelki szemével Kopra szinte látta, amint a főnök tárcsáz, utasít, szervez, fojtott hangon káromkodik, közben felveszi a cipőjét, ballont húz a pizsamája fölé, és végül lábujjhegyen oson ki a lépcsőházba, hogy fel ne keltse a szomszéd szobában alvó feleségét. Vajon lesz-e benne is ennyi tűz, ügybuzgalom ötvenöt éves korában? Visszaakasztotta a villára a kagylót, kilépett a fülkéből. — Köszönöm, Ilike, végeztünk. Egész életemben hálás leszek, nevét imába foglalom. Mit fizetek? — Tizenkét” forint. De azt mondta másokkal is akar beszélni. — Meggondoltam. Megtalálnak ők ma engem maguktól is. Tessék, a pénz... Mégegvszer köszönöm a kedvességét; a viszontlátásra, csókolom a kezét. Indult kifelé. — És az a tudományos szenzáció?! — szólt utána a postáskisasszony. — Azt ígérte, hogv én leszek'a második aki hall róla. — Hát persze 1 — nézett vissza a küszöbről a válla felett Koora. — Fgz Marslakó szállt lé a telkemre Egy nagy gömbben, amelyik sárgán világít. Ö meg egy zöld labdában közlekedik. Egyelőre csak ennyit. Eltűnt a sötétben. — Hülye huligán! — sziszegte Ilike és csalódflttan zárta be a postahivatal ajtaját. A Déli Üjság főszerkesz- -.tőjének kocsija negyed háromkor fékezett le M. község autóbuszvégállomása mellett, ahol Kopra a járda szélén ült és a közvilágítási lámpa gyér fénye mellott tudósítását írta zsebnotesze lapjaira. Hajnali négy óra két perckor már újra Pesten volt az autó. Csak lassított a szerkesztőség épülete előtt, a fotós kiugrott, a kocsi a főnökkel száguldott tovább, Budára, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesének la- ^ kása felé. Az elnökhelyettes négy óra huszonhat perckor „K” telefonon beszélt az illetékes mi niszterelnök-helyettessel. öt órakor. Tusnádi Lajos államtitkár utasítást kapott, hogv mint különleges hatáskörrel felruházott kormánybiztos. szervezze meg, hargclia össze és iránvítsa az űrvendég jelenlétével kapcsolatos teendőket. (Folytatjuk.)
