Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

1971. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Robogó fiatalok Mindennapos látvány: aggódó szülők reggelen­te kézenfogva vezetik iskolába apróságaikat. Itt-ott még nagyobb lurkók is láthatók a szülői „pórázon”. Az apák, anyák különösen az úttesten tekingetnek ijedten szanaszét: fél­tik gyereküket a nagy forgalomtól. Aztán néhány évvel később, tizenöt—tizen­hat éves srácok cikáz­nak az országutak for­gatagában robogóikkal. — Kié a motor? — Enyém. Három ötösért kaptam apám­tól. — Vagy: — A nyári keresete­met pótolták meg a szü­leim, abból vettem. — Jogosítvány? — Nincs. — Tudják otthon, hogy így közlekedsz? — Anyám adott pénzt benzinre. Az alábbi beszélgetés napjában többször el­hangzik a rendőrök és az ifjú motorosok kö­zött. Az ember pedig elgondolkodik a szülői felelőtlenségről. Nem az a baj, hogy fiatalok is­merkednek az ország­utak rendjével, hiszen felnőtt korukban annál könnyebben eligazodnak benne. Különben is a statisztikák igazolják, hogy gyorsabb reflexeik alkalmasabbakká teszik őket a vezetésre, mint az idős korosztályt. Hát mi az akkor, ami ellen szót emelünk? A közutaknak írott és íratlan törvényei vannak. Az írottakat a KRESZ tartalmazzál, az íratlan szabályokat a gyakorlat során lehet megtanulni. A kettő együtt adja azokat a készségeket, melyeknek birtokában bárki részt vehet gépjárművével a közúti forgalomban. De csak e készéségek bir­tokában ! Azok a fiatalok azon­ban, akik vadonat új motorjukkal néhány udvarban megtett kör után máris az országúi­ra merészkednek, a szó szoros értelmében a saját, és mások életével játszanak. Sajnos nin­csenek kevesen. A leg­utóbbi közlekedésrendé­szeti ellenőrzés alkal­mával az alábbi ijesztő arányt tapasztaltuk: óránként általában öt kis motorral közlekedő fiatalt igazoltattak a járőrök, s közülük há­romnak nem volt veze­tői engedélye. A rendőrök a fiatal­korúakkal szemben szinte tehetetlenek. Egy- egy dorgáló szó a gye­reknek, figyelmeztetés a szülőnek és az eljárás ezzel véget is ért. Pe­dig a tett súlya ennél szigorúbb fellépést kö­vetelne. A kismotor épp olyan helyet követel az úton, mint „nagyobb testvérei”. A sebessége elég nagy ahhoz, hogy súlyos balesetet okoz­zon, ha elveszti veze­tője felette az uralmat. Mi lenne a megoldás? Az a bőkezű szülő, aki nem sajnálja a pénzt fia költséges szórakozá­sára. gondoskodjon ar­ról is, hogy az ifjú ve­zető csak valamennyi közlekedésrendészeti is­meret birtokában — és persze az ezt igazoló jo­gosítvánnyal a zsebben — vegyen részt a for­galomban. A szülő, aki néhány éve aggódva vezette fiát az iskolába, később sem engedheti el gyermeke kezét. — palágyi — pJOCXXCOCOOOOOOOOCXXJOOOOOOOOOOCCO1 Nem influenza: csak olyan Mint a táppénzkimutatá­sokból kiderül, az utóbbi napokban feltűnően sokan keresték fel az orvosi ren­delőket influenzás jellegű panaszokkal. Joggal kér­dezhetjük : kell-e influenza- járványtól tartanunk? A megyei KÖJÁL tájékoz­tatása szerint a megbetege­dések esetében az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálatai nem mutattak ki az influenzára jellemző ví­rusokat. Valóban sok a fel­ső légúti hurutos betegség, amely magas lázzal járhat, esetleg tüdőgyulladással kombinálódhat, de nem influenza-vírusok okozzák, hanem más kórokozók, vagy egyszerűen megfázás. Mind­ez valószínűleg az őszi—téli idő járás váltással van össze­függésben. „Pau'a“ a gyerekek kedvence A vásárlók kérését tol­mácsolta a kereskedelem amikor az év elején azzal a felhívással fordult a BUBIV jászberényi gyáregységé­nek kollektívájához, hogy a gyermekbútor garnitúrá­kon kívül készítsen szóló bútorokat is. A gyáregység a felhívás nyomán az idén elkezdte a ,.Paula” gyer­mekheverő gyártását. A praktikus és aránylag olcsó bútor rövid idő alatt megnyerte a vásárlók tet­szését. A jászberényi gyár­egység a kereskedelem megrendelésére 3300-at gyártott, és az év hátralévő részében újabb 1500 „Paula” heverőt készít az egyre nö­vekvő igények kielégítésére. Tudományos tanácskozás a sertéstenyésztésről A sertéstermelés meggyor­sítására négy évvel ezelőtt meghirdetett program meg­hozta a várt eredményeket: a sertésállomány növekedése lehetővé teszi, hogy már az idén elérjük a negyedik öt­éves terv végére előirány­zott vágósertés-termelést. Ha országosan még nem is teljesen, az ellátásba bevont városok és községek lakos­sága ma már kielégítő meny- nyiségben kap sertéshúst. Az eredmény főleg a kisüzemi sertéstartásnak köszönhető, de megteremtették az ipar­szerű sertéstermelés alap­jait is. Az elmúlt négy esztendő­ben termelőszövetkezeteknek 200, állami gazdaságoknak 65 szakosított iparszerűen üzemelő sertéstelep építésére adtak engedélyt. Ezek kö­zül 163 már üzemel, és jö­vőre újabb 90 telep belépé­sével számolnak. — A sertéstenyésztés meny- nyiségi növekedését ezután magasabb szintű minőségi fejlődésnek kell követnie, meg kell teremteni a vágó­sertés-termelés, az átvétel és a feldolgozó kapacitás össz­hangját — mondotta egye­bek között bevezető előadá­sában sertéstenyésztésünk helyzetéről és tennivalóiról dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes az MTA dísztermében kedden reggel kezdődött tudományos ta­nácskozáson. Válla'at az ÁFÉSZ-ek közös vállalkozásából (Tudósítónktól) „Tiszavidék” nérven szövet­kezeti közös vállalattá ala­kult át a Szolnok megyei ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek múlt év márciusában létrehozott ér­tékesítő és szolgáltató közös vállalkozása. A vállalati cí­met kapott cég árubeszerző értékesítő és szolgáltató munkát végez, segíti a vál­lalat tagjaiként szereplő 40 általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet jobb áruellátását, a piackutatást. Fontos feladata a tag­szövetkezetek beruházásai­nak tervezése, műszaki és pénzügyi ellenőrzése. Szak­embereik évente mintegy 15—20 millió forint értékű beruházás gazdaságos, cél­szerű előkészítését, illetve kivitelezését segítik. Uj iskolák Szolnok megyében (Tudósítónktól) Megkezdődött a tanítás a tiszaparti „iskolaváros”, Szolnok legnagyobb taninté­zetében, a 16 tantermes vegy­ipari és mechanikai műsze­rész szakközépiskolában. A gáz fűtésű, szép tanintézet saját konyhával és étterem­mel rendelkezik. Tető alá került és jövőre veszik birtokukba a kisdiá­kok a Mátyás király úti új lakótelep 16 tantermes álta­lános iskoláját. A város leg­nagyobb általános iskolája sporttagozatos intézet lesz, ezért a tanépület mellé két tornatermet és egy úszóme­dencét is építenek. Ezen a városrészen az iskolával párhuzamosan, száz szemé­lyes óvoda is épül. A kényel­mes, szép óvodába még az idén beköltöznek a kis lakók. A József Attila úton a szakmunkástanulók új ottho­na épül 12 tanteremmel. Űí- szászon 12 tanulócsoportos gimnázium került tető alá. A szocialista munkaverseny­ben dolgozó építők a jövő tanév kezdetére fejezik be a korszerű oktatási feltétele­ket biztosító középfokú tan­intézet építését. Épül a József Attila út végén a 12 tantermes szakmun­kásképző iskola. A kivitelezést az állami építőipari válla­lat végzi. A 3 emeletes intézmény UNIVAZ-szer- kezeti elemekből épül a Csehszlovákiából egyenesen a helyszínre érkezett MB-80-as toronydaru segítségével. Az építők tájékoztatása szerint olyan gyorsan, hogy még ez év végéig teljes magasságban összeszerelik a kész elemek­ből az oktatási épületet. Uj sütőüzemek — némi ürömmel (Tudósítónktól) Október végén két új sü­tőüzem próbaüzemelésére,. illetve műszaki átadására került spr Szolnok megyé­ben: a szolnoki Sütőipari Vállalat új törökszentmikló­si üzeme két műszakban 7,6 tonna, az új tószegi sütő­üzem 3,8 tonna kenyeret ké­szít. Az örömbe azonban bizo­nyos tervszerűtlenségek és aránytalanságok ürömöt is vegyítenek. Tószegen példá­ul már épült az új üzem, amikor a szomszédos Tisza- várkonyban az ÁFÉSZ is hozzálátott egy sütöde ki­alakításához. E párhuzamos üzemtelepítés miatt a tószegi üzemnek fel kell adnia az eredetileg tervezett ellátási körzetét, ami kihasználása szempontjából gondot okoz. Hasonló párhuzamos beruhá­zásra került sor Jászladáúy- ban, illetve a szomszédos Jászalsószentgyörgyön is. E tervszerűtlenségek nem jelentenek egészséges kon- kurrenciát. Ellenkezőleg: egyes területeken nem lehet kihasználni a meglévő üze­mek kapacitását, míg má­sutt ellátási és szállítási ne­hézségekkel küzdenek. Töb­bek között Abádszalók, Ti- szaszentimre, Tiszaőrs, Ken­gyel körzetében lenne szük­ség új sütőüzemekre. A me­gye illetékesei felfigyeltek a jelenségre, és intézkedéseket tesznek, hogy a jövőbeni be­ruházásokat megfelelően ko­ordinálják; hogy a sütőipari üzemeket oda telepítsék, ahol azokra a legnagyobb szükség van. Korszerű szabászműhely, új gépek 1.8 millió forintért Gyors-varrógépekkel, vasa­lópréssel és új szabászmű­hely építésével korszerűsíti üzemét a jászapáti Divatru­házati Kisipari Termelőszö­vetkezet. A fejlesztést az 1970-ben meghirdetett re­konstrukciós beruházási hi­telakció etette lehetővé: a ktsz az idén 1,8 millió fo­rint hosszúlejáratú hitelt ka­pott. A jászapáti szövetkezet 1 millió forint értékben kor­szerű — az eddigi nehéz fi­zikai munkát megszüntető — japán és NDK gépeket vá­sárol. A folyósított hitel má­sik részéből 130 négyzetmé­ter alapterületű szabászmű- i helyt építenek. BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 42. A kocsi rakományában el­bújtatott két férfi mindebből semmit nem tudott, csak azt érezte, hogy a kis fülkében egyre sűrűbb és elviselhetet­lenebb gázszag terjeng. A leválasztott kipuffogómű he­lyén tátongó nyílásból ki- ömlő kőolajgáz ugyanis be­csapódott a kocsiba. — Megfulladunk — mond­ta az egyik elhárító tiszt. A másik ekkor leereszke­dett a kocsi aljára és zseb­késével megpróbált egy kis utat nyitni a szabadba. A kés pengéje reccsenve tört el. Az egyik férfinél kulacs víz is volt, elővette és két zsebkendőt benedvesített Már heves köhögési roham rázta őket, amikor arcuk elé emelhették. Valamivel jobb lett a helyzetük, de mind­ketten tudták, hogy tíz-ti­zenöt percnél tovább a vizes zsebkendő nem segít A vontató két vezetője eközben újabb előkészülete­ket tett arra, hogy ha kell, a határon erőszakos módon is áthatolnak. Tudták, hogy az egyszerű sorompót át is tudják törni. A reflektorok fényében az út végén már feltűnt a kör­alakú, „Zoli—Vám” feliratú tábla. Ahogy közelebb értek, már látták az ellenőrző há­zat is és a határőrt, aki a sorompó mellett álldogált. Némileg csökkentették a se­bességüket. mintha meg akartak volna állni. A ha­tárőr az úttest szélére húzó­dott. A vezető ekkor gázt adott, és ujjával érintette a duda billentyűjét. Kiröp­pentek a „szentjános boga­rak”, vagyis tüzelni kezdtek a géppuskák. A sorompó éles reccsenéssel tört ketté és a teherautó akadálytalanul folytatta az útját Talán kétszáz méternyire már egy másik sorompó lát­szott. Ez villámgyorsan fel- emelkedettt és így biztosított szabad utat a száguldó nyer­ges vontatónak. Amikor a kocsi a második sorompó vonalán is túl ért, lassított, majd megállt. A vezetők kinyitották a kocsi­ajtót és lehuppantak a föld­re. — Kezeket fel! — harsant egy kiáltás —és vakító fény­be borult a táj. Az út két oldalán és szemben néhány méterrel a kocsi előtt gép- pisztolyos határőrök álltak. — Az a helyzet uraim — mondta egy tiszt hibátlan németséggel —•, hogy a ha­tárállomást két kilométerrel beljebb hoztuk. Egyébként ajánlom, hogy ne tanúsítsa­nak semmiféle ellenállást, mert katonáink a fegyverü­ket használják. A gépkocsivezető és kísé­rője felemelték a kezüket Azután lassan megindul­tak . a sötétben álló katonai terepjárók felé. A tiszt ekkor fellépett a vontatóra és szakavatott mozdulattal utat nyitott a kocsi rakterületén csaknem ájultan fekvő két tiszttársá­nak. Mikor ezek előtántorog­tak, a parancsnok a gépkocsi két vezetőjét maga elé szó­lította. — Felszólítom önöket, hogy itt és azonnal nyilatkozza­nak,. ki volt ez a két férfi, aki a kocsijukban rejtőzött. — Ki kellett volna csem­pésznünk őket. Esvébként nem mutatkoztunk be egy­másnak. A kihallgatottak első nyi­latkozatát jegyzőkönyvbe vet­ték. Ezután semmi akadálya nem volt, hogy a nyerges vontató, a tettenért letartóz­tatottak és a kiszabadított tisztek elinduljanak a ma­gyar főváros felé. .. .A fehér Mercedes az országhatáron csak pillana­tokig időzött. Azután fel- emelkedett a valódi sorompó és Jana Witkowszky, — aki tulajdonképpen a lengyel el­hárítás tisztje — folytatta útját az osztrák határ felé. Alighogy iratait átnézték és tovább engedték, az út men­tén integető kövér férfira lett figyelmes. Fékezett, megállt. A férfi felrántotta az autót és lezöttyent a vezető mel­letti ülésre. — Katasztrófa — zokogta Jana — és nem tudtam meg­akadályozni. — Sírja ki magát — mond­ta a „Páter” — Segíteni már nem tudunk rajtuk. — Lépre mentünk — só­hajtotta Jana. — Áruló volt közöttünk. — Gemner? — kérdezte a „Páter”. Jana felzokogott. Szótlanul tették meg az utat Bécsig. — Most pihenjen — mond­ta a „Páter”, amikor elbú­csúztak. — Pihenjen, mert holnapután új feladatra kell jelentkeznie. VÉGE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents