Szolnok Megyei Néplap, 1971. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-14 / 269. szám
1971. november 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Külföldi tőkebefektetések Indiában A külföldi beruházók nem kívánják növelni indiai tőkebefektetéseiket annak ellenére sem, hogy a decemberi általános parlamenti választásokat követően stabilizálódott az ország politikai helyzete. Ezzel kapcsolatban az Indiába irányuló külföldi beruházások összege a negyedik ötéves terv időszakában (1969/70—1973/74) lényegesen kevesebbnek bizonyulhat, mint ahogy feltételezték. A tervek szerint 400 millió dollárt tett volna ki. Az Indiai Beruházási Központ elnökének G. L. Mehtá- nak nyilatkozata szerint azonban a külföldi tőke beáramlása Indiába jelenleg mindössze évi 16 millió dollárral egyenlő. G. L. Mehta közölte, hogy az Indiai Beruházási Központhoz nagy mennyiségű igény érkezett a tőkebefektetést illetően angol belga, holland, olasz, amerikai, francia, nyugatnémet és japán ipari társaságoktól. Megjegyezte, hogy az a nyugatnémet gyá'roscsoport, amely tavaly tett utazást Indiában, élén Aba nagybankárral, arra a következtetésre jutott, hogy az országban kedvező feltételek vannak a tőkebefektetésre. Hasonló következtetésre jutottak a japán Mitsubishi konszern képviselői is. akik az idén jártak Indiában. Mégis, bár az Indiai Beruházási Központ az utóbbi három évben nagymeny- nyiségű kérelmet dolgozott fel és megfelelő tájékoztatást nyújtott a cégeknek, a tényleges külföldi tőkebeáramlás ebben az időszakban jelentéktelen volt Az Economic Times vélem én"« szerint a külföldi beruházások gyors csökkenését az magyarázza, hogy a kormány megváltoztatta a beruházások irányában támasztott követelményeket. G. L. Mehta megjegyezte, hogy a külföldi beruházásokra vonatkozó javaslatok vizsgálata során a kormány főként a műszaki együttműködésre helyezi a hangsúlyt, nem pedig a külföldi tőkének egy-egy vállalatban való pénzügyi részvételére. A kormány továbbá olyan rendeleteket adott ki, amelyek korlátozzák a külföldi tőke részvételét a fogyasztási cikkek termelésében. A külföldi tőkebefektetést Indiában csak olyan esetben engedélyezik, ha a beruházó a legkorszerűbb termelési technológia bevezetését vagy exportáru termelését vállalja. „Teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány nem kívánja ösztönözni a nagyméretű tőkebeáramlást, mint ahogy ez a múltban volt” — írja az Economic Times. Az indiai iparfejlesztési miniszter nemrég kijelentette, hogy a „know-how” és a berendezés importjától való függőség „a drága idő és a külföldi valuta elfecsér- lését, a termelési kapacitások elégtelen kihasználását eredményezi”. Ugyanakkor a külföldi pénzbeáramlás alacsony szintje az utóbbi években nyugtalanságot okoz kormánykörökben, mivel külföldi tőke még azokba az ágazatokba se érkezik, amelyek fejlesztésénél a kormány érdeke a külföldi tőkével való együttműködés. Novemberben indiai gyárosokból álló küldöttség utazik az NSZK-ba, ahol tárgyalni fognak a nyugatnémet tőkének az indiai iparfejlesztésben való szélesebb körű részvételéről. Hasonló célból az Indiai Beruházási Központ igazgatója a közeljövőben látogatást kíván tenni Japánban. Árnyék Afrika fölött A Dél-afrikai Köztársaság a közelmúltban fegyveres agressziót hajtott végre északi szomszédja, Zambia ellen. Először fordult elő, hogy a pretoriai kormány fegyveresei közvetlenül megsértették a szomszéd ország szuverénitását. Az agresszió éles visszhangot keltett a független afrikai országokban1 <és a kelet- és középafrikai országok VII. csúcs- értekezlete határozott támogatást ígért Zambiának. Érdemes ezeknek az eseményeknek tükrében kissé részletesebben megvizsgálni a Dél-Afrikában kibontakozó helyzetet. Ha a térképre pillantunk azonnal kitűnik, hogy a Délafrikai Köztársaságot függő vagy gyarmati területek gyűrűje veszi körül , amelyek elzárják a független, progresszív nemzeti kormányok vezetése alatt álló afrikai országoktól. A korábbi brit gyarmatok, a Dél-Afrika területébe szigetszerűen beágyazott Leshotho és Szváziföld, továbbá a nemzeti és állami fejlődés kezdeti fokán álló Botswana Köztársaság gazdaságilag teljesen kiszolgáltatott a fajvédő kormány ké- nyének-kedvének. A két vi- Iegháború között népszövetségi mandátumként nyilvántartott, majd a második világháború után ENSZ gyámsági területté vált Namibia (Délnyugat—Afrika) teljes egészében á Dél-afrikai Köztársaság ellenőrzése alá került. Az északi szomszéd, Rhodesia (Zimbabwe) az 1965-ben deklarált egyoldalú függetlenséget, majd az ennek nyomán meghirdetett ENSZ-szankciókat követően elsősorban Dél-Afrikára támaszkodva igyekezett gazdasági nehézségeit áthidalni. Itt nyilvánvalóan közrejátszott a belpolitikai nézetazonosság is. Mint ismeretes, Jan Smith kormánya — déli szomszédjához hasonlóan — kislétszá- mú fehér telepes réteg egyeduralmára támaszkodik a fekete többséggel szemben. Hat millió fekete afrikai fölött mintegy 240 ezer fehér uralkodik Rhodesiában. Érthető ezek után a Smith-kormány aggodalma, hiszen egy hatékony gerillamozgalom az országban tarthatatlan helyzetet teremtene a fajvédők számára. Ez arra kényszeríti a rhodesiai kormányt, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait déli elvbarátaival. Az északnyugaton és északkeleten elterülő két portugál gyarmaton, Angolában és Mozambikban már egy évtizede, illetve öt éve folyik a gerillaháború. A felkelők jelentős sikereket érnek el, bár az angolai mozgalomban időnként ellentétek keletkeznek, amelyek megosztják az erőket. Problémát okoz az is, hogy a városban és kikötőkben eddig nem sikerült nagyobb befolyásra szert tenniük, s így ezek a portugál hadsereg szilárd bázisául szolgálhatnak. Mozambikban némileg más a helyzet Afrikában itt működik az egyetlen egyesített gerilla-mozgalom, a FRELI- MO, amely több éve aktív fegyveres harcot folytat a portugálok ellen. A nagyobb városokban azonban — Angolához hasonlóan — itt sem sikerült tért nyerniük. Az ország északnyugati részén elterülő, ellenőrzésük alatt álló területek túl messze esnek a két fő kikötőtől, Bei- rától és Laurenco Marques- től, ami kétségtelenül a gyarmatosítóknak kedvez. A portugálok a közelmúltban jelentős olajkészleteket fedeztek fel Luandától délre, valamint a közigazgatásilag Angolához tartozó Cabinda területén. Ezzel csaknem egy- időben kezdték meg a Zambezi folyó mozambiki szakaszán a hatalmas Cabora Bassa víztároló és erőmű építését, amely a tervek szerint 1975 után Dél-Afrika teljes villamosenergia szükségletének 8 százalékát szolgáltatja. Fontos tényező ez, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az új olajlelőhelyek nem csupán Portugália szükségleteit fedezik, hanem a Dél-Afrikai Köztársaságot és Rhodesiát is függet- leníthetik a külső olajszállításoktól. A független Zambia helyzete igen kényes. A Rhodesia ellen hozott gazdasági blokád következményeit elsősorban ez az ország szenvedte meg, hiszen földrajzi helyzete miatt energia-, gép- és közszükségleti cikk-ellátása a szomszédos Rhodesiától függ. Nincs olyan közlekedési útja saját rézbányái termékeinek elszállítására, amely ne a szomszédos fajvédő kormányok területén, vagy a portugál gyarmatokon át vezetne. Rézbányái jelentős részét dél-afrikai trösztök ellenőrzik. Zambia kormánya, politikájának kialakításánál kénytelen ezekkel a körülményekkel is számolni. A befolyási övezet kiterjesztésére irányuló kísérlet növeli Fekete-Afrika haladó kormányainak ellenállását a pretoriai kormány terveivel szemben. Ezzel párhuzamosan növekszik a fegyveres összetűzések veszélye, amelyek szükségszerűen egyesítenék a korszerű fegyverekkel vívott gyarmatosító háború borzalmait a fajüldözés kegyetlenségeivel. Tolnai László Jugoszláv—szovjet gazdasági együttműködés Dragomir Milkovics, a Jugoszláv Beruházási Bank vezérigazgatója Moszkvában a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságában tárgyalásokat folytatott a szovjet—jugoszláv gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségéről. Megállapodtak, — hogy a Szovjetunió az 1972/73-as pénzügyi évben hitelt nyújt Jugoszláviának egy 210 megawatt teljesítményű hőerőmű építéséhez. A Jugoszláv Beruházási Bank és a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának képviselői áttekintették a fekete- és színesfémkohászati együttműködés bővítésével kapcsolatos konkrét kérdéseket is, ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Jugoszláv Beruházási Bank korábban előterjesztett azon igényét, hogy Jugoszlávia hitelt kapjon a szmederovi vasmű második szakaszának kiépítéséhez az 1972—75-ös időszakra. Ezzel kapcsolatban elvi megegyezés jött létre a szmederevoi vasmű második szakasza megépítésének hasznosságáI ról, tekintettel arra, hogy az első a Szovjetunió segítségével épült. A szovjet képviselőkkel újból megvizsgálták a színesfémkohászati kapacitások (Trpecsa, Zletovo, Novo Brdo, Szrebrenica, Mojkovac, Sa- bac) bővítését célzó hitelekBefejeződött a „Mirabelle” elnevezésű, folyékony hidrogénnel működő francia célanyagrészecske felfogó kamera szerelése, amely a szerpuhovi 70 milliárd elektronvoltos protongyorsító berendezéssel összehangolva működik majd. A Párizs közelében levő kutató- központban felépített, a maga nemében egyedülálló, cél- anyagrészecskék felfogási helyéül szolgáló kamerát és a ma létező legnagyobb teljesítőképességű szerpuhovi protongyorsítót a szovjet és a francia tudósok a nagykel kapcsolatos javaslatokat, valamint a cink-, ón- és antimonkapacitások megkétszerezésének tervét (az 1972 —1975-ös időszakban, ©i jugoszláv cink- és ónteumelők egyesületének javaslat alapján). Ezenkívül a Szovjetunió érdekelt a jugoszláv bauxitipar számára ’a Jugoszláv Beruházási Bankon keresztül nyújtandó hitelekben. Milkovics, a Jugoszláv Beruházási Bank vezérigazgatója tárgyalásokat folytatott a Szovjet Külkej.-sekedelmi Bank elnökével, IvanowaL Ebből az alkalomfból megállapodtak, hogy a következő hónapokban megvizsgálják a Jugoszláv Beruházási Banknak nyújtandó» középtávú hitelek lehetőségét olyan árutermelő kapacitások növelése érdekében, amelyek iránt a szovjet gazdaság érdeklődik. Milkovics tárgyalt aKGST- országok Nemzetközi Beruházási Bankjának elnökével, Vorobjowal és munkatársaival is. Megvizsgálták a Jugoszláv Beruházási Bank és tagjai, valamint az említett nemzetközi bank közötti együttműködés lehetőségeit — Megállapodtak, hogy a soronkövetkező időszakban konkretizálják a jugoszláviai beruházási lehetőségeket, — amelyekben a Nemzetközi Beruházási Bank szovjet és más szocialista tagjai érdekelve vannak. energiájú fizika területén folytatott kísérleteknél használják. A többemeletnyi magas francia berendezést speciálisan azzal a céllal építették, hogy a szovjet protongyorsítóval összehangolva működjék. A szovjet és a francia fél pontosan teljesítette a Szovjet Atomenergia Bizottság és a Francia Atomenergiaügyi Bizottság között létrejött egyezményben vállalt kötelezettségeket. Ezt a dokumentumot még 1966 októberében, a szerpuhovi szinkrotron üzembehelyezése előtt írták alá. Az Imilinszki vasbetonüzem látja el vízelvezető csatornákkal az Azerbajdzsáni Köztársaság termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait. Most új terméket: 4 méter magas, 120 centiméter átmérőjű csöveket készítenek öntözőcsatorna céljára. / Autóút az Amazonas medencéjében Brazília újabb nagyjelentőségű, merész programba kezdett: az ország integrációjának és fejlesztésének előmozdítására megkezdte az Amazonas vidékén végighúzódó autóút építését. A vállalkozás mérnöki és építési, valamint társadalmi és gazdasági szempontból nagyobb méretű és nagyobb feladatok elé állítja megvalósítóit, mint Brasüiának, a világ legmodernebb fővárosának felépítése. A Mirabelle kamerája Közös szovjet—-francia fizikai kísérletek ( A „Mirabelle” kamerája több mint 7000 liter mínusz 250 Celsius fokos folyékony hidrogént tartalmaz. A hidrogéntér felett és alatt hatalmas, egyenként 400 tonna súlyú mágnesek vannak. Ezek eltérítik eredeti útjukból a gyorsított protonok és a hidrogénmagok összeütközésénél keletkező töltött részecskéket. így lehetővé válik, hogy a fizikusok megállapítsák a másodlagos részecskék sebességét, tömegét, töltését és sok más jellemzőjét. A szinkronban működő nyolc filmfelvevő- és fényképező berendezés három irányban ad részletes képet a berendezésben lezajló nukleáris folyamatokról. A szerpuhovi gyorsító berendezésnél dolgozó szovjet szakemberek gondosan felkészültek a „Mirabelle”-lel párhuzamosan végzett munkára. A gyorsító főmérnöke, Alekszej Zsuravljov elmondta, hogy annál a kísérletnél, amikor ellenőrizték az anti- anyag létezéséről felállított elméleti elképzeléseket, a Saserei ik A tudósok kikísérletezték, hogyan lehet „elosztani” a protonokat különböző kísérleti csatornákba, amelyek több. párhuzamosan folyó kísérlet céljait szolgálják. A részecskegyorsító nyújtotta kutatási lehetőségek lényegesen megnőttek, — minden újabb munkaciklusnál egyre több kísérletű csatornát kapcsolnak hozzá. A francia tudósok egy sor közös kísérletre készülnek szovjet kollegáikkal. Megkezdődött például a „Héra” gyorsító komplexum egyfolytában több mint két hónapon át működött. A regisztárló készüléken akkor többezer milliárd részecske haladt át. A műszerek öt esetben regisztráltak antihélium-magot. Később azután igazolást nyert az a hipotézis, amely elsőrendű jelentőségű a modern természettudományban. A szerpuhovi szinkrotron üzembehelyezése után a szakemberek arra törekedtek. hogy elérjék a protonok tervezett energiaszintjét. Ezt a feladatot már négy évvel ezelőtt megvalósították. Sőt, mi több, a gyorsítóberendezés 76 milliárd elektronvolt energiájú részecskéket is „adott” — ez magasabb a tervezett szintnél. Ez év nyarán újabb jelentős eredményt értek el — olyan protonsűrűséget regisztráltak, amely kétszeresen meghaladta az eredetileg tervezett sűrűséget. A szinkrotron ma már stabilan, minden impulzusnál 2000 millárd protont „termel”, amelyeknek energiája eléri a 70 milliárd elektronvoltot. a Hérát elnevezésű francia berendezés szerelése, amely Párizs közelében fog működni. A szerpuhovi gyorsító komplexum kitűnő lehetőségeket biztosít a mikrovilág tanulmányozásával kapcsolatos legkülönbözőbb fizikai kutatásokhoz. A dubnai atomkutató intézet munkatársai, az Európai Magkutató Szervezet és más laboratóriumok munkatársai eredményesen használják ezt a komplexumot A Transzamazonasi autóút, amelynek munkálatait már megkezdték, több mint 4000 kilométer hosszúságban szeli át az Amazonas vidékét. Az út megépítésének az lesz a következménye, hogy a lakosságot a szárazság sújtotta északkeletről áttelepítik olyan vidékre, ahol a mező- gazdaság, a bányászat és más gazdasági ágak nagyobb termelékenységre és jobb élet- körülményekre nyújtanak lehetőséget. f t 4
