Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

mt október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kulturális nevelőmunka az üzemekben Gazdasági vezetők, párfvezetők és kultúrmunkások együttes tanácskozása „Tudományos világnézetünk: a marxizmus—le- ninlzmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és bdzerkölcs elmélyítéséhez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocia­lizmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos munkán.” (A X. kongresszus anyagából.) Az ideológiai nevelés, az ezzel összefüggő művelődés- politika megyei kérdései rendszeresen szerepelnek a megyei pártbizottság mun­kájában. Egy-egy probléma­kör átfogó vizsgálatára, ala­pos elemzésére, majd a ten­nivalók meghatározására mindig a társadalmi fontos­ság arányában és a kérdés időszerűségének alapján ke­rül sor. Az utóbbi időben a közművelődés kérdései egyre gyakrabban szerepelnek na­pirenden. Az elmúlt év de­cemberében tárgyalta a me­gyei bizottság a népművelés harmadik ötéves terv idősza­kára szóló irányelvek teljesí­tését és a negyedik ötéves terv feladatait. Tavasszal megyei kommunista aktíva­ülésre hívta meg a közműve­lődést irányító párt-, taná­csi, tömegszervezeti vezető­ket, valamint a megye hiva­tásos népművelőit. Most pe­dig, csütörtökön az ipar, az építőipar, a közlekedés te­rületén dolgozók párt-, gaz­dasági, szakszervezeti és KISZ-vezetők részvételével kommunista pártaktívára ke­rült sor az üzemi munkások körében végzendő közműve­lődési feladatok megvitatá­sára. Megértek a tanácskozás feltételei Az első alkalom, hogy kulturális nevelési kérdé- »ekben gazdasági vezetők és g kulturális élet felelős irá­nyítói együttesen alkotnak véleményt, cserélnek gon­dolatokat Minderre azért kerülhetett sor, mert az ilyen természetű eszmecserének megyénkben is megértek a társadalmi és politikai fel­tételei. A nagyarányú me­gyei iparosítás következté­ben létszámban is megnö­vekedett és így a megye' társadalompolitikai életében is fokozottabb szerepet ját­szó munkásság körében vég­zendő kulturális nevelő­munka kérdései előtérbe ke­rültek. De a kérdés felveté­sét indokolja az is, hogy az újonnan felépített üzemek munkásainak politikai és ál­talános. valamint szakmai műveltségi szintje alacso­nyabb, mint azoké, akik már több évtizede egy üzem szo­cialista közösségében élnek. Sokhelyütt még hiányoznak a mozgalmi és a kulturális élet tapasztalatai. Továbbá az is tény. hogy a 44 órás munkahétre történt áttérés­sel megnőtt a munkásság szabad ideje, társadalmi mé­retekben is; ugyanakkor ez­zel a lehetőséggel sok he­lyütt még nem tudnak oko­san élni. Az ipari üzemek munkásai megyénkben ma még csak szabad idejük 22 százalékát fordítják művelő­désre. És egy döntő szem­pont: Az üzemi vezetők is felis­merték és elvileg elfogadták, hogy nemcsak társadalmi méretekben, hanem egy üzem életében is szoros ösz- szefüggés és kölcsönhatás van a gazdaság és a politi­ka, az eszmei, ideológiai és a kulturális tevékenység kö­zött. A tapasztalatok szerint vi­szont a gyakorlat még nem felel meg ezen elméletileg megalapozott és elvileg elfo­gadott igazságnak. Egy sor üzemben háttérbe szorul a politikai, kulturális nevelő­munka. Még most is hallani olyan véleményt, hogy a gaz­daságvezetők feladata a ter­melés szervezése, a mozgal­mi szerveké pedig a munká­sok nevelése, és sajnos egy sor helyen ezt tükrözi a gyakorlat is. Pártunk X. kongresszusa ismételten megállapította, hogy a szocializmus viszo­nyai között a gazdasági ve­zetők — dolgozzanak azok az élet, az üzem bármilyen szintjén egyben politikai vezetők is. Ez többek között azt jelenti, hogy nemcsak a termelés alakulásáért, a gondjaikra bízott techniká­ért, hanem a vezetésük alatt dolgozó emberekért, azok politikai és szakmai művelt­ségének emeléséért is felelő­sek. Ezen alapvető szocia­lista vezetési elv gazdasági vezetőink jelentős részének munkájában-még nem érvé­nyesül. Á kispolgári maradványok ellen A szocialista építő munka jelenlegi szakaszában az üzemi munkásság körében végzett eszmei, ideológiai és kulturális nevelő munkának azért is felbecsülhetetlenül nagy szerepe van, mert jól­lehet az osztályharc két fő területén a gazdaságban és a politikában végérvényesen győzedelmeskedtek a szocia­lista viszonyok, az ideológia frontján léteznek a marxiz­mussal—leninizmussal szem­benálló ideológiák, tévesz­mék, ámbár ezen a terüle­ten is a szocialista eszméké a döntő sző. A társadalom egyes tagjainak gondolkodá­sában, szemléletében és cse­lekedetében fellelhetőek a különböző burzsoá és kispol­gári maradványok. A megyében lévő munká- .? tok elfogadják politikánk lé­Í teyegét, • rendszer hívei, figenhk a «»dalizmust, he- • «sodalizmus építé­*B> ség, a közügyek iránti fele­lősségérzet hiánya, naciona­lizmus és antiszemitizmus, laza munkafegyelem, anyagi­asság, önzés, harácsolás, val­lásosság. Á kommunista eszmeiség erősítése A rendelkezésre álló moz­galmi munka és egyéb esz­közök egész rendszerével kell fellépni, az eddigieknél is határozottabban, a pártszer­vek és pártszervezetek irá- nyitásával, a népgazdasági érdekeink és szocialista esz­méink ellen ható nézetek és gyakorlatok ellen. Fő feladat ez esetben is a kommunista eszmeiség, a kommunista elvszerűség erősítése. Szilár­dítani kell e tekintetben 's a párt egységét. Kerülni kell a formális megoldásokat, az általánosságokat. Mindig konkrétan, a jelentkező ese­mények tudatos elemzésire épüljenek a kispolgáriság minden meglévő maradvá­nyai elleni küzdelem táma­dásai. A nevelés minden esz­közével és minden üzemben erősíteni kell azt a közszel­lemet. amely nem tűri el a társadalomellenes magatar­tást. a cinizmust, a fegyel­mezetlenséget. a közösség megkárosítását. íme az üze­mi közművelődési munka effvik legfontosabb tartalmi célkitűzése. A másik nem kevésbé lényeges célja: ab­ból kiindulva, hogy a tudo­mányos és technikai forra­dalom egyre magasabb szak- maj^kéozettségű munkásokat kíván az üzemekben, az ed­digieknél gyorsabb ütemben kell emelni a munkások, az üzemi dolgozók általános és szakmai műveltségét. A szakmai műveltség emeléséért összhangban van-e az üzemi munkások, dolgozók műveltségi szintje azzal a követelménnyel, amelyet a tudományos technikai forra­dalom idején az intenzíven fejlődő szocialista ipar tá­maszt dolgozóival szemben. A megyei székhelyű vállala­toknál dolgozó ipari munká­soknak 42 százaléka szak­munkás és 58 százaléka be­tanított és segédmunkás. En­nél kedvezőtlenebb a me­gyében lévő összipari mun­kások összetétele. A megyé­be újonnan telepített 23 új üzemben 7394 a foglalkozta­tottak száma, s ebből 86,1 százalék rendelkezik nyolc általános iskolai végzettség­gel. Sokan azonban még az általános iskolai Végzettsé­get sem szerezték meg. 12 százalék az érettségizettek száma, a 23 üzemben össze­sen 85 felsőfokú végzettségű szakember Van. A statiszti­kai adatokból világosan és egyértelműen kitűnik, hogy jelenleg nagy eilentmohdás van a negyedik ötéves terv­ből eredő konkrét megyei, üzemi, gazdasági természetű feladatok, és a feladatok el­végzésére hivatott munká­sok szakmai tudása, illetve a szakmai utánpótlást jelen­tő szakmunkásképzés várha­tó alakulása között. Éppen ezért; javítani kell a pálya- választási tanácsadást, hogy a beiskolázás, a tyi növekvő nemzedék továbbtanulása jobban összhangban legyen a Szolnok megyei igényekkel, a megyében jelentkező gaz­dasági követelményekkel. Fel kell kutatni és fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyek révén növelni lehet a szakmunkásképzésbe be­vonható fiatalok czámát. Á felnőttoktatás érdekében Az eddigieknél sokkal cél­tudatosabbá, szervezettebbé kell tenni a felnőtt oktatást mind az általános, mihd a középiskolában. E célból na­gyobb rangot, tekintélyt kell biztosítani oktatási intézmé­nyeinkben a felnőtt oktatás­nak. Szükséges, — s ez már az üzemeken belüli-szervező, felvilágoáító munkán is mú­lik — hogy növekedjék a tanulási vágy, az igéhy a felnőtt oktatás iránt. Javítani kell a munkások általános és szakmai műveltségének eme­lése érdekében a közvetlen üzemen belüli munkát. Szak- tanfolyamok szervezésével, továbbképző tanfolyamok in­dításával, az ismeretterjesz­tő előadások céltudatosabb felhasználásával, a munkás- akadémiák szakmai művelt­ség emelését szolgáló fel- használásával. A munkások, az üzemi dolgozók általános és szakmai műveltségének emelése szempontjából az ed­digieknél jobb együttműkö­szolgáló politikánkat, támo­gatják a negyedik ötéves terv célkitűzéseit A munkások többsége politikailag szi­lárd, elfogadja, magáénak tekinti társadalmi rendsze­rünket, becsületesen, tisztes­ségesen dolgozik. Az általá­nos politikai stabilitáson, po­litikai egységen belül azon­ban számos ellentmondás van. Jónéhány olyan nega­tív tudati jelenséggel talál­kozhatunk az egyes munká­sok magatartásában, amelyek kedvezőtlenül hatnak a már vázolt, összességében szilárd politikai egységre, az üze­mek belső légkörére. Fellel­hetőek szocialista eszméink­kel és politikánkkal ellenté­tes nézetbeli maradványok. Elegendő utalni néhány olyan ideológiai és politikai termé­szetű jelenségre, amellyel nap mint nap lehet talál­kozni és amelyeknek káros volta közismert. Így például közöny, a közös­dés szükséges a tanácsi szer­vek, a különböző társadal­mi szervek, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és az üzemi szervek között, másrészt az üzemen belüli szervek között. A fenti feladatok megva­lósításában sokat tudnak tenni az üzemi kulturális élet irányítói, a szákszerve­zetek kultúrmuákásai. De csak akkor, abban az eset­ben, ha a pártszervezetek és a gazdasági vezetők tevé­kenysége is ebbén az irány­ban hat az általuk vezetett, irányított üzemben. A szo­cialista nevelés érdekében jól felhasználhatóak a közműve­lődés eszközei, de csak ak­kor, ha jó és tovább javul az üzemek politikai légköre, ha a vezető, irányító munka kedvező politikai bázist te­remt á kulturális Hevelő munka számárá. Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus A közművelődés, a kultu­rális nevelő munka egyik fő feladata a munkásság köré­ben a szocialista hazafiságra és a proletár internacionaliz­musra való nevelés. Válto­zatlanul a közművelődés tartalmi célkitűzéseinek te­kintendő a Szovjetunióhoz való viszony, szocialista vív­mányaink megbecsülésének, tiszteletének erősítése. Az eddigieknél Is jobban kell tudatosítani a KGST, a Var­sói Szerződés szerepét. To­vább kell erősíteni az impe­rializmus/ ellen harcoló né­pek iránti szolidaritást. Az üzemi kulturális munka esz­közeivel is elő kell segíteni, hogy megyénk munkásai az eddigieknél jobban megis­merjék a megye gazdag for­radalmi, kommunista és munkásmozgalmi hagyomá­nyait. A közművelődés lel­kes munkásainak közremű­ködésével fellendült helytör­téneti kutatómunka eredmé­nyeképpen számos színvona­las, gazdag, tartalmas kiad­vány született, amelyek tar­talmazzák a Tanácsköztársa­ság dicső harcait a kom­munisták, A hatódó erőle Horthy-fasizmus élleni küz­delmeit és az elmúl* negyed­század szocialista építőmun- kájónak nagyszerű vívmá­nyai* Ezeket a kiadványo­kat az ipari munkásság ér­zelmi nevelésében jól lehet felhasználni. A kulturális nevelőmunka pártmunka A tartalmi Célkitűzések végrehajtása érdekében igen fontos-, a legfontosabb fel­adat a pártlrényítás javítása minden szinten, így az üze­mi pártszervezetek irányító munkájának javítása is. El kell érni, hogy minden szin­ten a pártvezetés szerves, állandó, folyamatos része le­gyen az eszmei, ideológiai és kulturális nevelőmunka. Ma már követelmény, hogy minden pártszerv és párt- szervezet átfogóan képvisel­je, hirdesse és szervezze a párt politikáját. Nem elég csupán a gazdasági kérdé­sekkel foglalkozni. A kul­túrpolitika, a párt általános politikájának szerves része. Ebből következik, hogy az üzemi pártszervezeteknek is rendszeresen át kel] tekinte­niük saját üzemük kulturális életét, a közművelődés szfé­rájában dolgozó szervek, ve­zetők, aktivisták munkáját. Az üzemi pártszervezetek mindenekelőtt az üzemi kul­turális élet tartalmi kérdé­seivel foglalkozzanak. Első­sorban arra ügyeljenek, hogy az üzemi kulturális élet a politikát szolgálja és az üzem előtt álló egységes feladatok végrehajtását se­gítse. tovább kell javítani á szakszervezetek és a KISZ szervezet kultúrpolitikai te­vékenységé*. A kongresszus által számukra kötelezően előírt feladatok teljesítése érdekében javítani kell a közművelődés káderheSyze- tét. Növelni kell a hivatásos népművelők körében is a párt befolyását. Tervszerűb­bé kell tenni politikai és szakmai képzettségük eme­lését. Az oktatási igazgató­ság művelődéspolitikai, spe­ciális, egyéves továbbképző tanfolyamára az eddigieknél nagyobb számban kell be­vonni a közművelődés terü­letén dolgozó, főleg vezető kádereket. Ettől az évtől kezdve az alsóbb szintű pártoktatás is nagyszerű le- neViséget kínál a kültúr- niünkások képzésére és to­vábbképzésére. Ónálló okta­tási formaként állandó te­matikával négy éven át ok­tatjuk a párt kultúrpoliti­káját. Javítani kell a nép­művelők politikai tájékozta­tását. A pártszervezetek te­kintsék politikai munkások, nak az üzemekben dolgozó kultúrmunkásokat. Az anyagi eszközök ésszerű koncentrálása Az előttünk álló kulturális feladatok megoldásának na­gyon lényeges felétele a köz- művelődés anyagi, technikai ellátottságának fejlesztése. Az ipari üzemeink, főleg a kis. és középüzemek jelen­leg nem rendelkeznek a kultúrpolitikai tevékenység­hez szükséges elemi alap­vető létesítményekkel sem. Irreális lenne olyan célki­tűzés, hogy a negyedik öt­éves tervben mindenhol ilyen épüljön. Társadalmi összefogással, az anyagi esz­közök ésszerű koncentrálá­sával azonban feltétlenül ja­vítani lehet és javítani is kell a közművelődés anvagi, dologi, tárgyi feltételeit. Szerény az az összeg, amit a megye ipari üzemeiben, vállalatoknál, intézmények­nél helyi forrásokból és szakszervezeti pénzből kul­turális célra fordítanak. Egy átfogó felmérés szerint éven­te 90 forint jut egy dolgozó kulturális igényeinek kielé­gítésére, > ' . í Mindezek számbavételével eszmei, ideológiai munkánk továbbjávításához 6 közmű­velődési munka Segítségével is megvannak a kedvező fel­tételek; a lakosság és benne a megye munkásságának többsége szereiálista talajon áll, bizalommal tekint a tár. sadaiotn és saját jövője elé. A megye üzemeiben, válla­lataiban dolgozó párt. szak- szervezeti, KISZ funkcioná­riusok és gazdasági vezető, kön a sor, hogy a megyei pártbizottság kulturális ne­velő munkára vonatkozó határozata értelmében fárad­hatatlanul dolgozzanak a megye munkásságának er­kölcsi, politikai arcülatánaS: fejlesztésén, szakmái, álta- lános műveltsége emelése érdekében. A fenti gondolatok a csü­törtöki pártaktíván elhang­zott titkári beszámoló főbb gondolatai. A beszámolót Zagyi János, a megyei párt­bizottság titkára tartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents