Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Ara: í forint érf. 839. sí. 1971. októb er 10., vasárnap. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Dolgozók és dolgozgatok A kabarékban is helyet kaptak jó ideje a munkaerkölcs vadhajtásai. A komoly szó erejével és hitelével szólt erről a közelmúltban Gáspár Sándor, a Politikai Bi- Bottság tagja, a SZOT főtitkára. „Jövedelempolitikánkat, bér. rendszerünket úgy kell megjavítani, hogy aki dolgozik, az keressen is, aki pedig csak dolgozgat, az csak keresges­sen...” Megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeiben, különféle munkahelyein is tapasztalható, hogy ez a jogos és kézen, fekvő igény nem mindig valósul meg teljesen. Vannak mun­katerületek, munkatípusok, ahol a bérezésben elmosódik a különbség a buzgó semmittevés és a kitűnő, szorgalmas mun. ka h»n»rá1ása között Bármennyire is korszerűbb, a szocia­lista elveket jobban megközelítő az általános bérpolitika, még ném mindenütt kaptak polgárjogot a munka szerinti díjazás, a differenciálás követelményei. Miért idegenkednek tőle? Miért nyújtanak akarva-akaratlanul is tisztes megél­hetést a lustáknak, miért nézik el, hogy a kiválók munka­kedvét, egészséges, többe* akarását jócskán megvámolja az pgyenlősdi? Erre könnyebb elméleti választ adni, mint egy adott munkahelyen gyakorlatban változtatni az áldatlan hely­ietek De ahol már a válaszokat kutatják — gazdasági, párt-, szakszervezeti vezetők, természetesen együtt a mun­kásokkal, — ott a megoldás programja Is hamarabb elké­szülhet. Aztán elkezdődhet a. korrigálás, vagy ahol szükséges, az új alapok elkészítése. Nem megyénkből való a példa, de Ide kívánkozik: Az egyik fiatal gyár vezetői hozzáláttak egy olyon helyi bérpolitika kialakításához, amely szerintük a legjobban megközelítette a kívánt elvet: „mindenkinek munkája szerint”. Amikor az intézkedések után fél évvel behatóan ellenőrizték, elemezték az eredményeket, megle­pődve állapították meg, hogy a korábbinál nyolc-tíz száza­lékkal többen elmentek a vállalattól más munkahelyet vá­lasztva. Először nem tekintették ezt biztató jelnek, az ala­posabb röntgenezés után azonban kiderült: azok váltak meg a magasabb bérért magasabb követelményt támasztó mun­kahelyüktől, akik addig a dolognak, csak a szebbik oldalá­val számoltak. A vastagabb borítékkal. Mikor — ugyancsak a borítékon — kézzelfoghatóan tapasztalták, hogy a dolgoz­tatással többé ■ itt- nem boldogulhatnak, sokan odébbáll tak. Mások pedig megemberelték, magukat, a bizonytalan új, a más munkahely helyett a régi mellett maradtak, tudomásul véve, hogy ezután másképp kell dolgozni. Ahol az üzem, a vállalat, vagy éppen a tsz légköre jó, az emberek közérzete megfelelő, ott a dolgozgatás, keres, gélés problémáját is könnyebben meg lehet oldani. Ahol a brigádmegbeszélésen, termelési értekezleten, vagy éppen ’ pártcsoport vitán szembenéznek a dolgozgatökkal, — akik az igyekvőknél mindig kevesebben vannak, — ott a bérek Igazságos alakulása, a munka szerinti díjazás kevesebb fej­fájást okoz a vezetőknek. Az üzem demokratikus légköre kedvezd körülményeket teremt a jól dolgozók megbecsülésé­nek, a munkát kerülgetők pedig — ha maradni akarnak —, fokozódó kényszert éreznek arra, hogy becsületesebben dol­gozzanak. Ideig óráig, — s munkahelyenként válogatva — ma még az ügyesek, a taktikáaók a dolgozgatással is szép bérhez tudnak jutni. De ahogyan előrehaladunk az igazságosabb, a valóban szocialista elvek szerinti jövedelempolitika, bér. rendszer alkalmazásában, egyre kevesebben lesznek azok, akik ilyen módon — kisebb munkával — magasabb jövede­lemhez juthatnak. A kevésért sokat várók az élet minden területén szorítóan érezni fogják, hogy egyre szűkül helyük a nap alatt G azdasági kérdéssé válik, hogy egyetlen munkahelyen se tartsanak életben olyan bérezést, amely lehetősé­get sőt ösztönzést adhat a lanyha munkával is el­érhető, magas keresethez. Viszont sürgető, hogy a becsü­letesen dolgozók a jelenleginél többet keressenek, mert töb­bet adnak a társadalomnak. Jogos, hogy — a dolgozgatok rovására — az átlagosnál magasabb életnívót, gondtalanabb anyagi jólétet teremtsünk azoknak, akik megfogják a munka végét KISZ küldöttértekezlet Karcagon Tegnap a karcagi Úttörő es ifjúsági házban került sor a városi KISZ küldött­értekezletre. A város ok­tóber 9-én ünnepli felsza­badulásának évfordulóját, és a fiatalok tanácskozása er­re a napra esett. Jó érzés­sel mesélték a városi KISZ szervezetek vezetői, hogy október 8-án este ezerötszáz karcagi fiatal fáklyás felvo­nulása vezeti* be ezt az ünngf ia^ A városi KISZ küldöttért- tekezletét nagy érdeklődés kísérte. Mindez azt jelzi, hogy a fiatalok ügye közügy. Ez érződött a délutáni órák­ban a kialakult vitákban is. A közeli napokban vala­mennyi járásban, és város­ban sor kerül hasonló gyű­lésekre. A karcagi vita jó példáján is hisszük, hogy a fiatalok részvételére a köz­életben mindig lehet és kell Él «ail mi tart Nehéz napok a határban Egymillió tonna termény — Négyszáinyolcvan ezer hold talajmunka — A diákok 66 000 munkanapja Beszélgetés Szentesi László megyei tanáeselnökhelyettessel Tonnák, holdak, munka­napok, kilométerek. Az őszi munkákról beszélgetünk Szentesi Lászlóval, a Szol­nok megyei tanács elnökhe­lyettesével. Egymás után hangzanak el a 6—7 jegyű számok. Azt mondja az el­nökhelyettes, hogy ezek a legnehezebb napok, most van a mezőgazdaság igazi mun­kacsúcsa. Munkatársunk: Eddig min­dig azt mondtuk, hogy az aratás a paraszti munka dan­dárja. Szentesi László. Nemrégen még valóban így volt, de ma már a gabonabetakaritás 100 százalékosan gépesítve van. Nem így a kukoricáé, a cu­korrépáé, a gyümölcsé, a szőlőé, a kertészeti terméke­ké. Az őszi betakarítás rá­adásul egybeesik a talajmun­kával, vetésseL Mindehhez hozzá tennék még valamit: átalakult a termelésszerkezet is. Munkatársunk: Van-e le­maradás az őszi munkákkal? Szentesi László: Nincs. Négyszáznyolcvan ezer hold talajmunka vár ránk, ebből őszi vetések alá kétszáznegy- vénötezer holdat kell elké­szíteni. Több mint 280 ezer holdon készen vagyunk. Minden alapunk megvan ah­hoz hogy a hátralévő 200 ezer holdat még október­ben, novemberben, decem­ber elején elmunkáljuk. Más­képpen szólva, hogy az idén minden talpalattayi föld fel legyen szántva a megyében. Munkatársunk: Ezt kelle­mes hallani. Mivel magya­rázza ezt a Jó Irányú válto­zást, Szentesi elvtárs? Szentesi László: Több min­dennel. Mindenképpen azzal az 550 új traktorral is, ame­lyet ebben az évben kapott a megye mezőgazdasága. A megszokottnál jobb az al­katrészellátás is. Legfőkép­pen pedig: a munkaszerve­zés sokat változott. Munkatársunk: Es a beta­karítás, hogy halad? Szentesi László: Eddig na­gyon jóL A 120 ezer hold ku­korica termés több mint fe­le például már nincs kinn a határban. Tavaly ilyenkor 10 százalék körül jártunk. Avagy 80 ezer holdnyi veté­sünk van, s ez több mint 20 százalék. A múlt esztendőben felénél sem tartottunk ebben az időszakban. Többmint egymillió tonna terményt mozgatnak meg a betakarí- tók és nagyon jól haladnak. Munkatársunk: Ebben azt hiszem sajnos az is benne van hogy a takarmányter­més kisebb. Ügy tudjuk, országosan 20 százalékkal kevesebb a takarmányter­més a tavalyinál, de a me­gyében 30 százalékkal. Hogy lehet ez? Szentesi László: A száraz­ság nálunk nagyobb volt. De nem akarok csak erre hivat­kozni. Az is igaz, hogy nem öntöztek megfelelően. A szá­la^ takarmány terméskiesés­nek olyán oka is van, hogy történetesen több lucernát hagytak magfogásra. Tavaly mindössze 20 vagon magter­mést vásároltak fel a me­gyében, az idén 120—130 va­gonra számítunk. Aztán a jobb minőségű silókukoricát hagyták — egyébként oko­san — hogy csőtermésként beérjen. Munkatársunk: Azt hallot­tuk, hogy a megye nem kis takarmányhiánnyal zár. Is­mét tartják a gazdaságok markukat, hogy adjon az állam? Szentesi László: Mindenki tudja, hogy az ilyen nagy­ütemű állatállomány felfu­tást nem tudjuk a takar­mánytermeléssel követni. Még mindig jobb takarmányt behozni, mint ha húst im­portálnánk. Munkatársunk: Visszaka­nyarodva a betakarításhoz, ha ilyen jól halad, szükség Van-e egyáltalán a diákok munkájára? Sok panaszt hal­lottunk. Szentesi László: Őszintén megmondom, egyelőre nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az iskolások munkáját nélkülözni tudnánk. A múlt évben is 66 ezer munkana­pot teljesített a tízezer kö­zépiskolás és tizenegyezer felsőtagozatú általános isko­lás gyerek a megyében. Tes­sék csak utána számolni, tartanánk-e itt, ha mindez a szövetkezeti tagokra várt vol­na. Nagy társadalmi jelentő­sége van az iskolák segítsé­gének. Szívesen nélkülöznénk viszont a gazdaságok néme­lyike részéről előforduló fi­gyelmetlenséget, Én is er­kölcstelennek tartom, ha a gyerekeket eleve olyan mun­kába állítják, amelyben nem lehet keresni. j — borzák — Színes 4 oldalas MHSZ melléklet $ Egy hét a világpolitikában tár Kulturális . nevelőmunka az üzemekben «Sr Azúr-országban jártam fr Randevú a Kopasz Oroszlánban Szelevényi tüskés csokor ' m ' Két perc nyelvművelés * Szombati szemle a szolnoki piacon * \ Vasárnapi dormögések V Jászkun Kakas & Ki akar a Holdra menni? « Négyszer egy : « Nem búcsúzom tőled Mamma mia! Hí lük — TI DÚSÍTÁSOK •— HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK ~ HIIH.h ünnepi tanácsülés Tiszaroffon Tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott a 700 éves Tl- szaroff községi tanácsa. A tanácsülésen felszólalt Zagyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, és Oláh János, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára, a község megyei ta­nácstagja. Megemlékeztek a község múltjáról, különösen az eltelt utolsó negyedszázad eredményeit méltatták a fel­szólalók. A tanácstagok és a vendé­gek az ülés után megtekin­tették a község 700 éves múltjának tárgyi emlékeiből rendezett helytörténeti kiál­lítást, majd resztvettek a Compack gyár bemutatóján. Jóminőségű az új rizs Az idei meleg nyár kedve­zett a rizsnek, erről tanús­kodnak a megyei gaboriafel- vásárló és feldolgozó válla­lat karcagi hántólómalmának tapasztalatai. A termés nem­csak magasabb a korábbi át­lagnál, hanem a minősége is kitűnő, régen termett ilyen acélos rizs a Tiszántúlon. A Szolnok, Hajdú és Szábolcs- Szatmár megye területéről szombatig átvett 600 vagon rizs nagy része alkalmas mi­nőségi, fényezett rizs előál­lítására. A Nagykunság központjá­ban működő üzem az erede­tileg tervezett 2 600 vagon helyett 3 600 vagon rizs 'hán- tatesára készült fel. A több­lettermés azt jelenti, hogy ezer vagonnal csökkenthet­jük rizsimportunkat, ami megközelítőleg 1 millió dol­lár deviza-megtakarítást je­lent az országnak. A karcagi tsz-ek jelentős részt vállal­nak a hazai rizsellátásbóL Nyolcezer holdon, hazánk rizstermésének 20 százalé­kát biztosítják. Idei holdan- kénti átlagtermésük elér| a 15 mázsát ötödik tanárképző főiskola Új intézménnyel bővült a hazai általános iskolai ta­nárképzés. Szombaton ünne­pélyesen megnyitottak Szombathely első főiskoláját a pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatát. Az ün- -««ps^gep. megjelent dr. Gosz- , tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, továbbá Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye, Szombathely, Kőszeg és más nyugat- va­lamint középdunántúli váro­sok több vezetője. Az ötödik tanárképző fő­iskola Nyíregyháza után a második olyan intézmény, amelyben „egy fedél alatt” folyik az általános iskolai alsó- és felsőtagozatos neve­lők hivatásra való felkészí­tése. ötven matematika­orosz, matematika-ének-zene, és matematika-testnevelés szakos hallgatója van az új intézménynek. Ilyen párosí­tásé' szakokat csak Szombat­helyen létesítenek. Célul tűz­ték ki minél több matema­tika tanár képzését, ugyanis a számítástechnikai program mind több ilyen képzettségű pedagógust von el a kated­ráktól. Magyarország —Franciaország 2:0 A magyar labdarúgó válo­gatott szempontjából döntő mérkőzésre került sor teg­nap Párizsban. Vereség ese­tén ugyanis semmi remé­nyünk nem lehetett volna a csoport elsőség megszerzé­sére. A magyar válogatott Géczl — Noskó, Páncslcs, Vidáts, Juhász P., Juhász L, Szűcs, Fazekas, Bene, Dunai II., Zámbó összeállításban, Bene és L-osjí'/CJ öngóljá­val 2:0 arányban nyert. Az első 20 percben a franciák rohamoztak, a védelem azon­ban jól hárított. Ezután több formás magyar támadás gör­dült végig a pályán. Ilyenből született az első gól. Noskó Dunai Il-nek passzolt, aki a felperdülő labdát hátra húzta és a tisztán álló Bene kapásból a hálóba lőtt. Nem sokkal később a nagy kedv­vel és jól játszó Zámbó több csel után kapura lőtt, s az erős lövésbe ?’ fejtei be­leért és a labda a jobb alsó sarokba került. Szünet után a magyar csa­pat lassítani igyekezett a játékot. Túlságosan is véde­kezett s így a franciák erő­sen szorongattak. A magyar válogatottból Géczl, Pla- csics. Szűcs, Juhász és Zám­bó játszott jól. Az F.urópa-ba jnokság má­sodik csoportjában a nárlzii magyar győzelem után a magyar együttes került első helyre. Az állás: az 1. Magyaro. 5 3 1 1 8: 5 7 2. Bulgária 4 2 1 1 8: 4 5 3. Franciao. 4 2 1 1 7: 5 s 4. Norvégia 5-14 5:14 1 Hátralévő mérkőzések: Október 27: Magyarország —Norvégia. November 10: Franciaor­szág—Bulgária. December 11: Bulgária— Franciaország. Korszerű üzletház, felújított út Jászberényben a környék lakói már nem emlékeznek rá, hogy az út felújítása, vagy az út torkolatánál az üzletház építése kezdődött először, örömük mégis tel­jes, mert tudják, rövidesen új élelmiszeráruházat, hús­boltot és korszerű betonbur­kol-tű utat kapnak. A vegyes-élelmiszerboltot és a húsboltot az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a városi tanács közösen épí­ti. A háromszázötven négy­zetméter alapterületű üzlet­ház 1,1 millió forint költség­gel épül. A városi tanács a szükséges telek biztosításán kívül 300 ezer forinttal Is segít a korszerű kereskedel­mi egység létrehozását. A Jókai Mór út felújításá­val pedig a körnvéken la­kók régi kívánságát teljesí­tik és enyhítik á helyi köz­lekedés gond fait. Az Aprltó- gépgvárhoz vezető út korsze­rűsítésével ugyanis csökkeií a túlzsúfolt Rákóczi út fo­galma.

Next

/
Thumbnails
Contents