Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-28 / 254. szám
1971. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok fejlesztése az egész megye érdeke Kerekasztal beszélgetés szerkesztőségünkben A napokban kerekasztal beszélgetést tartottunk Szolnok város fejlesztéséről. A beszélgetés résztvevői voltak: dr. Kő- szegfalvy György, a műszaki tudományok kandidátusa, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet munkatársa; Csorna Kálmán, a szolnoki Városi Tanács elnöke; dr. Tóth József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának osztályvezetőhelyettese; Lafferton Vilmos, a kereskedelmi osztály munkatársa; Máté János, a VOLÁN 7. sz. Vállalat főmérnöke; dr. Papp Sándor, a mezőtúri kórház igazgatója. Lapunk képviseletében Varga Viktória, a belpolitikai rovat vezetője vett részt a beszélgetésen. Újságíró: A közelmúltban amikor az MSZMF Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága Szolnok fejlődéséről, a fejlesztés további terveiről tárgyalt, megá llaní tóttá: „Szolnok város megyeszékhelyi funkcióján túlmenően jelentős szerepet tölt be a megye iparában, vonzáskörzetének kulturális, egészség- ügyi és kereskedelmi központja, országosan is kiemelkedik, mint közlekedési csomópont: Szolnok jelentőségét tovább, fokozzák a következők: Az országos településhálózat fejlesztésről szóló kormányhatározat Szolnokot felsőfokú központnak jelölte. Ez a rang új helyzetet teremt, új feladatok ellátását követeli. A másik: Szolnok 1975-ben ünnepli fennállásának 900. évfordulóját. Ez a dátum is kötelez mindannyiunkat akik itt élünk ebben a megyében, hogy 1975-ben modern; szép nagyvárosban, méltó körülmények között ünnepeljünk. A város kiemelt fejlesztése tehát mindannyiunk érdeke. Szeretném, ha önök mondanák el e témával kapcsolatos nézeteiket Csorna Kálmán: A város- fejlesztés soha nem a mának szól. Távlatokban kell gondolkodnunk. Ez azt is jelenti. hogy százmilliós nagyságrendű tervek valóraváltá- sáról van szó. Sok példát említhetek erre. CsuDán a városi felszíni vízmű éDÍtési költsége eléri a 170 millió forintot. Így van ez a csatornahálózat fejlesztésénél, az út rekonstrukcióknál is. Városunk sok gonddal küzd. Közismert, hogy nincsenek megfelelő intézményeink: hiányzik a megfelelő városi művelődési központ, rossz a kereskedelmi ellátottság, nincs elég zöldterület Nincs városi kórházunk rendelőintézetünk. A kórház néhány orvosi szakmában az egész megyét ellátja; vagy félmillió embert. A többi szakmában is mintegy 200 000 lakost. Feladatát tehát csak Szolnok város lakóinak rovására tudja megoldani. Hosszan sorolhatom a gondokat Az idén óvodába és bölcsődébe 800 gyereket nern tudtunk felvenni helyihiány miatt. Amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt mondja. hogy Szolnok nem egyszerűen város, hanem sajátos megyei funk iói vannak, el is várja, hogy sok tekintetben kielégítse az egész megye igényét, de részben más megyék igényeit is. újságíró: Viszont nagyon sokan azt mondják erre; megyei intézmények vannak Szolnokon, annak a város látja hasznát. Itt elsősorban általában anyagi haszonról beszélnek. Csorna Kálmán: Ez legenda. Azt az összeget, amit a Szolnokon lévő gazdasági egységek befizetnek város- fejlesztésére, nemc-ak Szolnok kapja. A megyei költségvetés újraelosztásában csak egy egészen jelentéktelen hányad jut nekünk, a többit a „megye” kanja. A tanácsok nagyobb önállósága azt is jelenti, hogy a Pénzügyminisztérium a megye terveinek valóra váltásához húsz százalék állami támogatást ad. a többit helyi erőforrásból kell biztosítani. A Pénzügyminisztérium a 20 százalékot a következőképpen számolja ki; van a ©egyében ennyi és ennyi üzem, ennyit és ennyit fizetnek be a 'tanácsnak. Csakhogy az üzemek többsége Szolnokon van. Ha azt a pénzt amit ezek az üzemek befizetnek mi kapnánk meg akkor a jelenleginél hatszorosan nagyobb költségvetésünk volna. Dr. Kőszegfalvy György: Még sokkal szomorúbb a helyzet, mint ahogyan Csorna Kálmán barátom elmondta. Egy sor budapesti üzemnek, vállalatnak, intézménynek van Szolnokon telephelye. A kormány a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatban biztosított néhány területfejlesztési gazdasági ösztönzőt: telekigénybevételi — telekhasználati díjat, város, községfejlesztési hozzájárulást, a kommunális adó helyett. Ezek elég tekintélyes summák lehetnének a megyeszékhelyen. Más dolog: ezt az összeget a vállalati központok székhelyén fizetik be. Újságíró: Ez azt jelenti, hogy mi fejlesztjük Budapestet? Dr. Kőszegfalvy György: Azt is jelenti, his en a pénzt nem Szolnok kapja, hanem Budapest. így például a vegyiművek, a papírgyár nem járul hozzá olyan mértékben a városfejlesztéshez, mint amilyen mértékben „használják” azt. Azok az összegek amiket különböző fejlesztés támogatásként visszafizetnek korántsem fedezi azokat az összegeket, amelyeket a város vízhálózatának használatával, a szennyvíz kibocsátással, a légtér szennyezésével, az utak használatával, a város munkaerejével kapnak. Csorna Kálmán: A megyei párt vb most végre határozatában kimondta: Szolnok fejlesztése az egész megye érdeke. Reméljük, hogy ez a megyében megértésre fog találná Újságíró: Mi az ami a város fejlődését napjainkban meghatározza? Kőszegfalvy evtárs talán a legilletékesebb erről beszélni, hisz részletes, pontos felmérést végzett Szolnokon a közelmúltban. Dr. Kőszegfalvy György: Az ipar. Ma Szolnok 18.000 embert iparban foglalkoztat A szám azónban korántsem ennyire egyértelmű. Vizsgálódásaink során tavaly háromezer olyan emberre bukkantunk, aki bár nem ipari szervezetben dolgozik, de teljes mértékben ipari tevékenységet fejt ki. Mezőgazdasági üzemek, az élelmiszer-gazdaság' ipari tevékenysége, a különböző gépipari tevékenység mezőgazdasági üzemekbe való kihelyezése miatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szolnokon az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma országosan is kiemelkedő helyet foglal el: megközelíti a háromszázat. Szolnok ipari város. Felmértük, hogy a Szolnokon lévő ipari szervezetek milyen terme’ ési értékkel járulnak hozzá a nemzet’ jövedelem előállításához. Nem számítva az építőipari, a közlekedési, a szállítási szervezeteket, a szolgáltató ipart, 1969 ben a szo’noki ipar 4,4 milliárd forint terme'ési értéket produkált. Az iparnak két pólusa segíti leginkább a város fejlődését; az egyik a vegyiművek, mint az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari ágazat, a maga legprogresszívebb jellemzőivel, technológiai, üzemszervezési, gyártmányösszetételi struktúrájával. rendkívül magas beruházási igényével, rendkívül magas egy személyre jutó termelési értékkel. A másik: az élelmis eripar. Újságíró: Ez rendkívül impozáns szám. Gondolom korántsem ilyen reprezentatív az infrastrukturális háttér, vagyis az, amilyen körülmények között Szolnok lakói élnek. Dr. Kőszegfalvy György: Két szám csupán, amely eléggé rámutat a ma gondjaira: 4,4 milliárd forint az az ipari termelési érték, amit az öt iparág — vegyipar, gépipar, könnyűipar, éleim'szer- ipar, építőanyagipar — üzemei produkálnak. Ezzel szemben a város infrastruktúrája becsült adatok alapján 3,3—3,5 milliárd forint. Tehát: a város ipari szerve e- tei egy év alatt több termelési értéket állítanak elé' m’nt a város 900 éves fejlődése folyamán kialakult infrastruktúra. Ezen belül a lakásellátás helyzete: érdekes, hogy felszabadulás óta épült a város lakásállományának több mint 56 százaléka. Ez kedvező! Budapesten ez az arány 10—12 százalék körül van. Á csatornázási ellátottság viszont a felsőfokú központ szerepkört betöltő városok közül Szolnokon a legrosz- szabb. A szolnoki lakásoknak több mint fele egys obás és minőségük sem jó. Mi a város lakásalapját felméréseinkben 2,2 milliárd forintra értékeljük. Mi a helyzet az alap és a középfokú intézményi ellátottságban? Nagyon rossz az óvodai, bölcsődei, általános iskolai alapfokú ellátottság. Igaz, hogy a városban 24 óvoda van, de engedélyezett létszámon felül 30 százalékkal több gyermeket helyeztek el azokban. Osz- szesen 1750 gyereket foglalkoztatnak. Az óvodák nettó állóalap értéke körülbelül 15 millió forint. Hihetetlenül alacsony szám ez jelentőségéhez és más tényezőkhöz viszonyítva. Kedvezőtlen az általános iskolák helyzete. Aapvető probléma — ami egy város fejődésének meghatározója — a kulturális, tudományos bázis hiánya. Az egyetlen centrum-város ahol ez nincs meg. Bekövetkezhet az a helyzet, hogy az ipar nagyarányú fejlődése éppen a szellemi háttér hiánya miatt nem tudja tovább előrevinni a város fejlődését. Ez nemcsak a város, hanem az egész megye, sőt az egész Közép-Tisza vidék által lehatárolható regionális táj problémája. Ami a város fejlődését különösen megnehezíti: az egyik az 1960—1970 közötti népesedési helyzet alakulása. Talán Nyíregyháza népességnövekedése előzte meg Szolnokot ebben az időszakban; Szolnokon 26 százalékkal nőtt a népességszám. A másik döbbenetes adat: 1960 —1970 között 123 ezer ember költözött be és ment el a városból. A modern népvándorlásnak e pregnáns megnyilvánulása, még Budapesten sincs meg. Ebben a számban nincs benne a 26 százalék népességnövekedés. Újságíró: Ezek a számok valóban megdöbbentőek. Azt hiszem, a város infrastrukturális hátterében a kereskedelmi hálózat tekintetében sem jobb a helyzet. Legalábbis személyes tapasztalataink alapján ezt mondhatjuk. Dr. Tóth József: Megyénkben 1970-ben több mint 5 milliárd forint volt a kereskedelmi forgalom. Az idén ez a forgalom 10—12 százalékkal növekedik. Ezen belül Szolnokon még ennél is ütemesebb a fejlődés. Ugyanakkor az üzletek alauterülete alacsony, e tekintetben a város országosan a 15—16. helyen van. Szállodai ellátottság tekintetében a 19 megye közül a 16. helyen vagyunk. , Lafferton Vilmos: Mi a negyedik ötéves terv előkészítésekor felmértük, hogy a várható forgalomnövekedés figyelembevételével milyen hálózatbővítésre volna szükség a megyében. Számításaink szerint 49—50 ezer négyzetméter alapterületű hálózatbővítés kellene. Érdekes módon számaink találkoztak a helyi konkrét tervekkel. Szolnokon 18 ezer négyzetméter kereskedelmi alapterület növelést terveztek, a lebontásra kerülő kereskedelmi egységek pótlására építendő üzleteken kívül. Az anyagi fedezet ehhez megvan, gondot az építőipari kapacitás hiánya okoz. Újságíró: Mi a helyzet a szállodákkal? Lafferton Vilmos: Egyelőre áll a Pelikán Szálló építése, de nem anyagi fedezet hiánya miatt. A napokban született olyan döntés, hogy a szállodára szükség van. fel kell építeni, a pénzt erre elő kell teremteni. Megvalósul egy másik terv is: a Tisza- ligetben 120 helyes touring szálló létesül. Dr. Papp Sándor: En intézményvezető vagyok, nem az én feladatom a megye, a város egészségügye nevében e témában nyilatkozni. Mi területi emberek úgy látjuk Szolnokot, mint várost, amelynek jelentősége túlnő a megye határain. Szerintem célszerű lenne Szolnokon az egészségügyben szétválasztani a megyei és a városi funkciókat. Itt városi szervek olyan megyei feladatokat látnak el amelyekhez nincs meg a felszereltségük, az adottságuk. Példa erre a rendelőintézet* Nem akarom felsorolni sem a megyei kórház. sem a rendelőintézet kívánalmait, bár azok jogosak. Szerintem a jövő útja a megyei és a városi egészségügyi ellátás különválasztása. Tudomásom szerint erre már vannak elképzelések, hiszen az új megyei kórház felépülésével sem szűnne meg a jelenlegi megyei kórház funkciója. Ha a számokat nézzük, akkor viszont azt kell mondani, mire felépül a nagy területi intézmény, akkor is az országban az utolsók között lesz Szolnok megye kórházi ágylétszámot tekintve. Tehát a területet is fejleszteni kell, legalábbis az alapellátást. Máthé János: A közúti közlekedés szempontjából kapcsolódok é beszélgetéshez. A közúti közlekedés fejlesztése különösen kívánatos, a szállításban kialakuló munkamegosztás figyelembe vételével. Ez vállalatunk fejlődését is meghatározza. Emellett jelentkezik az igény áru- és személy- szállításban egyaránt Nagyon sok gondunk van a városban a személyszállítás miatt: e jelentős ipari fejlődés következtében sok az ingázó Szolnokon. Az első félévben 9 millió utast szállítottunk, ez azt jelenti, hogy a helyi járatban naponta több mint 50 ezer utas volt. Ez az utasforgalom várhatóan csak növekszik. Annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani az igényekkel, egyrészt a saját kiszolgáló létesítményeknél meg kell gyorsítani a beruházásokat. Ugyanakkor kevés a szállítóeszközünk, a gépparkunk elhasználtsági foka nagy. — Kevés gépkocsivezetőnk van. Helyesnek tartanám, ha a város közlekedési csomópont helyzetéből adódóan a szállítmányozás felsőfokú képzésével foglalkozó főiskola létesülne Szolnokon. Újságíró: Nagyon sok probléma került napvilágra. A beszélgetés során többször beigazolódott Szolnok megye- központi, meghatározó szerepe. Jó lenne, ha a gondok megoldására is tennének javaslatot. Dr. Kőszegfalvy György: A városban lévő ipari üzemek vezetői előtt fel kell tárni azt a helyzetet, amiben a város van és az ő segítségüket összhangba hozni a város egész infrastrukturális fejlődésével. Másik segítség a városfejlesztés eszközrendszerének komplexitásából adódik. A központi intézkedésen túl meg kellene fontolni, milyen városi keretekben működő szabályozó rendszert lehetne létrehozni, ami további anyagi erőforrásokat tudna feltárni és közvetlenül a városfejlesztés szolgálatába állítani. Más dolog: a nem szolnoki központtal rendelkező üzemek helyi kommunális fejesztéssel kapcsolatos felelősségét is fel kell ismernünk és ennek megfelelően meg kell határozni feladataikat. A város további fejlődésének egyik meghatározója a kommunális ellátottság. Ha csak az átmenő idegenforgalom terheit nézzük. azt a város kommunális köztisztasági szervei egyma- gukban megoldani nem tudják. Ki merem mondani, annak alapján, amit itt láttam, hogy Szolnok az ország legpiszkosabb városa. A város- gazdálkodás megerősítése például a város és a megye érdeke. Sok hasonló probléma van, amelyet a város egyedül nem tud megoldani. Dr. Tóth József: Legfontosabb megértetni az illetékesekkel, hogy Szolnok fejlődése maga után vonja az egész megye fejlődését. Lafferton Vilmos: Javaslom; elsősorban azokra a beruházásokra biztosítsunk építő kapacitást, amelyek központi keretből valósulnak meg. Ha nem így teszünk, az a pénz elveszik számnuk- ra. A tanácsok viszont tartalékolhatják anyagi eszközeiket későbbi időkre. Csorna Kálmán: Kár, hogy a művelődési ágazat képviselői nincsenek jeien, na 1«y is rendkívül sokat jefcnt, hogy beszélünk e témáról. A megyei párt vb kimondta; az építőipari kapacitást is fejleszteni kell. Varosfejlesztési tevékenységünkben célszerűen kell elosztani a meglévő kapacitást. Mivel különböző építőipari szervezetek léteznek, a nagy beruházásokat az a vállalat végezze, melyik képes arra, a többit csinálják a kisebb építőipari szervezetek. Még így sem lesz elég a kapacitás, ezért sorolni kell a beruházásokat. Erő kell kimondani: egyik-másik beruházás eltolódik, egyesek pedig olyan rangot kapnak, amelyek megelőznek más építkezéseket. A beruházásoknak ezt a rangsorolását meg kell oldani, emellett gépesíteni az építőipart, hogy legalább az V. ötéves tervre a beruházási piacon lévő hallatlan nagy feszültség enyhüljön. Ami a kereskedelmi hálózat-fejlesztést illeti: sajnos Kereskedelmi rendszerünkben egyetlen egy vállalat sem a városé. A megyéé, az ÁFÉSZ-é és így tovább. — Ezért mi csak kérhetünk, rábeszélhetünk. Hatósági jogkörrel csak akkor élhetünk, ha annak megvan a jogi alapja. Máthé János: Szerintem a nagyüzemi építőipar koncentrálása szükségszerű. Ezt értem az útépítésekre is. Figyelemre méltó, hogy a megyében nincsen útépítő vállalat. Más megyék vállalatai dolgoznak itt. Természetes, hogy elsősorban azok saját megyéjük építési igényeit elégítik ki és csak ami marad kapacitásban, az jut hozzánk. A közlekedési gondok megoldására: mi tröszti rendszerben dolgozunk, ezért bizonyos kiemelt városok közlekedési fejlesztésére van országos tartalék. Ebben a tartalékban szerepel Szolnok is, mint kiemelt város. Reméljük, hogy országos segítséggel változtatni tudunk a város közlekedésén, Papp Sándor: Megyei vonatkozásban én nem tudok javaslatot tenni. Mégis a mi Kórházunk tapasztalatából kiindulva van javaslatom: korábban a mezőtúri kórház vezetői elmentek Békés megyébe és segítséget kértek többletkiadásaiknak fedezésére, éppen azért, mert ottani betegeket is ellátunk. Ezt intézményesen kellene megoldani és ez szervezési feladat. A szűk megyehatároK helyett a vonzásterületeket kellene megfelelően figyelembe venni. Újságíró: Azt hiszem, abban valamennyien egyetértünk: Szolnok város elsődleges fejlesztése nemcsak a megyeszékhely, hanem az egész megye érdeke és kötelessége is. Szolnok az országé, a megyéé és a szolnokiaké. Ha van elmaradás más megyék mögött — mert van — akkor ezt a lemaradást pótolni kell és abban anyagi lehetőségeihez mérten segítsen az ország, a megye és valamennyi ide települt, itt lévő vállalat, üzem, gazdasági egység — természetesen a lakosság is. Mindar.y- nyiunk kötelessége, hogy Szolnok fejlesztéséhez, a nagyon rossz infrastruktúra javításához hozzáiárul’unk. — Sok a tennivaló e tekintetben: meeértetés, összehangolt konkrét intézkedések, cselekvések állásfoglalások kellenek Reméliük, az elkövetkezendő időben ezekben nem hiány Minden ovinknak köszönöm a beszélgetést. Csorna Kálmán, Máthé János, dr. Papp Sándor, dr. Tóth József, Lafferton Vilmos, dr. Kőszegfalvy György «
