Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

1971. október 2$. SZOLNOK MEGVE1 NÉPLAP 3 A hterátor Most azon gondolkodom: nem Babitstól kellett volna mégis irodalmat tanulnunk? Mert nekünk — nem is olyan nagyon régen, az ötvenes évek végén — a középiskolá­ban még úgy beszéltek Ka- zinczyról, hogy a szépen zen­gő dicshimnusz mögül bizony nem látszott ki az ember. (Nem őt mondták el, csak be­széltek róla.) Csakhogy mi diákok; akikben akkoriban hem csak az égi, de a nagyon is földi istenekbe vetett hit is erősen ingadozott már; ezt a Kazinczyt tiszteltük, becsültük, ne adj’ isten, még meg is tanultuk — csak épD arról nem volt fogalmunk sem, milyen is volt tulajdon­képpen. Nos. Babits Mihálytól le­hetne tanulni. Kazinczy Fe­renc életének egy — ta’án nem is legjellemzőbb — epi­zódját, házasulását választja ki arra. hogy megmutassa a tizennyolcadik század egyik legnagyobb íróegyéniségének igazi, emberi arcát. A színműből Cserés Mik­lós dr. rendezésében, Nyerges András dramaturg közremű­ködésével készült rádióvál­tozat. Beszédes, könnyen gör­dülő. drámai fordulataiban nemes egyszerűséggel mér­téktartó. A főszerep a nagyasszonyé. Sulyok Máriáé: Ahogy hang­jával bánik, az minden vizu- alitást pótol. Egy hangszin. és máris a merev-feketébe öltözött gőgös családfő jele­nik meg képzeletünkben, egy másik, s rögtön átválto­zik megtört, gyermekét fél­tő, hajlotthátú öregasszony- nyá. Kálmán György. Kazinczy alakítója, a gondolkodó, hely­zetével, elveivel egyensúlyba került embert ábrázolja. Já­téka azonban kissé „puhább”, mint az, a szövegből élez­het cen, szükséges. Az utolsó szó Tisztelet és becsülés a gon­dolatért Ardi Liivesnek. Ha mi, emberek, mielőtt ítélünk, a magunk mérlegelésével kezdenénk — bizony hagyobb lenne a megértés ember s ember között. Ezt bizonyítja Liives hang­játéka. melynek hőse, a nyu­galmazott ezredes egyik fia halála kapcsán kényszerül önvizsgálatra. A fiú halálá­ban orvosi gondatlanság is közrejátszott, s az apa min­denkit vádol, aki a műtétnél közreműködött. Másik fia menyasszonyát ■ is,, aki aszisz- tált, aki csak részben hibáz­tatható. Az apa a dráma ki­bontakozása során ráébred, hogy hasonló „részbűnösség” csaknem minden ember éle­tében előfordulhat, hiszen ő maga is elkövetett hasonlót a háború alatt. Noha ez a párhuzam erő­sen véletlenszerű, a cselek­mény, az izgalmas dialógu­sok egyértelműen elvezetnek a darab gondolati magvához: önmagunkkal kell tisztába jönnünk ahhoz, hogy reáli­san Ítélhessünk meg másokat. Gál Isvánnak, a rendező­nek köszönhető, hogy a da­rab jól pergő, fordulatos. Ehhez az egyenletes színészi munka, mindenekelőtt Ko­vács Károly és Béres Ilona is hozzájárul. — trömböczky — Vas és Faipari Szövet­kezet felvételre keres nagy gyakorlattal ren­delkező vasipari forgá­csoló gépek javításában jártas géplakatost TMK üzembe. Jelentkezés: Szolnok, Ostor a 1. Á szükség sürgeti a döntést az EVM-hez benyújtott pályázatokról Az építést segítő programokról tárgyalt a megyei NEB Megyénk tégla- és cserép­ipari vállalata az idén már­ciusban több témára nyúj­tott be pályázatot az Építési és Városfejlesztési Miniszté­riumhoz, amelyhez azok sor­sáról már döntenie kellett volna. Az összességében csak­nem 330 millió forint érté­kű — felerészben állami tá_ mogatást, felerészben bank­hitelt igénylő — pályázatok elnyerésével csaknem más- félszeresre növelné a válla­lat 1975-ig a téglagyártást, igen jelentős korszerűsítés, seb Indokolt a téglagyártás fej'esztése A középtávú fejlesztési programban szereplő új lé­tesítmények, bővítések és korszerűsítések nagyon indo­koltak — állapította meg a megyei NEB tegnapi ülése. Erre csak egy példa: 1971 el­ső félévében a TÜZÉp éves megrendelésének csupán 28 százalékát tudta szállítani a vállalat. Megyénk megnövekedett kislakásépítési programja, s q környező megyék mind na­gyobb téglakereslete is nagy­arányú fejlesztést követel. S noha ezt a termelésben csak­nem másfélszeresre „célozza meg” a vállalat, hozzáteszi, hogy — az előzetes számítá­sok szerint — még így is mintegy 12 millió kisméretű téglává] kevesebbet gyárthat a IV. ötéves tervben annál, amennyi kellene. Nem állítjuk, hogy Szol­nok megye téglagyártási gond­jainak enyhítésére semmit sem tett a minisztérium. „Az abonyi téglagyár megvalósí­tása érdekében az ÉVM ki­jelölte a tervezővel való együttműködésre a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot” — írja a NEB elé került jelentés. Maga a tégla- és cserépipari vállalat is bátran és sokat kezdemé­nyezett, s cselekedett is már, programjában foglalt céljai­nak eléréséért. A tény azonban mégis tény: egyetlen pályázatról sem hozott még döntést a minisztérium. Méltán foglalt tehát amellett állást a me­gyei NEB, hogy sürgetni kell az elbírálást (ez egyébként in­dokolt néhány kisebb építő­kivitelező szervezet pályáza tával kapcsolatban is). Ugyan­akkor pótlólagos támogatást javasol a testület két új épí­tőanyag, a kerarrrzit és váz­kerámia gazdaságos gyártá­si lehetőségének biztosításá­ra. K imafe eh "ük a és elamgyártás Noha énnek a határideje még később telik le, mégis ajánlja a KGM megekeresé- sét a NEB annak a hűtőgép- gyári pályázatnak az elbírá­lásáért, amely lényegében a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesz­téséről hozott hormányhatá­rozathoz kapcsolódik. Ez az építési mód tudniillik csak klímaberendezések alkalma zásával valósítható meg. Ezek gyártásán túl az egységes tervezési, alkatrész- és szer­vizellátási rendszerét is meghonosítja — pályázata szerint — a jászberényi nyagyvállalat. Itt azonban meg kell je­gyezni, hogy klímakészüléke­ket már 1965 óta előállít a Hűtőgépgyár. Ezeknek a ter­melését az idei 18 milliós tervezett értékről — saját erőből — 1975-re 110 millió­ra növeli: Az említett pályá zat ettől teljesen független, új, a könnyűszerkezetes épí­tési módhoz szükséges lég- technikai iparág megterem­tését célozza­Az építőipart kiszolgáló anyag- és szerkezetgyártó cégként 'vizsgálta a népi el lenőrzés a BVM szolnoki gyárának helyzetét. Itt több mint 70 millió forint szüksé­ges ahhoz, hogy a IV. ötéves tervidőszakban helyrehozzák azokat a fogyatékosságokat, amelyek súlyos problémákat okoznak a termelésben. A NEB arra hívta fel a gyári vezetést: legyen még hatá­rozottabb és következetesebb azoknak a gondoknak az enyhítésében, amelyekhez sa­ját hatáskörében is megte­remtheti a feltételeket. Ez­által csökkentse azt a „tan­díjat”, amelyet az elemgyár még ma is fizet a beruhá­zásnál tapasztalt mulasztáso­kért, műszakilag balul sike­rült megoldásokért. M: I. A Múzeumi Hónap keretében vasárnap nyílt meg Szolno­kon a Damjanich Múzeumban Piroska János festőművész kiállítása. — Képünkön a kiállítás megnyitója. Balról jobbra: László Gyula Chiovini Ferenc, Piroska János és Kaposváry Gyula, a múzeum igazgatója-. ifaruíS >: gam iisa Gépjármű és motortechnikái konferencia Az autók száma hazánk­ban elérte a negyedmilliót és a szakemberek véleménye szerint néhány éven belül a televíziók számát is megkö­zelíti. Az ország lakosságát azonban tömegesebb mérték­ben érinti a közúti járműfej- lésztési program, amelynek végrehajtásában több száz vál­lalat mintegy százezer dolgo­zója működik közre. A jár­műfejlesztési program kere­tében eddig végrehajtott nagy beruházások lehetővé tették, hogy ebben az évben csupán autóbuszból több mint 6 ezer készüljön. Kiala­kult a 200-as Ikarus autóbu­szok családja is, amelyek tö_ meges gyártása a magyar járműipar legközvetlenebb feladata. Tudományos ülés a MAY kórházban - ifjúsági- egészség védelmi napok kezdődtek Tegnap Szolnokon két nagyjelentőségű egészség­üggyel kapcsolatos esemény- sorozat kezdődött. Délelőtt a MÁV kórházban — a hely­beli és az országból érkezett orvosok más egészségügyi dolgozók részvételével — megkezdődött a Magyar Mikrobiológiai Társaság Immunológiai Szekciójának A másik eseményre tegnap délután Szolnokon a városi tanács épületének nagyter­mében került sor. Több mint háromszáz megyeszék­helyi diák — középiskolások, szakmunkástanulók, az álta­lános iskolák VII., VIII. osz­tályába járók — részvételé­vel ifjúsági egészségvédelmi napok kezdődtek. Öt nap Az ifjúsági egészségvédelmi napok résztvevőinek egy cso­portja XXVIII. tudományos ülése. A vendégeket — köztük dr. Kesztyűs Lóránd akadé­mikust, az orvostudományok doktorát, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem rektorát; dr. Petrányi Gyula és dr. Hollán Zsuzsa profeszorokat, az orvostudományok dokto­rait — dr. Szebeni József kórházigazgató-főorvos üd­vözölte. Ezután dr. Kesztyűs Lóránd mondta el, milyen feladat vár e tudományos ülésre. így többek között megemlítette, hogy az eddig szekcióként dolgozó kollek­tíva, a közösség egyetértésé­vel megalakítja a Magyar. Immunológiai Társaságot. A három napig tartó tudo­mányos ülésen 46 előadás hangzik el. Ebből 15 hang­zott el az első napon. alatt tíz előadást hallgathat­nak meg a fiatalok, külön­böző témákban a pályavá­lasztásról, a serdülőkorűak helyes táplálkpzásáról, a bal­esetvédelemről és így to­vább. Az előadássorozatot — melyet a városi tanács vb egészségügyi osztálya, a vá­rosi Vöröskereszt és a TIT megyei szervezete rendezett — dr. Kóncz József városi főorvos nyitotta meg. Az első nap két előadás hangzott el: dr. Makkai László a középiskolás és szakmunkástanulók egészség­kulturáltságának fejlesztésé­ről; dr. Székely Lajos álta­lános serdülőkori problé­mákról beszélt az ifjú hall­gatóságnak. Az előadássoro­zat ma délután folytatódik. Hű észeti hadikrónika A magyar történelmi múlt jelentős hadi eseményeit idé­ző képzőművészeti kiállítást nyitottak az Országos Had. történeti Múzeumban. A leg­újabb szerzeményekből „ösz- szeáll” a XVII. századtól napjainkig eltelt idő művé­szeti hadikrónikája: festmé­nyek idézik q török—magyar háborúkat, szovjet művész örökíti meg rajzaiban a 1849­es világosi fegyverletételt, grafikák szobrok láttatják a kiegyezés utáni évek katonai életképeit, az első világhábo­rú drámai eseményeit, a ma­gyar Tanácsköztársaság nap. jait, A kiállítás érdekesebb Látnivalói közé tartozik az az ecsetrajz-sorozat, amelyen ismeretlen szovjet katonamű­vész ábrázolta az 1945-ös fel­szabadító harcokat. Szép szombat este volt A szolnoki mozdonyveze­tők otthonában minden év­ben egyszer búcsúeste van. A mozdonyvezetők legöre­gebb szocialista brigádja va­csorát rendel, alkalmi zené­szekből jó zenekart szerződ­tet, gondoskodik emlékezetes ajándékról, virágról — jó italokról. Aztán a nagyterem este nyolckor megtelik. Százötven-kétszáz ember érkezik. Ünnepeltek: az idén nyugdíjbavonulók, középko­rúak és fiatalok. Annyira fiatal mozdonyvezetők is, akik már csak hallottak, lát­tak gőzöst. Szombaton este is így volt. Nyolc óra előtt Kolláth László szakszervezeti titkár megilletődött hangon szólí­totta az ünnepeiteket. Az idén nyolc a búcsúzó: Bana Zsigmond. Borsos Sándor, Cserháti Ferenc, Csík Lajos, Csík Vilmos, Falusi László, Pálmai Gyula és Simon László. ☆ Nehezen beszél, megha­tódott. Sovány, sokat meg­ért férfi. Tavaly ment nyug­díjba. Öt éve együtt égett a mozdonyával. Kezén, fején új a bőr. A szeme nyug­talan, — Hetekig nem jöttem magamhoz. Hónapokig fe­küdtem kórházban. Mire kijöttem, felélt a család mindent — kevéske is volt az a minden. Kétségbeestem. Mi lesz velünk, a családom­má. Akkor jöttek az én jó embereim. Nem a szakszer­vezet, nem a vasút. Kezem­be nyomtak egy borítékot. — Lajoskám, hátha segítene egy kis pénz. Kétezer hét "zúz forint volt. A magukéból. Az egyik „rendező”, aki idáig csak hallgatta, most elsomfordál. Mi is lenne, ha a sorstársak nem értenék egymást. Jóban, rosszban ba­rát a barát. — Most eljöttem, pedig én még mindig beteg va­gyok. Állandóan az orvoso­kat járom. Azóta (a baleset­nél állt meg az órája...) es­te nem ülhetek vonatra. Egyszer mégis hajnalban utaztam arra. Vizes lett c hátamon az ing, úgy fél­tem. Már magának mondja csak, alig értem. — Engem elő se vettek, annyira nem voltam hibás a balesetért. De a fűtőm, egy 34 éves fiatalember ott halt meg. Szorgalmas em­ber volt. akkor érettséoizett. Űj munka várta volna. ☆ — Amikor megmondtam apámnak, hogy mozdonyve­zető leszek, azt mondta: akassz kötelet a nyakadba! Ö is masiniszta volt. Falusi Lászlónak egy hó­nap múlva telik ki az esz­tendő. Harminc évig járt gőzösön. összesen 38 év egytagban — ennyi az ő MÁV-szolgálata. Csodálom érte, ő meg azt mondja: — Nincs benne semmi kü­lönös, csak egész ember, meg munkaszeretet kell hoz­zá. A mi időnk azért volt rossz, mert kifogtuk a nehe­zét. Háború, újjáépítés. Mi még szolgáltunk — kis pihe­nőkkel enyhítve — hatvan órát is egyfolytában. A mos­taniak nem is hiszik. Nincs szebb annál, mikor éjjel száguld a vonat, s a vezető nézi, mint suhannak tova a kanyargó, összesímu- ló. meg távolodó sínpárok. — Aztán amikor szemben jör. egy másik, s -fénnyel kö­szöntjük egymást: tudjuk szolnoki, debreceni, ladányi sorstárs viszi a vonatot. Csik Vilmos 1935-ben sza­badult a MÁV-műhelyben. Harminckilenc évét adta a Magyar Államvasutaknak. Most elégedett. Szép a nyug­díja, egészsége jó. — Tudja, mikor volt a legjobb a füstösön? Má­jusban, akácvirágzáskor. Csak úgy simogatott éjjel az a jó, édes akácszag. Három fiút nevelt fel. Egy­ből sem lett mozdonyvezető. A felesége szól is: csak ne is legyen. Borzasztó az, amikor várt időre nem jön meg az ember. Feketehajú fiatalember to­porog már az asztal mellett. Egy ölelésre csak. sik Vil­mos sok szeretettel csak annyit mond: — A tanulóm volt. Hát ezért is jó ide eljönni. Hun­cut. jókedvű gyerek volt mindig. & Szép csikóbőrös kulacsot kaptak, teli borral. Viránot is a felségeknek. 5 még valamit. Politúrozott fán ezüstösen csillogó szárnyas­kereket. S míg tart a vígasság, kint. a „pályán” a haza sok­ezer ezüstös vasútján füstö­sök. Dieselek, villanymozdo­nyok járnak. Színes fény­nyel köszöntik egymást a masiniszták. — sóskúti ~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents