Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Csalódás két iélidőhen A tizenkilenc éves Mancika, így szólt Ernőhöz, a negyedéves egyetemi hallgató, hoz: — l.ézze, Emőke, maga ®agyon rendes fiú, okos, ud. varias. művelt, minden lány boldog lehetne magával, de én mégsem leszek a felesége. Nekem Bandi tetszik, aki nem olyan művelt, tanult, mint maga, de ízig-vérig sportember. Úszik, röplabdáik és vizsgázott futballbíró. Tudja olyan modern típus. Ugye nem haragszik? Most Vele leszek, illetőleg meg. nézem őt a tribünről a pályán. Ma ő vezeti a BFC— EMC meccset. Mondja már, kedves Ernőké, hogy nem harag zik! — Nem, nem haragszom — ha " a i ;zott a kényszeredett v álasz —. kezeit csókolom. Mmrika Bandi robogóján mei l ki a pályára. Fél óra múlva játékvezetői mezben feltűnt a fiú. kezében a labda, mellette a két határbíró. Megkezdődött a meccs. Bandi már a másod k :erc_ ben fütyült, szab idn'igást ítélt a sárga-fekel -k ellen. — Hülye! — ok’ tóttá egy borízű hang Man ka mellett. — Branyiga fautolt, nem Nyavalyek! A mérkőzés hetedik percében Mancika Bandikája tizenegyest ítélt a BFC ellen, mire húszezer ember ütemesen kezdett kiáltozni: — Gyilkos, gazember! — Bocsánat — kérdezte Mancika —, ki a gyilkos gazember? — A bíró! Ez a barom Sódar Endre! Mancika plsápadt. Az 6 Bandija gyilkos, barom gazember? Akkor az előbb is őt hiilyézték! A huszadik percben Bandi kiállította Csemcsét, az RMC balfedezelét. Kitört a vihar. Mancika ijedten hallgatta a közönség dühkitörését. — Te elmebeteg ökör! Nem félsz, hogy elkapjuk a nyakadat? Csemcse, kenj le egyet ennek a máj beteg vízilónak! Ezernyi ököl emelkedett a levegőbe. Manci még sá. padtabb lett. Rendőrök tűntek fel a pálya mentén, minden eshetőségre készen. A lány baloldali szomszédja megszólalt: — Látott már kisasszony ilyen ütődött bírót? Ki kéne tömni! Mancika szenvedése kilencven percig tartott. Megtudta. hogy Bandi a nézők szemében azonos Brehm minden állatfajtával, hogy születésekor kellett volna megfojtani, hogy régen a Lipótmezőn lenne a helye. Mancika egy ideig azt várta, hogy Bandi odamegy valamelyik szidalmazójához, felelősségre vonja és jól megpofozza az illetőt, de azt kellett látnia, hogy Bandi szó nélkül lenyel minden gorombaságot, nem vesz elégtételt és hiába hülyézik, szó nélkül szaladgál a pá_ lyán. Csak néha írja fel egy. egy játékos számát. Egyszer el Is csúszott, a közönség gúnyos kacagása közben hasra esett. Mancika szerint — aki még sohasem volt meccsen — Bandi gyámoltalanul, gyáván viselkedett, siralmas volt a szereplése. A lányt súlyos csalódás érte. Most mit mondjon neki? Vigasztalja? Vagy kérje tőle számon, hogy miért nem vett elégtételt? — töprengett Mancika. Nem mond semmit — határozta el magát —, meg sem várja őt. Kiment a pályáról, és a legközelebbi nyilvános telefonállomáson feltárcsázott egy számot. — Ernőké, maga az? Ugye ráér ma este? Palásti László • • Önkéntes alapon A Cinecittá egyik neves színésze, egy venetói kis faluban töltötte szabadságát. Esténként óriási kár- tyacsuiákat vívott a plébánossal és a ayógyszerész- szel. Egy alkalommal a plébános keserűen kifakadt híveinek zsugorisága ellen: — Vasárnapról vasárnapra kevesebb pénzt találok a perselyben — mondja szo- tnorúan. — Tudok egy orvosságot — mondja a színész. — Jövő vasárnap prédikáció után a következő szavakkal forduljon a hívekhez: „Testvéreim, az elmúlt éjjel valaki négy tyúkot lopott. Ha a bűnös közietek van, egyetlen, lírát se dobjon a perselybe. Istennek nincs szüksége egy tolvaj adományára!” A következő vasárnap minden hívő kivétel nélkül adakozott,;; Fix pont — Hol van apuka? — Nyugodj meg, kisfiam, Itt a néni közelében előbb' utóbb ráakadunk majd.» (A Wochenpresse-ből) Változnak az idők i Van, amikor arra van szükség, hogy az ember szemet hunyjon. De jöhetnek olyan Idők is, amikor tágra kell nyitni a szemünket. Az autóbuszban Londoni autóbuszokon a következő felirat látható: „Szunyókálást tettetni akkor, amikor egy hölgy ülőhely után néz, összeférhetetlen a gentleman fogalmával”. A szerelmeseknek szól A szerelem egy valami- könnyebb mártírnak lenni, ben a vallásra emlékeztet: mint szentnek. A ránytévesstés — Ejnye, Frici, már megint besároztad a szép új cipődet!.,. Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 499, CSÍpéf Állatkertben.;; Az Igazgató ajánlata Anna Moffo meséli, hogy egy ízben Mexikóban harmadrendű szállodában kapott szállást. Egyszerre csak elkeseredetten felhívta a szállodaigazgatót: Ide figyeljen uram, elnézem, hogy a csapok csak hébe-hóba működnek, elnézem. hogy az asztali lámpa egyáltalán nem működik, de ami most történt, az túlmegy í1 minden határon. Miközben önnel beszélgetek telefonon, a mennyezetről csurog a víz a nyakamba. — Asszonyom — szabadkozik megsemmisülve a szállodaigazgató — higyje el, hogy rettenetesen sajnálom a történteket, de engedje meg, hogy ^ megkérdezzem, nem tudná egy kissé odébb húzni a székét? Apró történetek Egy Glasgow-i napilapban a következő apróhirdetés olvasható: „Harminc éves. csinos özvegy asszony három gyerekkel és mindennemű anyagi forrás híján szeretné újrakezdeni az életet, ugyancsak csinos, de gazdag és gyermektelen férfi oldalán.” Sacramentóban Thomas Jordan 35 éves hivatalnok válókeresetet nyújtott be a felesége ellen. A válást kimondták azon a címen, hogy a feleség, miután kimentette fuldokló férjét a folyóból, két éven át minden este csak azt hajtogatta: „Mit tettem, én balga!?” Veronában egy 90 év körüli amerikai turista hölgy az amfiteátrum megtekintése után így szólt fiatalabb kísérőjéhez: „Hát tulajdonképpen nem is olyan rossz, különösen ha valaki szereti ezt a modern stílust.” A magas C — avagy a súgó besegít (A Wochenpresse-ből) Családi béke — Atyád köszöni, hogy visz- szaadtad neki a villanyborotváját ,.. (A Weltwoche-ből) Jusef Jaunsem: Az angyal áldozata Becsületesen bevallom, korábban egyáltalán nem értettem szomszédomat, Miervaldot. Mi több, úgy véltem, néhány kereke hiányzik... Ítéljék meg önök. Ha Brigitta, a felesége a pincéből szenet cipel a harmadik emeletre — ő morog. Ha Brigitta fényesíti a padlót — ő haragszik. Ha Brigitta a vízcsapot javítja — ő botrányt rendez. Egyszóval, ez őrült. Bárcsak az én Szilviám, évente csak egyszer is megjavítaná helyettem a vízcsapot, ' én ugrándoznék az örömtől. .. — Miervald, te bolond vagy! — mondtam neki egyszer. Te nem vagy képes értékelni a te Brigittádat. Hiszen az egy angyal! Érted? Te meg állandóan sipákolsz, mint egy szeszélyes pulyka! Hogy nem szégyelled magad! Meghallgatva szemrehányásom, Miervald elvörösödött, egy mélyet sóhajtott, de válaszul egy szót sem ejtett. Ekkor elhatároztam, hogy a szomszédot az ő kis angyalkájának a jelenlétében fogom megszégyeníteni, elmentem * hát Miervaldék- hoz. Brigitta nagyon barátságosan fogadott. — De jó, hogy eljöttél — mondotta, — miközben férje hajával babrált. — Üldögéljetek el itthon kettesben. Én meg leszaladok a pincébe. Be kell csavarnom a szellőzőnyílás csavarjait. .. Brigitta, lehetne. hogy ma én menjek le a pincébe? — mondta Miervald félénken. — Lehet... — Ne beszélj butaságokat — szakította félbe élesen Brigitta — magam is elboldogulok vele. Inkább jobb lesz, ha a tükörbe nézel, hogy kire hasonlítasz! Sápadt vagy, mint a vászon, a szemed alatt kék árkok vannak... — Hát akkor legalább beverem ezt a szöget a falba — mondta alig hallhatóan Miervald. — Teszed le azonnal azt a kalapácsot! Jobb lesz, ha pihensz! Felmosod a padlót. letörlőd a port, kimosod a lepedőt. Ha megjön Vitol, főzz neki egy kis kását, etesd meg, aztán mosd ki a nadrágját. Igen. meg azt se felejtsd el, hogy a konyhaasztalon már második hete hánykolódik négy pár lyukas zokni. Ha mindezzel végeztél, leszaladsz a boltba, húst veszel és felteszed a levest. De a krumplit rendesebben pucold meg... Hazaérve rátekintettem Szilviámra, s hálát adtam a szerencsémnek, mert arra gondoltam: „Milyen 1ó, hogy az én feleségem nem angyali” Molnár Sándor fordítása