Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

1071. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Üres katedrák Sok az állás, kevés a jelentkező Sok szó esik mostanában a végzős fiatalok elhelyezke­déséről. az ifjúsági törvény is külön szakaszokban fog­lalkozik munkavállalásuk­kal, a társadalom különböző tevékenységi köreibe történő beilleszkedésükkel. ' Érdemes például betekin­teni a Művelődésügyi Mi­nisztérium összesítésébe, amely a júniusi állapotok­nak megfelelően ad képet arról, hová mehettek, és hová mentek az 1970—71-es tanévben végzett fiatal szak­emberek. Az idén 11 400 kez­dő szakember lépett az önál­ló élet útjára. Közülük 2200- an már korábban szerződést kötöttek gyárakkal, intézmé­nyekkel, s most mint volt ösztöndíjasok létesítenek munkaviszonyt. A fennma­radó több mint 9000 fiatal pályázattal vagy másként vállálhatott állást. Számukra az üzemek 15 800 helyet hir­dettek meg, tehát a kínálat a keresletnél jóval nagyobb volt. A gondok érzékeltetésére elegendő egyetlen szakterü­letet alaposabban szemügy­re venni: a pedagógusképző főiskolai intézmények nap­pali tagozatán 2877 hallgató végzett, s leszámítva a tár­sadalmi ösztöndíjasokat, több mint 2600-an nyújthat­tak be pályázatot. Részükre a tanácsok, illetve oktatási intézmények 3 670 álláshe­lyet hirdettek meg. Az óvodai hálózat nagy­arányú fejlesztése is mind több képzett óvónőt igényeL A tanulmányaikat befejezett óvónők számához képest két­szeres volt a felkínált állá­sok száma s a létszámhoz viszonyítva ugyancsak több munkahely állt a frissen végzett általános iskolai ta­nárok, tanítók rendelkezésé­re. Kedvezően alakult a tu­dományegyetemekről kikerü­lő középiskolai tanárok el­helyezkedési lehetősége is. Mintegy 62 százalékuknak középiskolai állást kínáltak, emellett igen sokan osztott felsőtagozatú általános isko­lai státusz között válogat­ti Élttel ke Válogattak is lehetőségeik­nek megfelelően? A minisz­tériumi kimutatás szerint csupán az általános iskolai tanárok és az óvónők túl­nyomó része élt pályázati lehetőségével Ugyanakkor, feltűnően magas — 50 szá­zalék — azoknak a középis­kolai tanerőknek a száma, akik nem pályáztak oktatá­si intézményekhez. Ezért sok vidéki középiskolában, sőt bizonyos szakokon néhány fővárosi középiskolában is, maradt betöltetlenül állás. Az ember, értetlenül szem­léli a jelenséget, különösen annak tudatában, hogy idén, eddig soha nem tapasztalt gonddal törődéssel várták szinte országszerte a fia­tal oktatókat. Már-már köz­hely arról beszélni, hogy je­lentősen emelték a pedagó­gusok jövedelmét, említsük hát meg, hogy ezévben sok tanács saját hatáskörében is intézkedéseket tett a pálya­kezdő pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javí­tására. Kétszázötven szolgá­lati lakást ajánlottak fel emellett mintegy háromszáz szolgálati szobát, valamint 450 albérleti lehetőséget biz­tosítottak. Mindezeken túl a pályázati kiírásokban a ta­nácsok és intézmények egyéb szociális juttatásokat is rögzítettek: a többi között jó néhány helyen biztosítot­ták olcsóbb illetményföldek kiadását. A jelek szerint mindez kevésnek bizonyult. Mi a magyarázat, miről van szó? Arról-e,- hogy az első tanévben még hivatás- tudattól duzzadó fiatalok az államvizsgákig kiábrándul­nak választott hivatásukból? Sok-sok összetevője van a a dolognak — de nem az a lemorzsolódás legerősebb oka. Az ok: a gyárak, vállalatok, intézmények elszívó hatása. Adatok bizonyítják, hogy egyik-másik szakágazat hány fiatal pedagógust „szippan­tott el” az iskoláktóL Ne beszéljünk most arról, mek­kora anyagi kárt okoz az államnak mindez, hány mil­lióba kerül a leendő, de vé­gül is másutt elhelyezkedő pedagógusok taníttatása. Ar­ra sem érdemes kitérni, hogy a szemrebbenés nélkül pá­lyát cserélő fiatalok bizony sok-sok, e szakterületre ké­szülő társuk elől foglalták el az egyetemi, főiskolai helye­ket anélkül, hogy az égető pedagógus hiányon enyhíteni tudtunk volna. Ellenben ér­demes lenne mélyrehatób­ban tanulmányozni annak gazdasági és szociális hátte­rét, hogy az utolsó tanévüket kezdő fiatalok már nyíltan hangoztatják, ők bizony nem maradnak a pedagógus pá­lyán. Nagyon jó lenne azt is figyelemmel követni, hogy az oktatás mellett vajon mi­lyen nevelő munkát végez­nek a felsőoktatási intézmé­nyekben ? Mert nagy baj, ha népes iskolák mindhiába várják a pedagógusokat ha egyre ke­vesebb szakember akad aki a jövő nemzedékét felkészí­ti az életre. • & Az 1971-es évre a megyében összesen 33 óvónőnek, 35 tanítónak, 86 általános iskolai tanárnak hirdettek állást. A középiskolában, zeneiskolában és gyógypedagógiai intéze­tekben 39 pedagógus számára volt hely. A meghirdetett állások közül sokat nem sikerült betöl­teni. A hiányt érzékelteti, hogy az idén 63 új képesítés nél­küli pedagógust kellett alkalmazni. Különösen az óvodák­ban és az általános iskolák alsó tagozatán dolgoznak so­kan képesítés nélkül, legtöbben a tiszafüredi járásban, de újabban a szolnoki és a törökszentmiklósi járásban is jelen­tősen növekedett a képesítés nélküliek száma. Jelenleg összesen körülbelül kétszázan vannak, ez a pedagógusok számának több mint 5 százaléka. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a ké­pesítés nélküliek többsége levelező tagozaton folytatja ta­nulmányait. Sokan sikeres felvételi vizsgát tettek vala­mely pedagógusképző intézet nappali tagozatán, s kérvé­nyüket csupán helyhiány miatt utasították eL A megyei viszonyok az országos helyzethez hasonlóan alakulnak, esetenként annál jobbak. A szaktanárok által leadott órák aránya például a megyében jobb az országos átlagnáL Városainkban néhol eléri a 95—98 százalékot, ami gyakorlatilag teljes szakos ellátást jelent. A példák általában azt mutatják, hogy a pedagógus­hiány ott enyhíthető legjobban és legkönnyebben, ahol a tanácsok törődnek a pályakezdő fiatalokkal. A letelepedés gondjai között a lakáshiány sújtja legjobban a fiatal peda­gógusokat. Ahol a tanácsok komolyan segítenek e gondok megoldásában, ott nem marad sokáig betöltetlen állás az iskolákban. Eredményeink záloga: a kedvező politikai légkor KISZ UüldottértehexJet Jászberényben Tegnap jelentős esemény színhelye volt a jászberényi járási-városi pártbizottság nagyterme. Ezen a napon tartották meg a KISZ városi küldöttértekezletét. A tanácskozáson a város 2676 KISZ-tagjának képvi­seletében 117 alapszervezet 120 küldötte gyűlt össze, hogy meghallgassa a városi KISZ­Vas és Faipari Szövet­kezet felvételre keres nagy gyakorlattal ren­delkező vasipari forgá­csoló gépek javításában jártas géplakatost TMK Szembe. Jelentkezés: Szolnok, Ostor u. 1. bizottságnak az utóbbi két év munkájáról szóló beszá­molóját, értékelje a KISZ VII. kongresszusán elfoga­dott határozat végrehajtását. Varga Zsigmond, a városi KISZ-bizottság titkára be­számolójában többek között arról beszélt, hogy az ifjúsá­gi szövetség eddigi tevékeny­sége során még soha sem végezhette munkáját olyan kedvező körülmények között, mint most. Az utóbbi húsz év politikai, társadalmi ese­ményei megfelelő légkört te­remtettek tevékenységükhöz. Beszélt arról, hogy pártunk X. kongresszusa alkotó ha­tással volt az ifjúságra. A kongresszus tiszteletére ki­bontakozó munkaversenyhez tömegesen csatlakoztak a vá­ros fiataljai, kommunista szombatokat, vasárnapokat és „elégtelenmentes” heteket szerveztek. Szólt a két nagy­üzem — n Hűtőgépgyár és az Aprftógépgtyár — fiataljai­nak kezdeményezéseiről, a szocialista munkaversenyek­ről, melyben magukkal ragad­ták munkahelyük dolgozóin túl a város más üzemeiben és szövetkezeteiben dolgozó fiatalokat Is. ' A hibákról szólva, a városi KISZ-bizottság titkára, a kö­vetkezőket mondta: — Mun­kánk hiányosságát jelzi, — egyben tömegbefolyásunk, módszereink javításának to­vábbi igényét jelenti — hogy nem sikerült a város minden fiataljához eljutni. Pártunk politikája hirdetésének haté­konyságát gátolja munkánk során az a tény is; még min­idig túl általánosan hatá­rozzuk meg feladatainkat, a valóra váltás érdekében nem mindig vesszük figye­lembe egyes ifjúsági rétegek, csoportok sajátos helyzetét, sajátosságait. A beszámolót követ* fel­szólalások után a küldöttér­tekezlet résztvevői megvá­lasztották a harmincöt KTSZ- bizottsági tagot, a kilenc ta­gú pénzügyi ellenőrző bizott­ságot és a megyei küldöttér­tekezlet huszonöt küldöttét. Ezután a megválasztott új KISZ-bizottság megtartotta első ülését. Kötött mellény Egytálételek Csőben sült makaróni Vü k» makarónit lobogó, forró, sós vízben puhára fő­zünk, majd leszűrjük és 3 dkg vajjal összekeverjük. Egy dl tejfölből 3 tojás sár­gájával, kevés sóval, 10 dkg reszel ementhálival (az ementháliból 15 dkg-ot vá­sároljunk, de 5 dkg-ot hagy­junk meg arra, hogy az asz­talnál frissen szórjuk a tész­tára) krémet készítünk, egy tepsit vagy tűzálló edényt vajjal kikenünk és a maka­rónit a sajtkrémmel össze­keverve belerakjuk, majd a tetejére még 1 dl tejfölt ke­nünk, vaj darabkákkal hint­jük meg és a sütőbe rózsa­színűre sütjük. Savanyúság­gal tálaljuk és az adagokra az asztalnál reszelt sajtot hintünk. Csirkebecsinált 2 db mintegy 60—70 dkg- os csirkét feldarabolunk, 10 dkg vajat felolvasztunk és a csirkét belerakva lefedve félpuhára pároljuk. Utána sózzuk és egy csomag finom­ra metélt zöldpetrezselyem­mel, 2—3 kockára vagdalt karottával, egy fiatal szin­tén kockára vagdalt kara­lábéval és egy db zellerrel továbbpároljuk, majd húsle­vessel vagy kockából készült hamis húslevessel engedünk fel. Ugyanezt készíthetjük zöldborsóval vagy rózsáira szedett kelvirággal is. Tálalás előtt kevés citromot csava­runk rá, esetleg a tálon cit­romkarikákkal díszítjük. Pet- zselymes rizskörettel tálaljuk. Ha kímélő étrendnek, vagyis betegnek tálaljuk; feltétfle- nül törjük át szitán a zöld­ségféléket és úgy rakjuk vissza a becsinált lébe. Szalontüdő % kg borjú vagy sertés­tüdőt sós vízben egy gerezd fokhagymával és 2—3 ba­bérlevéllel puhára főzzük, majd kiszedjük, kihűtjük és ujjnyi széles csíkokra vág­juk. Köziben egy középnagy­ságú vöröshagymáit forró zsírban vagy olajban megpi­rítunk és föleresztünk a tü­dő levével. Ebben a lében egy megtisEtított, megmo­sott, apró kockára metélt leveszöldséget puhára páro­lunk, majd a léből kiszedve szitán áttörjük és visszaönt­jük. Ecettel vagy citromlével és kevés cukorral ízesítjük, utána 2 dl tejfölbe elkevert liszttel behabarjuk. Belerak­juk a fölszeletelt tüdőt is és egy forrásnyira felfőzzük. Zsemlegombóccal tálaljuk. Pásztorhús 60 dkg kisebb kockára vá­gott sertéslapockából pör­költet készítünk, friss zöld­paprikával és paradicsom­mal vagy 2 evőkanál lecsó­val ízesítjük. Amikor a hús puha, slambucot, vagyis al­földi tarhonyás burgonyát vegyítünk hozzá és ezzel együtt tálaljuk. Slambuc: */4 kg tarhonyát forró zsírban megpirítunk, összekeverjük rózsaszínűre pirított apró hagymakockák­kal (egy nagyfej hagymából) és 3 dkg apró kockára vágott üvegesre pirított füstölt sza­lonnával. Utána kissé sózzuk (vigyázzunk mert a szalonna is sós) és annyi vízzel ereszt­jük fel, hogy a tarhonyát körülbelül másfél ujjnyira '-Uepje. Amikor a tarhonva forr, tegyünk bele l/2 kg megtisztított, megmosott apró kockákra vágott bur­gonyát. A tarhonyá' és a burcronvát puhát1., pároljuk és utána összevegyítjük a pásztorhússal. Ä modell erősen szabott, vastagabb fonálból 3-as tű­vel köthetjük. A pontos sza­básminta alapján a hátrész- szel kezdjük munkánkat. A szegélyrészt egy sima, egy fordítottal kötjük. 8 cm után a színén fordítottan a bal oldalán pedig simán kötjük. Elejét a hátrésszel azonos módon kezdjük és folytatjuk. Az ujjak is azonos módon készülnek. A zsebeket 38 szemmel kezdjük, 6 szemet mintával, 6 szemet színén fordítottan, bal oldalán simán. 14 szemet mintával, 6 szemet színén fordítottan, bal oldalán si­mán, 6 szemet mintávaL 12 cm után 2 és feles tűvel a mintás részeket mintásán folytatjuk tovább, de a szí-, nén fordítottan, innen kezd­ve a szegély egy sima, egy fordított, három cm után be­fejezzük. Az eleje mintás szegélyét 2 és feles tűvel kötjük 19 szemmel, ebből egyik szélén 2, másik szélén 3 szem sima és a közbenső 14 szem a min­tás rész. 14 szemes .minta: 1. sor: 1 sima * 2 szemet fordítottan összekötünk, ráhajtás, 2 sze­met simán összekötünk * két­szer ismételjük. Végül sima. 2. sor: ar.űnek látszik, de a ráhajtásokból két szemet kö­tünk, egy simát és egy for­dítottat. E két sort ismétel­jük. 6. szemes minta: 1. sor: 1 sima * 2 szemet fordítottan összekötünk, ráhajtás, 2 sze­met simán összekötünk * 1 sima. 2. sor: aminek látszik, de a ráhajtásokból 2 szemet kötünk 1 sima, 1 fordítottal E két sort ismételjük. Kidolgozás: Az egyes ré­szeket átgőzöljük, összevarr­juk, a zsebeket kibélelva varrjuk fel. A mintás sze­gély felvarrásánál vigyáz­zunk a nyúlásra. Százéves a láthatatlan látásjavító Pontosan 100 éve. szinte egy­idejűleg készítette el az első kontakt-szemüveget Fick svájci és Sulczer francia kutató. Az új látásjavító eszköz azért kapta a kontakt szemüveg nevet, mert tartókeret nélkül, közvetlenül a szemgolyóval érintkezve — az­zal kontaktusban — helyezték et a csökkentlátásúak szeme elé. — Az üvegtechnika fejlődésével, — 1922-ben készült az első tökéle­tesebb kontakt üveg . a jénai Zeiss gyárban. Ez azonban még gömbpalást formájú volt, tehát nem felelt meg a szemgolyő alakjának. Egy magyar tudós, Dalos Jó­zsef. a Budapesti n. számú Sze­mészeti Klinika egykori tanára találta fel egy évtizeddel később a szem formái áról vett minta alapján készülő kontakta üve­get. További jelentős lépést tett előre Győrffy István tanár, a klinika látásjavító laboratóriumá­nak mai vezetője: 1938-ban törhe­tetlen plexiből készített kontakt­kagylót. Találmánya elterjedt az egész világon, mert a plexi ke­vésbé volt rideg, mint az üe-g- anyag, könnyebben lehetett meg­munkálni. formázni és nem volt i.szövettdeeen”, mint elődje. A plexiből készült kontakt-kagylót tökéletesítették tovább külföldön agy évtizeddel később, bevezetve a kontakt-lencsét, amely kisebb egy kétfiliéresnél, nem zárja el az egész szemgolyót, csak a i,szembogárra” tapad. Ezt a vál­tozatot ma már 15 millió ember viseli a világon. Ezzel Indult meg a pápaszem egyeduralmá­nak korlátozása, ha trónfosztás­ról még nem Is lehet beszélni. Győrffy tanár őrzi a klinikán a világviszonylatban legteljesebb kontakt-szemüveg gyűjteményt, amely az 1871-es őskontaktok kivételével bemutat minden tí­pust az 1888-as kontakt-üvegtől egészen Wichterle cseh profesz- szor néhány éve feltalált gel- lencséjéig, — amely kocsonyás anyagból készült, és Így a leg­kellemesebb az érintkezése a szemmel. Láthatóak már a gel- lencse fogyatékosságainak ki­küszöbölésére javasolt legújabb külföldi, főként amerikai típu­sok is. Az SZTK a n. számú Szemé­szeti Klinika útién látja el mind­azokat kontakt-lencsével, akik­nél ez orvosi szempontból indo­kolt és azokat is, akiknek a szakmája gyakorlásához ez meg­felelőbb, mint a hagyományos szemüveg. (Pl. vájárok, előadó* művészek, artisták). Tekintve; hogy a vidékiek ellátása is köz­pontilag történik, a biztosítottak nemcsak a szemüveg árából '-apnak 85 százalékos térítést; hanem a Budapestre való fel­utazás költségeiből is. A heveá mozgással járó sportok művelői az egyesületüktől Igényelhetnek kontakt-lencsét, aki viszont esz­tétikai okokból akar kontaktot; az csak saját költségére teheti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents