Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
1971. október 23. SZOLNOK MEGYEI NEPLA1 5 0!e!kező korok * Megnéztem a tiszafüredi múzeum legújabb kiállít' - sát, amelyet a füredi céhek történetéből állítottak össze. Gazdag dokumentumanyag bizonyítja, hogy Fürednek már a múlt század elején is jeles és míves kézműipara volt. Az első céhlevelek 1833-ban „dátumoztattak”, — eredetiben vagy fotókópiában kerültek a múzeum falára. Néhány céhládát is láthatunk, sajnos más tárgyi emlék nem került kiállításra. Jóllehet ezt a hiányt valamelyest pótolja a szomszédos teremben lévő, „Élet a Tisza- tájon” című állandó kiállítás anyaga. Gondolok elsősorban a használati tárgyakra, — a híres füredi kerámiára. Hogy mennyire híres, nem kell bizonyítani, a füredi kerámia világpiaci helyzete önmagáért beszél. A szűkebb anyaföld azonban mintha nem szeretné eléggé édesgyermekét? A múltkoriban egy belga ismerősöm füredi kerámiát kért. Meg is kapta, nem is akármilyet: Kántor Sándor ugyancsak világszerte ismert kezemunkáját. A belga ház népe el volt ragadtatva a gyönyörű korsótól, de zavarba kerültem. amikor megkérdezték, hogy hány mester dolgozik „abban a faluban”. Szerencsére elmondhattam nekik Kántor Sándor gazdag életművét, beszélhettem az iskoláról, amelyet az idős karcagi mester teremtett. A füredi kerámia él. Kántor Sándor megújító ápolásában újabb reneszánszát éli, — de nem Tiszafüreden. Ez még nem lenne baj. miért is lenne, a helyhezkötöttség ez esetben elhanyagolható szempont. De csak egyelőre... Néhány nappal ezelőtt képesriportot olvastam a tiszafüredi „alumíniumgyárról”. Megtudtam, hogy még Afrikába is eljutnak a füredi, örvényesi határban gyártott edények. Küldik a szép formájú teáskannákat szerte a nagyvilágba ... Épül a „hajógyár” üzeme is, néhány év múlva megkezdi a termelést. Láttam egy jövőbe kalandozó műsoros összeállítást Tiszafüred következő évtizedeiről, a Tisza II-ről. Korok ölelkeznek majd ezen a tájon. A ki tudja mennyit látott füzesek alján ott a kincs, a füredi agyag. Még tíz év, húsz vagy ötven — egy táj új életéhez ez az idő csak egy perctöredék — és Balaton szépségű üdülőtelepeket, falvakat öveznek majd a Tisza-parti lankák, nyárfaligetek. Jönnek majd a vonatok, autóbuszok, gépkocsik az ország minden tájáról, — vonzza az új az embereket — és külföldről is: Lengyel- országból, Csehszlovákiából, Szovjetunióból, Romániából ... Három-négy ország peremterületeinek üdülési központja lehet a „kunsági Balaton”. Hosszú az út addig, de meglesz, ez már nem fantázia dolga, hanem a tudományos tervezésé. Sok minden kell ehhez, persze, — majd tudják, kire mi tartozik. A füredi céhek kiállításából indultam és a történelmi korok emlékeinek szükségszerű ölelkezéséről szólok. Tiszafüred és környéke ugyanis csak akkor válhat igazán élményt a^ó földdé, ha megőrzi múltjának legszebb emlékeit és odaadja annak részeit a barátsággal jött embereknek. Méeinkább leegyszerűsítve: a modern gépeken gyártott csillogó edények és a régi kézműipar múzeális kettőssége fejezheti ki igazán a megváltoztatott táj lényegét, arculatát A céhek hagyományaiból meg kell őrizni amit csak lehet, segíteni kell a régi kézműipar fennmaradását vagy újjáéledését. A kosárfonók mellé füredi fazekasok is kellenek, — a jövőnek. Örömmel láttam, hogy egy Kántor-tanítvány, a fiatal Szűcs Imre, tiszafüredi fazekasműhelye már majdcsak elkészült. Ez a fiatalember lenne a legújabb füredi fazekas dinasztia megalapítója? Bár így legyen. A tehetség, az elhivatottság nagy jövőt teremthet. Forogjon mielőbb a korong a füredi házban, jusson túl a fiatal fazekas mielőbb az első buktatókon, amelyekből máris van jóné- hány. Kapjanak minél nagyobb helyet a népművészek, kézművesek Füred jövőjében, hiszen a holnapi tájban ott kell lennie a Hortobágy-szé- li múlt tárgyi emlékeinek, a füredi kerámia, kézműipar legszebb hagyományainak. — ti — Bak esi Györgyi Dosztojevszkij viíaga Könyvtári mű. hódolat és gyűlölet, szűnni nem akaró viták, s mindezek középpontjában az alkotó. Dosztojevszkij. Az Európa Könyvkiadó írók világa sorozatának, új kötete a már hagyományosnak tekinthető módon, bőséges életrajzi és bibliográfiai kiegészítéssel, valamint jól válogatott képanyaggal, arra vállalkozik, hogy ezt az ellentmondásos emberi és alkotói pályát mutassa be. A szerzi' időrendben követi nyomon Dosztojevszkij életének eseményeit, a mostoha gyermekkortól a szibériai száműzetésen, a Vremja folyóirat megalapításán át a Bűn és bűnhődésig, a Karamazov testvérekig, s az utolsó nyilvános szereplésig, a Puskinról mondott beszédig. Az író. aki szavai szerint • ,„az emberi lélek teljes mélységét” ábrázolja. Bakcsi művében nemcsak nagytehetségű alkotóként, hanem téve- I dő, egyensúlyát nem lelő emberként is elénk rajzöló- dik. így teljesedik ki alakja, s tisztul meg ferdítésektől és belemagyarázásoktól művészete, hogy a könyvet letéve olyannak lássuk amilyennek néhány sorban Bakcsi György találóan leírta: „egy kegyetlen, átmeneti korban nem félt önmaga feltárásától, az útkereséstől, sőt'a szégyentől sem; tudott kérdezni, kiáltani, riasztani”. (m) Ifjúsági bizottság alakult Martfűn Bemutatóterem nyílik (Tudósítónktól) Csütörtökön a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bizottságának ülésén héttagú ifjúsági bizottságot választottak. A bizottság vezetője Fehér Judit tűzőnő. Az ifjúsági bizottság tagjai átfogják a gyár termelő műhelyeit. A bizottság az ifjúsági törvény szellemében a fiatalok érdekvédelmét és képviseletét hivatott segíteni. Az új bizottság máris elhatározta, hogy első teendője lesz a pályakezdő fiatalok támogatása. Javasolták, hogy az ifjú szakmunkásokat egy- egy idősebb, nagy gyakorlatú munkás vezesse be az üzemi életbe. A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagv- kereskedelmi Vállalat szolnoki fiókjának telephelyén a Csaba utcában építkezik.. A raktárak és az irodaház mellett most készült el egy korszerű, szép bemutatóterem, tárgyalóhelyiségekkel. A nagykereskedelmi vállalat telepén már szállítják a bútorokat, a legújabb típusú állópultokat. Ügy tervezik. rövidesen megnyitják az állandó árubemutatót és mintatermet. A vállalat e teremben fogadja a kiskereskedelmi cégek megrendelőit, a szövetkezeti kereskedelem küldötteit. A bemutatóteremben minden árucikk megtekinthető, s helyben lesz megrendelhető. A bemutatóterem néhány hét múlva megnyitja kapuit. Javít] ák a „Lehel66 be seiet Törökszentmiklóson van a jászberényi Hűtőgépgyár agregátfelújító üzeme, melyben havonta 2500 háztartási hűtőgép agregátját újítják fel. Képünkön Papp János csoportvezető munka közben. Felmegyek Budapestre Valamikor a tehetősebbje, meg a fillérekért utazó vasutascsaládok úgy csinálták, összegyűlt egy kis pénzük erre-arra, felmentek Budapestre. Vásárolni ruhát, cipőt. Ma reggel én is így döntöttem. Felmegyek Budapestre. Vásárolni. Tegnap ugyanis piaci híreket hallgattam a rádióban. Hogy szép somogyi burgonya 2,70 kilónként, meg hogy 1,30—1,40 a tojás. A szolnoki, jászberényi, túri árak ismeretében így indulok én. Kosárral. Felmegyek Budapestre — piacra. — só — BODROGI SÁNDOR: Randevú a Kopasz Oroszlánban 33. — Hol van Schirmbaum? — kérdezte minden bevezetés helyett. — Ilyen nevű urat nem ismerek, a betegeim között tudtommal nem szerepel. Jana hallgatott és lassan, mintha csak ezért jött volna, sétált az orvosi szobá. ban lévő üvegszekrény elé. Szemügyre vette a különféle ezüstösen csillogó műszereket, végül kinyitotta a szekrényt és egy injekciós tűt emelt ki belőle. Gömöry érezte, hogy pánik vesz erőt rajta. Nem tudta, hogy kivel áll szemben. Túlságosan kevés idő telt el — véleménye szerint — ahhoz, hogy bűntársának az újságban közzétett hir. detése után valaki már az ODESSZÁTÓL Pestre érkezzen. Hasztalan próbálta a beállott csendben magát arról meggyőzni, hogy Jana a bécsi főnökségtől érkezett. Mind erősebb lett benne a meggyőződés: a magyar el. hárítás már a nyomára bukkant és az asszony azért kereste fel őt. hogy a letar. tóztatásához szükséges bizonyítékokat megszerezze. Idáig jutott gondolataiban, amikor Jana hirtelen megfordult és kezében az injekciós tűvel szorosan az orvos elé állott •— Varsóban —• mondotta — az ottani koncentrációs tábor felszámolása idején a munkára képtelen foglyokat levegőnek a vénába juttatásával tették el láb alól. Az ODESSZA nyilvántartása szerint a likvidálásban rész. vevő SS hadosztály orvosa egy bozonyos Gemner volt. Sajátos rekordot állított fel ez az orvos, kétezer embert nem egészen hét óra alatt tett el láb alól. — Fantasztikus, hogy mik vannak — mondta Gömöry- Gemner és leült az asztal mellé. — A Kárpátok északi lejtői előtt vívott védelmi harc idején két orvos vadászaton vett részt. Egyikük meghalt. A közelben állomásozó SS hadosztály orvosát vom Gemnernek, a halottat Gömöry doktornak hívták. — A Gömöry név Magyar, országon eléggé gyakori. — Valóban gyakori — mondta Jana — van telefonja? Gömöry némán és kínzót, tan mutatott a szoba sarkában álló készülék felé. — Ha kívánja — mondta Jana — miközben a készülékhez lépett — most felhívom a magyar Belügyminisztériumot, úgy tudom, ők foglalkoznak bizonyos eltűnt személyek ügyével. Nekem tudniillik az a benyomásom, hogy ön doktor Gömöry, azonos azzal a Gemnerrel, aki Varsóban is, a Kárpátoknál is olyan ügyes volt, aki Schirmbaum volt SS katonát rejtegette, iratokhoz juttatta, és aki a Magyar- országon élő Wocheck professzor elleni merénylet értelmi szerzője és végrehajtója. Jana mindezt a társasági asszony csevegő hangján közölte és szavainak kérő hangsúlya volt. sokkal inkább. mint fenyegető. Gömöry felállt, egy pohárba a szifonból vizet freccsented. Kiitta. — Rendelkezésére állok — mondta csendesen. Jana egy doboz amerikai cigarettát vett elő táskájából és barátságosan az orvos felé kínálta. — Megértem az óvatosságát — mondta csendesen mosolyogva — és helyeslem a bizalmatlanságát is. Rendkívüli a helyzet, az idő rövidsége miatt nem tudtuk a találkozót kellőképpen előkészíteni. Schirmbaum hir. detése úgy ért bennünket, mint derült égből a villám- csapás. Soha nem gondoltuk volna, hogy két ilyen tapasztalt emberünk ennyire súlyos hibát vétsen. — Mi sem értjük a dolgot. — Nagy nehezen kiderítettük, hol van ez a Wocheck, a Schirmbaum által hozott adatok szerint öreg ember — és amikor az akciót végre akartuk hajtani... kiderül, hogy egy díjbirkózó jelenik meg helyette. — Az a baj — mondta Jana szemrehányóan —, hogy túlságosan is elbízták magukat. — Saját szememmel láttam. Ott voltam a presszóban, amikor teázott. — Wocheck soha nem teá. zott a maga presszójában, azt hiszi, hogy ezek a magyarok fejre estek? Nem számolnak azzal, hogy Wo- checkért harc fog folyni? Azt hiszem lebecsülték eleikészítésekor nem a tény. bői, hanem a látszatból indultak ki... — Milyen tényre gondol? — Arra, hogy a tudós mióta az eszét tudja, kísérletező munkát folytatott. Talán most egyik napról a má_ síkra teázással tölti az idejét? Inkább abból kellett volna kiindulniok, hogy melyek az ország legnagyobb vegyipari üzemei és gyárai. És hogy közülük melyek foglalkoznak műtrágya és növényvédő szer kísérleteivel. — Én orvos vagyok és nem trágyaszakértő... — Másodsorban orvos, így mondja: elsősorban az ODESSZA katonája, és mint lenfeleinket. Léprementek. Felbukkant egy Wocheck mindenki láthatta őt, mint ahogy minden hal láthatja a folyóba dobott horog végén a csalétket. Dehát mi nem vagyunk halak. Meggyőződésem, hogy tervük ilyentől, sokkal több hozzáértést, gondolkodást és sokkal megfontoltabb cselekedeteket várunk... Én most elmesvek a szállóba, ahol szobát vettem ki. Azt hiszem, a leghelyesebb az lenne, ha este 10-kor a bárban találkoznánk. Ne az asztalomhoz üljön. de ha tud, kérjen fel táncolni. Azután majd valamit, megbeszélünk. Figyelmeztetem, eszébe ne jusson a magyar elhárítást értesíteni. Engem lebuktathat és Schirmbaumot is akasztófára juttathatja, de mindezt büntetlenül tenni — ebben ne reménykedjen... £ ...Amikor Schirmbaum megtudta a siófoki ház címét, kocsiba ült és visszarobogott az üdülő településhez. Néhány kilométerrel az üdülőhely előtt, az országút oldalán árnyas fák és bokrok idilli környezetében leállította a motort. Körülnézett és úgy látta, nagyszerű rejtekhelyre bukkant. A bokrok között kellőképpen álcázva elrejtette a kocsit. Ezután gyalog folytatta útját. Késő este érkezett meg a villához. Kaput nyitott, besietett az épületbe. Gömöry doktor víkendháza három helyiségből állott, a ház fölé padlásteret is kiképeztek. Schirmbaum ész. revette, hogy a padlásra két út vezet, az egyik az előszobából nyíló ajtón át, a másik pedig egy hosszú lét_ ra felhasználásával valószínűleg azért, hogy ha a házban senki nem tartózkodik, a kéményseprő, akkor is el tudja végezni a sürgőssé vált munkálatokat. Schirmbaum nem volt igé, nyes és e pillanatban a mi. nél nagyobb biztonságot a legteljesebb kényelmetlenségnél is fontosabbnak tartotta. (Folytatjuk)
