Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-02 / 232. szám
1971. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Épül az ezerkétszáz vagonos gabonatároló a karcagi rizsliántolóban Bányai Kornél emlékére Tömeges érdeklődés a „Ki nyer ma? szolnoki adásán Karcagi heraldika Három ovális zománctábla a karcagi törvényszék bejárata fölött. Felül a Városi Ügyészség, Városi Bíróság, Városi Közjegyző felirat van rajtuk, alul a helységnév, középen pedig a magyar címer, ahogy általában minden állami intézménynél szokásos. Azazhogy mégsem. Akik ott dolgoznak, vagy ügyesbajos dolgaikat intézik, vagy egyszerűen csak karcagiak, bizonyára nem szoktak fölnézni a táblákra, anélkül is nagyon jól tudják, hogy mi ez az épület. Csakis ezzel magyarázható, hogy a címerek anakronisztikus mivolta még nem tűnt fel senkinek. A gyanútlanul szemlélődő idegen ellenben nem Kis megrökönyödéssel veszi észre, hogy az ügyészség íábtá- ján a Magyar Népköztársaság hivatalos címere látható, a bírósági és a közjegyzői táblát viszont az úgynevezett Kossuth-címer díszíti, a négy folyó sávjával, a hármas halommal és a kettős kereszttel. (Még jó, hogy a Szent Korona nincs a tetején.) Felettébb tiszteletre méltóak a magyar történelem hagyományai — a maguk helyén. A címerekkel például egy egész tudományág, a heraldika foglalkozik, de műveléséhez enyhén szólva szükségtelen a középületek külső falait is igénybe venni. A magyar állami címer Idestova már tizenöt éve érvényben van. Igaz, hogy a jogtudomány sok régi hagyományt konzervál, de azért ideje lenne, hogy a karcagi bíróság és közjegyzői hivatal is elismerje. Sz. J. Kesztyűfxport 15 országba Az utóbbi hét esztendőben jelentősen növelte termékeinek választékát a győri Kötöttkesztyűgyár, amelynek ez évi termelési tervében 7 millió 600 ezer pár kötött és szabott kesztyű előállítása szerepel. Jelenleg ezerféle kötött és több mint nyolcszázféle szabott kesz- tyűmodell között válogathatnak a bel- és külföldi megrendelők. A több helyen is bemutatott és mindenhol sikert aratott Bányai emlékkiállítás adta az ötletét: nem szabad hagyni, hogy a nagy fáradsággal összegyűjtött anyag elkallódjék, vagy megrongálódjék a gyakori szállítások miatt. Lapunk is felvetette, hogy adóznunk kellene Bányai emlékének egy állandó kiállítóterem berendezésével, s javaslatunk a legszélesebb körű egyetértéssel találkozott. A legújabb elképzelések szerint a homoki gyógypedagógiai intézetben építik fel a helyiséget. A tervek már készülnek, s alapos remény van rá, hogy jövő év augusztusának végén, vagy szeptemberében megnyílhat az állandó Bányai kiállítás. — Az idén rekordforgalmuk volt a külföldi magyar kiállításoknak — mondta pénteki sajtótájékoztatóján Bienerth János, a HUNG- EXPO vezérigazgató-helyettese. Negyven külföldi kiállításon több mint 10 millió látogatót fogadtak, számuk azonban még tovább emelkedik, mert még az idén Torontóban és Casablancában is rendeznek nagyobb magyar kiállítást. A HUNG- EXPO őszi-téli programja Mindez egybeesne a költő születésének hetvenötödik évfordulójával. Ebből az alkalomból rendezik meg először Tiszaföldváron a Bányai emléknapokat amelyeken irodalmi színpadon mutatják be Bányai művei alapján készült műsorukat. Szolnokon tervezik Bányai síremlékének felállítását, a járási hivatal és a városi tanács közös kezdeményezésére. A domborműves fekete márvány síremlék elkészítésével Simon Ferenc szolnoki művészt kívánják megbízni. Tiszaföldváron az idei múzeumi hónap keretében október 10-én emléktáblával jelölik meg azt a homoki házat, amelyben a költő életének utolsó időszakát töltötte. szerint itthon viszont folytatódik a külföldi cégek bemutatóinak és a nemzetközi kiállításoknak a sorozata. Nagy érdeklődés előzi meg a nemzetközi nyomdagépkiállítást, az Interprint 71-et, amelyen húsz ország kiállítói vesznek részt — ugyancsak még az idén sorra kerül Budapesten az NDK elektromosipari kiállítása s megnyílik az anyagmozgató gépek nemzetközi bemutatója. Akik az adás kezdete előtt fél órával szánták rá magukat tegnap, hogy megtudják „Ki nyer ma?”, elég reménytelennek látszott a helyzetük. A szolnoki Árkád presszónak nemcsak a belső terme telt meg zsúfolásig, de az előtérben, sőt az utcán, az ablaküveghez tapadva is rengetegen szorongtak. Jónéhány törökszentmiklósi zenebarátot is lehetett látni az érdeklődők között, akik kifejezetten azért utaztak be, hogy tanúi lehessenek a népszerű zenei fejtörő első szolnoki adásának. Már csaknem elviselhetetlenné kezdett válni a „népsűrűség”, amikor bekapcsolták az Árkádot az élőadás vonalába. Megtudtuk, hogy „Aki kérdez: Boros Anikó. Aki válaszol: dr. Bódi Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa.” Boros Anikó Szolnok és a megye zenei életének meleghangú méltatásával vezette Aki nyert: dr. Bódi Béla be műsorát, majd fölhangzottak az első rejtvényakkordok. Tán még egy ütem sem ért véget, dr. Bódi Béla máris mondta a helyes megfejtést: Csajkovszkij bmoll . rsenye. Ugyanilyen könnyedén ismerte fel Donizetti Don Pasquale című operájának, Ducas Bűvészinasának és Bárdos Lajos Magos a rutafa című kórusművének részleteit is. Hatalmas taps és természetesen 300 forint jutalmazta a teljesítményt. Bódi Béla több évtizede állandó hangversenylátogató. Diákkorában tíz évig tanult hegedülni. A zene szeretetét fia is örökölte, aki az idén végzett a szegedi zeneművészeti főiskola klarinét szakán és a Szegedi Nemzeti Színház zenekarához szerződött. A vetélkedő ötödik kérdésére a népdalénekesként is ismert fiatal tanár, Lukácsi Huba válaszolt. Tanítványai, a Tiszaparti Gimnázium tanulói, óriási ovációval fogadták, hogy azonnal ráismert Mendelsohn hegedűversenyére. sz. j. mazni a felsőfokú szakember-szükségletet. A tananyagok és az oktatási módszerek korszerűsítésében is előrehaladás tapasztalható, egymás után születnek az új tantervek, javult a fel- só'oktatói intézmények gyakorlati élettel való kapcsolata is. Jelentős előrehaladás tör-- tént a hallgatók marxista világnézetének kialakításával, növekedett az intézmények anyagi ellátottságának színvonala. A folyamatos fejlődés ellenére megállapítható, hogy a 74 felsőoktatási intézmény az ország területi méreteihez, a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva — más, hasonló országokkal egybevetve is — rendkívül széttagolt; az egyes intézmények nagyságrendje és hallgatói létszáma nagymértékben eltérő. Az intézmények koncentrálása érdekében az utóbbi öt évben jelentős az előrehaladás — az önálló intézmények száma 92-ről 74-re csökkent. Megkezdődött az oktatás 74 egyetemen, főiskolán Nyoleraneser d áh a felsőoktatásban Pénteken megkezdődött a tanítás a kertészeti egyetemen, ugyanezen a napon gyülekeztek tanévnyitóra az állatorvostudományi egyetem diákjai is. Ezzel befejeződött az az eseménysorozat, amelynek során megnyitotta kapuját hazánk 74 felsőoktatási intézménye. Tizennyolc egyetemünk, ugyanennyi főiskolánk és 38 egyéb felsőoktatási intézményünk nappali, esti és levelező tagozatain együttvéve ismét több mint nyolcvanezer diák fogott munkához közel tízezer oktató irányításával. A különböző tagozatokon huszonötezernél is több első évfolyamos hallgató kezdte meg tanulmányait, az utolsó évesek száma pedig megközelíti a tízen- nyolcezret. Szőke Sándor, az MTI művelődéspolitikai hírmagyarázója írja: \ Dinamikus változás jellemzi a magyar felsőoktatást is, s a folyamatos fejlődés természetszerűen kihat a jelenlegi tanév munkájára. A felsőoktatás szerkezete sajátosan tükrözi az ország gazdasági-társadalmi viszonyait. A felszabadulás előtt mindössze 16 felsőoktatási intézményünkben alig több, mint 11 ezer hallgató tanult, kizárólag nappali tagozaton. Csupán 1052 volt a mérnök- hallgató, s jellemző, hogy az összlétszámnak több, mint 40 százalékát az állam- és jogtudományi karok 4671 diákja jelentette. A hittudományi karokon például jóval több diák tanult, mint a műszaki egyetem mérnöki szakjain. Az ország társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésével együtt haladt a magyar felsőoktatás, s a legjelentősebb fejlődési szakaszt az 1961-ben megszületett oktatási törvény nyomán kibontakozott reform jelzi. A reform keretében már eddig is számos eredmény született: a társadalmi, gazdasági igények elemzése alapján sikerült pontosabban megfogalTöbb mint 10 millió látogató a külföldi magyar kiállításokon Randevú a Kopasz Oroszlánban BODROGI SÁNDOR: 15. Ismét helyére húzta a függönyt, órájára tekintett, s e pillanatban már kopog, tak is az ajtón. Testes férfi lépett be. Papi öltözéket viselt — Dicsértessék — mondta az újonnan érkezett, — de rég láttam magát, kedves Eberlingem. — Öregszünk, kinyílunk, mint a rózsabimbó, — nevetett a szolgálat főnöke. — Magából különösen nagy virág nyílott. — Fonnyadozom, az a baj... Már a konyak sem ízlik, a lányok sem táncolnak velem és akár hiszi, akár nem. tíz köregységet Szta. lingrád óta sehol sem lőttem. — Az a baj — váltott Eberling komolyra, — hogy mindannyian elpuhultak és ha egy kis komolyabb mun. ka vár valakire, már szűköl és jajgat, mint egy házsár- tos vén szuka. Nyikorgóit a szék, amikor á „Páter” az asztal mellé jilt. Erre. mint jelre felnyílt az ajtó, és a pincér lépett be. Felírta a rendeléseket, azután eltávozott, hogy kisvártatva harmadmagával és seregnyi ezüst tálcával térjen vissza. — Nem kell tálalnia —1 mondta Eberling, — majd mi ellátjuk magunkat. A pincér azonban nem zavartatta magát, felnyitott egy boros és egy pezsgős palackot, elrendezte a terítékeket, megnézegette a po. harakat, majd mély meghajlással távozott. Jóízűen falatoztak, azután Eberling újra rágyújtott. — A Wocheck ügyben hi. vattam. — Jó kis móka — nevetett a „Páter”. — Ráismertem a hadügy kezére. — Most nem az a fontos, hogy ki követte el a hibát. Wochecket haza kell hozni és semmiféle hivatalos akcióról nem lehet szó. Ez most már az ODESSZA feladata. Eléggé régóta jelentkeznek pénztárunknál. lile. nék már valamit tenniök is, hogy megszolgálják a bérüket. — Ugyan főnök... Bor. mann, Eichmann, Mengele talán az angyalok szárnyán jutott Dél-Amerikába? Ezt a hangot mi nem érdemeljük meg. — Ne érzékenykedjünk, így semmire sem megyünk — mondta Eberling. Nyájasra változott a hangja. Most éppen olyan volt, mint egy túlhízott, mosolygós szemű oroszlán, amikor éppen sakált készül megharapni. — Magának „Páter”, min. dig vannak készenlétben emberei. Most egy olyan figurára lenne szükség, aki tud magyarul, s akit odaát nem ismernek, aki a háború óta dunsztban volt, s olyan jól konzerválódott. hogy még most is fel lehet bontani. A „Páter” cigarettát vett elő, rágyújtott és békésen pöfékelt. — A konzervhús mindig drágább a frissnél — mondotta. Eberling a zsebébe nyúlt és tízezer márkát számolt az asztalra. — Ez csak az első futam. A bemelegítési költség. Olyan, mint ebéd előtt a2 aperitif. — Mindig szerettem a nehéz ételek előtt a könnyű pálinkát — nevetett a „Pá_ tér”. — így mindjárt jobban tudok gondolkodni. Látja... már eszembe is jutott valami. Illetve: valaki. Egy ember, egy textilkiskeres- kedő. Bugyogót árul, melltartót, nyakkendőt és cérnagombot. Mi a véleménye róla? — Térjen a tárgyra! Társalkodónőnek maga túl kövér és durva lelkületű. A „Páter” kuncogva nevetett. — Eberlingem.., maga soha nem fog megváltozni. De hát térjünk a tárgyra. Ez a kiskereskedő valaha a mi dicsőséges táborőrségünk katonája volt. Bécsben szedtük fel, nyitottunk neki egy üzletet, azóta elpohosodott. Mindén tevékenysége arra irányul, hogy az ötvenmár- kásokat jó helyre juttassa. Ezenkívül fél. Talán hallott a grichenaui táborról? Ö is ott volt. 1944. április végén. A műtétet géppuskával hajtották végre. Azután híre jött, hogy néhány fogoly túlélte a tábor likvidálását, azóta vacog a foga, ha egy lengyel, vagy egy francia téved az üzletébe. Még 1945- ben ki is végzett eav gyanakvó francia foglyot. — Nem szeretem, ha az embereink a határátlépés után betojnak, — mondta Eberling. — Ettől nem kell tartanunk. Ha a feladatát jól ellátja, kutya baja sem történik. De ha lebukik, kötél várja. Ilyen körülmények között mindenki igyekszik hősiesen viselkedni. Tehát igyekszik ellátni a feladatát. — Megbízható? Tűzbe teszi érte a kezét? — Hát maga főnököm, értem tűzbe teszi? Eberling elmosolyodott. — Látja főnököm! —• mondta a „Páter”. — Én is éppen ennyire kezeskedem azért a bécsi kiskereskedőért. Eberling előhúzta a noteszát. — Az ürge neve? r— Rudolf Schírmbaum. — Családi állapota? — Egyelőre nőtlen, de mielőtt elindul, a nyakába ültetek egy feleséget. — Akkor gyerekei sincsenek? — Megtagadta anyját-ap- ját is. — Ez jó — mondta Eberling. És mit csinál Magyar- országon? — Van ott egy emberünk, orvos volt, ma az egyik kórházban dolgozik. Kezdetben azt terveztük, ő lesz a magyarországi sejtek vezetője. Azután az ottani embereink mind lebuktak, de ő kibújt a hurokból. Azóta nem há. borgatjuk. Megbízható körülmények között él, másfél- kétévenként tudakozódunk felőle és úgy látszik, számíthatunk a segítségére. — Maga üres óráiban jóslással foglalkozik? — Ismét tiltakozom a hang ellen. Nekem ez aa üzlet nem fontos. Ez az emberünk meglehetősen jó pozíciót tölt be. az ország területén zavartalanul mozog és helyzetéből adódóan magasabb körökkel is kapcsolatba tud kerülni. Tíz Wo- checkért sem áldozom feL De a segítségét igénybe veszem. — Ki ez az ismeretlen? Csak nem Gömöry doktor? A „Páter” most először kiesett szerepéből. Bámulva nézte főnökét és úgy érezte, ez az ember még a gondolatokba is belát, nincs tn tok előtte. (Folytatjuk)
