Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

1971. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ez is ősz Réggel puskás embereket kísér néhány virgonc kutya. Vadászok. Az. első stációnál a vadászmesteré a szó: — Emberek, elő az igazolvá­nyokat. a sebkötöző csoma­got! Minden rendben, indu­lás. A fácán nagy ínyenc. A p'ümöleső*ben szívesen csip­kedi a lehullott almát. Ezt a gyengédét a puskások is tudják, a déresípte levelek, hullott almák közé piros „szemeik-nzős’- kakasok puf­fanó alc. Az igazi azért a naprafor­gó. Embermagasságú szá­rakon malomkeréknyi „ka­lapok” kókadoznak. Terí­tett asztal és jó búvóhely a va­daknak. Az őzek jól érte- silltségüket fitogtatva — tudják, hogy rájuk még „nincs kilövés” — otthono­san mozognak a vadászok között A nyulak sem esnek pánikba a puska láttán. Van néhány nyugodt hetük, míg elkezdődik a nyúl szezon. A [ácántyúk is hozzászokott, hogy őt nem fogja a golyó. A kakasok viszont eszeve­szettül mentenék irhájukat Legtöbbször hiába. Ha lőtá- volon belül röppen fel a nehéztestű madár, a lövés után egy apró pihefelhő száll a pályája horizontján és máris tehetetlen tollcsomó- ként zuhan alá. A fogoly, az más. Ha le is lövik, a földön még úgy ér­zi ,,van keresni valója”. Fut. fut az apró állat, az ember csak ámul, ml működteti teste szinte elpusztíthatatlan mechanizmusát Az igazi rejtély azért a róka. Két lövés, majd „ott megy” hangzik' a kiáltás. Újabb két lövés a hosszú- farkúra, majd még négy. Többen látták, hogy lefe­küdt — Itt van ebben a pár négyzetméteres bozótban, ke­rítsük körül emberek! — Óvatosan felhúzott puskával folyik a bekerítés. A kör egyre szűkül, végül a vadá­szok egymás arcába bámul­nak értetlenül: nohát. hol a róka? Ez a jelenet még néhányszor megismétlődik és végül az ember hajlamos azt hinni, hogy nem is a ravaszdi sompolygott a nap­raforgóban, de minden háj­jal megkent vörös szelleme suhant el a puskacsövek előtt Emlékezetes pillanat: egy őzbak gyenge nyársas agan­csot menekít Felriaszt egy öreg nyulat fektéből, aki kö­rülkémlel és — jobb a bé­kesség — földhöz lapulva próbál feltűnés nélkül „le­lépni”. Mikor látja, hogy minden oldalról vadászok csörtetnek — tilalom ide, tilalom oda, ennek a fele se tréfa! — megugrik és elro­han. Nagy sietségében haj­szál híján beleütközik egy ijedten szárnyra kapó fá­cán tyúkba. Minden kör után több és több szárnyas fityeg a va­dászok oldalán. Vadásztár­sammal a táskarádiót hall­gatjuk árkon- bokron. A végső számadáskor kiderül, hogy a legkevesebbet a mi kettősünk tudja a közös asz­talra tenni. Két kakas, slussz, passz. A többiek azért segítenek, így minden­ki nagyjából egyforma zsák­mánnyal tér haza. A tanulság: a Komjáthy és a vadászat együtt még nem megy. — palágyi Épületlakatos áruk és vasszerkezeti munkák kivitelezé­sét, rövid határidő­re vállaljuk. Ceglédi Építőipari Vállalat. Cegléd, I.; Damjanich u. 5. sz. Ä két gyári bolt kitett magáért Gyerekcsizma, melegcipő végre van — Ki keres már olcsó réningruhát? — Szép kabá:ok, so t bőráru Sorozatban készül a „VÉNUSZ” Cj televízió készülékek sorozatgyártását kezdte meg az Orion. Az AT 551 „Vénusz” elnevezésű készülék közép­méretű képernyős. Az új készüléket színes adáskapeso- ióval gyártják, így a színes adás fekete-fehér vételénél előforduló esetleges hibák megszűnnek. (MTI foto: Hadas János felvétele — KS) Jubileumi konferencia Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki-fejlesz­tési Bizottság elnöke kedden megnyitotta a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termében „A szab­ványosítás és a gazdasági élet” című konferenciát, amelyet a magyar szabvá- nvosítás 50 éves jubileuma alkalmából rendeztek. A Magyar Szabványügyi Hivatal és a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének rendez­vényére húsz külföldi or. szágból érkeztek társintéz­mények vezetői és képvise­lői. összesen száz külföldi és 300 magyar szakember vesz részt a négynapos esz­mecseren. A konferencia első napján dr. Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­ke előadásában vázolta a szabványok kialakulásának történetét. Elmondotta, hogy az első dokumentumok a múlt század második felé­ből származnak. Az intézményes szabvá­nyosításra 1921-ben került sor, amikor megalakult a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság. Vezetőségében al­elnöki tisztet töltött be Kandó Kálmán is- A szocia. lista termelési viszonyok kö_ zott gyorsütemü iparosítás újabb igényeket támasztott a szabványosítás bővítésére, fejlesztésére. Az elmúlt 20 cv szabványügyi történetét jellemzi, hogy míg 1950-ben 1200, napjainkban már 8200 szabványt tartanak számon. Hangoztatta, hogy Magyar- ország eddig több mint száz országgal alakított ki ke­reskedelmi kapcsolatot, igen fontos tehát a magyar szab­ványoknak a nemzetközi szabványosítási rendszerrel való egyeztetése, hiszen ez az együttműködés alapfelté. tele. Az új profil kedvezően hatott a ktsz termelésére. Amíg 1967-ben az évi ter­melési értékük alig haladta meg a 3 millió forintot, két év múlva már 12 millió forint értékű árut termeltek, illetve munkát végeztek. Mindez szükségessé tette az üzem bővítését, új korszerű gépek beszerzését. 1969-ben 4,5 millió forint költséggel elkezdték a ktsz új telepének kialakítását. A nagyközségi tanács a szük­séges telekkel és 600 ezer forint támogatással, a szö­vetkezet tagsága pedig 2500 óra társadalmi munkával járult hozzá a telep építésé­hez. A napokban elkészült két műhelycsarnok. Befejezték a szociális létesítmények és a központi iroda építését. Jelentős változás történt a gépesítésben is. Az egy­kori régi típusú esztergapad és az egyetlen hegesztő ap_ párát helyett a két csarnok­ban hat villanyhegesztő, ki­lenc revolver-, és hat csúcs­esztergapad, i két oszlopos fúrógép, egy marógép, egy 2 ezer milliméteres élhaj­lító- és menetvágógép, to­vábbá 2 millió forint értékű Nyakunkon a hideg ősz. Meleg ruha, cipő után járnak ezeken a hirtelen hűvös na­pokon sokan. Különösen a gyerekek lepik meg zsebbe­vágó hírekkel a szülőket. A tavalyi télikabát „össze­ment”. a csizma hibája nem­csak a kopás — szűkebb is lett, a jó meleg fiúnadrág szara sehogy sem akar a lábra borulni, a cipő szárá­val találkozni. Új kell tehát. Olcsó tréning­ruha mutatóba A 33-as áruház gyerekosz­tályán megmutatják, csak 8 éves gyereknek való olcsó, pamut tréningruha van. En­nek ára 106 forint, a műszá­4 szocialista liazafiságról Eger Város Tanácsa, a Honvédelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége rendezésében — a Hazafias Népfront és a KISZ Köz­ponti Bizottságának közre­működésével — kedden megkezdődött Egerben a szó. cialista hazafiság. kérdései­vel foglalkozó kétnapos or„ szágos tanácskozás. A jelen­tős eseményre érkezett ven­dégeket a város központjá­ban, a Dobó téren katonai díszszemlével fogadták. A rendező szervek és a ven. déglátó város nevében Pely­he Szilárd, az MSZMP egri városi bizottságának első titkára köszöntötte a jelen­lévőket. Este a rendező szervek fogadást adtak a tanácsko­zás résztvevőinek tiszteleté­re a Park Szállóban, ahol a honvédelmi miniszter ne­vében Kárpáti Ferenc mi­niszterhelyettes, a művelő­désügyi miniszter nevében dr. Orbán László, a minis/., tér első helyettese kitünte­téseket és jutalmakat adott át a hazafias és honvédelmi nryelés terén elért eredmé­nyek elismeréseként. célszerszám segítségével vég­zik a munkát. A fiafalok már ne m vagYiiak el A jászárokszállási Vas. és Fémipari Ktsz dolgozói új telephelyükre költöztek. A világos és kényelmes mű­helycsarnok, a korszerű gé­pek és a minden igényt ki­elégítő szociális létesítmé­nyek — fürdők. öltözők, ebédlő — megteremtették az eddiginél jobb, egészségesebb munka feltételeit. A ktsz-ben jelenleg száz. harmincötén ’ dolgoznak, többségük 30 éven aluli fia­tal. Az új telepen valameny- nyien otthonosan érzik ma­gukat, már nem vágynak el Jászárokszállásról. Mindez ígéret arra. hogy a ktsz- nek a jövőben nem lesznek munkaerő gondjai. Erre törekednek azzal is, hogy az idén tizenöt ipari tanuló képzéséről gondos­kodnak és jövőre azok he. lyébe, akik szakmunkásvizs­gát tesznek, új tanulókat szerződtetnek. Az eddig el­ért eredmények tették lehe­tővé, hogy az idén október 1-től mintegy 8 százalékos bérfejlesztést _ hajtsanak végre. las 138 forintba kerül abban a méretben, a legnagyobb 184 forint. Ott láttunk nagyon szép, egy-két éves gyereknek való piflóvert. Kicsit elgondolkoz­tató. majdnem 200 forint az ára. Aki szépen szereti járat­ni a gyerekét, talán nem is sajnálja a pénzt rá. A Hófehérke gyermekru­házati boltban azt mondják, elvétve keresnek már csak olcsó tréningruhát. Talán az a régi „mackónadrág” hi­ányzik csak — de azt sem gyerekeknek veszik. Idős asszonyok szeretik nagyon. Olcsó volt, de már nem gyártják. Olcsóbb lett a harisnya Olcsóbb a harisnyanadrág, a harisnya. A Centrumban hiába kerestünk még olcsób­bat. pamut meg flór gyerek- harisnyát, harisnyanadrágot. Nincs, pedig sok vevő kere­si. Van viszont sok szép téli­kabát Gyereknek, férfinak, nőnek való. Áltálában jól felkészültek a boltok. A Centrum Áruház, a Dáma készruha bolt, a 33-as áruház készruha osztályán választék is van, s olcsó áru is. Téli kosztümökből láttunk csak keveset. A Pávában válaszul elénk tettek sok jó és nem is drága meleg női holmit. A nagy­mamák * bundanadrágtól, svájci téli ujjasig mindent megtalálnak ott. Jó, hogy 200—300 forintos áron szép Tegnap a tiszafüredi mű­velődési ház nagytermében tizenegy község KlSZ-alap- szervezetének százegy kül­dötte gyűlt ossz®, hogy meg­hallgassa, vitájában értékelje a járási KISZ-bizottság be­számolóját, rendszerezze és elemezze a soronkövetkező feladatokat. Útravalót adva ezzel a megyei KlSZ-küldöt- teknek és az újjáválasztott járási KISZ-bizottságnak. A küldöttértekezlet elnökségé­ben helyet foglalt Váczi Sándor, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának tit­kára, dr. Gráber Mária, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa és a járás párt- és tanácsi vezetői. A KISZ járási bizottságá­nak eredményeket ismertető; ugyanakkor a hibákkal is részletesen foglalkozó beszá­molóját Nagy Tibor, a KISZ tiszafüredi járási bizottságá­nak titkára terjesztette elő. A beszámoló után tizenöten szólaltak fel. Érdekessége volt ennek a vitának, hogy az előre megírt „hozzászólá­sok” helyett ezúttal tiszta színű, jó anyagú kötött puló­verek is vannak. A két nagy gyár boltja tömve A Tisza Cipőgyár boltjá­ban az eladótér is tele. Ren­geteg csizma érkezett. A leg­kisebbeknek is van. 23-as nagyságú szép piros csizmácskát kí­nálnak 60 forintért. Nincs olyan korosztály, amely ne találna magának téli cipőt, csizmát. Láttuk a harisnya­csizma új változatát: sarka magasabb, de széles — ké­nyelmesebb lett, fejrésze bőrből van. És természetesen a bakfisok kedvence is van, szép piros kánkán-csizma. Ha a Május 1. Ruhagyár boltjában a legdivatosabb női kabátot, mellénvt, nadrá­got kéri a vásárló, ugyan­csak örül. Velúr bőrnadrág, maxi mellény, bőrkabát fér­fiaknak, nőknek. És termé­szetesen sok szép női bunda. Nincs olyan gyerek, akinek méretére ne lenne meleg or- kánanorák. A divatos, kicsit drága holmik mellett holland import szövetből készült 1170 forintos átmeneti kabát, kék és borvörös • művelur bund» is van. A tavalyinál gazdagabb 9 kínálat — jobb a választék a megyeszékhely boltjaiban.- áruházaiban. Kár, hogy égj! kicsit jobb anyag, egy kicsi! divatosabb fazon — mindjár* más „árkategória”. Mintha sok lenne a drága holmi, — vagy az olcsó keve­sebb? — sj — szenvedélyű, fiatalos hevű vitát hallgathattunk végig. A küldöttértekezlet részt­vevői ezután megválasztot­ták a harmincegy KlSZ-bi- zottsági tagot, a héttagú pénzügyi ellenőrző bizottsá­got és a megyei küldöttérte­kezlet tizenkét küldöttíét. Hét fiatalt a megyei KISZ- bizottság tagjává ajánlottak. Amikor e sorokat ír.,m, a megválasztott új KISZ-bi- zottság első ülését tartja, amelyen megválasztja végre­hajtó bizottságának tagjait. — barfha — ☆ Tegnap tartották meg Me­zőtúron is a KISZ városi küldöttértekezletét. melyen a megyei KISZ-bizottság képviseletében Bíró Boldi­zsár vett részt. • A küldöttek előtt Tóth László, a városi KISZ-bizóttság titkára szá­molt be a végzett munká­ról és vázolta a jövő felada­tait. A beszámolót követői vita után a küldöttek megvá­lasztották a városi KISZ-bi- zottság tagjait és a megyei értekezlet küldötteit. r Uj telephelyen a jászárokszállási Vas- és Fémipari Ktsz Kor*xerű műhelycsarnokok szociális létesítmények 4,5 m llió forint költséggel A jászárokszállási Vas. és Fémipari Ktsz tizenöt dol­gozójával 1952-ben kezdte el a mezőgazdasági felszerelé­sek gyártását. Egy régi om­ladozó épületben völtak összezsúfolva, számottevő felszerelésük egy autogén- hegesztő és a régi típusú esztergapad volt. Sokáig ki­lenc részleggel dolgoztak és fényképezéstől a bádogedény forrasztásig mindent csinál­tak. Később, amikor a já­rásban több új szolgáltató- házat hoztak létre, egyes részlegek „elváltak” a ktsz- től, a szövetkezet pedig igyekezett kialakítani egy koncentrált és az eddigiek­től jövedelmezőbb profilt. Egészséges munkahely, korszerű gépek 1958-ban elkezdte a jár- mű-fütó készülékek. pár hónappal később pedig a jármüzsírzó készülékek gyár­tását. A szabadon maradt kapacitással körléghűtőhöz gyártott vasszerkezetet — a Hűtőgépgyárral kötött szer­ződés alapján — egy rész­lege pedig villanyszerelési és javítási munkákat vég­zett a lakosság és a közüle- tek részére. A7. abádszalóki néprajzi szakkör kiállítást rendezett a központi iskolában. A kiállítás anyagát a szakkör tag-, jai gyűjtötték össze. KI<»Z küldöttértekezlet a tiszafüredi járásban és Mezőiúron

Next

/
Thumbnails
Contents