Szolnok Megyei Néplap, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
Igény és lakás L ehetne-e akárcsak beszélni is lakáskérdésről, ha hirtelen általános követésre találna az ókori filozófus, a görög Diogenész, aki a hagyomány szerint hátat fordítva a társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak, egy hordót talált a legkomfortosabb lakhelynek? Kérem a tisztelt olvasót, ne intézze el e kérdést egyetlen legyintéssel, hogy ez tréfa. Sőt, hadd kockáztassam meg azt az állítást, hogy ez az elképzelés nem is teljesen lehetetlen, továbbá nem elfogadható ellenérv az sem, hogy „ugyan kinek komfortos egy hordó”. Nem kell messze mennem a példákért Ha ön, olvasóm, fürdőszobás lakásban él, már bizonyára nem érzi komfortosnak a fürdőszoba nélküli lakást. S ha fürdőszoba nélküli a lakása, de van benne vízvezeték, villany, esetleg gáz, akkor nem érzi komfortosnak az olyan lakást amelyben ezek hiányoznak. Gyermekkoromban, ahol éltem, a vályogházban nem volt se víz, se gáz, se villany. Jó ivóvízért egy kilométerre mentünk az ártézikúthoz. Emlékezetem szerint elégedettek voltunk a lakáskörülményekkel, kényelmesnek éreztük. Nem is olyan távoli múlt ez, s a példa folytatható a legszerényebb telepi szükségviskókig, amelyek már igazán egyenértékűek voltak Diogenész hordójával. S ami a gyermekkori falusi emléket illeti, még ma is ez a komfort azoknak, akik a villanyvezetékkel be nem szőhető tanyavilág mélyén élnek. De még falun sem veszett teljesen nyoma ennek az életkörnyezetnek, jóllehet minden községben van már villany, szaporodnak a vízvezetékek, nyomukban a fürdőszobák, a főzést kényelmesebbé teszi a palackos gáz. E nnyi elég talán annak szemléltetésére, hogy a komfort nem ugyanaz mindenhol, mindenkor, mindenkinek. Ám mindez egyúttal azt is bizonyítja, hogy amit tegnap annak éreztünk, ma már nem elégíti ki kényelmünket — igényünk változik. Hallottam én már olyan megjegyzést, hogy „miért nem volt lakáskérdés a háború előtt?” Nos: ezért Nem a lakáshelyzet volt kielégítő, hanem az igény volt alacsony. Lakáskérdés azért lett, mert igényeink megnövekedtek. Mégpedig jobban, mint a lakások száma és jobban, mint a lakosság száma! 1941-ben ugyanis nem egészen 2,4 millió lakást számláltak az országban, ma viszont 3,2 millió van. Akkor száz lakásra még 382 lakó jutott, ma már csak háromszáz. Szolnokon 1950-ben 27 ezer lakást tartottak nyilván. Ma 50 ezer lakás van a megyeszékhelyen, s mégis Í1300 család várja jogos lakásigényének kielégítését a városban. Ám, ha mindezek alapján azt találná javalíani valaki, fiogy csökkenteni kell az igényeket, az éppen olyan lehetetlen ajánlat lenne, mintha árra biztatna, hogy kövessük a hordólakó görök bölcselőt! Egyrészt azért, mert a gyarapodó népesség, a városiasodé településforma nemcsak a környezet szépsége miatt, de közegészségügyi, közellátási, közlekedési és egyéb nyomós szükségből sem enged meg olyan lakáskörülményeket és környezetet, ami megfelelő lehetett egy-két emberöltővel korábban, falusias települési körülmények között. Másrészt és főként pedig azért, mert az igényeket társadalmi fejlődésünk, szocialista eszméink támasztották, és mi ezeket az általunk is támasztott igényeket az emberibb életkörülmények iránt természetesen vállaljuk. Mi több: szükségünk van ezekre az igényekre, hiszen arra serkentik az embereket, hogy munkakörükben és azon kívül is több hasznot hajtsanak, értékeket állítsanak elő. N ekünk tehát a társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak fittyet hányó diogenészi példa helyett éppen egy társadalmilag vonzó jólétet kell példának állítani, és ennek megvalósítására ösztönözni. A gazdasági reform ösztönzési rendszerébe alapjában ezzel a céllal kapcsolódnak bele az új lakásügyi jogszabályok, amelyek változatosan figyelembe veszik a családi és anyagi körülményeket, és arra serkentenek, hogy ne csak igényeljük, elvárjuk a jobb körülményeket, hanem képességeinket latba is vessük értük. Ideje volna az igények után igényességet is támasztani: az emberben önmagával szemben, valamint a használatában álló javak kezelésében, gondozásában. Így még több lakás épülhet, mint korábban. De illúzió lenne azt hinni, hogy a lakások mennyisége majd mindent megold. A lakás kőből, betonból, élettelen anyagokból épül, s nem növekszik vagy csökken a benne sokasodó vagy belőle kirajzó család méretei szerint Arra is gondolni kell, hogy a vágyott lakás ne váljon ketreccé, ne az szabályozza a család nagyságát a nemzedékek együtt-, vagy különélését. Éppen a változtathatóság megkönnyítésére határozta el a kormány az ingatlan- és lakáscsereközvetítés szabályozását. Ugyanakkor a tanácsok kezelésében lévő lakóházak fenntartására is gondolt — miután az új lakbérekkel a fenntartás költségeinek egy részéhez (korántsem teljes összegéhez!) a használók: a lakók hozzájárulását is igénybe vette. Ezek az intézkedések felettébb szükségesek, ha meggondoljuk, hogy az ország összes lakásának egynegyedét kitevő állami lakásállomány felét legalább negyedszázada nem tatarozták. Mind több az olyan régi ház, amit már olcsóbb lesz újjal pótolni, mint felújítani. Az állami lakások 35 százaléka komfort nélküli — természetesen nem a diogenészi értelemben, hanem mai egyre általánosabb igényeink szerint. Itt jegyezzük meg: aki a mai falut látja, a falu széléig érő új nagyablakos már fürdőszobával épített házak sorát, az jobban megérti az igények gyors változását. S ha ezeket elismerjük — amint tesszük —, akkor csak helyeselni lehet azt is, hogy végre a lakás nemcsak és egyre inkább elsősorban nem azért lesz érték, mert „hiánycikk”. &. F. Ma: Kádár János fogadta Jan Fojtikot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Jan Fojtikot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát A szívélyes, elvtársi hangulatú megbeszélésen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Erdők vonulnak ezüst piperébe Ki lehet vadász? Tudományos díj, csak fiataloknak Koszigin Kanadában A szovjet és kanadai zászlókkal feldíszített repülőtéren Koszigint Trudeau miniszterelnök, Sharp, külügyminiszter és több más hivatalos személyiség fogadta. Az Ottawa mellett levő Up- land-i repülőtéren Trudeau miniszterelnök melegen üdvözölte az IL—62-es repülőgépből kiszálló Koszigint és kíséretének tagjait. Ezt követően felhangzott a szovjet és kanadai himnusz, majd Koszigin Trudeau-val együtt elhaladt a felsorakozott díszszázad előtt. Alekszej Koszigin, akinek személyében először látogatott ilyen magasrangú szovjet vezető Kanadába, október 20-ig tartózkodik Ottawában, ahol hétfő délelőtt kezdte meg hivatalos tanácskozásait Trudeau miniszter- elnökkel. Október 20-a után a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke Montrealba, Vancouverbe, Edmontonba és Torontóba látogat, majd október 25-én Torontóból visz- szautazik Moszkvába. Az AFP Koszigin látogatását összefüggésbe hozza a világ négy kontinensén kibontakozó nagyméretű szovjet diplomáciai offenzívával, amelynek célja az általános feszültség csökkentés. Kínai kérdőjelek Szovjet—francia űrkutatás Kínzások Északírországban Szovjet-finn koros közlemény Párizs, Washington Frankfurt Luxemburg KÜLPOLITIKAI tudósításaink A 2. OLDALON Szolnok — 1971 Jugoszláv vendég Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott Cecur Szábo a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Bosznia-Hercegovina köztársasági központi bizottsági tagja, egyetemi tanár. Cecur Szábot a megyei párt- bizottságon Zagyi János, a pártbizottság titkára és dr. Ungor Tibor az oktatási igazgatóság vezetője fogadta. A fogadáson Cecur Szábo tájékozódott a szocialista építőmunka megyei eredményeiről. Cecur Szábo hétfőn a délutáni órákban előadást tartott a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, a vezetőképző tanfolyamon résztvevők és az oktatási igazgatóság tanárai részére. Előadásának címe: „Az önigazgatás fejlődése és a kommunisták szövetsége” volt A jugoszláv vendéget ma fogadja Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd Zagyi János, megyei titkár ős dr, Majoros Károly osztályvezető kíséretében ellátogat lapunk szerkesztőségébe. Péter János hazaérkezett Vasárnap a késő esti órákban Péter János külügyminiszter — aki az ENSZ közgyűlés 26. ülésszakának munkájában résztvevő magyar delegációt vezette — hazaérkezett New York-bóL Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly külügyminiszterhelyettes valamint a külügyminisztérium több vezető munkatársa. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Kommunista vasárnap Jászberényben Á kongresszusi hét keretében kommunista vasárnapot tartottak október 17-én Jászberényben. Ezen a napon 250 KISZ-fiatal — üzemekben dolgozó ifjúmunkások, diákok és katonafiatalok — vettek részt a Marx téri gyermekjátszótér építésében és a Zagyva-part parkosításában. Az NSZEP küldöttsége Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn pártmunkás-küldöttség érkezett Budapestre a Német Demokratikus Köztársaságból Johannes Hör- nignek, az SfeZEP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Miklós, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt Karl Heiland, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. Magyar—szovjet közlekedési tárgyalások V. Sz. Gavrilov közlekedési miniszterhelyettes vezetésével hétfőn szovjet közlekedési és külkereskedelmi delegáció érkezett Budapestre, a magyar—szovjet közlekedési, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési állandó munkacsoport VII. ülésére. Az október 20- ig tartó tárgyalásokat magyar részről dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója vezeti. Az ülésen egyebek között megvitatták az év hátralévő hónapjaiban megoldandó feladatokat, s foglalkoznak a további együttműködés időszerű kérdéseivel. Dunatej Bács-Kiskun megye nyolc Duna menti termelőszövetkezete, a solti, a hartai és a dunavecsei közös gazdaságok, tejtársulást hoztak létre „Dunatej” néven. A tej- feldolgozó üzemet — a tervek jóváhagyása után — tsz- kivitelezésben, a solti Kossuth ’termelőszövetkezet területén építik fel. A 13 millió forint alaptőkét *- egyenlő összegekben — már összeadták a tagszövetkezetek, s megkezdték a gépek, eszközök beszerzését. A teljesen automatizált üzembe a tehenészetekből közvetle- nü. érkezik majd a friss tej, ahol literes, félliteres fóliákba töltik. A tej — napon’a 20 ezer liter — legnagyobb részét a főváros kapja, de a tasakos tejjel látják el a környező falvakat is. Az új tejüzem előreláthatólag 1972- ben kezdi meg a termelést. Teljesítette export tervét Tegnap, háromezer pár műkorcsolya cipőt indítottak útnak, s ezzel a Jászsági Egyesült Cipő Ktsz teljesítette az 1971. évi tőkés export tervét. Az év során a cipész ktsz jászberényi és jászjákóhalmi termelőrészlege 18 millió forint értékben 70 ezer pár női műkorcsolya cipőt készített és szállított dán. svéd. norvég és osztrák kereskedelmi vállalatoknak. A ktsz export tervének teljesítése után sem maradt tétlen. Az év végéig szovjet exportra 20 ezer pár műkorcsolya cipőt készít. A jász- iákóhalmi részleg ezenkívül 2 ezer pár férficipőt gyárt a hónap végéig a járás szövetkezeti boltjainak megrendelésére. Kecskebéka export A MAVAD-dal kötött megállapodás alapján a jövő év március 31-ig négyszáz mázsa kecskebékát küld francia és svájci exportra a taaj- dú szob őszi ói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet. Ezekben a hetekben teljes gőzzel dolgoznak a szövetkezet béka-fogó brigádjai, hogy még a hideg beállta előtt telelőben legyen az exportküldemény. A 105. születésnap Győrött, a Koppány utcában él, jó egészségnek örvend a város legidősebb embere. özvegy Farkas Józsefné, aki 1866. október 17-én a Veszprém megyei Rédén született. Az idős asszonyt aki gyermekei és unokái köriben vasárnap ünnepelte 105. születésnapiát, felkeresték és felköszöntötték a Vasutas Szakszervezet országos és győri csoportjának képviselői. özvegy Farkas Józsefné férje — aki 92 éves korában halt meg, több évtizeden át teljesített szolgálatot a MÁV-nál. Virággal és ajándékkal kedveskedett az idős asszonynak a győri Városi Tanács is.
