Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

XXII. évf 215. sz. 1971. szept. 12. vasárnap Ära: 1 forint Növeljük a megyei lap olvasóinak táborát írta : Zagyi Jáno» M egyei pártbizottságunk, amikor az elmúlt év őszén tárgyalta a Szolnok megyei Néplap munkáját, gondos mérlegelés alapján szükségesnek tartotta és lehetségesnek ítélte a lap olvasottságának növelését, az előfizetők számának jelentős emelését. Ebből a célból a mai nappal kezdődően sajtóterjesztési kampány indul. Ez a nemes akció egy nagy mozgalmi múltú városban, Mezőtú­ron kezdődik, és az egész megyét átfogóan — helyileg meg­határozott időpontokban — az év végéig tart. A megyei pártvezetés részéről e munkának nagy poli­tikai jelentőséget tulajdonítunk. Miért? Azért, mert meg­ítélésünk szerint a rádió és televízió gyors terjedésének ellenére sem csökkent társadalmi életünkben a sajtó, így a megyei lap -szerepe gém. Sőt néhány körülmény nö­veli azt. Tapasztalataink bizonyítják, hogy egyre nő a la­kosság érdeklődése a világ alakulása és belpolitikai éle­tünk iránt. Megyénk lakossága joggal akar többet tudni szűkebb hazánk, Szolnok megye, a megyében lévő váro­saink, községeink életéről; arról, hogy nagy társadalmi célkitűzéseink hogyan valósulnak meg itt a Tisza mentén, a Kunságban, a Jászságban és a Tiszazug térségében. A pártsajtó terjesztése ezért nem egyszerűen a párt belső ügye. Több annál: társadalmi ügy. Hiszen a szocia­lista demokrácia még teljesebbé tételének fontos eleme, szerves része az őszinte, nyílt, folyamatos tájékoztatás ter­veinkről, eredményeinkről és gondjainkról. Kötelességünk­nek tartjuk ilyen irányú munkánk további javítását, s éh­hez az eddigieknél is jobban felhasználjuk a megyei párt- bizottság lapját. Mert igaz az, hogy a lakosság tájékozta­tásának átfogó rendszerében az országos tömegkommuni­kációs eszközöknek igen nagy szerepe van, de a helyi sajtó funkcióját semmi sem pótolhatja, hiszen a mi életünkről — örömeinkről és gondjainkról — tájékoztat. A z a kérdés, hogy a Szolnok megyei Néplap olva­sottságánál fogva teljesíti-e ezt a küldetését? El­jut-e a lakosság minden rétegéhez olyan meny- nyiségben, mint ahogy az kívánatos lenne? Erre az az őszinte válasz, hogy sajnos nem. S ezt tények igazolják. A megyében élő családoknak csupán 21 százaléka előfizetője a lapnak. Emögött azonban nagy eltérések, szembetűnő aránytalanságok vannak. A városi átlag 28 százalék, a köz­ségi pedig 17 százalék. Ha a megye járásait, városait vizsgáljuk, kiderül': olyan egységünk is van, ahol a családök 46 százaléké, de olyan is, ahol csak 11 százaléka előfizetője a megyei lapnak. Ehhez hozzátartozik, hogy ilyen ellentmondás szinte minden-vá­roson és községen belül fellelhető. Nem titkoljuk, hogy a megyei lap olvasottsági szintje jóval az országos átlag alatt van, és mint a fenti számokból kiderült, a megyén belül indokolatlan aránytalanságok vannak. E cikk keretében nincs mód e helyzet okainak elemzésére, másrészt ezt már elvégezték az arra illetékesek, akik a kampányt irányítják, szervezik. Csupán arra utalok, hogy a mi lapunk is eléri az országos vidéki lapok színvonalát és a megyében min­denüvé ugyanaz a Néplap jár, oda is, ahol legmagasabb, oda is, ahol legalacsonyabb az olvasottság. Meggyőződésem, hogy megyebizottságunk reálisan ér­tékelt, amikor megállapította: a lap színvonala megfelel a követelményeknek; egyre eredményesebben tölti be hiva­tását. Ezt támasztják ajá a lappal kapcsolatos legutóbbi közvéleménykutatás adatai is. A nyolcezer megkérdezett 90 százaléka mindennap elolvassa a lapot, s elégedett az­zal, 76 százalék úgy vélekedett, hogy még a mindennapi munkájához is segítséget ad. A viszonylag alacsony olvasottsági szint s a megyén be­lüli „fehér foltok” okait tehát nem a lapban keressük, no­ha a további színvonalemelés iránt is egyértelmű az igény. S az ezzel kapcsolatos tennivalókat is megfogalmazta ve­zető testületünk, melynek hatása már is érződik a lap ha­sábjain. Példaként megemlítem a „Gátlástalan anyagiasság ellen” című vitacikket és annak megyei visszhangját. Igen jó szolgálatot tett ezzel a szerkesztőség. Jól ismerjük a megye lakosságának véleményét erről. Egyértelműen he­lyeslik, hogy a teljes nyilvánosság elé tártuk ezt az igen veszélyes és káros jelenséget: a gátlástalan anyagiasságot. V annak, akik ellenzik ezt a módszert, akik életünk negatív jelenségeinek nyilvánosságra hozatalától a párt, a rendszer tekintélyét féltik. Az ilyen nézeteket vallóknak ezúton is azt válaszoljuk, hogy nem a hibák „megszellőztetése”, felszámolása, hanem azok létezése és elkenése a káros. És ha még léteznek a káros múlt örökségeként szocialista eszméinkkel, politikánkkal, a nép érdekeivel összeegyeztethetetlen nézetek és gyakorlat, ak­kor azok ellen a nyilvánosság erejével, így a megyei sajtó hasábjain is küzdeni kell. Ennek helyességét éppen a szó- banforgó cikk hatása is igazolja. Illetékes szervek és ve­zetők máris számos, konkrét intézkedést tettek a törvény­telen, összeférhetetlen és erkölcstelen másodállások és mel­lékfoglalkozások felszámolása érdekében. Az olvasottság növelésénél, az előfizetők számának emelésénél jelentkező igény és lehetőség számbavételénél nagyon reálisan abból kell kiindulni, hogy a lakosság po­litikai tudatszintje és közös dolgaink iránti érdeklődése is igen eltérő a megyében. És ez bizony a sajtó olvasása iránti igényben vagy igénytelenségben is megnyilvánul. Ezért a most induló kampány politikai, szervező, nevelő­munkát is jelent. És ez nem titok. Nem is szégyelljük ki­mondani, leírni sem, hogy az akció csak úgy lehet sikeres, ha meggyőző érvekkel agitálunk, ha minél több dolgozó társunkkal megértetjük a megyei lap olvasásának szüksé­gességét. Pártszervezeteink, a kommunisták, a szervezők, a posta alkalmazottai, mindenki, aki az elkövetkező hónapokban ebben az ügyben fáradozik, meg lehet győződve arról, hogy jó ügyet szolgál, amikor kiáll, érvel a megyei pártlap elő­fizetése mellett. Kérjük pártunk tagjait, a megye kommu­nistáit, hogy ebben a munkában is legyenek példamutatóak. Sikerrel biztató kiállítás A Tisza Cipőgyár jövő évi modelljeivel ismerkedtek egy hétig Budapesten a látogatók Tegnap zárult a fővárosban az a bemutató, ame­lyen az 1972-gs tavaszi-nyári szezonra ajánlott «aodelK jeit vitte a nagyközönség elé közvélemény-kutatás cél­jából a Tisza Cipőgyár. A kiállítást több ezer láto­gató tekintette meg, köztük a társgyárak és kereske-; delmi cégek szakemberei. Visszavont megrendelések gondja Dr. H. Nagy Mihály ke- keskedelmi igazgatót' kér­deztük: összefügg-e ez a kiállítás a vállalatnál ez évben tapasztalt értékesítési nehézségekkel ? — Nagyon is összefügg — mondta, s jellemezte is e nehézségeket. Már január­ban azzal jelentkeztek a ci­pőnagykereskedelmi vállala­tok, hogy csökkentik vagy visszavonják korábbi meg­rendeléseiket. Azzal indo­kolták e szokatlan és vá­ratlan eljárásukat, hogy csökkent az olcsóbb cipők iránti kereslet, a vásárlók inkább a drágább lábbeliket keresik az üzletekben. Dr. H. Nagy Mihály sze­rint a nagykereskedőket sokkal inkább az új hitel- politikai szabályzók késztet­ték erre, mint a vevők. Ezek ugyanis a kereskedelmi — sőt időszakonként a terme­lő vállalatokat is minimum­készleteik tartására késztetik. Az említetteknek az az ér­deke, hogy minél kevesebb legyen a raktárkészletük. Dicséretes törekvés A váratlan nehézségeket részben elhárították. Mind a szocialista, mind a tőkés országokban új exportpiaco­kat keresett és talált is a gyár. Az idei IV. negyed­évben azonban még 150 ezer pár vulkanizált gumitalpú és mintegy 125 ezer pár sleép- eljárással készülő lábbeli gyártását írja elő a terv. Nagy baj, hopr eddig nincs rá megrendelés. A nagykereskedelmi szak-' emberek már említett érve­lése választás elé állította a Tisza Cipőgyár vezetőit Köztudottan évtizedek óta olcsó . lábbeliket gyárt ez a nagyüzem. S ha ezek az ér­vek igazak, és a jövőben csak drága cipőket akar venni a fogyasztó, akkor ilyenekre kell felkészülni. A vállalatvezetés azonban sjcétségbe vonja ezeket az ér­veket Ügy döntött: több, úgynevezett középáras láb­belit gyártanak, de változat­lanul sok olcsó cipőt készí­tenek ezután is, jóval na­gyobb választékban, szebbe­ket, és korszerűbbeket, mint eddig. Több mint 250 modell A vállalat piackutatás cél­jaira marketing-irodát nyi­tott Budapesten, amely a tegnap zárult hatnapos mo- dellbemutatóval a közvéle­ményhez fordult A látoga­tók mindazokra a modellek­re szavazhatnak, . amelyek legjobban megnyerték tet­szésüket s amelyeket a jö­vő tavasszal, nyáron szíve­sen viselnének a több mint 250 pár kiállított férfi, női és gyermekcipő közüL Ma: A fejlett tőkés országok csoportja Csak az utókor? Az utóbbi évek leg­nehezebb ősze Szombati szemle — nemcsak a szolnoki piacon Keresztrejtvény Jász-Kun Kakas Bolti szarkák a bíróság előtt Az ország legjobbjai közt a Szolnoki Dózsa Az én drága lábam Robot-e a művelődés? Leon és az Atlanti fa! Tudomány és kor­szerűség a szovjet népgazdaságban Hétfőn utazik a Kl\DK-ba Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnökségének meghívására — hétfőn egyhetes hivatalos baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba utazik. Tanácskozás a szocialista gazdasági integrációról A minisztériumok és más országos hatáskörű szervek vezetői szombaton tanácsko­zást tartottak a Parlament­ben. Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a részvevőket a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának legutóbbi, 25. ülésszakáról, amelyen elfo­gadták a szocialista gazda­sági integráció programját. A tanácskozáson megvitat­ták a KGST-országokkal folytatott nemzetközi szako­sítás és kooperáció időszerű kérdéseit és a következő idő­szak teendőit. A két ország kapcsolatai­nak történetében most első ízben látogat magyar állam­fő a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságba. Az ál­lamaink között 1949-ben lét­rejött diplomáciai kapcso­latok létesítése óta azonban eddig is több ízben került sor vezető párt- és kormány- képviselők kölcsönös látoga­tására, személyes találkozá­sára. Államközi egyezmények és megállapodások szabályozzák a két ország között évről évre eredményesebb gazda­sági, kulturális és műszaki­tudományos együttműködést. A Budapesten ez év elején aláírt két évre szóló ma­gyar—koreai kulturális és tudományos munkaterv újabb területeket tárt fel a kapcsolatok bővítésére. A két ország műszaki-tu­dományos kapcsolatainak el­mélyítésére műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ságot hoztak létre, amelynek munkája nyomán elsősorban a mezőgazdaságban alakul­tak ki hatékony kapcsolatok, a többi között hibrid-vető­magokat cserél a két ország. Az együttműködés továb­bi elmélyítését szolgálta Bí­ró József külkereskedelmi miniszter májusi phenjaní látogatása. A miniszteri szintű eszme­csere folytatásaként a közel­jövőben hazánkba érkezik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi minisztere. Delegációt vár­nak Magyarország és a KNDK 1972. évi árucserefor­galmi és fizetési megállapo­dásának megvitatására, illet­ve aláírására is. 'Losonczi Pál mostani ko­reai látogatása, valamint vendéglátóival tartandó esz­mecseréje — a magyar köz­vélemény meggyőződése sze­rint — minden bizonnyal a két ország gazdasági kap­csolatainak elmélyítése útján is jelentős állomás lesz. a két nép barátságának törhe- tetlenségéről fog újabb ta­núbizonyságot tenni. HÍREK .TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Magyar—chilei gazdasági együttműködés Pénteken délután Santia- góban megalakult a magyar —chilei gazdasági vegyes­bizottság. Az alakuló ülésen megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter, va­lamint a magyar miniszter­elnökhelyettes kíséretének magasrangú személyiségei és a chilei gazdasági miniszté­riumok vezető képviselői. Az alakuló ülésen hitel­egyezmény, továbbá gazda­sági-műszaki egyezmény megkötéséről és az együtt­működés konkrét lehetősé­geiről tárgyaltak. Ezzel kap­csolatban szőbakerült külön­böző egészségügyi termékek — gyógyszerek, kórházi be­rendezések — magyar ex­portja. Magyar részről kö­zölték, hogy szállíthatunk oktatási segédeszközöket, be­rendezéseket, amelyekből Magyarország már jelentős mennyiséget exportál Dél- Amerika országaiba, például Brazíliába. Szerepelt a meg­beszélések napirendjén a chilei alumíniumipar terve­zett fejlesztése, amelyhez — chilei szakértők megrende­lésére — magyar tanulmány- terv készül és szőbakerült a réziparban kialakítandó együttműködés lehetősége is. Szállíthatunk továbbá autó­buszokat, kikötői és vasúti berendezéseket. A kétoldalú kapcsolatok bővítésének kor­szerű módszerei is szerepel­tek a tanácskozáson, néhány területen ugyanis — például a gvógvszeriparban, a köz­lekedési eszközök gyártásá­ban — lehetőség nyílhat kooperációs együttműködés­re. Hazérkezett a magyar küldöttség az IPU párizsi konferenciájáról Az Interparlamentális Unió magyar csoportjának delegációja — amely Barcs Sándornak, az IPU magyar csoportja elnökének vezeté­sével részt vett az IPU 59. párizsi konferenciáján — szombaton hazaérkezett. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren az országgyűlés tisztségviselői fogadták. Irodalmi kör Rákóczifalván Április 11-én a Költészet Napja tiszteletére alakult meg Rákóczifalván az iro­dalmi kör. Az ötlet a Rá­kóczi Tsz fiataljainak már­ciusi KISZ-taggyűlésén ve­tődött föl, de a kör tagjai nemcsak a szövetkezet fia­taljai közül verbuválódtak. Vannak közöttük Martfűre és Szolnokra járó fiatalok is. A körnek kezdetben a köz­ségi könyvtár adott otthont, egyik szervezője és vezetője Ring Borbála könyvtáros. Júliustól azonban meghívták őket az ÁFÉSZ klubjába. Először május végén lép­tek közönség elé az últörő- avató ünnepségre készített műsorral, majd a gyermek­napon a könyvtár három gyermekklubjának tagjait szórakoztatták. Műsort adtak a július 24-i KISZ—Komszomol találko­zón és az augusztus 20-i nagygyűlésem is.

Next

/
Thumbnails
Contents