Szolnok Megyei Néplap, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

A M EG YE I PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ara: 80 fillér XXII. évi. 206. sz. 1971. szept. 2.. csütörtök. Nem is olyan rejtett tartalék A z államigazgatási statisztika adatai azt mutatják, hogy az utóbbi években bizonyos javulás tapasz­talható az ügyintézés színvonalában. Erre nagy szükség is van; hiszen csupán a tanácsi szerveket évente mintegy 20 millió ügyben keresi meg a lakosság. Elmond­hatjuk, hogy az ügyintézők többsége lelkiismeretesen, elő­zékenyen igyekszik munkáját ellátni, a hozzáfordulók gond­jait, bajait meghallgatni, lehetőség szerint orvosolni. Ismét csupán a tanácsi szervek statisztikáját említve, egy-egy évben 13—14 millió üggyel foglalkoznak írásban, s hogy zömében kielégítően, arra jellemző egy másik adat: a fel­lebbezések aránya mindössze 4 százalék. (Egy jelentős része ennek is megalapozatlan.) E nagyjából kedvező kép sem kendőzheti el azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a hivatali munkában még gyakran fellelhetők. Ismerősek ezek, valóban csak em­lékeztetőül: az ügyek sematikus, sablonos intézésére gon­dolunk, arra az esetenként tapasztalható jelenségre, hogy az ügyintézők formális jogszabály-alkalmazással bürokra­tikusán intézkednek, vagyis csupán intézik az ügyeket, ahelyett, hogy elintéznék. Sok hiba forrása az intézkedés alapjául szolgáló helyzet, a tényállás nem pontos felderí­tése; a határidők be nem tartása, s nem utolsósorban a jogszabályoknak az alapvető célkitűzéseitől elszakadt, azzal gyakran ellentétes értelmezése, alkalmazása. Reggelenként sűrű rajokban áramlanak a hivatalok dol­gozói a munkába. Egy—két perccel a munkaidő kezdete előtt gyakran látni siető tisztviselőket. Délután már nyu- godtabb tempóban hagyják el hivatalukat; a munkaidőt tehát kitöltik, sokhelyütt túlóráznak. Mégis, a vezetők is tudják, a dolgozók maguk sem tagadják: sok az üresjárat a hivatalokban. Ha azt vizsgáljuk, hogy adódnak lehetőségek a mun­kaidő jobb, ésszerűbb kihasználására, a hivatali munka racionalizálására, első lehetőségként a pontos munkameg­osztást kell említenünk, bármennyire kézenfekvőnek tűnik is ez. Hányszor tapasztaljuk, hogy ügyeket tologatnak egyik íróasztaltól a másikig, s bár ezeknek az asztaloknak van gazdájuk, az elintézésre váró ügyeknek néha sehogy sem akad. , Tanácsi hivatalokban és másutt is sűrűn tapasztaljuk, hogy nincs helyes arány az úgynevezett érdemi és ügy­kezelési munka között. Egy korábbi felmérés szerint egy- egy dolgozónál a nyolc és fél órás munkaidőből a miskolci városi tanács apparátusában 16, a székesfehérváriéban átlag 28 százalék jutott az ügykezelésre. Sokat segítene ilyen szempontból, ha rendet teremtenének a nyilvántartásokban. A községi tanácsoknál ma is több mint százfélét vezetnek ebből, a városi tanácsoknál még többet. A gyakorlati hasz­nuk mégis alig-alig mutatkozik. Ügy tűnik, nem sikerült eléggé visszaszorítani az érte­kezleteket sem. Nem arról van szó, hogy valamennyi káros, vagy felesleges lenne. De a kellő előkészítés nélkül, sebti­ben összerángatott, felkészületlen előadóval tartott érteke- zősdinek semmi teteje, ez gyakran csupán a hivatalvezetők tehetetlenségének a nyilvánvaló bizonyítéka.-Mindenütt meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a beosztottak többet foglalkozhassanak elvi kérdé­sekkel, a munka javításának elvi és gyakorlati feladataival. Lassan ugyanis ott tartunk, hogy sokhelyütt a nyüzsgést összetévesztik a munkával. A jó szemű, a munkaterületét és a beosztottjait egyaránt ismerő hivatalvezető persze, nem megy lépre, és a munkáját szolidan, szakmai és politikai szempontból egyaránt lelkiismeretesen ellátó tisztviselőt részesíti előnyben a felszínes, az önadminisztráló, a feles­legesen nyüzsgő kollégákkal szemben. A munkaidő jobb kihasználásában szerepet játszik a dolgozók szakképzettsége, általános műveltsége, az adott munkaterületen eltöltött ideje és helyi ismerete is. Úgy tűnik, hogy a hivatali, és elsősorban a tanácsi vezetők kép­zésében az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani a munkaszervezési kérdésekre. Az iparban, a gazdasági élet­ben ezek már régebben előtérbe kerültek. Itt lenne az ideje, hogy ez történjék a tanácsoknál és a többi hivatali szerveknél is. T etszés szerint szaporíthatnánk a példák számát, de nem ez a célunk. Csupán az, hogy a hivatali mun­kaidő jobb kihasználásának, a munka racionali­zálásának ezekre a nem is túlságosan rejtett tartalékaira felhívjuk a figyelmet U. L. A bányásznap tiszteletére A visontai Thorez külfej­téses bányaüzem dolgozói, az idei bányásznap tisztele. téré, a magyar bányaipar­ban rekordnak számító tel­jesítményeket értek el. A külszíni fejtésnél egyik leg­fontosabb feladat a szén­mezőt takaró vastag föld. réteg eltávolítása. Ezt a mű­veletet jelenleg két óriási marótárcsás kotrógép végzi. Ilyen nagyméretű bányagé­pek egyedül Visontán dol­goznak hazánkban. Kapaci­tásuk maximális kihaszná. í lásával augusztusban na­ponta átlagosan 60 000 köb­méter földet távolítottak el a szénmezőről. Ez a telje­sítmény egyben azt is bizo­nyítja, hogy a Német De. mokratikus Köztársaságban gyártott óriásgépek a Mátra földtani viszonyai között is kiválóan alkalmazhatók. A visontai bányászok, a földmunkával párhuzamosan maradéktalanul helytálltak széntermelésben is. Augusz­tusban naponta 20 000 tonna fűtőanyagot szolgáltattak a szomszédos Gagarin hőerő­mű részére. Hta: Csak a betakarításnak kedvezett az augusztusi idő Szinte az utolsó órában jött az eső — Országszerte Jelüdült a határ A mezőgazdászok ország­szerte „fellélegeztek”. A nyolcadik hete várt' esősebb időszak végre megérkezett, ami azonban — az agronó- musok szerint — egyáltalán nem jelenti azt, hogy most egycsapásra megváltozott a helyzet. Sajnos — a szakem­berek véleménye — szerint — a csapadékos időjárás számos növényre már meg­késve érkezett és koránt sincs olyan hatással, mint négy-, hat, vagy akár két héttel ezelőtt is lett volna. Augusztusban jóformán csak a betakarítást segítette az időjárás, az átlagosnál lé­nyegesen melegebb volt az idő, ez a szárazságtól meg­gyötört növényeket csak tovább sanyargatta; aszály jeleket mutat sokfelé a kukorica és a napraforgó is. A kapás- és az ipari nö­vények közül az ország déli részén hozzáláttak a korai érésű kukorica töréséhez és a napraforgó betakarításá­hoz. A rostlen és a rostken­der betakarításával végeztek a mezőgazdasági nagyüze­mek, az előbbi növény gyen­gébb termést adott, a ken­der ugyanakkor jó terméssel hálálta meg a termelők gon­doskodását. Tanácskozás az országgyűlés következő üléséről Dr. Beresztóczy Miklós­nak, az országgyűlés alelnö- kének vezetésével ma dél. előtt a parlament Gobelin- termében értekezletet tartot­tak az országgyűlés állandó bizottságának elnökei, a kép­viselő csoportok vezetői, va­lamint a parlament tisztség, viselői. Az országgyűlés so­ron következő ülésének ten­nivalóiról dr. Beresztóczy Miklós tájékoztatta a kép­viselőket, majd dr. Korom Mihály igazságügyminiszter számolt be a készülő szö­vetkezeti, illetve dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese az alakuló félben lévő ifjúsági törvénytervezetről. Emelik a tehetséges munkásszármazású középiskolások ösztöndíját Nógrád megyében A tavalyi tanévben ötven tehetséges munkásszórmazá- sú középiskolás diáknak nyújtott egyenként havi két­száz forint segélyt a Nóg­rád megyei tanács. A most kezdődő tanévtől a segélye­zést két szempontból bírál­ják el. Szociális segélyként továbbra is havi kétszáz fo­rintot adnak, de emellett fi­gyelembe veszik az ösztön­díjas középiskolások tanul­mányi előmenetelét, s en­nek alapján tanulmányi se­gélyben is részesítik őket. Ennek összege változó, a ta­nulmányi eredményektől függően havonta kétszázöt­ven forintig terjedhet. Az őszibarack, a körte és a csemege szőlő, amelynek szüretén országszerte jó ütemben dolgoznak, elegen­dő termést ad a lakosság ellátásához. A csapadék lényegesen se­gíti az őszi talajmunkákat, a talaj ugyanis valame­lyest fellazul és ez meg­könnyíti a szántást és a kiegészítő munkálatokat. A csapadékra azért is nagy szükség volt, mert eljött Mezei Jánost, a Szolnok megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályvezető-helyettesét ke­restük meg: nekünk mit hozott az eső, nálunk mi kárt tett a szárazság? Meg­lepő adatokat hallottunk. Mezei János szerint a mos­tani későn jött eső nem több 6—7 milliméternél megyei átlagban. Annál nagyobb volt a nyári szárazság. Tavaly au­gusztusban 130 milliméter csapadék hullott átlagosan a megyében, az idén 10 mil­liméter. Tavaly júliusban 60 milli­méter eső eett, az idén a fele. A vízhiány megtette hatását. A megyében évek óta gya­A vadászati világkiállítás első öt napján 250 500, tehát több mint negyedmillió lá­togató volt kíváncsi a sok érdekes látnivalóra. Szerda reggel a felhők „ablakain” kikandikáló napsugarak — akárcsak a meteorológiai in­tézet prognosztikusai — kedvezőbb időt ígértek a világkiállítás látogatóinak, mint amilyenben kedden volt részük. Szerdán tartotta nemzeti napját a Szovjetunió. A gazdag, ünnepi program Ifjúsági lakásépítő szövetkezetek A városi KlSZ-bizotlság kezdeményezésére, a helyi tanács támogatásával Ifjú­sági lakásépítő szövetkeze­teket szerveznek Kiskunha­lason, ahol már hagyomá­nyai vannak a kedvezmé­nyes lakásépítési akciónak. Annak idején innen indult el a később országosan nép­szerűvé vált népfront-lakás­építési forma. A kiskunsági járási székhelyen 1975-ig 180 fiatal házasnak épül családi otthon az újabb akció kere­tében. Korszerű palackozó Korszerű palackozó üze­met építtet a móri ezerjó hazájának legnagyobb „sző­lősgazdája”, a Móri Állami Gazdaság. A munka megkez­dődött. A hét millió forin­tos költséggel felépülő pa­az ideje a bíborhere, a rep­ce és az őszi i keverék takar­mányok vetésének. Az eső­zéseket várhatóan meghálál­ják majd a zöldségfélék, egyebek között például a karfiol, a gyökérfélék ég a káposzta. Javíthat még a csapadék a cukorrépa ter­mésátlagán és a késő érésű kukoricák szemképződését is serkentheti, amire a hosz- szú szárazság után nagy szükség van. korlat volt cukorrépából a 200 mázsás átlagtermés. Most nem .várnak többet 160 mázsánál, noha az őszi nö­vények közül talán csak ,a cukorrépán még valamit se­gít is a mostani esőzés. A kukoricatermés 22—23 má­zsa szokott lenni, most 17— 18 mázsára becsülik a ho­zamot. A napraforgó adja a szokott 7 mázsát. Kimondottan jó termést várnak rizsből, hiszen en­nek a növénynek éppen a szárazság és a nagy meleg kedvez. Nem így a szőlőnek. A sze­mek nem fejlődtek ki ren­desen, s félő, hogy most meg majd megrepedeznek az esőben. A másfél hónapig tartó szárazság ilyen hely-1 zetet teremtett a megyében. nyitányaként reggel a világ- kiállításon részt vevő ven. dégeket 40 tagú szovjet ka­tona fúvószenekar köszön­tötte pattogó ritmusokkal, az orosz népi és klasszikus ze­ne legnépszerűbb dalaival. A szovjet pavilon mozitermé­ben ezen a napon 11 kis- filmet vetítettek, a változa. tos természeti tájakban gaz­dag ország vadállományáról és vadászati módszereiről. A filmek csaknem kivétel nélkül új alkotások, ősbe­mutatójukat a viágkiálll- táson tartották meg. lackozó és ugyancsak most épült borfeldolgozó csatla­kozik. Korszerű NDK gyárt­mányú gépei óránként 3000 üveget töltenek majd meg. Az új üzem lehetővé teszi, hogy a jelenleginél négy­szerié több palackos bort hozzon forgalomba az álla­mi gazdaság. Gárdony a Velencei-tópart közintézmény központja lesz Nagyarányú fejlődés előtt áll a Velencei-tó második legnagyobb üdülőtelepe: Gárdony. A tervek szerint itt hozzák létre a tópart középületeken, lakásokon kívül új üdülőket is építe­nek, továbbá egy 500 ven­dég ellátására alkalmas ét­termet. 400 személyes üdü­lőt létesít Gárdonyban az Csökkent a közúti balesetek száma Szolnok megyében Az új pártoktatási év kezdete előtt A világ mezőgazdasága Tiszafüredi régiségek Ha ő Mr. Smith volna A Szovjetunióba utazott a partizán szövetség küldöttsége A szovjet háborús veterá­nok bizottságának meghívá­sára szerdán reggel a Szov­jetunióba utazott a Magyar Partizán Szövetség hattagú delegációja. Tagjai olyan volt magyar partizánok, akik a Nagy Honvédő Há­ború idején a szovjet had. sereg katonáival vállvetve harcoltak a német fasiszta megszállók ellen. Szovjet- uniő-bell tartózkodásuk so­rán a küldöttség felkeresi a közös harcok színhelyét. Többek között nagy sikert aratott az az ötrészes film, amely a nyírfajd, a farkas, a vízimadarak, a nyúl és a barlangi medve becserkészé- sét, elejtését mutatta be. Délelőtt benépesült a világ, kiállítás esztrádszínpadának nézőtere is, amelynek ven­dégeit 100 tagú szovjet népi tánc- és énekegyüttes szó­rakoztatta. A világkiállítás szerdai napjának rangos eseményeként délután Pé­csett megnyílt a 11. horgász dobósport-világbajnokság. egyik legnagyobb Ipari üze­münk, a Csepel Vas- és Fémművek, s a SZOT is tervbe vette egy hatszáz sze­mélyes télen-nyáron üzeme­lő üdülő építését. Kisfaludi-Stróbl Zsigmond herendi kisplasztikája a vadászati világkiállításra Kisfaludi-Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászmű­vész formázta meg azt a kisplasztikát, amelyből a herendi porcelángyár készí­tett sorozatot a vadászati világkiállítás alkalmából. A „Vadászó Nimród” elnevezé­sű kisplasztika az ősmagya-; rok lovas vadászatát szem­lélteti. A kisplasztikákból a vadászati világkiállításon kívül külföldre is szállít a gyár. Negyedmillió látogató járt a vadászati világkiállításon A Szovjetunió nemzeti napía Hl 11 Kk - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK BiliilSS Szolnok megyében rosszabb a helyzet

Next

/
Thumbnails
Contents